1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja

Szabad György, dr. Szűrös Mátyás és dr. Dornbach Alajos elnöklete alatt

Jegyzők: Balogh Gábor, Glattfelder Béla, Tóth Sándor, Trombitás Zoltán Boros László, dr. Szabó Lajos

Az ülésen jelen voltak:

DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök, DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter, DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter, DR. SZABÓ IVÁN ipari és kereskedelmi miniszter, DR. BOROSS PÉTER belügyminiszter, DR. GÁLSZÉCSY ANDRÁS tárca nélküli miniszter, DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter, KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár, DR. KÁDÁR BÉLA, nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter, DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter, NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter, SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter.

(Az ülés kezdete 9 óra 6 perc - Elnök: Szabad György - Jegyzők: Balogh Gábor, Glattfelder Béla)

Az ülésnap megnyitása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket. (Kis szünet után.) Tisztelt Országgyűlés!

Köszöntöm minden képviselőtársamat, kedves vendégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat. Téli rendkívüli ülésszakunk 5. ülésnapját megnyitom.

Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Balogh Gábor és Glattfelder Béla jegyzők lesznek segítségemre. Mai ülésünkről távolmaradását előzetesen 17 képviselőtársunk jelezte. Amennyiben valamelyikük mégis meg tudott jelenni, kérem, jelezze ezt, gépe bekapcsolása végett. Senki sem jelentkezett. (Kelemen András képviselő jelentkezik.)

Kelemen András képviselő helyén kérem a gépet bekapcsolni. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az igazolt képviselők száma jelenleg 385, így a határozatképességhez 193 képviselő jelenléte szükséges.

Napirend előtt

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Napirend előtti rövid felszólalásra - frakciótámogatással - Csapody Miklós kap lehetőséget. Tessék!

Napirend előtti felszólaló: Dr. Csapody Miklós (MDF)

CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)

CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Napirend előtt arról kívánok megemlékezni, hogy hetven esztendővel ezelőtt ezen a napon Magyarország szokatlan körülmények között, szokatlan, ám annál drágább és nemesebb karácsonyi ajándékot kapott. Olyat, amit Magyarország magyar, német és horvát ajkú polgárai hűségének köszönhetett, azoknak, akiket másokkal együtt a középkor óta hungarusoknak neveztek.

Sopronnak és környékének hovatartozásáról, mintegy 350 ezer magyar állampolgár sorsáról az 1921. október 13-án kötött velencei egyezmény szerint december 15-én népszavazás döntött. A szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett lefolyt népszavazás eredményét, mely szerint Magyarország mellett 65,2%-os végeredmény döntött, Sopron polgárainak 73,5%-os szavazata határozta meg. Ezt az eredményt hivatalosan is érvényesnek 70 esztendővel ezelőtt, ma, tehát december 23-án ismerte el az antant nagyköveti tanácsa.

Tisztelt Ház! A mai napon minderre nem csupán a hetvenedik évforduló miatt kívántam emlékezni, s nem is csupán azért, mert többen is vagyunk e Házban Sopronból valók. Szólni szerettem volna arról is, hogy azokban a sorsfordító időkben nemcsak az egyszerű magyar etnikai többség döntött így, hanem azoknak a nagy többsége, akik boldogulni anyanyelvüktől függetlenül is ebben az országban óhajtottak akkor is. De érdemes Sopronra gondolni ma azért is, mert akkor ami kifejeződött, arra a hűségre, józanságra és elhatározottságra, erőre az egész országnak és az egész magyarságnak ma is szüksége van, ha másként is. Azt hiszem, ennek erősítése többek között a mi dolgunk is a Parlament eszközeivel, nemcsak történelmi visszatekintésekkel, hanem jobban ütemezett törvénykezéssel és alkalmasabb költségvetéssel is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismertessem mai ülésnapunk programját.

Először az adózás rendjéről szóló 1990. évi 91. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat részletes vitájának folytatása következik.

Ezután a gépjárműadóról szóló törvényjavaslat határozathozatala kerül sorra.

Ezt követi a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező törvényjavaslat részletes vitája. Majd a bizottsági tárgyalások eredményétől függően a betegszabadságról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája, lehetőség szerint határozathozatal következik.

