SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr valójában, ahogy jelezte is, nemcsak az agrárgazdaság, hanem megítélésem szerint is inkább az agrártermékek kereskedelmével összefüggő válságjelenségekkel kapcsolatban tett fel két kérdést. Én az 1991. november 18-án kialakult tojásárrobbanást, indokolatlan árnövekedést nem termeléspolitikai tényezőkben bekövetkezett negatív okokra tudom visszavezetni. Kivizsgáltattuk a Földművelésügyi Minisztériumban azonnal a kérdést, és a KSH-tól 1991. szeptember 30-i állatlétszámra vonatkozó adatok alapján közölhetem, hogy a tojásállomány 1991. szeptember 30-án csaknem 23 millió darab volt - tehát gyakorlatilag az egy évvel korábbi állapotnál 0,6 kal volt kevesebb. 1991-ben 4,2-4,5 milliárd darab tojás megtermelése várható, ebből mintegy másfél milliárd darab származik a nagyüzemi körből. Semmiképpen nem indokolta tehát ezt a tojásáremelkedést, ezt a remélhetőleg villámháborút - ahogy képviselő úr is említette - a termelésben bekövetkezett drasztikus visszaesés. A tojásexport egyébként az év első kilenc hónapjában 61 millió darab volt, éves szinten sem fogja meghaladni a 100 milliót - ez a termelés 2át jelenti. Barterügyletek keretében az említett időszakban 16 millió darab tojás importjára kerül csak sor elsősorban a hazai termelők védelme érdekében, az állománycsökkenés elkerülése végett. A környező országokban ugyanis magas támogatottsági szint mellett rendkívül olcsón juthattak volna hozzá a kereskedők a magyar tojásnál rosszabb beltartalmi értékű tojásokhoz, és természetesen egy összehasonlíthatatlanul nagyobb profithoz is. A tojásárak kialakult szintje minden reális alapot nélkülöz, és egy láncszerű árfelhajtás eredménye. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra a sajnálatos tendenciára, hogy Magyarországon pillanatnyilag a vállalkozásélénkülés nem az értéktermelő szférában tapasztalható, hanem az értéket kisajátító szférában - ha úgy tetszik: a kereskedelem terén. Miután a termék a szabadáras körbe tartozik, államigazgatási beavatkozást igénylő maximált ár elrendelését a földművelésügyi tárca nem kezdeményezheti, a piaci szereplők azonban - itt elsősorban a termelőkre és a fogyasztókra gondolok - kezdeményezhetik a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló jogszabály alapján a Versenyhivatal beavatkozását. Ebben az ipari és kereskedelmi tárca is segít, célvizsgálatot végezve az árak kialakulásáról. Rátérve a második kérdésre tájékoztatom képviselő urat, hogy az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság résztvevőit november 25-én soron kívül összehívtuk. Döntés született, hogy az év végéig az árak letörése érdekében a tojásimportot szabaddá tesszük. Természetesen csak megfelelő állategészségügyi igazolás birtokában hozható be tojás. A magyar tojás exportjára +91-ben érvényes támogatás továbbra is életben marad. Végezetül egy dolgot még el kell mondanom. Az étkezési tojás önköltsége az idén 3,70 és 4,30 Ft között szóródott darabonként. A nyári időszakban a termelők 2,40-ért, 2,80-ért tudták a tojást átadni, tehát egyértelműen veszteség volt számukra a tojástermelés. Ez azt jelenti képletesen, hogy a mezőgazdasági termelő által a fogyasztónak a nyáron adott hitelt most próbálják visszafizettetni. Szeretném azonban elmondani, hogy sajnos, a helyzet nem így néz ki, mert a termelők ehhez az indokolatlan áremelkedéshez nem jutnak hozzá: a termelők a felvásárló szervektől továbbra is jó esetben a költségüket megtérítő árakhoz jutnak hozzá. Én úgy vélem egyébként, hogy télen egy reális tojásár - az említett önköltség figyelembevételével - olyan 6-7 forint körül képzelhető el. Természetesen azoktól a tojásimportőröktől, akik ilyen áron nem tudják a fogyasztóhoz juttatni a tojást, azonnal visszavonjuk az importengedélyt. Köszönöm a kérdést. (Gyér taps.)