DR. MÁDL FERENC tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mint az előző törvényjavaslat bevezetőjében, illetőleg az ahhoz fűzött expozémban már említettem, még egy törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amely a magyar iparjogvédelem területén egy újabb intézményt kíván bevezetni, a magyar iparjogvédelem modernizálása érdekében - ez a használati minták oltalmára vonatkozik. Az iparjogvédelem nemzetközileg elismert eszköztárának egyik hagyományos intézménye a - nálunk eddig méltánytalanul mellőzött - használatminta-oltalom. Bevezetésére - a szabadalmi bíróság 1943-as kísérletét felújítva - főként a szabadalmazhatóság szintjét el nem érő, de a szakmai rutintevékenységet meghaladó műszaki megoldások oltalma iránti igény kielégítése végett van szükség. A szabályozásnak a piacgazdaság megteremtésének hazai és nemzetközi követelményei adnak különös aktualitást. A használatiminta-oltalom szabályozásával szemben lényeges követelmény, hogy az oltalom megszerzése egyszerűbb, gyorsabb és takarékosabb legyen, mint a szabadalmaké. Ez úgy érhető el, hogy az oltalomképesség bonyolult vizsgálatot igénylő érdemi feltételei nem az engedélyezés előtt, hanem csak konkrét vita esetén, a megsemmisítési eljárás keretében kerülnek megítélésre. A használatiminta-oltalom szabályozása során a két intézmény közeli rokonsága, sőt átfedései miatt, önmaguktól kínálkoznak a szabadalmi jogi analógiák. A származtatás megoldja az átjárást is a szabadalmaktól a használati mintákhoz és viszont. A törvény megalkotása során elkerülhetetlen olyan nemzetközi jogi tendenciák figyelembevétele is, amelyeket hatályos szabadalmi jogunk még nem tükröz. Vonatkozik ez mindenekelőtt magára az oltalomképességi fogalomrendszerre, az egyes olyan további jogi garanciákra, amelyeket a nemzetközi közvélemény ma már minimum-követelményként tart számon. Hasznos inspirációkkal szolgál emellett az e téren hagyományokkal rendelkező országos szabályozás, főként a német használati mintaoltalmi jog. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat I. fejezete az oltalom tárgyára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket fogja át. A tárgyak kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás részesülhet mintaoltalomban, ha új feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. A minta akkor új - a törvényjavaslat szerint -, ha nem tartozik a technika állásához. Az elsőbbség időpontja előtt a világon bárhol írásban és a belföldön gyakorlatba vétel útján bárki számára hozzáférhetővé vált adatok képezik a technika állását. Az alkotói színvonal minőségi követelményét a feltalálói lépés fogalma képviseli a törvényjavaslatban, ami a mesterségben jártas személy tudásszintjét jelenti a technika állásához képest, szemben a szabadalmi jogban nemzetközileg elterjedt feltalálói tevékenységgel és a szakemberrel. A használati mintaoltalom a megadással keletkezik, és visszahat a bejelentési napra, amelytől számítván tíz évig tart. A mintaoltalmi kizárólagos rendelkezési jog a hasznosítást, valamint a licencia adását foglalja magában. Az oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. A II. fejezet a bitorlást és következményeit, a III. fejezet pedig az oltalom megszűnését szabályozza. Ennek során a megfelelően értelmezett szabadalmi jogi analógiákat követi a javaslat. A IV. fejezetben a használati mintaoltalmi ügyekkel kapcsolatos államigazgatási hatáskört az Országos Találmányi Hivatalhoz telepíti a törvényjavaslat. A hivatal ezekben az ügyekben is az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el, a szabadalmi jogban alkalmazott eltérésekkel. Az V. fejezet fogja össze a bírósági eljárások megfelelő előírásait. A VI. fejezet zárórendelkezései között lényegesek a javaslatnak a származtatással kapcsolatos szabályai. A származtatás lényegében az egyik iparjogvédelmi intézményből a másikba való áttétele a bejelentésnek, a bejelentési nap és az elsőbbség megőrzésével. Használati mintaoltalmi bejelentés származtatható szabadalmi és ipari mintaoltalmi bejelentésből egyaránt és viszont. A származtatás párhuzamosan folyó szabadalmi és használati mintaoltalmi előírásokat lehetővé tesz, de a párhuzamos oltalmat a jogbiztonság érdekében már nem teszi lehetővé. A javaslat az 1992. január 1-jei hatályba lépést irányozza elő. Ehhez is szükséges lesz az illetéktörvény módosítása, ez ügyben a Kormány intézkedni fog javaslat előterjesztésével. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság ezt a törvényjavaslatot is alaposan megvitatta, az előterjesztésre kerülő bizottsági javaslatokat a Kormány részéről racionálisnak és elfogadhatónak tartjuk, ezért támogatjuk. Ennek jegyében kérem az Országgyűlést, hogy az előterjesztést, a javaslatot a vita után elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt részéről.)