Tartalom Előző Következő

DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Látszólag egyszerű, hétköznapi, de mégis nagy jelentőségű határozatról fogunk dönteni. Az előterjesztés, a javaslat Önök előtt fekszik, annak írásbeli indoklásához szeretnék néhány gondolatot fűzni. Közismert, hogy Magyarország különböző tájain, országrészein nem azonos körülmények között élnek az emberek, nem ugyanazok a problémák, gondjaik, nehézségeik, de nem azonosak, nem egyenlőek a jövőre vonatkozó kilátásaik sem. Ha valakinek mégis kétségei volnának efelől, az nézze a statisztikát, a népesség korát, iskolázottságát, jövedelmét, az infrastrukturális beruházásokat, a munkanélküliséget, a belső népvándorlást. De talán még meggyőzőbb egy utazás, mondjuk Kisvárdától Szombathelyig. Körülbelül olyan látványban lesz része az utazónak, mint Székesfehérvártól Münchenig. Ha ez így van - hogy ez így van, arról olvashatunk a szakirodalomban, a napi sajtóban -, hogy ez így van, tudja azt a Kormány is, azért is tart kihelyezett üléseket, de láthattuk az egyik interpellációm miniszteri válaszához mellékelt válságtérképet is. Ismerték ezt a gondot az előző kormányok is, hiszen kinyilvánították a térségi egyenlőtlenségek tarthatatlanságát, és fejlesztési célokat határoztak meg. 1985-ben pedig - máig nem teljesített, de vissza sem vont - országgyűlési határozat született, majd pályázatok útján milliárdokat osztottak szét - elsősorban úgynevezett munkahelyteremtő beruházásokra. Tudjuk, a helyzet nem javult, sőt a válság mélyült. Miért? Valószínű azért, mert a célok megvalósításának hiányoztak a politikai és az alkotmányos feltételei. Talán azért is, mert a kiválasztott eszközök nem voltak elég hatékonyak? Lehet, hogy a munkahelyteremtő beruházásokra kiírt pályázatok önmagukban nem alkalmasak az elmaradott térségek felemelésére? Lehet, az is baj volt, hogy a tervezésben és végrehajtásban részt vevő minisztériumok munkája nem volt összehangolva? E kérdésre válaszolnunk nem elsősorban itt és nem most kell. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésünk, hogy minden képviselő közös felelőssége az - legyen bármely régió követe is itt a Parlamentben, közös felelősségünk tehát -, hogy a térségi egyenlőtlenségek felszámolása, az ország erőforrásainak jobb kihasználása érdekében teendő kormányzati intézkedések meghozatalának előkészítéséből is részt kérjen és vállaljon. Ezzel lehetővé tehetjük azt is, hogy az ország népe, lakossága egy átfogó koncepcióban - mintegy csokorba szedve - lássa, milyen lépéseket tervez a Kormány a térségi egyenlőtlenségek felszámolására. A térségi gondokat is könnyebb elviselni, ha látjuk a kiutat. Hárman terjesztettük elő a határozati javaslatot: Gulyás József, Horváth Vilmos képviselőtársaim és jómagam, Szabolcsból, Vasból és Borsodból, jelezve ezzel is, hogy nem elszigetelt vagy sajátos kelet-magyarországi problémáról van szó, hisz az ország valamennyi megyéjében vannak olyan régiók, települések, amelyek segítségért kiáltanak. Ugyanakkor a relatíve prosperáló térségek és az ország egészét tekintve is érdekünk egy terület- és településfejlesztési koncepció megalkotásának szükségességét itt és most kimondani. Bízunk benne, hogy a szabad demokrata képviselőtársaimmal olyan problémát vetettünk fel, amelyekben e falak között is sokan egyetértünk. Bízunk benne, hogy ezt a kérdést semmilyen vonatkozásban e falak között egyetlen képviselőtársunk sem tartja politikai kérdésnek, ezért kérjük képviselőtársaink támogatását a kivételes és sürgős eljárással történő napirendre tűzéshez. Úgy véljük, a rövid határidő nem okoz gondot a Kormánynak, feltételezzük, hogy csupán meglévő elvek, programok formába öntésére lesz szükség. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalról.)