Végül, ugyancsak a bizottsági tárgyalások eredményétől függően, a társadalombiztosítási alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat részletes vitájával s lehetőség szerint határozathozatalával szeretnénk zárni mai ülésnapunkat.

Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat vitájának folytatása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy szombati ülésünkön az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját nem zártuk le. Időközben képviselőtársaim kézhez kapták a költségvetési, adó- és pénzügyi, illetve az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság együttes jelentését a 4338-as számon.

Megkérdezem a hatáskörrel bíró bizottságokat, hogy az együttes jelentés mellett kívánnak-e még kiegészítéseket tenni. Először az alkotmányügyi bizottság jelen lévő tisztségviselőit kérdezem meg: kívánnak-e kiegészítést tenni az együttes jelentéshez? (Az elnök az alkotmányügyi bizottság képviselőire tekint.)

Nem kívánnak. Megkérdezem a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság jelen lévő tisztségviselőit: kívánnak-e az írásban közreadott jelentéshez kiegészítést tenni?

(Az elnök a pénzügyi bizottság tisztségviselőire tekint.) Nem jeleznek ilyen igényt. Akkor megkérdezem jegyző képviselőtársaimat, van-e írásbeli bejelentés az adózás rendjének folytatódó részletes vitájában való felszólalásra. (Nincs.) Köszönöm.

Akkor a képviselői további hozzászólásokra kerül sor. Elsőként Varga Mihálynak a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről adom meg a szót.

Felszólaló: Varga Mihály (FIDESZ)

VARGA MIHÁLY (FIDESZ)

VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A FIDESZ parlamenti frakciója az általános vitában több felszólalásban figyelmeztetett arra, hogy milyen veszélyeket rejt magában az adózó állampolgárokra nézve az adózás rendjéről szóló törvény olyan irányú módosítása, ahogy azt a Kormány a javaslatban tervezte. A részletes vitában azonban módosító indítványainkat kívánom néhány szóban ismertetni, amelyek ezeket a kormányzati túlkapásokat lennének hivatva kiküszöbölni.

Módosításaink között javasoljuk a tervezet 3. §-ának elhagyását. A pont szerint az adóhatósághoz való bejelentéskor az adózónak közölni kell többek közt jogelődjét, alapítóját, a felelősségvállalót, ezek adószámát, képviselőjét, gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, üzleteit stb., nem sorolom tovább. Ennek az adathalmaznak a bejelentése - véleményem szerint - teljesen felesleges és hiábavaló, maximum arra jó, hogy ha az adózó véletlenül tévesen ad meg valamilyen adatot, a nyakába varrjanak egy kiadós bírságot.

A jelenlegi statisztikai adatrendszer tartalmazza ezeket az adatokat, a cégnyilvántartásban szereplő adatokhoz bárki hozzájuthat. A cégadatok nyilvánosak, ez alapján dolgozik a KSH is, ez elérhető az adóhivatal számára.

Nem világos továbbá, hogy bizonyos adatokat mire kíván az adóhatóság használni. Például mire kívánja használni a részvénytársaság esetleg több száz alapítójának adatát. A gyakran változó adatokat - például tevékenységi kör stb. - a cégbíróságon kívül az adózó mindig köteles bejelenteni az állami és az önkormányzati adóhatóságnak is. Ez mérhetetlen bürokráciát és költséget okoz a vállalkozónak. Szerintem éppen az egyik funkciója a cégjegyzéknek, hogy ebből mindenki - az állami szervek is - adatokat kaphatnak, nem kell meghatározatlan célú, párhuzamos adatgyűjtést végezni, illetve az állampolgár és a vállalkozó nem köteles párhuzamos adatszolgáltatásra.

Ezek után rögtön rá is térnék azokra a módosításainkra, amelyek a tervezet legvitatottabb kérdését és pontját, a 34. § (6) bekezdését érintik. A kötelező vagyonnyilatkozatról van szó.

