DR. LAKOS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az az érzése támadhat az embernek, hogy félelmetes játszma folyik az alkotmányossággal a magyar Parlamentben. Mi történt a kárpótlási törvénnyel? A miniszterelnök úr kérdésére az Alkotmánybíróság egyértelműen leszögezte: alkotmányellenesnek tekinti, ha a tulajdonosok egyik csoportja igen, más tulajdonosok pedig nem kapják vissza tulajdonukat természetben. A kormánykoalíció ennek tudatában fél évi csűrés-csavarás után elfogadta a kárpótlási törvényt, amely arról rendelkezik, hogy egyes tulajdonosok igen, más tulajdonosok nem kapják vissza tulajdonukat természetben. Nagy veszélyeket rejt magában, beláthatatlan következményekkel járhat, ha a törvényeket nem a tartalmuk, a lényegük, hanem megszövegezésük alapján ítéljük alkotmányosnak vagy alkotmányellenesnek. Veszélyes azért is, mert gyakorlattá válhat. Íme, máris ismétlődik, hiszen a napirenden lévő javaslat tulajdonképpen a kárpótlási törvény folytatása. És ahogyan az, ez is megjárta első fokon az Alkotmánybíróság ítélőszékét, és ez is alkotmányellenesnek minősült. Miért? Bizonyos földeladásokra hivatkozva a Parlament korlátozó intézkedéseket törvényesített, látszólag a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak védelme érdekében, valójában az ingatlantulajdon befagyasztásával a reprivatizációs törekvéseknek készítette elő a terepet, ennek érdekében korlátozta a tulajdonosok alapvető jogait. Ennek indoklását Cséfalvay Gyula képviselőtársam az előző napirend során részletesen kifejtette. Célja tehát egyértelműen a reprivatizációs elképzelések szolgálata volt. A törvénynek ezt a paragrafusát az Alkotmánybíróság alkotmányellenesenek minősítette és április 30-ától hatályon kívül helyezte. Ennek tudatában és éppen ezért két kormánypárti képviselő céljában és tartalmában ismét ugyanazt a javaslatot terjesztette elő: korlátozni a szövetkezeti tagok alapvető jogait a reprivatizáció végrehajtásáig. Tehát a korábbi alkotmányellenes javaslat van előttünk, kissé kicirkalmazva ezzel az átdátumozással. Vajon lehetséges, hogy a Parlamentben ettől alkotmányossá válik? (Közbeszólás a jobb oldalról: Igen! - Enyhe derültség.) Az Alkotmánybíróság már említett határozatában valóban elfogadhatónak ítélte a tulajdonosi jogok korlátozását közérdekből és ha az elkerülhetetlen. De ezek a feltételek ebben az esetben nem állnak fenn. Nem lehet közérdek a negyven évvel ezelőtti és Európában bizonyítottan életképtelen földbirtokszerkezet kialakítása, és nem elkerülhetetlen, hiszen a cél, a kárpótlás más eszközökkel is megvalósítható, ahogyan minden más tulajdoni sérelem orvoslására a Parlament a kárpótlási jegyekkel ezt meg is tette. Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslatot terjesztek be, amelynek a lényegét az indoklásban és a részletes vitában fejtem ki. Azt javaslom Önöknek, hogy a napirenden lévő tervezetet ne fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)