DR. BALÁS ISTVÁN, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, Elnök úr! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság a kivételes eljárás szabályai szerint tárgyalta meg a gazdasági társaságokról, valamint a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok módosítására irányuló törvényjavaslatot, és ugyancsak megtárgyaltuk az ehhez benyújtott képviselői indítványokat is. Munkánk eredménye az a 61 pontot tartalmazó jelentés, illetve kiegészítő jelentés, melynek lényegét a következőkben fogom összefoglalni. Elöljáróban kell leszögezni, hogy a Kormány által tett beterjesztés, továbbá a bizottságunk által támogatott képviselői indítványok, végül a bizottságunk által megfogalmazott - részben a képviselői indítványokon alapuló - újabb módosító indítványok nem hajtanak végre alapvető, koncepcionális változtatásokat az immár három éve funkcionáló törvényen. A jogbiztonság miatt ez nem is lenne indokolt. A javasolt változtatások elsősorban azon rendelkezéseket érintik, amelyek a gyakorlatban túl komplikáltnak tűntek, és egyszerűbb megoldásuk indokolt. Más esetekben pontatlanságokat kellett kiküszöbölni, végül néhány bizonytalan tartalmú rendelkezést kellett egyértelműbben megfogalmazni. Kiemelve néhány főbb rendelkezést: a hatályos szabályozáshoz képest változást jelent, hogy bármely gazdasági társaság esetén kötelező a felügyelő bizottság létrehozása, ha a gazdasági társaság főfoglalkozású dolgozóinak a létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. További változás a hatályos törvény szerint, hogy a társasági szerződés módosítása esetén . . . ; ugye, jelenleg az azt ellenző tagoknak is alá kellett írni a szerződést, hogy az érvényes legyen - ez a gyakorlatban több problémát okozott. Az új szabályozás szerint erre a jövőben már nem lesz szükség, mert a minősített többséggel elfogadott módosítás a kisebbségre nézve is irányadó. A diszpozitivitás és a kógencia körében a hatályos törvény nem bizonyult kellően következetesnek. Sokszor csak bonyolult következtetések útján lehetett állást foglalni abban a kérdésben, hogy egy-egy rendelkezéstől az érintett szerződő felek eltérhetnek-e vagy sem. A helyzet egyértelműbbé tétele érdekében a javaslat leszögezi - bizottságunk ezt támogatta -, hogy a tagok a társasági szerződés tartalmát az egymás közötti viszonyaik tekintetében állapíthatják meg szabadon. A hatályos szabályozás is szankcionálja a pénzbeli hozzájárulás késedelmes fizetését, évi 200s késedelmi kamat előírásával. Nem kell talán bővebben indokolnom, hogy ez - mai viszonyaink között - miért nem jelent távolról sem egy erőteljes ösztönzést arra, hogy a tagok teljesítsék a kötelezettségeiket. A javaslat úgy oldja fel a problémát, hogy egyrészt a késedelmi kamatot a pogári törvénykönyvben található rendelkezésekhez igazítja, másrészt az ezzel kapcsolatos szabályt a törvény általános részében helyezi el, ezért, függetlenül attól, érvényes ez mindenkire, hogy az érintett jogi személy-e vagy természetes személy. Bizottságunk többsége támogatta a hatályos törvény 31. szakasz (1) bekezdésének újrafogalmazását is. Ennek lényege az, hogy vezető tisztségviselővé vagy felügyelőbizottsági taggá egy személy több gazdasági társaságnál is megválasztható. Egy "lex imperfecta" jellegű szabályt iktathattunk itt be a törvénybe, pontosabban módosítottuk ennek megfelelően a törvényt - ugyanis úgy folytatódik a szabály, hogy: a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról az érdekelt gazdasági társaságokat előzetesen köteles tájékoztatni. Az apportok kérdésében ma meglehetősen nagy a szabadság - hogy ne mondjam, szabados a gyakorlat. A szabályozásnál abból kell kiindulni, hogy a gazdasági társaság hitelezőit kizárólag a gazdasági vagyon terhére lehet kielégíteni. Ezért nagyon fontos, hogy a gazdasági társaság vagyona megfogható, végrehajtása igénybe vehető dolgokból álljon., Tudjuk, hogy az apport értékéért egyébként az apportot szolgáltató - a törvényben előírtak szerint - meghatározott ideig felel. A javaslat kimondja, hogy a nem pénzbeli betéteknél alapkövetelmény a szolgáltatott dolog forgalomképessége. Ha a dolgot vagy jogot harmadik személy jóváhagyásával vitték be gazdasági társaságba, a forgalomképesség csak akkor állapítható meg, ha e dolognak a hitelezők kielégítésére való felhasználása már nincs kötve a harmadik személy jóváhagyásához. Mit jelent ez a gyakorlatban? A jelenlegi szabályok szerint apportként lehet bevinni a gazdasági társaságban például a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát is, holott tudjuk, ha a bérbeadó felmondja a bérletet, akkor annak értéke is megszűnik. A javaslat nem kívánja kizárni a jövőre nézve, hogy az ehhez hasonló jogok a társaságba bevihetőek legyenek, de erre a jövőben nem a törzstőke részeként, hanem csak mellékszolgáltatásként kerülhet sor. A hatályos rendelkezések nem adnak egyértelmű eligazítást abban a kérdésben, hogy milyen jogosítványok kapcsolódjanak a részvényutalványhoz, illetve az ideiglenes részvényhez. A bizottság ebben a körben elfogadta Vékony Miklós képviselő úr koncepcióját és támogatta azt a megoldást, hogy szűnjön meg e két okiratnak az értékpapír jellege; a jövőben ezek - mint okiratok - csak egy kötelmi viszony fönnállásának bizonyítékaként szolgáljanak azzal, hogy e kötelem főbb elemeit természetesen az okiratnak továbbra is tartalmaznia kell. Tisztelt Országgyűlés! E néhány szóval próbáltam érzékeltetni a törvényjavaslatban rögzített jogalkotási irányokat, melyekről a tisztelt Háznak - 61 indítványt sorra véve - kell majd érdemben állást foglalnia. Köszönöm szépen. (Kis taps.)