Az idézett pont így szól: Az a belföldi állandó lakhellyel rendelkező magánszemély, továbbá az a magánszemély, akinek belföldön az adózás rendjéről szóló törvény 39. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozat körébe tartozó vagyona van, vagyonnyilatkozatot tesz, ha 1988. január első napját követően a magánszemélyek jövedelemadójának hatálya alá tartozó adóköteles bevételt szerzett. A vagyonnyilatkozatra az ÁFT 38-44. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ezt követő fejezet szerint - most újra idézem -, felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 34. § (6) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásának időpontját rendeletben meghatározza. Eddig az idézet. Nos, az idézett javaslat alkotmányossági szempontból erősen vitatható. Az Alkotmánybíróság 1990 szeptemberében már hozott határozatot vagyonnyilatkozat tárgyában, azt alkotmányellenesnek minősítve. Bár a 20/1990-es alkotmánybírósági határozat egy lényegét tekintve eltérő vagyonnyilatkozattal volt kapcsolatos, talán még emlékeznek erre tisztelt Képviselőtársaim, az egyes állami és pártfunkciót betöltő vezetők vagyonnyilatkozatára vonatkozott ez a rendelet, ám az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában a teljesülés által kifejtett elvek a konkrét ügy kereteit messze meghaladóan támpontul szolgálnak.

E határozat abból indul ki, hogy az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban megillet a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog mindenkit. E jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik magántitkainak és személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. A 15/1991-es alkotmánybírósági határozat indoklása ezt azzal egészítette ki, hogy az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot információs, önrendelkezési jogként értelmezi. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát csakis az érintett beleegyezésével szabad, mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatait.

Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrangú kötelessége.

A (2) bekezdés szerint alapjog lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja.

Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a támadott törvény amikor vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő tág körben, kényszerítő ok nélkül korlátozza az Alkotmány 59. §-ában biztosított jogokat, és ezzel az alapjog lényeges tartalmát korlátozta. Rámutatott, hogy a rendelkezés nem felel meg az alapjogokat korlátozó normákkal szemben támasztott arányosság feltételeinek sem. Ez ugyanis megköveteli, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya összhangban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kiválasztani. Ha az alkalmazott korlátozás és cél alkalmatlan, az alapjog sérelme megállapítható. Ebből tehát az szűrhető le, hogy alapjog csak akkor korlátozható, ha a korlátozás elkerülhetetlenül szükséges, a korlátozás és az elérni kívánt cél arányos, továbbá, ha a korlátozás a cél elérésére alkalmas.

Na már most, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség eleget tesz-e ezeknek a feltételeknek, az az általános vita során már kétségessé vált. Hogy most csak egy szempontot, az alkalmasság szempontját ragadjam ki, erre egyértelmű nemmel felelhetünk.

A javaslat 13-14. §-a a törvény hatályos szövegét bővíti. Bár a javaslat általános indoklása utal arra, hogy a módosítást - idézem - elsősorban a bevallani elmulasztott jövedelmek eredményesebb feltárása, az adójogszabályok szigorú betartása stb. indokolja. A javaslat 13-14. §-ához fűzött miniszteri indoklás szerint a valóságos adóalapok megállapításának egyik fontos eszköze lehet a vagyonnyilatkozat. Ennek érdekében bővíti ki a kötelezettek körét, a vagyonnyilatkozat tárgyi terjedelmét. Az indoklás szerint - ami a 8. oldalon található - a vagyonnyilatkozatra vonatkozó módosító rendelkezések nemcsak az adóhatóság információit szélesítik, hanem biztos kiindulási pontot jelentenek a jövőre nézve a jövedelmek ellenőrzéséhez. Eddig az idézet.

Ez az állítás valótlan. A javaslat 14. §-a az ÁFT 39. § (1) bekezdésének új szövegét úgy állapítja meg, hogy a javasolt b) pont szerint - ami a 6. oldalon található - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjed - idézem - a 200 ezer forintot meghaladó készpénzvagyonra is. A javaslat (2) bekezdése szerint az adózónak a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyont az adóhatóság felhívására igazolnia kell.

Magyarázatra, gondolom, nincs szükség ahhoz, hogy belássuk, a javaslat által megvalósítandó vagyonbevallás olyan, mint amikor valaki szitával vizet hord. Egyszerűen képtelenség.

