KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tegnapelőtt szerte az országban mindenütt virágcsokrot szorongató gyermekekkel s felnőttekkel lehetett találkozni. Az édesanyákat köszöntötték a köszönet, a hála, a szeretet szavaival ifjú és felnőtt gyermekeik. Bár ez a nap az év egyik legszebb ünnepe, én mégsem az édesanyákról kívánok most szólni, hanem azokról, akik nem vittek virágot, mert nem volt kinek. Azokról, akiknek az anyanyelv nem ugyanazt jelenti, mint másnak, mert őket nem az édesanyjuk tanította meg beszélni. A család, az anya nélkül nevelkedő több mint tízezer gyermekről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Minden évben az anyák napját követő napon rendezi meg az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete, összefogva a hátrányos helyzetű fiatalok szakmai képzését és foglalkoztatását támogató egyesülettel. Ez a nap tegnap volt. E több mint 20 országban működő szervezet magyaroszági egyesületébe 65 nevelőotthon és 300 egyéni tag tartozik. Céljuk az, hogy a családi élettől, az anyától önhibájukon kívül megfosztott gyermekek önálló életvitelét, társadalmi boldogulását segítsék elő. Elsősorban azokon a fiatalkorúakon kívánnak segíteni, akiknek nincs szerető, segítő családjuk, legtöbbször nincs szakmájuk, és így gyakran lakniok sincs hol. Azokon, akik a nevelőotthonokból kikerülve szakképzettség és lakás híján a társadalom perifériájára kerülnek, és nagy a veszély, hogy körülményeik folytán bűnözőkké is válhatnak. Sajnos, egyre nő az utcán kallódó, az iskolákból lemorzsolódó, a család, az anya vagy apa nélkül felnövő gyermekek száma. A tényeket mindenki jól ismeri, mégis alig történik kézzelfogható törvényes intézkedés. Hazánkban körülbelül 60 egyesület és alapítvány - világiak és egyháziak egyaránt - foglalkozik a gyermek- és ifjúságvédelemmel. E szervezetek munkájának közös összefogása is fontos feladat lenne. Az anya nélkül nevelkedő gyermekek napjának megrendezése a figyelemfelhíváson túl anyagi segítséget remél állampolgároktól, egyesületektől, vállalatoktól egyaránt. A befolyt összegek elosztásáról kuratórium dönt, mely elsősorban szakképzettségszerzéshez és lakáshoz jutáshoz kíván segítséget nyújtani e fiatalok számára. Azok, akik bármilyen összeggel erejükhöz mérten áldozni kívánnak e nemes cél érdekében, bármely postahivatalban megtehetik azt az e célra ott kapható pénzesutalványon. Kedves Képviselőtársak! Úgy érzem, be kell ismernünk, hogy ez a Parlament is elég keveset foglalkozott eddig a gyermekekkel, az ifjúsággal. A legkülönbözőbb gazdasági törvények megalkotásának sürgetése miatt még nem került sor egy gyermek- és ifjúságvédelmi törvény elfogadására, nincs gyermek- és ifjúsági bizottságunk, s a gyermek jogairól szóló egyezmény magyar jogrendbe illesztése sem történt meg. Amint azt Göncz Árpád úr, köztársasági elnökünk is megállapította a közelmúltban, nagy veszélyeket rejtene magában az, ha az átalakulás közepette a társadalom nem törődne kellőképpen a fiatalokkal. Kérem ezért a tisztelt képviselőtársakat, hogy törvényalkotói munkánk során ne feledkezzünk meg a társadalom egyik leginkább segítségre szoruló csoportjáról, a fokozottan hátrányos helyzetű, az anya, a család nélkül nevelkedő gyermekekről. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)