HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Köszönöm, hogy ismét megcsodálhattuk csillogó humorát, (taps az SZDSZ soraiban) és köszönöm kimerítő válaszát. Sajnos, arra a legutolsó ténykérdésre, hogy miért most határozta el ennek a kétségtelenül a jogszabálygyűjteményben szereplő 1974-es kormányrendeletnek az alkalmazását, nem kaptam választ. (Zaj.) Úgyhogy csak találgathatok, és ha felütöm, elnézést, elnök úr, talán egy egyperces brummogási szünetet ha el tetszene rendelni, és akkor letudnánk ezzel. (Derültség.) Köszönöm szépen. Ha fölütöm ezt az 1974-es kormányrendeletet, akkor a következő bevezető mondatot találom: A Magyar Rádió és a Magyar Televízió feladata a Magyar Népköztársaság politikájának propagálása. Ennek a célnak rendeli alá ez a rendelet azokat az intézkedéseket, amelyek például azt írják elő, hogy a miniszterelnök felügyeli, a Kormány felügyeli a Magyar Rádiót és a Magyar Televíziót, valamint hogy a szervezeti és a működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá. Úgyhogy úgy látszik, végre egy pillanatra jogrendszerünk egységbe forrt, végre minden együtt van. Azt hiszem, hogy érdemes volt erre 18 évet várni, ha jól számolok. Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy a Kormánynak, amennyiben elégedetlen volt azzal a helyzettel, ami a rádióban és a televízióban uralkodik, akkor természetesen megvan a törvényes útja arra, hogy ezt kifejezésre juttassa, és ez a kinevezési törvényben előírt út. Azonban egy bizonyos, hogy abból a kiindulópontból is építkeztünk itt a Parlamentben, amikor a kinevezési törvényt lérehoztuk, hogy úgy gondoltuk, hogy távirányítással nehezebb a televíziót irányítani, (zaj) mint az épületen belülről, és azt hiszem, hogy ezt érdemes betartani. A jogi érveléshez pedig azt szeretném elmondani tisztelt Miniszterelnök Úr , hogyha módomban lett volna akkor a Parlamentben Lázár György miniszterelnököt, aki ezt a rendeletet aláírta, megkérdezni, hogy miért óhajtja merőben pártállami módon saját irányítása alá vonni a televíziót, a rádiót és az MTI-t, akkor attól tartok, pontosan ugyanezt válaszolta volna, nem tehet mást, a jogszabályok kötelezik őt erre, nevezetesen az általa aláírott kormányrendelet. (Derültség az SZDSZ padsoraiban.) Sajnos, pontosan ugyanez a helyzet ebben az esetben is: ugyanis tavaly augusztus 13-án ön ebbe a kormányrendeletbe belenyúlt, módosította, következésképpen ez, tulajdonképpen a mai jogi helyzet úgy keletkezett, hogy ön nem helyezte hatályon kívül ezt, és pontosan ezt a két pontját ennek a kormányrendeletnek. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) Ön tehát most az ön által teremtett jogi helyzetre hivatkozik, mint megkerülhetetlenre. Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy az Alkotmánynak van egy másik paragrafusa is, nevezetesen a legeslegutolsó, a zárórendelkezések zárópasszusa, amely úgy szól, hogy a Kormány köteles az Országgyűlés elé terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyek az Alkotmány végrehajtásához szükségesek. És a médiatörvények, amelyek a felügyeletről gondoskodnak, alkotmányba foglalt rendelkezések, kétharmadosak, úgy, ahogy ezt miniszterelnök úr előadta. Ennek következtében ha alig két hónap híján egy évvel ennek az Alkotmánynak az elfogadása után még mindig nincs médiatörvényünk, akkor el lehetne fogadni a miniszterelnök úrnak azt az érvelését, hogy anyagtorlódás és a sok munka, az egyéb kormányzati gondok miatt eddig nehéz volt előterjeszteni ezt a törvényt. És akkor jóhiszeműnek kellene elfogadnunk ezt az érvelést, ha nem írta volna meg ezeket a leveleket. Ha nem történt volna meg az, hogy ön egyszerre csak fontosnak tartja az 1974- es kormányrendeletben foglaltakat érvényesíteni, amelyről ön most mondta, hogy egyetlenegy magyar miniszterelnök sem alkalmazta őket, és valóban valószínűleg azért, amit ön feltételez, mert amúgyis a Kormány rendelkezéseit hajtotta végre a rádió és a televízió. Úgy látszik, ezt most ki kell kényszeríteni, és ezért szükséges ezeknek a jogszabályoknak érvényt szerezni. (Zaj.) Végül azt szeretném elmondani, hogy mulasztásban megmutatkozó alkotmánysértésnek nevezi a jog azt, ha a Kormány nem tesz eleget ennek az alkotmányban rögzített kötelességének. Kérem önt, jóhiszeműségének adja azzal tanújelét, hogy igen gyorsan a Parlament elé terjeszti ezeket a médiatörvényeket, és azt az átmeneti helyzetet, amelyben - mint oly sok más jogterülethez hasonlóan - nem áll módjában az egész jogrendszerre vonatkozóan Alkotmányunk szellemének megfelelően működni+ (zaj) +, az Alkotmánynak megfelelően működni+ (közbeszólások: Dupla idő!) + a közélet és a társadalom - az utolsó mondatnál tartok, elnök úr, ha be tudom fejezni - + (Közbeszólások: Hadd mondja, hadd beszéljen!) + álljon el attól, hogy ennek a - sajnos továbbra is fenn kell tartanom - pártállami rendelkezésnek, amelynek a rendelkezéseit arra a célra hozták, hogy a magyar Kormány politikáját propagáltassák, álljon el ennek a végrehajtásától, és terjessze be a médiatörvényt. Felkérem az Országgyűlés tisztelt tagjait, hogy velem együtt mondjanak nemet a Lázár György kormányrendeletében foglaltakra+ (zaj) +, arra a szellemre, és mondjanak igent az Antall József által előterjesztett kinevezési törvény alkotmányos, demokratikus szellemére. Köszönöm szépen. (Bal oldalon taps.)