A készpénzvagyon felhívás esetén való igazolása gyakorlatilag egyetlen módon lehetséges: annak bemutatásával, illetve megszemlélésével. Fel kell tételeznünk tehát, ha valaki egyszer is bevallja készpénzvagyonát, az soha többé nem költheti el, különben nem tudja bemutatni az adóhatóságnak. Ha pedig az adóhatóság nem veszi komolyan a törvény előírását, egy pár óra alatt mindenki legalizálhatja a jövőbeni illegális jövedelmét. A pénzt pusztán fizikai birtoklása alapján tulajdonosként legitimálja az, aki a birtokában tartja. Annak bizonyítása, hogy a birtokos nem tulajdonosa a bemutatott készpénznek, jogi képtelenség. Ily módon mindenki akkora készpénzvagyont igazol, amennyi pénzt esetleg csak néhány órára kölcsön venni, elkérni, összeszedni képes, s ezzel a jövőre nézve vagyonnövekedésének adómentességét biztosíthatja.

Ezért tehát a javaslat által kitűzött cél, miszerint biztos kiindulási pont a jövőre nézve a jövedelmek ellenőrzéséhez, ennek eléréséhez a javasolt eszköz teljességgel alkalmatlan. Ennek az alkalmatlan eszköznek a bevezetéséhez kívánja a javaslat törvény útján az adóhatóság rendelkezésére bocsátani az állampolgárok túlnyomó többségének teljes vagyoni átvilágítását, ami sérti az Alkotmánybíróságnak általam idézett határozatát.

A javaslat által bevezetni kívánt vagyonnyilatkozat tehát egyértelműen alkotmányellenes.

Módosító indítványainkban arra tettünk kísérletet, hogy az eleve rossz és alkotmányellenes javaslat legrosszabb pontjait kiküszöböljük. Ettől függetlenül mégsem lehet kizárni, ha valaki ebben a kérdésben Alkotmánybírósághoz fordul, nem fogja esetleg az Alkotmánybíróság megsemmisíteni e rendelkezést.

Módosító indítványaink között javasoljuk a tervezet 35. § (2) bekezdésének elhagyását. E pont szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy a már elemzett, mindenkire kiterjedő vagyonnyilatkozat benyújtásának időpontját rendeletben meghatározza. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A vagyoni állapotra vonatkozó személyi adatok feldolgozásának szabályozása, az adatszolgáltatás elrendelése nyilvánvalóan alapvető jogra vonatkozik, és már a jogalkotási törvény 5. § (1) bekezdése felvette a törvényhozási tárgyak közé a személyi nyilvántartást.

Mindezek tükrében kétséges, hogy a Kormánynak adott bianco felhatalmazás alkotmányossági szempontból védhető-e. Igaz ugyan, hogy a felhatalmazás végső soron csak a vagyonbevallás időpontjának a meghatározására szól, de egy alapjog korlátozásának a hatálybaléptetése is formailag a korlátozás része, így arra felhatalmazást törvény a Kormánynak nem adhat.

A javaslat 20. §-a az adózás rendjéről szóló törvény 48. §-át új (3) bekezdéssel kívánja kiegészíteni, amelynek értelmében az adóhatóság a 46. § rendelkezéseitől eltérően jogosult az adócsalás bűntettét megállapító jogerős bírósági ítéletben foglaltak közzétételére. A magam részéről nem vonom kétségbe a szóban forgó törvényhelyhez fűzött miniszteri indoklás igazát, amellyel legitimálni kívánja a javaslatát, amely így szól: "A nyilvánosság alkalmas eszköz lehet a további jogsértések megelőzésére is." Ugyanakkor hangot kell adjak fenntartásaimnak is. Nevezetesen: a büntető eljárásban az adóhatóság az állam képviseletében mint sértett fél szerepel, a jogerős ítélet közzététele, tehát nagy nyilvánosság elé való tárása viszont nem szigorú dogmatikai, hanem tágabb, szociológiai értelemben az ítéletben kiszabotthoz képest további többletszankció, büntetés. A javaslat tehát a sértettet kívánja felruházni azzal a joggal, hogy az eljárás terheltjét újabb, a büntetőítéletben kiszabotthoz képest több hátrányos jogkövetkezménnyel sújtsa. Ráadásul az adóhatóságnak korlátlan diszkrecionális, mérlegelési jogköre lenne, az ítéletet ugyanis csak jogosult, de nem köteles közzétenni. Az ilyen eljárások neve röviden önbíráskodás.

