DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Igen, tisztelt Elnök Úr. Mindenekelőtt elnézést kérek azért, hogy egy, a napirendtől eltérő kérést szeretnék közvetíteni most, kihasználva a technikai lehetőséget. Nagyon kérem az alkotmányügyi bizottság valamennyi jelenlévő tagját, tartsanak ki, és maradjanak itt, mert még elkerülhetetlenül össze kell jönnünk, mert az imént nem tudtunk határozatképesen összegyűlni, s enélkül nem tudjuk megalkotni azt a földtörvényt, amely megalkotásának a határideje ma jár le. Ismételten elnézést kérek, ez nem a napirendhez kívánkozó, de egy múlhatatlanul fontos kérés volt. Ami a napirendi pontot illeti, az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a Polgári Törvénykönyvhöz benyújtott további módosító indítványokat is. Talán szokatlan a Házban az, aminek a lehetőségével most élek, tudniillik képviselőtársaim bizonyára megszokták, hogy az alkotmányügyi bizottság nevében csak nagyon röviden annyit szoktunk jelezni, hogy támogatunk vagy nem támogatunk egy javaslatot, illetőleg utalunk a jelentésre, s nem bocsátkozunk részletekbe. Jelen esetben azonban ettől a helyzettől kénytelen eltérni az alkotmányügyi bizottság. Gyurkó János képviselőtársunk módosító javaslataira gondolok, mely két módosító javaslat, a természetvédelmi és kulturális érdekek védelmében született, s melyek tekintetében az alkotmányügyi bizottság végül is úgy foglalt állást, hogy e módosító javaslatok Országgyűlés általi elfogadását nem támogatja. Lényegesnek tartjuk - az alkotmányügyi bizottság ekként döntött, s felhatalmazott arra -, hogy jelen esetben a bizottság álláspontjának a motívumait részletesen és pontosan ismertessem az Országgyűléssel a félreértések és helytelen értelmezések elkerülése végett. És ehhez a kérdéshez a véleményemet nemcsak mint a bizottság elnöke, és nemcsak a bizottság megbízásából kívánom elmondani, hanem úgy is, mint a Magyar Demokrata Fórum képviselője, bizonyos, a Fórum értékrendje iránt alapvetően elkötelezett képviselő, de úgy is, mint olyan ember, aki azokat az értékeket, amelyeket Gyurkó János képviselőtársam védeni kíván, személyesen mint magánember is maximálisan elismerem, ragaszkodom hozzájuk, és minden lehetséges eszközzel küzdök is ezeknek az értékeknek a védelméért. Szeretném hangsúlyozni, hogy a természeti és a kulturális érdekek védelme és a műemlékvédelem ügye a Magyar Demokrata Fórum programjának integráns és hangsúlyozott része. A jelen esetben egyértelműen, Gyurkó János képviselőtársam javaslatát tekintve jó ügyről van szó, jó szándékról, amihez azonban képviselőtársam bizottságunk megítélése és személyes véleményem szerint is nem megfelelő és nem helyes eszközöket választ. Nevezetesen az első javaslat azzal kapcsolatos, hogy természetvédelmi és műemlékvédelmi szempontokra tekintettel, ha egy ingatlan használatbavétele, igénybevétele, használatának korlátozása szükséges, akkor ez ilyen szempontokra tekintettel kártalanítás nélkül történhessék meg. Az alkotmányügyi bizottság egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy az említett értékek védelme megvalósítása nem sérthet méltánytalanul magánérdeket. Nem hozhatunk olyan törvényt, amely az említett társadalmi érdekek védelme kapcsán törést hoz a tulajdonszabadság eszméjében, és magánszemélyeket egyoldalúan megkárosít. Ez a megoldás, amit Gyurkó János képviselőtársamnak a javaslata tartalmaz, az Alkotmányba is ütközne, alkotmánysértő is lenne. A helyes megoldás - ezt személyes véleményemként mondom - az, hogy az ilyen természetű beavatkozások esetén, melyekről itt a javaslat beszél, költségvetési fedezetet kell biztosítani, és a műemlékvédelem, a természeti és kulturális értékek védelmének ügyét jelen esetben a jelen problémaként költségvetési eszközökkel kell biztosítani, és ehhez a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nyilvánvalóan teljes mértékben és fenntartás nélkül partner és ennek az ügynek a támogatója. De ennek ez a helyes eszköze, és nem az a helyes eszköze, hogy Alkotmányba nem illeszkedő, alkotmánysértő jellegű, a jogszabály, a jogrendszer koherenciáját zavaró javaslat kerüljön elfogadásra. Nyomatékkal kérem tehát az Országgyűlést, hogy ezt a javaslatot ezen megokolásokra tekintettel ne fogadja el, és a bizottság véleménye szerint döntsön. Ugyanígy rá kell mutatnom a másik módosító javaslattal kapcsolatban, mely a 10. szakaszt egy i) ponttal kívánja kiegészíteni, s melynek értelmében az állam kizárólagos tulajdona tárgyai körében felvételre kerülne egy olyan kitétel, hogy ilyen kizárólagos tulajdoni tárgyat képez az ország kulturális és természeti örökségének jogszabályban meghatározott köre: tehát ezzel a javaslattal kapcsolatban is rá kell mutatnom arra, hogy jó célhoz nem jó, nem megfelelő, nem helyes eszköz megválasztására került sor. Ugyanis nem szabad szem elől vesztenünk mindenekelőtt azt a tényt, hogy ezeknek a kulturális értékeknek és javaknak jó része jelenleg nem állami tulajdonban van, hanem részben magánosok és köztük jelentős részben az egyház tulajdonában. Ennek a szabálynak az elfogadása legalábbis egy olyan zavart okozna, mint hogyha ezt a helyzetet a törvényalkotó nem kívánná fenntartani, vagy nem tartaná kívánatosnak. Nyilván nem erről van szó. De ezen túlmenően is nem szabad szem elől veszítenünk, hogyha szabad ezt a talán korábbi időszakból kölcsönzött kifejezést használnom, jogpolitikai törekvéseink nem arra irányulnak, hogy az állam kizárólagos tulajdoni tárgyainak körét bővítsük, hanem hogy szűkítsük. Számot adok arról is, hogy a bizottságban az évek során elhangzott az is jelentős számban, hogy a kulturális és tehát az említett javak védelme körében számos jogi eszköz áll rendelkezésünkre. Így önmagában van, létezik ezeknek a javaknak a védettsége és nyilvántartása, olyan szabály, hogy eladásuk csak engedéllyel lehetséges, hasonlóképpen külföldre vitelük is csak engedéllyel valósítható meg, és még sorolhatnám. Ezek szükséges védelmi szabályok, de elegendők, illetve semmiképpen sem indokolt az előbb említett 10. szakasz i) pontbeli szabálynak a felvétele. Össz-egészében és összefoglalva tehát: az alkotmányügyi bizottság helyes és önmagában tisztelendő, kifejezetten tisztelendő értékek rosszul értelmezett védelmét látja, és azt kéri az Országgyűléstől, hogy erre tekintettel az Országgyűlés ne bontsa meg a Polgári Törvénykönyv és az egész jogrendszer logikáját, szerkezeti egységét, mert ez a jogalkalmazásban és a jogértelmezésben súlyos zavarokra vezetne, és legfőképpen pedig ne alkossuk az alkotmányosságot illetően vitatható jellegű törvényt. Köszönöm a figyelmet. (Gyér taps.)