FEJES ATTILA, az MDF vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, a Kormány 3067-es szám alatt beterjesztette az Országgyűlés elé az 1991. és 1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozatát. Azért kívántam leszögezni, mert kizárólag csak erről szeretnék beszélni, erről az egy országgyűlési határozatról. A beterjesztett országgyűlési határozat alapja az 1990. évi VII. törvény, amely többek között előírja, hogy az Országgyűlés az Állami Vagyonügynökség adott időszakra vonatkozó működési céljait, illetve elveit határozatban rögzítse, különös tekintettel az állam gazdasági vállalkozásokban működő vagyona értékesítési keretei és feltételei, valamint az adott időszak privatizációs bevételeinek felhasználása elveit kell az irányelveknek rögzíteni. Az előttünk fekvő előterjesztés a fenti törvény előírásainak megfelel. Köztudott, hogy az új vagyonpolitikai irányelveket a következő év költségvetésének az elfogadásakor lett volna időszerű határozattá emelni, de erre az ismert okok miatt nem került sor, és ezért a korábbi irányelvek hatályát terjesztette ki több alkalommal az Országgyűlés. A jelen beterjesztés megfelel a törvény előírásainak, sőt annál lényegesen bővebb is. A Kormány tulajdonosi és privatizációs stratégiájából több elemet beemel, és néhányat ebből leszed. Ezt egyébként Szalay Gábor, a gazdasági bizottság előadója is említette. Ennek főbb indokai, hogy a stratégia három évre szól, az irányelvek pedig egy évre, valamint az a kényszerpálya, hogy a rövid távú irányelvek csak az érvényben levő törvények, jogszabályok keretein belül működhetnek. Feltehetően az általános vagy részletes vitában tovább folyik majd többek között az a vita is, amely a privatizációs bevételekről szól, illetve ezeknek a felhasználását taglalja. A kérdés súlyának megfelelő szakmai vitát követően, különös tekintettel arra a tényre, hogy jelenleg sincsenek elfogadott irányelveink, az Országgyűlésnek a határozatot elfogadásra ajánljuk. Köszönöm szépen.