DR. HASZNOS MIKLÓS (KDNP): Elnök úr! Tisztelt Ház! Egy év elteltével és elmúltával érdemes számon kérni önmagunktól azt: tettünk-e valamit a napi problémákon túlmenően a jövő érdekében is? Rendkívüli ülésszakot tartottunk immár 1990 nyarán, 1990 telén, és amint hallottuk, most is rendkívüli ülésszak vár ránk. A napi tűzoltó törvénykezési és törvényhozási hajrába vajon belefér-e az ifjúság jövőjének törvényi garanciákkal való javítása, a népszaporulat csökkenő tendenciájának a megállítása? Elhangzott már a folyosón, hallottam is azt a véleményt, hogy ez egy demagógia. Valóban demagógia az, amikor valaki létező, valós társadalmi problémákat a saját céljai, a saját érvényesülése érdekében próbál felhasználni. Hát én itt szeretném eloszlatni ezt a feltevést; én nem kívánok a saját céljaim, sem a Kereszténydemokraták céljai érdekében semmiféle előnyhöz jutni ezzel az országgyűlési határozati javaslattal; pusztán azt szeretnénk elérni, hogy az Országgyűlés határozattal kötelezze a Kormányt arra, hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, ami a társadalom egészében valóban meglévő, feszítő probléma. A szerencsejátékról, a csődeljárásról van már törvény, ami folyamatban van, tárgyalás alatt áll. Nehogy az legyen a vége, hogy társadalmi csődeljárást kelljen tárgyalnunk a perspektíva hiánya miatt az önhibájukon kívül igen hátrányos helyzetbe kerülő, netán munkanélküliséggel pályára lépő pályakezdő fiatalok esetében. A magam részéről nem akarom a Kormány kenyerét elvenni, ezért nem törvényjavaslatot terjesztettem elő, pusztán azt szeretném, ha az Országgyűlés felhívná a Kormány figyelmét ezzel a határozattal arra, hogy a következő törvényekbe - legyen az akár a társadalombiztosítás, akár a munka törvénykönyve - építse be ezeket a fontos problémákat, amelyek olyan társadalmi problémákat oldanak meg, amelyek mellett, ha szó nélkül elmegyünk, később beláthatatlan következményekkel járnak. Tudom azt, hogy egyes frakciók állást foglaltak ebben a kérdésben. Én most azt kérném a tisztelt képviselőtársaimtől: nézzen mindenki a saját lelkiismeretébe, és aki úgy érzi, hogy a pártjának a választási programjával vagy akár a saját programjával ellentétes az, amit én akarok, akkor szavazzon a javaslatom ellen. Ha úgy érzi, hogy ez, amit szeretnék, és amit beterjesztettünk, nem ellentétes, sőt egybeesik pártjuk akár választási, akár későbbi politikai programjával, akkor próbáljuk félretenni a frakciófegyelmet, és próbáljuk úgy nézni, hogy egy valós probléma megoldására szeretnénk serkenteni a Kormányt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)