DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg nem készültem felszólalni a mai vitában, de azért most úgy érzem, egy-két mondatot mégis csak el kell mondanom. A Kormány eredeti javaslata valóban úgy szólt, hogy a katonai bíró a büntető kollégium tagjaként - merthogy annak egyenjogú tagja - részt vesz nem katonai büntetőügyek elbírálásában is. A katonai bíró a Honvédelmi Minisztériummal és a honvédséggel semmiféle függőségi viszonyban nincs, ítélkezésébe senki nem szólhat bele, ítélkezésében éppúgy pártatlanul köteles eljárni és csak a törvényeknek van alávetve, mint bármely más bíró. Tehát ebben az összefüggésben nincs igazán különbség közöttük. Egyetlenegy különbség azonban van, amelyre Szájer József képviselőtársam is utalt, hogy tekintettel arra, hogy a katonai ügyeknek a száma lényegesen kisebb, mint az egyéb ügyek száma, különösen akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a bíróságok ügyforgalma mennyire megnövekedett az utóbbi időkben, abban az esetben, ha a katonai bírók nem járhatnak el egyéb ügyekben, egy következmény lesz: lényegesen kisebb lesz a munkaterhük, mint azoknak az egyébként velük egyenrangú bíró kollégáiknak, akik csak polgári ügyekben járnak el. A Kormány erre gondolva terjesztette elő ezt a javaslatát, és e mögött semmiféle, a bírói függetlenséget sértő hátsó szándék nem volt. Azt azonban hadd mondjam meg, való igaz, a bírósági szervezeti törvény kétharmados törvény. A bírósági szervezeti törvényt akkor lehet csak általunk is jó irányba tartóan módosítani, ha ehhez a jelenlevő parlamenti képviselőknek legalább kétharmada hozzájárul. Ezért, bár hangsúlyozom, meggyőződésünk szerint a Kormánynak ez a javaslata nem alkotmányellenes, nem kelthet igazi aggályokat, azonban bizonyos fajta feszültséget fog teremteni a bíróságokon belül a munkateher szempontjából, de figyelembe véve azt, hogy ez kétharmados törvény, ezért ezt a módosító indítványt a kormánypártok - bocsánatot kérve a bíróságoktól - el fogják fogadni. (Kis taps.)