DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az Országgyűlés előtt tudott az, hogy az úgynevezett közvádas ügyekben a magyar jogrendszer értelmében egyedül az ügyészség az, amely a vádlói jogosítványokat gyakorolhatja, az ügyészség tevékenységének semmifajta jogi kontrollja nincs. Ezt a kontrollt egyedül a nyilvánosság teremtheti meg, egyedül a nyilvánosság az az eszköz, amin keresztül a közvélemény, a politika kontrollt gyakorolhat az egyes ügyekben vagy az ügyek egyes csoportjában folytatott ügyészi tevékenység felett. Magam nem tartom szerencsésnek, hogy konkrét, nevesített ügyekben interpellációk hangozzanak el, olyan ügyekben, amelyek az igazságszolgáltatás előtt vannak. Az az ügy, amelyben ma mégis interpellációval fordulok a legfőbb ügyész úrhoz, kiemelkedik az egyedi, a tipikus ügyek sorozatából. Ez az ügy a rendszerváltás utáni első, és mindeddig egyetlen, és lehet, hogy talán utolsó olyan ügy is, amely az elmúlt rendszerben politikai vezető beosztást betöltő személyek ellen indult büntető ügyre vonatkozik. Ez a tény indokolja, ez a politikai jelentőség indokolja, hogy ezek között a falak között is szót ejtsünk az ügyészi szereplésről az inkriminált ügyben. Tisztelt Legfőbb ügyész Úr! Legfőbb ügyésszé választását követően egyik legelső intézkedéseként ön vádemelésre utasította az illetékes ügyészi szerveket az egykori III/III-as ügyosztály alkotmányellenes tevékenységét leleplező, a visszaélések továbbfolytatását megakadályozó Végvári József ügyében. Ezt a már akkor is nagy felháborodást keltő intézkedését, döntését azzal indokolta, hogy nem kívánja, hogy ebben a fontos ügyben a megrovást kimondó ügyészi döntés legyen az utolsó szó. A megütközött és néha felháborodott közvélemény megnyugtatására közölték az illetékesek, hogy a vádemelésre Pallagi Ferenc és Horváth József ügyében is sor fog kerülni. Az utóbb említett vádlottakkal szembeni eljárásra jelentős késedelemmel az elmúlt hetekben került sor, de míg Végvári József ügyében a vádat képviselő ügyész mindvégig kérlelhetetlenül követelte a vádlott elmarasztalását, Pallagi és Horváth vádlottak ügyében a vádbeszédben az ügyész mindenki számára váratlan fordulattal a vádlottak felmentését indítványozta. Hozzá kell tennem, hogy ezzel felülbírálta saját jogi álláspontját is. Kérdezem ezek után legfőbb ügyész urat, általában az ügyek mekkora hányadában került sor az elmúlt esztendőben arra, hogy az ügyész felmentést indítványozott. A Pallagi és Horváth vádlottak ügyében eljáró ügyész felettesének utasítására vagy saját elhatározásából tette meg indítványát? Az ügyészi álláspont ebben az ügyben kifejezi-e az ilyen típusú, tehát az elmúlt rendszerben vezető pozíciót betöltő személyek elleni esetleges eljárásokban az ügyészség általános jogpolitikai álláspontját vagy eltér attól? Várom válaszát. (Taps a bal oldalon.)