DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az év első hónapjaiban Horthy Miklós hamvainak hazahozatala kapcsán - amit a család, illetve a Magyar Tengerésztisztek Egyesülete kezdeményezett - terjedelmes sajtóvita bontakozott ki Horthy személyiségéről, politikai rehabilitációjáról, újratemetésének, illetve újratemettetésének kérdéseiről. A vitában vezető politikusok is megszólaltak, többek között Für Lajos, aki meglehetősen kritikusan nyilatkozva az egykori kormányzóról, a következőket mondta: "Osztom azt a véleményt, miszerint közepes képességű ember volt. Minden hibáját jóvátehette volna 1944. március 18-19-én. Ezt elmulasztotta. Kormányzó maradt és eltűrte, hogy a németek megszállják az országot." Politikusként abban bízom, nem kavar vihart ez az esemény. Van elég bajunk. Jórészt a vitának köszönhetően február 18-án egy külügyi szóvivői nyilatkozat hivatalos álláspontként az esetleges újratemetést magánjellegű családi eseménynek tekintette. A nyilatkozat sokak számára megnyugtató volt, hiszen a család jogát senki nem vitatta, mert demokratikus, humánus elkötelezettségű ember nem vitathatta, hogy Horthy Miklóst magyar földben helyezzék végső nyugalomra. Ezek után október 21-én egy igazságügy-miniszteri nyilatkozat nyomán ismét napirendre került a kérdés. A nyilatkozatban Balsai István igazságügy-miniszter úr Horthy Miklós - vagy ahogyan ő nevezte, a kormányzó úr - politikai rehabilitációjáról a következőket mondta: "Azt magától értetődőnek tartom, hogy rövidesen ez a téma felmerül. Ahogyan más dolgok a helyükre kerülnek, úgy nyilvánvaló számomra, hogy ez is rendeződik és nem valószínű, hogy Horthynak a portugáliai Estorilban történt eltemetése most már megfelel a magyar közvéleménynek. Hogy a Kormány vagy milyen szerv - társadalmi vagy alapítványi - intézi ezt, az a dolog végeredménye szempontjából mindegy." A nyilatkozatban az az értelmezési lehetőség is benne rejlik, hogy a kormányzat részéről, annak egy képviselője révén ismét felvetődött Horthy Miklós állami újratemettetésének kérdése, s ezt az állítólagos közvéleményre hivatkozva kívánja újra mérlegre tenni a Kormány. Természetesen messzemenően egyetértek azzal, hogy a Horthyról kialakult történelmi képet árnyaltabbá kell tenni, s meg kell fosztani azt az elmúlt 40 év rárakódott előítéletes szélsőségeitől. Egyetértek azonban Kosáry Domokossal is, aki nemrégiben azt mondta, hogy a politikai rehabilitáció nem a történészek, hanem a politikusok dolga. S ebben az értelemben egy esetleges állami újratemettetés vagy a kormányzat demonstratív részvétele a szertartáson a politikai rehabilitáció első lépéseként is értelmezhető. Mindezek alapján a következőket kérdezem miniszterelnök úrtól. Változott-e a Kormány hivatalos álláspontja a február 18-i külügyi szóvivői nyilatkozat óta? Másodszor: a kérdés megítélését illetően Für Lajos vagy Balsai István véleménye tükrözi a Kormány álláspontját? S végül harmadszor: ha a Kormánynak ma nincs kialakult álláspontja, miniszterelnök úrnak mi a véleménye Horthy politikai rehabilitációjáról és esetleges állami újratemettetéséről? Köszönöm a szót. Várom miniszterelnök úr válaszát. (Taps a baloldalon.)