DR. LAKOS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Részleteiben folytatva a tegnapi vitát, értelmezésem szerint az Alkotmánybíróság a rendelkezési jog - visszaélés veszélyét is magában rejtő gyakorlása ellen való fellépés - megengedhető eszközének tekinti annak ideiglenes korlátozását. De nem tekinthetjük visszaélésnek, ha a nagyüzemek tagjai, a mezőgazdasági főfoglalkozásúak menekülni igyekeznek a kárpótlási törvény terhei alól, amely sok esetben a puszta megélhetésüket veszélyezteti. De nem tekintik ők sem - dr. Szabó Iván képviselő úrral ellentétben - alkotmányos jogaik védelmének azt, hogy a 30 aranykorona feletti tulajdonukat kötelesek lesznek kárpótlási jegyekre váltani. Ma ugyanis ezek a fő kérdések, hiszen megváltozott a helyzet és az emberek szemlélete, s megfogalmazódott a kárpótlási törvény sokunk számára elképzelhetetlennek tartott rendelkezésekkel. A megyei vagyonellenőrző bizottságok pedig eddigi működésük alapján mindenekelőtt kormánypártiaknak bizonyultak. Tisztelt Országgyűlés! Módosító javaslatomat azért terjesztettem be, mert a vitában egyértelműen kiderült, hogy e törvény elfogadását a kárpótlási törvény végrehajthatósága indokolja és semmi más. A kárpótlási törvény a közös tulajdonban levő ingatlanok közül csupán a termőföldre vetett szemet, ezért túlzó ezt a korlátozást minden ingatlanra kiterjeszteni. Eléri célját ez a tervezet akkor is, ha csupán a termőföldre vonatkozóan kerül elfogadásra, és fontos gazdasági érdek, hogy egyéb ingatlanokra ne terjedjen ki. Saját javaslatába történt teljes terjedelmű beépítésével a gazdasági bizottság tulajdonképpen támogatja módosító javaslatomat, és azon túl a gazdálkodásba történő indokolatlan és káros beavatkozásnak tekinti a nem közös tulajdonban, hanem csupán a közös használatban levő termőföldekre is kiterjeszteni az engedélyezési eljárást. E két módosító javaslat, mivel elfogadásukra esélyt látok, arra ösztönzött, hogy csatlakozó módosítványt nyújtsak be módosító javaslatomhoz, mely szerint - bár terjedjen ki a korlátozás a közös tulajdonú földek átruházására és megterhelésére, de ne terjedjen ki a mezőgazdasági szövetkezet társasággá történő átalakulására. Ugyanis vételi jogát a jogosult a kárpótlási törvényben megfogalmazottak szerint a szövetkezet jogutódjával szemben is ugyanúgy érvényesítheti, mint a szövetkezettel szemben. Ezért indokolatlan és káros késleltetni hatékonyabb szervezeti formák kialakítását. Elfogadhatatlannak tartom, hogy e törvény a tervezet szerint kihirdetése előtt lépjen hatályba. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps balról.)