DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két módosító javaslat mellett szeretnék szólni. Az első a 2621-es számon benyújtott módosító javaslatom, amely a főváros egyik legnagyobb problémájával, a lakáskérdéssel kapcsolatos, célja az, hogy a törvény, a jelenlegi törvényjavaslat ezt a kérdést ne szorítsa be a mesterségesen kialakított és igen egyenlőtlen adottságokkal rendelkező kerületek korlátai közé. Miről is van szó? A törvényjavaslat, illetve az azt megerősítő főpolgármesteri-polgármesteri megállapodás, szerződés szerint a főváros lakásállományát a kerületeknek adnák át. A javaslat nem tesz különbséget aközött, hogy milyen kerületekről van szó, milyen adottságú kerületekről van szó, így ennek alapján van olyan kerület, ami több tízezer lakáshoz jut, és van, ami csak több száz lakást kap tulajdonába. Tehát így elképzelhető lesz az a veszély, amit Salamon László is felvázolt, hogy a piaci viszonyok érvényesülése alapján egyes kerületek olyan gazdagságra tesznek szert, hogy minden problémájukat meg tudják oldani, míg lesznek kerületek, ahol a lakosok fényévnyi távolságra kerülnek attól, hogy a lakásukat megőrizzék, vagy hogy lakáshoz jussanak. Nem érzékeny ez a javaslat, ez az elgondolás arra sem, hogy az elmúlt években, az elmúlt 15 évben például százezer lakás épült közös költségvetésből, tehát nem kerületek arányában, hanem a pénz közös felhasználásával. Lehetne mondani erre, hogy ott van a főváros majd, amelyiknek a feladata, hogy ezeket a problémákat megoldja. De hát a javaslat szerint mire van lehetősége a fővárosnak? A főváros szabályozhat. Ami fontos dolog, de tudjuk, hogy önállóan, önmagában szabályozással megoldani a kérdéseket nem lehet, mert szabályaink sokan vannak, tele van velük a padlás, ugyanakkor a problémák megmaradnak. Azt is lehetne mondani, hogy a javaslatban szereplő budapesti lakásalap majd megoldja a problémát. De hát mikor fog egy ilyen lakásalapból első lakás épülni, és mi fog addig történni? Hogyan tudja ez a lakásalap majd, vagy még ma, vagy holnap a szociálisan rászorulók helyzetét megoldani, hogyan tudja a szociálisan rászorulók lakásigényét biztosítani, hogyan tudja a kerületek közötti egyenlőtlenséget kiküszöbölni, legalábbis enyhíteni? Tulajdonképpen sehogy, mert a rendszerben benne van az egyenlőtlenség tovább, mert aki befizet, annak arányában kap vissza ebből a lakásalapból, tehát a gazdagabb gazdagabb lesz, a szegényebb pedig még lejjebb csúszik.Tehát a különbség még jobban nőni fog. Én úgy gondolom, hogy ez a tervezett megállapodás, vagy nevezzük, ahogy akarjuk, nem a lakosság érdekeit szolgálja, nem a jövőt célozza meg, hanem csak a jelen helyzetben fogalmazódott meg. És itt lehet hivatkozni arra a felelősségre, ami a vita kezdetén elhangzott a lakáspolitikával kapcsolatban. Az én javaslatom lényege az, hogy a főváros lakásállományát megosztom a kerületek és a főváros között. A kerületek a rendelkezésükre bocsátott lakásállománnyal tényleg önállóan, korlátozás nélkül tudnának gazdálkodni, tudnák a piaci viszonyokat érvényesíteni. A főváros a lakásállomány másik részével ellátná mindazokat a szociális feladatokat, amelyek megfogalmazódtak most, ma, itt a vita során is, és úgy gondolom, hogy ezen alap- szociálisfeladat alól nem lehet egy ekkora városnak kibújnia. Biztosíthatná nemcsak az újjáépülő szociális bérlakás - hanem a szociális bérlakásállomány szükséges megtartását, bevételeiből - amennyiben vannak, abból - biztosíthatná a szociális és a piaci bérek közötti különbséget, és lehetősége lenne, hogy az egyenlőtlen adottságú kerületek között kiegyenlítést biztosítson. Úgy hiszem, ez teljesen összhangban van - ez a cél - azzal, amit Salamon László is megfogalmazott a vita kezdetén. Tudom, hogy javaslatomat a kormánypárti képviselők, ahogy a vita eddig is mutatta a főváros-kerület kapcsán, úgy értékelik, hogy a fővárost erősíti. Én azt hiszem, nem erről van szó. A főváros ezel nem különleges jogokat és valami előnyt kapna, hanem nagyon kemény, de nagyon fontos feladatot. Tudom azt is, hogy az SZDSZ-es képviselők azt mondhatják, hogy a javaslat nem egyezik meg a polgármesterekkel kötött megállapodással, és ez tényleg így is van. De én úgy gondolom, hogy ez a megállapodás megfelel viszont a főváros lakosságának, ami úgy gondolom, hogy most fontosabb. Tehát kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy amikor a módosító javaslatokról szavaznak, tegyék félre a főváros-kerület vitát, támogassák javaslatomat, amely nem főváros-kerület viszonylatú, hanem állampolgár- fővárosi polgár viszonylatú, és kérem a Kormányt képviselő minisztert vagy államtitkárt, hogy mikor ehhez a ponthoz jut, akkor mondja, hogy annak ellenére, hogy nem egyezik meg a polgármesterekkel kötött megállapodással - ennek ellenére - támogatja. A második javaslat - módosító javaslat -, ami 2840-es számon került beadásra, pont ellentéte a nagyvárosnak, elsősorban a kistelepüléseket érinti. A Vastagh Pál által benyújtott csatlakozó módosító javaslat célja az, hogy a legjobban rászorult kistelepülések - és itt elhangzott Zsebők Lajos által is, hogy ezek a települések, amik a legkevesebb vagyont kapják e törvény kapcsán, hogy ezek a települések - minden korlátozástól mentesen kaphassák meg azokat a földterületeket, amik valamikor tulajdonukban voltak, tehát ne legyen az a korlát, hogy ez csak belterületi föld legyen, mert tudjuk azt, hogy ezek a határok nagyon sokat mozogtak az elmúlt években, tehát méltánytalan lenne, hogyha kistelepüléseket, amelyeknek a településhatára legjobban mozgott az elmúlt időszakban, ilyen módon hátrány érné. Kérem szépen, hogy a módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Gyér taps.)