Aggályosnak tartjuk továbbá a törvényjavaslat 18. §-ának azt a módosító rendelkezését, amely szerint - idézem -: "Nem terjed ki a titoktartási kötelezettség a bárki számára hozzáférhető állami vagy önkormányzati nyilvántartásból is megismerhető adatra." Nem világos, hogy miért kell az adóhatóság titoktartási kötelezettségét ilyen módon feloldani. Az adóhatóság alkalmazottja vagy volt alkalmazottja az állami vagy önkormányzati nyilvántartásból is megismerhető adatokat a hivatali tevékenysége során tudomására jutott egyéb adatok birtokában, azokkal összekapcsolva másképp és esetleg más célra tudja felhasználni, mint az a személy, aki kizárólag a nyilvános állami vagy önkormányzati nyilvántartásba tekint be. Ilyen okokból, a javaslat indoklásával ellentétben - 10. oldal - nem tekintem a hatályos szabályban lévő tilalmat feleslegesnek.

Tisztelt Ház! A FIDESZ parlamenti frakciója mintegy húsz módosító indítványt nyújtott be ehhez a törvényjavaslathoz, hogy annak alkotmányellenes, értelmetlen, néha kifejezetten a mindennapi életet nehezíteni szándékozó részeit kiküszöböljük. Sajnos a bizottsági tárgyalásokon kormánypárti képviselőtársaimnak nemcsak az kerülte el a figyelmét, hogy ezek a jogszabályok rövidesen rájuk is vonatkoznak, hanem az a körülmény is, hogy az orwelli Nagy Testvér képét magára öltő adóhivatal választóik mindennapjait is meg fogja keseríteni. A szavazáskor, kérem, erre is gondoljanak!

Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Szólásra következik Szigethy István a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ)

SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)

SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először ennek a törvénynek a jelentőségéről szeretnék néhány szót mondani, azzal összefüggésben, hogy ennek a törvénynek a megvitatása milyen eszközökkel történt, amelyek ennek a vitának a komolyságát kérdőjelezik meg időnként.

A jelentőségéről csak annyit, hogy tegnap az alkotmányügyi bizottság vitájában megkérdeztem a Pénzügyminisztérium egyik jelen lévő képviselőjét, hogy hozzávetőlegesen hány embert érint ez a jogszabály. És azt a választ kaptam, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség testvérek között 3-4 millió emberre hathat ki. Kérem, hogy képviselőtársaim azzal a felelősséggel figyeljék ezt a vitát, hogy ennyi embert érintő kérdésről döntünk - méghozzá nagyon húsbavágóan érintő kérdésről döntünk.

Ugyancsak a módszerhez tartozik az a kérdés, hogy a Parlament egy évvel ezelőtt hozott egy olyan törvényt, amelynek a hatályát nem egy évre terveztük. Az adózás rendjéről szóló törvény nem jövedelemadó-törvény, nem olyan törvény, amelyet évenként felül kell vizsgálni, hanem olyan módszereket tartalmaz, amelyeknek a stabilitásához nagyon komoly érdek fűződik. Teljes mértékben indokolatlan volt ezért az, hogy vagy a tavalyi feszített munkatempóban egy rossz törvényt hoztunk - az a tavalyi munkamódszerek kritikája -, vagy pedig az, hogy ha az a törvény mégsem annyira rossz, akkor miért kell most azt egy év után ismételten módosítani.

