VINCZE KÁLMÁN (FKgP): Köszönöm, Elnök Úr. Elnézést kérek, az előbb nem reagáltam tisztelt képviselőtársamnak a megjegyzésére. A bizottsági előterjesztésben - amikor a Kormány előterjesztette mind a két törvényjavaslatot - utána történt a reagálás - és pontosan, valóban így igaz - a szabaddemokraták részéről, hogy nem kívánnak részt venni a vitában, tehát ez így pontos, ha képviselőtársam ilyenformán próbálta korrigálni. Tisztelt Ház! A társasági adóról készült törvényjavaslat olvasása kapcsán azt a következtetést vontam le, hogy Magyarországon a törvénytervezeteket előkészítő államigazgatási szervek, a törvénytervezetek előkészítésében részt vevők vezetői egyfelől biztos, hogy nem dolgoztak az általuk szabályozni tervezett reálszféra területén, másfelől biztos, hogy nem fognak dolgozni, mert amit a törvénytervezetben a Kormány égisze alatt összegyúrtak, az fogyasztásra alkalmatlan. A tervezet indoklási része mindjárt az elején megfogalmazza: - idézem - "A vállalkozási tevékenységet végző valamennyi szervezet számára azonos feltételeket kíván teremteni, elkerülve, hogy egyes szervezetek ugyanazon tevékenységet előnyösebb feltételek mellett végezhessék." Idézet bezárva. Nos, ez olyan tökéletesen sikerült a törvénytervezetben, hogy aki vállalkozni szándékozik a mezőgazdaságban, annak két dologra nem sokáig lesz gondja. Az egyik a nyereség, mert azt ilyen induló feltételekkel, és ilyen preferenciaszegény adótörvény révén nem fog realizálni. A másik a befektetett tőke, mert azt rövid időn belül el fogja veszíteni. A tervezet szerint jól meg kell támogatni azokat a mezőgazdasági szervezeteket, gazdasági formációkat, amelyek most majd meg fogják kapni azt a lehetőséget is még, hogy már meglevő vagyonukkal, kiépített infrastruktúrájukkal és ármeghatározó monopolitsztikus helyzetükkel eltávolítsák az okvetetlenkedő magángazdálkodó-jelöltet. Amennyiben ez volt a törvényalkotó célja, akkor azt tökéletesen megoldotta. Azt hittük, hogy van egy jó számvitel törvényünk. Rosszul hittük. Most olyan új frizurát kapott a társasági adótörvény tervezete kapcsán, hogy alig lehet ráismerni. Elég, ha csak olyan fogalmakat említek, mint a céltartalék elszámolhatósága, az értékcsökkenés, értékvesztés és a társasági adó szempontjából adóalap-korrekcióként figyelembe vételre kerülő költségek. Azt hiszem, ezek után jogosan lehet feltenni a kérdést, akkor most mennyi is az a 40%, az most 50-60-70 vagy ennél is több. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőcsoportunk nevében nem tudjuk nevünket adni az olyan törvény elfogadásához, amely lehetetlen helyzetet teremt az új mezőgazdasági és más ágazati vállalkozásokhoz. Nem a kívánt szerkezetátalakítási irányba orientálja az érdekelteket. Indokolatlan mértékben favorizálja a külföldi tőkét. Áruhiány vagy az árak miatt a városi lakosság elszegényedését felgyorsítja. Képviselőcsoportunk csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha a törvénytervezet struktúrájában kerül hozzájavításra a reális magyar gazdasági viszonyokhoz. Egyetlen megjegyzést még, amit miniszter úr említett, a mezőgazdasági kistermelésnek az adózása szempontjából, és idézném egy mai napilapunkban megfogalmazottakat. Egy sajtótájékoztatón hangzott el, és az FM-tárca közigazgatási államtitkára mondta: "Nem valószínű, hogy a mezőgazdaságban az idén sikerül elérni a korábbi 4-5%-os jövedelmezőségi szintet." Kérdezem én azt, hogy a számított 10, illetve 30%-os jövedelmezőséget hogyan lehet elérni, és hogyan tudjuk megpreferálni az induló vállalkozókat. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)