DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek. A végén kezdem: nem tervezi a kormány, hogy a közeljövőben egy ilyen törvényt terjesztene be. Nagyon röviden mondanám el - egy hosszabb választ készítettek, de igyekszem "húzni+. Az igazságügy-miniszternek most is ugyanaz az álláspontja, mint két évvel ezelőtt volt az akkori kormányzatnak, hogy tudniillik, ezt a fajta törvényalkotást nyilván nem a kormánynak kell kezdeményezni - erre utalt, részben érintve ezt a területet, a munkaügyi miniszter úr is -, hanem az érdekképviseletben érintetteknek. Nyilvánvaló tény az, hogy az Ön által hivatkozott országgyűlési határozatban megjelölt szervek ma már kicsit anakronisztikusan kevésnek hatnak, ráadásul annak az országgyűlésnek az ajánlása , annak az országgyűlésnek a kormánya részére nyilván nem köti - nem is utalt erre a képviselő úr -, csak szeretném tisztázni, hogy ezt a kötelezettséget tehát jogalkotásilag nem tekintjük olyannak, mint ami a kormány álláspontját meghatározná. Hogy miért nem tervezzük a közeljövőben? Elsősorban azért, mert a helyzet ma is az, hogy az ilyen törvény megalkotásának akadálya pillanatnyilag a kialakulatlan struktúra, ami a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervek viszonylatában ma van. Nyilvánvaló tény, hogy egy olyan helyzetben, amikor jövő tavaszra tervezzük a szakszervezeti törvény alapján a választásokat, a választásokat megelőzően még csak fölvetni sem lehetséges egy ilyen törvényjavaslat kidolgozását - de hangsúlyozom, hogy szerintem az érintettek részéről kell egy ilyen kezdeményezésnek kiindulni. Engedje meg, hogy a napokban nyilvánosságra került, rövidesen előterjesztendő Munka Törvénykönyvvel kapcsolatban említést tegyek arról, hogy számos, az érdekegyeztetéssel kapcsolatos és a kérdésben foglaltakat érintő forma ebben a törvényjavaslatban kerül majd rendezésre. Csak címszavakat szeretnék felsorolni: az Érdekegyeztető Tanács - mint alapvető kérdésekben egyeztető fórum - léte törvényi szinten szabályozásra kerül majd javaslatunk szerint; itt kerül majd szabályozásra az önállóan meghatározott képviseletek szerint a munkavállalói és a munkaadói oldal összetételének kérdése; itt a legkisebb munkabérektől kezdve a munkaügyi ellenőrzésen, a napi munkaidőn keresztül, a munkaszüneti napok, a bértárgyalások, a minimális bérek, a különböző egyéb, nagy jelentőségű kérdések. A konszenzust követő, jogszabályban történő kihirdetési eljárás úgy gondolom, olyan területeket szabályoz, amelyek az érdekképviseleti törvény szabályozási körének döntő tárgyai lennének. Ugyancsak ebben a törvényben jelenik meg, mint igen fontos fórum - nyilván tudja a képviselő úr is - az üzemi tanácsi intézmény. Úgy gondoljuk, hogy a tisztelt parlament e törvény tárgyalása során olyan helyzetben lesz, hogy munkavállalói részvételi jogokat illetően, ezt a sajátos és legfontosabb érdekképviseleti szférát tekintve, döntést hozhat. Természetesen a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdéskör is ide tartozik. A kollektív szerződésekkel kapcsolatos elképzeléseket rögzíti a Munka Törvénykönyve. Ezek a példák tehát arra szolgálnak, hogy a tisztelt képviselő úr kérdésének legfontosabb, jogalkotási szempontból ide kerülő részét ismertessem. Végeredményben tehát külön érdekképviseleti törvényt - a kifejtettekre tekintettel - nem tervezünk a közeljövőben ide terjeszteni.