Ugyancsak a törvénynek a jelentőségét és a Parlamentnek az ezzel kapcsolatos felelősségét érinti az a kérdés, hogy egészen egyszerűen komolytalan volt az az eljárás, amely itt tegnapelőtt este történt. Mielőtt egyetlen bizottság megvizsgálta volna ezt a jelentős számú módosítási csomagot, módosítási anyagot, amelyet a képviselők előterjesztettek, megkezdődött, sőt majdnem befejeződött a részletes vita. Nem véletlen, hogy Mészáros István ebben a vitában nem volt hajlandó elmondani az álláspontját addig, amíg a bizottságok állást nem foglalnak a módosítási indítványairól. Teljes mértékben igaza volt. Ilyen jelentőségű törvénynél a Parlament komolyságát veszélyezteti, hogy ha ilyen eljárásokra kerül sor: hullafáradtan este, mindenféle előkészítés nélkül.

Éppen ezért a tegnapi bizottsági vitáknak ebben a körben nagy jelentőségük volt, és tulajdonképpen a részletes vitának az ezt megelőző részét alig lehet figyelembe venni. Az alkotmányügyi bizottságban a módosító javaslatoknak nagy részét áttekintettük. A módosító javaslatok körében több olyan van, amelyre feltétlenül kérem, hogy a kormánypárti képviselőtársaim figyeljenek oda. Egészen egyszerűen olyan széles körű vagyonnyilatkozat-készítési kötelezettséget, illetőleg adóbevallási kötelezettséget tartalmaz ez a jogszabály, hogy az ország lakosságának a jelenleginél sokkal nagyobb részét vonja be ebbe a nyilvántartási rendszerbe, sokszor teljesen értelmetlenül.

A kérdésemre megfelelő választ nem kaptam, hogy ez egyáltalában az államnak mibe kerül a költségvetésnél. Az, hogy csak azért kelljen bővíteni az adónyilvántartási apparátust, a nyilvántartási rendszereket, hogy még több papírt lehessen feldolgozni bármiféle adóeredmény nélkül, egészen egyszerűen adózás az adózás kedvéért, kidobott pénz az állampolgárok részéről.

Ebben a körben szeretnék Mészáros Istvánnak néhány módosítási indítványával foglalkozni, amelyet nem volt hajlandó a meglehetősen komolytalan szombat esti vitában elmondani. Sajnos nincs itt, ő nem tudja elmondani ezeket az észrevételeit. Lehetséges, hogy ő több kérdéssel is kívánt volna foglalkozni. Én azt a három témát emelem ki, amely az alkotmányügyi bizottság ülésén tegnap elég élesen felvetődött.

Az egyik probléma a jövedelemadó-bevallási kötelezettségnél az eddigi minimumnak az eltörlése. Gyakorlatilag olyan széles kört érintene a jövedelemadó-bevallási kötelezettség, amelynek egy nagyon jelentős része semmiféle adót nem fog fizetni. Nyilvántartásokat kell készíteni, az embereket ez irritálni fogja, sok ember egészen egyszerűen nem fogja tudni megfelelően elkészíteni: pénzbe kerül az államnak, zavarja az embereket, és semmi anyagi haszna nem lesz.

Ebben a körben meg kell jegyeznem, hogy ha például két koldust egymás mellé állítok, az egyiknek van lakása, a másiknak nincs, aki csövezik, viszonylag kedvezőbb helyzetbe kerül ebből a szempontból, mert csak jövedelemadó-bevallást kell tenni, mint a másik, akinek azonban véletlenül van valamiféle lakása, és annak már vagyonnyilatkozatot is kell tennie ezek után. És itt térek át a másik kérdésre.

A vagyonnyilatkozat körének az ilyen, feltétlenül óriási mértékűre való kiszélesítése öncélú kafkai-orwelli megfontolás, hogy minél több információ álljon az államnak a rendelkezésére az emberekről. Semmi értelme. Meg kell jegyeznem, hogy a konkrét megvalósítás körében is hajmeresztő ötletek vannak. Így például Magyarországon köztudott, hogy a lakásbérlet bizonyos körben valóban vagyoni értéket jelent. Mivel az adónyilatkozat védi az adózót több tekintetben, természetesen lehetővé kell tenni, hogy ha őneki értékes lakásbérlete van, azt feltüntesse, de teljesen abszurd, hogy emberek csak azért tegyenek vagyonnyilatkozatot, mert nincs értéket jelentő lakásuk.

