PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Az a helyzet, hogy sikerült ismételten megcsodálnom miniszter úr retorikai teljesítményét. Kár, hogy ezzel foglalkozik ahelyett, hogy azokat a valódi kérdéseket próbálná vizsgálni, amelyek napirenden vannak. (Mozgolódás, zaj.) Szóval, azt hiszem, hogy az elmondottaknak a lényege valahogy abban foglalható össze, hogy valamit csinált a minisztérium a magyar ipar védelmében - hát, nem túl sikeresen, mert ugye, a magyar iparvédelemnek az eszközei nem a minisztérium kezében vannak, hanem mindenki máséban. (Dr. Zsiros Géza közbeszólása: az MSZMP-ében.) - Tessék? Nem értem: nem tudom, a fölsorolt minisztériumok közül melyik az MSZMP kezében lévő minisztérium: a Pénzügy, az NGKM vagy egyebek, ezt mondta el miniszter úr. Azért azt hiszem, hogy tényleg a dolog lényegét érdemes nézni, és én sajnálom, hogy megint ilyen személyeskedő hangvételeket sikerült találni a miniszter úrnak. A kelet-európai piacokat szintén elsőként említettem, ugyanúgy, mint ő. Az az érzésem, hogy a kelet-európai piacokon nagyobbat veszítettünk, mint amennyit feltétlenül szükséges lett volna. Ha megnézik a csehszlovákok kereskedelmét a Szovjetunióval, megnézik Bulgária kereskedelmét a Szovjetunióval, egész más arányok jönnek ki. A tényeket érdemes nézni, nem a hangulatokat. Bulgária ma ott tart, hogy 500 millió dollár adóssága van a Szovjetunió felé, mert többet tud vásárolni, kevesebbet tudott eladni. Csehszlovákiánál a visszaesés sokkal kisebb, mint nálunk. Ennek okai vannak. Az okokat föl kéne tárni és menni elibe. Hasznos tárgyalásokat folytat a tárca és a kormányzat az utóbbi időben, de nem így kezdődött. Az, hogy mit örökölt, mit nem örökölt - ezen el lehet vitatkozni, bár én nem osztottam úgy el a négy problémát, hogy kettő a régi kormánytól, kettő az újtól. Tisztelt miniszter úrnak a kezében ott van a papír; fölolvasom még egyszer, amit az előbb is fölolvastam: A második két kérdésben az új kormány szerepe sem elhanyagolható. Ezzel elismertem azt hogy a korábbiaknál szintén megvoltak a maguk problémáik. A liberalizációról. - Valóban, a liberalizáció nem egy új keletű találmány. A liberalizáció mértéke 80körül volt a magyar külkereskedelemben a termékskála egészéből. Az a 20volt az, ami védte a magyar ipart. Ebből a 20ból 15-öt föladtunk, vagy közel 15-öt föladtunk - tehát pontosan azt a területet adtuk föl az elmúlt időben, ahol védeni kell a magyar ipart, és én ezt nem kritikaként mondom a Kormánynak, csak figyeljen oda! Hát, hogyha jól megnézzük, nincs a világban olyan termék, amelyikben ne lenne valamivel jobb, mint a magyar, ne lenne valamivel olcsóbb, ne lenne valamivel jobb szolgáltatású. A védelemre szükség van. Ön elmondja azt, hogy a vámokhoz nem lehet hozzányúlni, mert a GATT- megállapodások olyanok, mint amilyenek. Valóban olyanok a GATT-megállapodások, de szíveskedjék tanulmányozni, miniszter úr, például Törökország mit csinált ebben a témában! Törökország, amikor az EK-val a hasonló szerződését aláírta, egyedi megállapodásra jutott a GATT-tal, hogy emelik a vámokat átmenetileg addig, ameddig az ország nem készül föl arra, hogy konkurenciaképes legyen ugyanazokon a piacokon. Hát, nem lehet azt mondani, hogy nekünk meg van kötve a kezünk, senki másnak nincs. Azok a döntések, amik menetközben születtek, nagyon sok esetben én úgy érzem, hogy egy dogma alá vannak rendelve. A dogma úgy szól, hogy: a piacgazdaság. Nagyon helyes, mindannyian a piacgazdaság felé akarunk menni - hozzáteszem, a korábbi reformkommunista kormányok is komolyan arra akartak menni, és mentek is. A piacgazdaság felé akarunk menni, de nem lehet egyik napról a másikra teljes mértékben rászabadítani a magyar gazdaságra a piacgazdaság összes feltételét. Tehát én azt javaslom,hogy nagyon tudatosan, okos aprómunkában gondolják meg azt, hogy mikor van exportvédelem, mikor van importvédelem, exporttámogatás, mikor nyúlunk hozzá a privatizáció abszolutizált elemeihez, és mikor védjük ezért az ipart. Szóval, ezért a végeredményt úgy lehetne összefoglalni, hogy az egy év alatt volt olyan szakma, ahol nem 15kal, hanem 30-cal, a textiliparban - amit ön is említett - 50kal csökkent a teljesítmény, tehát van olyan terület, ahol több mint 60kal csökkent az ipar teljesítménye, ezt is el tudnám részleteiben mondani. Az iparban körülbelül 250 ezer ember került az utcára, több mint 100 ezren vannak folyamatosan tartós szabadságon. Hát ne mondja azt, hogy az iparvédelem egy sikeres tevékenységet folytatott. Úgyhogy lehet, hogy nincs Ipari Minisztérium ma, én helytelenül használtam az iratban azt, hogy ipari kormányzat - ezt a kifejezést említettem -, hát úgy néz ki, hogy tényleg nincs ipari kormányzat. Úgyhogy nem fogadom el a válaszát, remélem, hogy nem vagyok egyedül vele. (Taps a bal oldalon.)