PALKOVICS IMRE (MDF): Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Konkrét kérdést kaptam tisztelt képviselőtársamtól, Kósáné dr. Kovács Magdától, amire szeretnék választ adni, hogy melyek voltak azok a konkrét pontok, amelyek miatt nem tudtunk megegyezni. Fel fogom olvasni pontszerűen azt a levelet, amelyben tiltakoztunk, illetve jeleztük kifogásainkat, de meg kell tennem ezt a másik szervezet, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nevében is, mivel ők nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt itt elmondhassák. Ez előtt még hadd reagáljak egy pár mondattal Vastagh képviselőtársam észrevételeire az ILO-konvenciókkal kapcsolatban, pontosan a 78. számúval kapcsolatban. Hadd mondjam el egy személyes tapasztalatomat, élményemet ezzel kapcsolaban. Ezt a konvenciót vagy magát az ILO-t mint szervezetet 40 évig senki sem emlegette ebben az országban, főleg nem azok, akik most oly nagy szeretettel hivatkoznak ezekre a konvenciókra. 1989 nyarán, amikor a Herendi Porcelángyárban a munkástanács megalakult, az akkor fennálló hatalom ezt a tényt mindenféle eszközzel meg nem történtté próbálta tenni. Akkor is voltak olyan lelkiismeretes jogászok, akik mégis igyekeztek a szervezet, a munkások segítségére sietni, és akkor ők előkotorták a polcok vagy a fiókok mélyéről ezeket a konvenciókat, amelyek nem voltak teljes összhangban a magyarországi Munka Törvénykönyvével, és ebből olvasták ki azt konkrétan, és adtak önbizalmat a szerencsétlen, kiszolgáltatott helyzetben lévő munkásoknak, hogy igenis van joguk bármiféle érdekvédelmi szervezetet létrehozni. Amit nem úgy hívnak, hogy szakszervezet, attól az még érdekvédelmi szervezet. Ugyanakkor még mást is kiolvastunk ebből a konvencióból, amikor már a kezünkbe került rá egy évre az egész gyűjtemény, mert csak akkor adták ki gyűjteményesen ezeknek a konvencióknak a Magyarország által ratifikált törvényeit, illetve konvencióit. Abban az is le van írva, hogy tilos a munkáltatóknak a munkavállaló szervezetek életébe beavatkozni pénzeszközökkel vagy bármilyen más módon. Ezt sorozatosan mind a mai napig megszegik Magyarországon. Ez ellen nem tiltakozott a tisztelt MSZP képviselőcsoportja sem, pedig ezek legalább olyan súlyos kérdések, mint amilyeneket ők vélnek a törvénytervezet mögött felfedezni. Ennyit a konvenciókról. Akkor most ígéretemnek megfelelően konkrétan elmondom azokat a pontokat, amelyekben a munkástanácsok jelezték az MSZOSZ-nak, hogy miért elfogadhatatlan számukra az a megállapodás, amelyet ők javasolnak. Ezekre a kérdéseinkre mind a mai napig nem kaptunk választ. 1. pont. A megállapodástervezet nem tartalmazza azokat a garanciákat, amelyek a vagyonmegosztás kapcsán szövetségünk számára az átmeneti időszakban az infrastrukturális és működési feltételeket biztosítanák. 2. pont. A készpénzhányad szöveg szerinti értéke nem felel meg az előzetes tárgyalásokon kialakult álláspontunknak. Az ideiglenes megosztás keretében az eddigi tartozások rendezése a szöveg szerinti keretösszegből az ellehetetlenülést jelenti szövetségünk számára, és így elfogadhatatlan. 3. pont. Az ingatlan tulajdonba adása a szöveg szerint nem értelmezhető, annak időpontja teljesen bizonytalan, ezáltal az ingatlanból származó haszon, amely a további működési feltételeket biztosítaná, nem értelmezhető. A birtokba adásig de iure és de facto a működésre vonatkozó költségek biztosítása számunkra nem nélkülözhető. 4. pont. Az ingóságokra vonatkozó igényeinkkel kapcsolatban az anyag semmiféle útmutatást, eligazítást nem ad. Az ingóságok körét a szöveg egyáltalán meg sem említi. A korábban vázolt igényeinket fenntartjuk, és a működéshez ettől eltekinteni nem tudunk. 5. pont. A végleges megosztásra vonatkozó szöveg, amely határidőhöz és létszámadatokhoz köti a végleges állapot meghatározását - mint azt korábban jeleztük -, nem találkozik egyetértésünkkel. Mi úgy gondoljuk, hogy a végleges megosztás az üzemi tanácsi választások eredményeként annak arányai szerint kell, hogy megtörténjék max. 6 hónapon belül. 6. pont. Nem értelmezhető számunkra a tervezet 15. oldalán a 8. pont, amely a vagyontömeg valamely százaléka esetén a megállapodást érvényesnek tekinti. Mi úgy gondoljuk, hogy az aláírás az A csoportban szereplő szervezetek nélkül érvényes semmiképpen nem lehet, jóllehet a tervezet szerint, ha a vagyontömeg mértékét 90%-ban állapítaná meg a közösség, az A csoportbeli összes résztvevő a döntéshozatalból kiesnék. Ezek azok a pontok, amelyek számunkra konkrétan elfogadhatatlanok voltak. Ezeken mind a mai napig nem történt változtatás. Engedjék meg, hogy a Liga álláspontjából - ígéretemnek megfelelően - egy- két pontot felolvassak. 1. pont. A tervezet nem tartalmazza a B és a C csoport alatt felsorolt szakszervezetek egymás közötti tulajdonarányait és azok megosztását ingatlanok szerint. 2. pont. Nem tartalmazza a tervezet, és az előző pontokban említettek miatt, valamint a tervezet 12. oldalának 2. és 3. pontja alapján nem is tartalmazhatja azt a fontos garanciális elemet, hogy az ingatlanok bejegyzésekor azok 50%-ára elidegenítési tilalom kerüljön bejegyzésre. 3. pont. Lehetőséget ad arra, hogy a B és a C csoport tagjai egymás között elidegenítsék az ingatlanokat, és ez az esetleges visszaosztásnál a választásokat követően lehetetlen helyzetet teremt. 4. pont. Olyan szakszervezetek is szerepelnek a felsorolás szerinti csoportosításokban, amelyek nem adták ehhez hozzájárulásukat. 5. pont. A szakszervezeti szakmaközi művelődési intézmények működési feltételeinek a biztosítására nincsenek garanciák. Ennyit konkrétan. A dolog személyes jellegéről még annyit, hogy ha Kovács Magda nem látott még ilyen silány tervezetet, akkor meg kell mondjam - nem szívesen teszem, mert udvariatlanságnak tűnhet -, én még ilyen silány propagandabeszédet nem hallottam az utóbbi időben, mint az öné volt (taps) arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet félrevezetni valóban nem tájékozott tömegeket, tisztességes embereket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)