ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most már fellapozva a Házszabályt, amelyet eddig általában kivétel nélkül alkalmaztunk minden szavazási probléma esetén, olyanként is, mint ami értelmezi az Alkotmányt, 49. §-ának 3. pontja a következőket mondja. Kérem még egyszer végighallgatni. "Az elnök csak szavazategyenlőség esetén szavaz.Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni." Még ez is érdekes. Szeretnék az első mondatnál maradni. (Közbeszólás a FIDESZ soraiból: Olvassa fel az egészet!) Aki nyelvileg elemezni tud, az világosan látja, hogy itt egy kialakult állapot utáni helyzetről rendelkezik a Házszabály. Ez egy folyamat, amelyben két fázis van. Első fázis: kialakul a szavazategyenlőség, utána eldől, hogy szavaz az elnök. Én nem tudom másként értelmezni. Tehát mivel itt szavazategyenlőség nem alakult ki előzetesen, mert 126 áll a 125 ellenében, szavazategyenlőség csak az elnök akciója után alakulna ki, tehát második fázisban. Ezt én nem érzem a jelenleg érvényes Házszabállyal összhangban lévőnek. (Taps és zaj.) Kérem szépen, felteszem a Háznak a kérdést: kívánják-e a szavazást meghosszabbítani, esetleg ennek összes konzekvenciáit viselni? Én a határozatomat nem másítom meg, de hajlandó vagyok az ügyrendi bizottságot összehívni tanácskozásra. (Zaj.) Kérem szépen, határozathozatal következik. Kívánja-e az Országgyűlés az ügyrendi bizottság összehívását? (Zaj.) Még nem mondtam a szavazást. Frakcióvezetőként Kónya Imre újból szót kért. (Az elnök csenget.)