DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Elnök Úr! Két percen belül, nagyon röviden. Az egyik: arra a megjegyzésre szeretnék reagálni, hogy talán hoszszabb időt vett igénybe ez a felszólalásom. Hadd jegyezzem meg, hogy egy lényeges közjogi kérdésről van szó, igazán egy órát rá kellett hogy szánjon a Ház - nem hiszem, hogy ezt megtakaríthattuk. (Közbeszólások a bal oldalról.) A másik kérdés: Orbán Viktor elmondta, hogy mit nem mondtam, és ezért megrótt. Kérem, hogy ne rójon meg: azért nem mondtam, mert nem volt a véleményem, tehát azért ne rójon meg, amit nem mondtam. És azért, amiért nem mondtam, abban is van - kérem szépen - egy álláspont, sőt kijelentettem az ellenkezőjét azoknak részben, amiket nem mondtam. A harmadik dolog, amit szeretnék megjegyezni, hogy értelmetlenül gombot nyomogatni én sem szeretek, ezt én világosan elmondtam, amikor arról beszéltem, hogy mik azok a magatartások, amik elfogadhatatlanok, és min kell változtatni. Ezt én nagyon határozottan az imént elmondtam. Végül pedig, hogy világos legyen, én úgy gondolom, és ez személyes véleményem s felelősségem is, hogy ezt nem hallgathattam el, hogy a közjogi modellnek ez a változása, ez a módosítása, bár kényszerhelyzet eredménye, és ebben a formában végül is egy adekvát reakció - ezt én hangsúlyoztam -, ebben is van kérem egy álláspont a mostani helyzetet illetően, de a továbbiakra nézve nem tartom szerencsés és kívánatos útnak. Ebbeli véleményemet akartam kifejezésre juttatni azzal, hogy ez a törvényjavaslat úgy kerüljön mérlegelésre itt a Ház előtt a képviselők által, hogy ezeknek az összefüggéseknek a gondjait és problémáit valamennyi képviselő tegye mérlegre, és a megfelelő tanulságokat, nem feltétlenül a törvény elfogadásának a gondolatkörében, hanem egyéb úton, egyéb tekintetben, a képviselői tevékenység gyakorlásának a kialakításában a megfelelő tanulságokat vonja le. Ez volt a célom. (Szórványos taps.)