Mire gondolok? A magánszemélyek tulajdonában lévő lakások nagyon jelentős részénél elhelyezési igény nélkül a lakást felmondás esetén el kell hagyni, mert így szól a szerződés. Ezen túlmenően vannak szolgálati lakások, és még sorolhatnám. Hogyha nagyon szigorúan veszem, a Polgári Törvénykönyvnek a lakásbérletről szóló rendelkezései között ott van az albérlet is. Az már értelmezési kérdés, hogy vonatkozik-e rá vagy nem vonatkozik: ha a Btk.-t komolyan veszem, akkor vonatkozik. Magyarul: hogyha a legszélesebb kört vesszük, gyakorlatilag a csövesek kivételével mindenkinek vagyonnyilatkozatot kellene tennie Magyarországon olyan érték után, hogy ha neki csak lakásbérlete van, amelynek semmiféle adóvonzata nincs, semmiféle értéke nincs. Természetesen a lehetőséget biztosítani kell, hogy ha valakinek van egy értékes rózsadombi bérlakása, amelyet esetleg a későbbiekben értékesít, és erről a vagyonról neki el kell számolnia, azt feltüntethesse, de emiatt kötelezővé tenni, hogy Magyarországon mindenki, aki lakik valahol, vagyonnyilatkozatot tegyen, ez egészen egyszerűen hajmeresztő. Ebben a körben Mészáros Istvánnak van egy elhagyási indítványa, amelyet feltétlenül támogatni kérek.

Ugyancsak másik kérdés a vagyonnyilatkozat körében az újonnan bevezetésre kerülő, 200 000 Ft-os készpénznek a bejelentési kötelezettsége, amelyről Varga Mihály már nagyon klasszikusan és a kijátszási lehetőségeket is életszerűen elmondva nyilatkozott, amely új elem a vagyonnyilatkozatnál. Eddig nem volt.

Nem gondolták végig viszont a jogszabály szerkesztői azt, hogy ezt összhangba hozzák a korábbi jogszabálynak a takarékbetétről szóló rendelkezéseivel. Korábban volt abban ráció, hogy a takarékbetétet akkor lehetett figyelembe venni, hogyha a titoktartás alól az érintett tulajdonos felmentést adott, mert ebben az esetben a bizonyítási lehetőség adva volt. De ha én ezt szembeállítom azzal, hogy most akárki akármennyi pénzt bejelenthet azzal a módszerrel, ahogy Varga Mihály az előbb elmondta, hogy esetleg valamiféle leendő illegális jövedelmeit előre tisztázza, hogyha még eddig neki esetleg nem volt ilyen kötelezettsége - mert ez új, a pénzbejelentési kötelezettség - abban az esetben az a furcsa helyzet áll elő, hogy a takarékbetétjét csak abban az esetben tüntetheti fel - hangsúlyozom, itt jogról van szó, nem kötelezettségről -, csak akkor tüntetheti fel, hogy őneki ez már megvan, hogyha felmentést ad a banktitok alól, ami a banktitkot ismételten súlyosan sérti. Ugyanis abban a betétkönyvben nem feltétlenül csak az ő pénze lehet. Lehet abban olyan pénz is, amelyről nem akar felvilágosítást adni. A vagyonnyilatkozatában nyilatkozhat arról, hogy a betétkönyvében ennyi pénz van, ahogy a készpénzről nyilatkozhat. Ebben az esetben természetesen, ha vita van, igazolhatja, hogy őneki a betétkönyvén mi áll, de egyszerűen a vagyonnyilatkozatot csak akkor adhatja meg a betétkönyvről, hogyha a felmentést is megadja a titoktartás alól.

