VARGA MIHÁLY (FIDESZ): Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Számviteli szakemberekkel és gyakorlati felhasználókkal is konzultálva valóban úgy tűnik, hogy hosszú idő után ez az első olyan komolyabb tervezet, amely valóban megüti a kívánatos szakmai mértéket. A javaslatból egységes szerkezet tűnik elénk, mely nem véletlen; elhangzott, az Európai Gazdasági Közösség 4. számú irányelve lett átvéve, átültetve a magyar viszonyokra.
Ez kétségtelenül megnehezíti azok dolgát, akik a javaslat hibáit keresik, ám a kitartó munka ebben az esetben is meghozza eredményét. (Derültség.) Így néhány olyan problémát említenék, amely a törvény hatályba lépése előtt várható.
Az előttünk fekvő javaslatban szereplő számviteli alapelvek egyike egyébként is az óvatosság elve. Az óvatosság elvéből többek között az is következik, hogy a várható eredménynél figyelembe kell venni valamennyi előre látható kockázatot és feltételezhető veszteséget. Úgy vélem, ez az elv nemcsak a majdan gyakorlati használatra kerülő számvitelnél alkalmazható hatásosan, de nem árt figyelembe venni a törvényjavaslatot megelőző várakozásoknál is.
Az első ilyen problémakör – azt hiszem, erre már történt utalás az államtitkár úrnál is – a hatálybalépésig meghozandó törvények, törvénymódosítások köre. A magyar jogrendszerben a szankciókat a számvitelt szabályozó törvényektől külön törvények határozzák meg, ezért módosítani kell a büntető törvénykönyvet és a szabálysértésekről szóló törvényt. Új, a mostanitól alapvetően különböző vállalkozási nyereségadót kell alkotni, szükség van államháztartási törvényre és így tovább. Tisztában lévén a parlamenti munka ütemével és zsúfoltságával, ne legyenek illúzióink a módosításokra jutó idővel és a módosítások kívánatos tartalmával kapcsolatban.
Nem kisebb feladat lesz az új nemzetgazdasági információs rendszer kialakítása. A törvényjavaslat ugyan előír átmeneti intézkedéseket, például hogy a beszámolókat a vállalkozóknak a tárgyévet követő év május 31-éig összesítésre az adóhatósághoz is le kell adni, de kérdés, ez mily módon biztosítja majd a Központi Statisztikai Hivatalnak, hogy a számára előírt kötelezettségnek eleget tegyen.
A vállalkozási nyereségadó módosítása mellett – és ez szerepel a javaslat indoklásában is – külön problémát képez az adóból származó költségvetési bevétel várható jelentős csökkenése. Erre utalt az államtitkár úr és minden előttem szóló is. Felszólalásom előtt és a vita megkezdése előtt azt akartam mondani, hogy tudomásom szerint eddig semmilyen becslés nem készült arra, hogy milyen mértékben csökkenti majd a költségvetési bevételt, de örömmel hallottam, hogy a zsúfolt parlamenti munka mellett is minden parlamenti párt frakciójának volt ideje arra, hogy modellszámításokat, elemzéseket készítsen.
Szeretném felhívni a figyelmet a jelenlegi könyvvizsgálóképzés gyenge pontjaira. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy a könyvvizsgálat teljesen komolytalanná válik. A jelenlegi könyvvizsgálók nem azt a képzést kapják, amire e törvény szerint szükség van. A törvényjavaslat olyan könyvvizsgálatot kíván, amely a gazdálkodók gazdálkodási képességét is vizsgálná, főként a hitelképességet, és az eddigi számviteli rendszernek nem volt erre ez idáig szüksége.
Két módosítást említenék még a kiosztásra került 2308-as számú jelentésből. A javaslattól eltérően a költségvetési szervek számviteli rendjét nem kormányrendelet formájában, hanem törvényi szinten kellene szabályozni. Erre nagyszerű lehetőséget adna az ősszel kidolgozásra kerülő államháztartási törvény. A törvényi szabályozás biztosabb keretet nyújtana az éves költségvetés tervezéséhez, ellenőrzéséhez. Ebben a kérdésben egyébként kompromisszum született: az államháztartási törvény szabályozásáig lesz csak kormányrendelet formájában szabályozva ez a kérdés.
Az országos számviteli bizottság hasonló szerepet fog betölteni, mint a külföldi országokban; javaslattevő, konzultatív szerepe van. E testületek nyugaton nagy tekintélyű, elismert szakemberekből állnak és a kormányszervektől független testületet alkotnak. Azzal, hogy a testület tagjait Magyarországon a pénzügyminiszter nevezné ki, pontosan a függetlenség elve sérülne. Ezért jobbnak tartanánk, ha az indoklásban szereplő módon csak a tagok egyharmadát jelölné ki a pénzügyminiszter, a kétharmad részt pedig érdekvédelmi, társadalmi és tudományos szervek delegálnák.
A FIDESZ parlamenti frakciója ezekkel a módosításokkal és kiegészítésekkel együtt a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)