TARNÓCZKY ATTILA (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt megköszönném Kis Zoltán képviselő úrnak a támogató szavait, de engedjék meg, hogy röviden én is szóljak szándékaimról és arról a javaslatról, amit benyújtottam. A világért sem szeretnék rakni arra a parázsra, amely az önkormányzati tulajdon vitája kapcsán a belterületi földek ügyében kialakult. Annál inkább nem szeretnék, mert úgy gondolom, ez a kérdés megoldható anélkül, hogy valamelyik szélső álláspontnak helyet kellene adni, s azt el kellene fogadni. A mintát az átalakulási törvény megadja. Annak idején úgy rendelkeztünk, hogy a tagsági társasággá alakuló állami vállalatok esetében az önkormányzat résztulajdonos lesz a belterületi föld értéke szerint. Ezt én egy nagyon fontos és előremutató határozatnak tartottam akkor, s most is annak tartom. Úgy gondolom, hogy jó az, ha az önkormányzat több lábon áll, és a gazdaságban is érdekelve van. Egyébként a hozzá kerülő kárpótlási jegyek ezt a folyamatot - úgy gondolom - el fogják mélyíteni. De hiába tűnt annak idején úgy, hogy az önkormányzat csónakját sikerült most befoltozni, mert bizony kiderült elég gyorsan, hogy folt kisebb, mint a lyuk. Ezt a rendezést egyrészt meg lehet kerülni jogászi okoskodással, másrészt pedig léteznek a privatizációnak olyan módjai, amelyek azt eredményezik, hogy az önkormányzat nem jut bevételhez a föld értéke fejében. Javaslatom tehát ezt próbálja kiküszöbölni. A lényege az, hogy bármilyen módon kerüljön privatizációra a vállalat, a föld vagyonmérleg szerinti értéke az önkormányzathoz kerüljön. A másik fontos része a javaslatomnak pedig az, hogy amennyiben a vállalat tulajdonának egy részét aportálnák, akkor az önkormányzat lesz megint a föld értéke szerinti arányban az aportérték gazdája. Az önkormányzati bizottság ezt az eredeti javaslatomat - s ezt köszönöm - támogatta, nem kaptam meg viszont a Kormány boldogító igenjét. Tudjuk, hogy a parlamenti álmoskönyv szerint ez nem annak az előjele, hogy a plenáris ülés meg fogja szavazni a javaslatot, ezért átdolgoztam a javaslatomat. Átdolgoztam azért, hogy a Kormánynak legyen oka és módja álláspontját megváltoztatni, s átdolgoztam azért is, mert rájöttem - rá kellett jönnöm -, hogy ezek a bevételek végeredményben olyan önkormányzatokat gazdagítanának, amely önkormányzatok évtizedeken keresztül amúgy is jól jártak. Bár természetesen tudom, hogy ezeken a helyeken is minden forintnak ezernyi helye lenne. A javaslatomnak az utolsó állapota pillanatnyilag az, hogy a bevételek 50 át kapná a területi önkormányzat, 50a pedig azt az alapot bővítené, amelyet a költségvetésben megszavazunk az elmaradott térségek támogatására. Vigyázat, nem hátrányos pénzügyi helyzetű településekről van szó. Remélem - s amennyire tudom, a gazdasági bizottság már támogatta ezt a javaslatot -, a többi bizottság támogatását is megszerzem. Remélem, a kormányzat változtat álláspontján, s abban pedig főleg reménykedem, önök között sokan jutottak arra a gondolatra, hogy ezt a javaslatot támogatni kellene. Ha így van, ez végeredményben az önkormányzatok támogatását jelenti igazából, nem pedig az én javaslatomnak a támogatását; akkor már csak azt kérném, hogy a jövő héten a többnapos szavazás gyötrelmei közepette, amikor fásultság és fáradtság fogja Önöket gyötörni, figyeljenek fel arra, hogy jön az 53. §, ez az a bizonyos paragrafus, s ennél legyenek szívesek igennel szavazni. Előre köszönöm a támogatást. (Taps.)