DÉNES JÁNOS (független): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A párt nyúlós palotaforradalmát a magyar nép 1956. október 23-án egyetlen nap alatt felkeléssé, forradalommá változtatta. A demokráciájára érett magyar nemzet és társadalom egyik napról a másik napra megteremtette intézményeit: a nemzetőrséget, a nemzeti bizottságot és a munkástanácsokat. Az október 28-i fegyverszünet után ideiglenesen - a szabad választásokig - elismerte és elfogadta a Nagy Imre-kormányt, a néphadsereg nem lőtt a népre, a fegyverszünet után a honvédség a Nagy Imre-kormányt támogatta, és a nép mellé állt. November első napjaiban megalakult az MSZMP. November 5-én, hétfőn - mert a nemzeti és társadalmi összefogás jegyében a győztes forradalom megteremtette az élet lehetőségét - megkezdődött volna a munka. Ezt gátolta meg november 4- én hajnalban a szovjet hadsereg hitszegő, aljas orvtámadása a békés kivonulás tárgyalása közepette. A hazaárulók, akik az első napokban, hónapokban a megszállók oldalára álltak, nemcsak népüket, hazájukat árulták el, hanem a pártjukat is, az MSZMP- t. Köztudott: Kádár János tagja volt, sőt vezetője a forradalom alatt megalakult MSZMP-nek. Az akkori vezetőség tragikus sorsa közismert. A Szolnokra meghirdetett MSZMP már a hazaárulók pártja. Ezt minden ízükben ők maguk is érzik, tudják, és ezért váltak oly gátlástalan gyilkosokká Salgótarjánban is. 1991. december 8-án a magyar kormány Für Lajos honvédelmi miniszter úr személyében a magyar társadalom, a magyar nemzet nevében emlékezett kegyelettel a 131 salgótarjáni ártatlan áldozatról, sok-sok sebesültről, szenvedésről, Salgótarjánt elrettentő meggyalázásról, az egész ország megfélemlítéséről. 1956. december 11-12-én a salgótarjáni szörnyű pufajkás vérengzés országos felháborodásában a magyar munkásság kétnapos országos sztrájkot hirdetett meg. Ez a kétnapos sztrájk országos szavazás volt. A magyar társadalom, a magyar nép szavazott, és elvetette a kádári restaurációt, és elvetette az MSZMP-t is. A Fővárosi Bíróság elnöke kérésemre közli, hogy Magyarországon a Parlamentben helyet foglaló Magyar Szocialista Párton kívül törvényesen bejegyzett párt még többek között a Magyarországi Kommunisták Pártja - melynek a nyilvántartási száma 61 538, pontosabban a sorszáma, és a nyilvántartási szám pedig 1216. -, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely 60 682. sorszámmal és 784. nyilvántartási számmal nyert bejegyzést. Most tehát csak az utóbbiról, az MSZMP-ről beszélek, amelyik 15. kongresszusát tartotta a legközelebbi múltban, salgótarjáni helyszíneléssel. (Közbeszólás a bal oldalról: Csepel.) Elnézést kérek, én az igaziról, a salgótarjániról beszéltem, a 15.-ről beszéltem. Köszönöm szépen a kiegészítést. Ezek után a Janajev-szimpátiát tanúsító párt, valamint szerb nosztalgiából bizonyított Thürmer úr után, azt hiszem, teljesen felesleges az én segítségem, hisz a tények maguk feladják a leckét a magyar Parlamentnek és az alkotmányos pártoknak. Az év végi, sűrített törvényalkotói munkában nem kívánom a Parlament munkáját túlterhelni. Éppen ezért az MSZMP feloszlatását, vagyonának elkobzását elősegítő törvényjavaslatot január végén szándékozom benyújtani, de remélem azt, hogy ebben a Parlament, a Kormány megelőz, és talán módosító javaslatomra sem lesz szükség. Ebben a kérdésben a magyar munkásság már 1956. december 11-12-én döntött, és feladatot hagyott hátra a magyar Kormánynak és a magyar Parlamentnek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)