PINTÉR ISTVÁN (FKgP): Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vegyes érzésekkel tanulmányoztam az adózás rendjéről szóló törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslatot. Természetesnek tartom, hogy a kormányzat a gazdasági viszonyok és jogszabályi környezet változásait követve igyekszik az adózás rendjét megállapító jogszabályt korszerűsíteni. Ezt el kell fogadnunk, ez így természetes. Viszont nehezen tudom elfogadni azt a tényt, hogy az adózás rendjére vonatkozó előírások évről-évre jelentősen megváltoznak. Ezt a törvényt a Parlament most egy éve tárgyalta és hagyta jóvá, és íme, máris rendkívül sok változtatást igényel. Mindannyian tudjuk, hogy szükség van arra, hogy az állam a jövedelmeket minél nagyobb mértékben központi ellenőrzés alá vonja. Olyan szabályokat munkáljon ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az adózók vagyoni és jövedelmi viszonyaik függvényében arányosan járuljanak hozzá a közterhek viseléséhez. Az is tény, hogy az adózókat adókötelezettségük teljesítésével összefüggésben igen sokfajta kötelezettség terheli. A teljesség igénye nélkül csak megemlítem: például a bevallási kötelezettség, a nyilvántartási kötelezettség, adóelőleg- levonási, befizetési kötelezettség, bejelentési kötelezettségi, adatszolgáltatási kötelezettség stb. Ezeket a törvény által megállapított igen szoros időkeretben, vagyis határidőn belül pontosan és hibátlanul kell teljesíteni. Ha az adózó az említett kötelezettségeit hibásan vagy pontatlanul teljesíti vagy nem teljesíti, súlyos vagyoni retorziókkal kell számolnia. Nagyon szigorúnak tartom a törvényjavaslat 26. §-ának (4) bekezdését, mely szerint kötelezettség nem-teljesítése esetén jogi személyre 150 ezer forintig, magánszemélyre 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Kérdezem, lehet-e ilyen súlyos retorziókat alkalmazni olyan körülmények között, amikor az adózás rendjére vonatkozó szabályok és előírások évente lényegesen megváltoznak? Mire az adózók beletanulnának az aktuális eljárási rendbe, addigra jön az új törvény, amely újabbnál újabb szabályokat ír elő. Az adózók pedig kezdhetik elölről a tanulást és ráadásul olyan fenyegetettséggel, hogyha valamit nem jól csinálnak, igen súlyos büntetést vonhat maga után. Vonatkozik ez főként a mezőgazdasági dolgozókra, de általában minden olyan emberre, aki fizikai munkával keresi a kenyerét, azaz a jövedelmét. Tudom, mi követjük Nyugatot ezen a területen is, de ne feledjük el, hogy a nyugati államokban fokozatosan vezették be a magasabb szintű adminisztrációt, és úgy tudom, hogy például a farmerok esetében Dániában a farmerek 80%-a középfokú végzettségű, és természetes, hogy ezek az emberek már az iskolapadban megtanulják a könyvelést, a bizonylatolást, és így természetes, hogy később ez már nem okoz gondot. De hát hol vagyunk mi ehhez még? Szeretném, ha nem értenének félre. Nem azokért emelek szót, akik az adóügyi jogszabályokat tudatosan és sorozatosan megszegik, jövedelmüket eltitkolják, nyilvántartásaikat, bizonylataikat meghamisítják. Ezek a személyek pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit és hogyan kell tenniük, hiszen erre alapítva dolgozzák ki az adócsalás egyéni taktikáját, stratégiáját. Sajnos nap mint nap találkozunk ezen a területen profinak mondható Klapka Györgyökkel, akik megérdemlik a lebukásukat, megérdemlik a súlyos büntetésüket, de nem lehet egy napon említeni azokkal a tisztességes adófizető polgárokkal, akik legtöbb esetben fizikai munkavégzés mellett kénytelenek számlákkal, nyilvántartásokkal és egyéb adminisztrációs dolgokkal foglalkozni. Helyeslem azt a törekvést, amely az úgynevezett láthatatlan jövedelmek adóztatását célozza. Én legalábbis ilyennek ítélem a kötelező vagyonnyilatkozatra vonatkozó új rendelkezéseket. Meg kell azonban mondanom, hogy a törvényjavaslat 34. § (6) bekezdésében meghatározott személyi kört eltúlzottnak tartom. Eszerint minden olyan magánszemélyt vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség terhel, aki az adózás rendjéről szóló törvény 39. §-ában meghatározott vagyontárggyal, illetőleg vagyoni értékű joggal rendelkezik, feltéve, hogy 1988. január első napját követően személyi adó hatálya alá tartozó jövedelme volt. Ez az állampolgárok igen nagy részét érinti. Úgy tűnik, hogy a jogalkotók be kívánják vezetni az általános vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettséget. E témakör kapcsán meg kell még említenem a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá vont vagyontárgyat, illetőleg vagyoni értékű jogok közül a devizaszámlára vonatkozó kivételt. A kétszázezer forintot meghaladó készpénz és pénzintézeti számla, követelés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá esik, és ez alól csak a devizaszámla-követelés a kivétel. Részben értem ennek indítékait. Mégis fel kell hívnom rá a figyelmet, hogy ezzel egy nem kívánt folyamatot indítunk el. Nevezetesen, a jelentős készpénzbevétellel rendelkező magánszemély a forintját ezután nem fogja bankszámlára tenni, hiszen ennek összegéről, pénzforgalmáról nyilatkozatot kell tennie. Ehelyett inkább valamilyen úton-módon átváltja a forintját konvertibilis valutára, és devizaszámlán helyezi el. Hiszen erre vonatkozóan nem kell vagyonnyilatkozatot tennie. Biztos, hogy jó ez így nekünk? Röviden foglalkozni szeretnék a titokvédelem kérdésével. A törvényjavaslat 20. §-a lehetővé kívánja tenni az adócsalás büntettét megállapító jogerős bírósági ítéletben foglaltak nyilvános közzétételét. Ezzel nem igazán tudok azonosulni. Megítélésem szerint ugyanis az ettől várható hatás lényegesen kisebb, mint az egyéni jogsérelem. Ami az állampolgárt illeti a nyilvános közzététel kapcsán, úgy gondolom, hogy bőven elegendő lenne, ha az adóhatóság az elítélt személyek megnevezése nélkül időszakonként összesített adatokat közölne arról, hogy hány esetben milyen összegű adócsalás miatt folytattak büntető eljárást, és ezekért a bíróság milyen büntetést szabott ki. Tisztelt Képviselőtársam! Nem tudok egyetérteni azzal sem, hogy a törvényjavaslat 38. §-ában említett úgynevezett "A+ változatot törvényesíti, illetőleg intézményesíti az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség ellenőrzése érdekében a banktitok feloldását. Úgy vélem, hogy ez a befektető és a betétesek, illetőleg az egyéb számlatulajdonosok bizalmát óhatatlanul megingatja. Éppen ezért a törvényjavaslatban közölt "B+ változat elfogadását javaslom. Frakciónk az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, módosító indítványokat ad be főként erre az említett problémára. Ezekkel együtt elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Taps.)