Ebből mi következik? Hogyha valaki nem akarja megadni a felmentést a titoktartás alól, ami egy egészen normális emberi magatartás mindenhol, ahol banktitok létezik, abban az esetben vagy hazudik egy nagyot, és azt mondja, hogy ez neki készpénzben van meg, mert az ellenőrizhetetlen gyakorlatilag, vagy ha nagyon lelkiismeretes, kiveszi a takarékbetétkönyvből azt a pénzét, aztán utána visszateszi. Mind a kettő teljesen formális, teljesen értelmetlen és fiktív állampolgári magatartást kíván meg. Ezeknek a kérdéseknek a körében Mészáros Istvánnak és Matyi Lászlónak megfelelő módosítási indítványai vannak. Nagyon kérem a kormánypárti képviselőket is, hogy amikor erről a kérdésről döntenek, arról, hogy van-e értelme ilyen óriási mértékben kiszélesíteni a vagyonnyilatkozat-adásra kötelezettek körét, ezzel embereket arra szorítani, hogy tényleges, adószempontból értékelhető értékek nélkül is állampolgári kötelességként felesleges munkát végezzenek, vagy a másik oldalról, hogyha a banktitkot érintő kérdésekben például ezt a kettősséget, amely a takarékbetétre vonatkozó régi szabály és az új, pénzkészletre vonatkozó szabály között megvan, nem oldják fel, akkor számoljanak azzal, hogy az embereknek meglehetősen komoly morgásával kell számolniok.

Röviden hivatkozni szeretnék arra a két alkotmányossági kérdésre, amelyet Varga Mihály is említett mind a banktitok körében, mind pedig a jogalkotás körében, a jogalkotási törvénnyel való összhang körében. Előre megjegyzem, hogy Varga Mihállyal minden tekintetben ebben a két kérdésben egyetértek. A titoktartásnál mind a már említett kérdésben, mind pedig az adóhatóság tudomására jutott titkok kérdésében messzemenően egyetértek azzal, hogy alkotmányossági problémát vet fel az, hogyha a titkot itt valamilyen formában feloldanák. De meg kell jegyeznem azt is, hogy ha például olyan nyilvántartásokról, mint az ingatlan-nyilvántartás vagy a cégjegyzék, a cégnyilvántartás, másodkézből adnak információkat, abban az esetben ezeknek az információknak a pontossága már megkérdőjelezhető. Ugyanis ezeknek a nyilvántartásoknak nagyon fontos eleme az időszerűség. Hogyha másodkézből adnak információt, nem biztos, hogy közben ezek az információk már nem változtak meg a hiteles nyilvántartásoknál. Tehát egyáltalában nem látom értelmét annak, hogy a két legfontosabb példánál ne a megfelelő hatáskörrel és hitelességgel rendelkező szervek adjanak tájékoztatást, hanem ez esetleg átkerülhessen az adóhatósághoz, ha az adóhatóság ezekkel az információkkal rendelkezik.

A jogalkotási törvény körében pedig egy időbeli összefüggésre szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. A Kormány előterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amely egyébként kétharmados támogatottságot igényelt volna, amely bizonyos adómegállapítással kapcsolatos jogköröket lehetővé tett volna, hogy a Kormány bíráljon el, ha a Parlament ehhez hozzájárul.

A most tárgyalásra kerülő törvények jelentős részénél vannak olyan elemek, amelyek azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Kormány ezt a felhatalmazást a Parlamenttől meg fogja kapni. Ebben a törvényben is van ilyen rendelkezés, éppen az időbeliséget érintően. Nem közömbös egy vagyonnyilatkozatnál, hogy mikor kell egy vagyonnyilatkozatot megtenni. Az adózással szoros összefüggésben van. Ennek a megállapítását a Kormány részére leadni - álláspontunk szerint - nem lehet, mert a jogalkotási törvény nem teszi lehetővé. Az adózással kapcsolatos ilyen kérdésekben csak a Parlament hozhat döntést.

Éppen ezért kérem képviselőtársaimat, hogy ha már Mészáros Istvánnak nem volt módja, hogy az észrevételeit elmondja a törvénynek a lényegesebb részeiről, azért legalább ebben a körben, amelyet én interpretáltam az ő indítványaiból, szíveskedjék ezeket megfelelően figyelembe venni, mert nagyon sok embert érintenek. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Szólásra következik Vékony Miklós a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Vékony Miklós (MDF)

VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)

VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Ház! Én a kafkai és orwelli hasonlatok helyett inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt évben 41 milliárd forint összegű adóhátralék keletkezett a bevallott jövedelmek alapján, tehát teljesen egyértelmű, hogy a nagy összegű adóhátralék volt az, amely a pénzügyi kormányzatot a tavaly elfogadott, az adózás rendjéről szóló törvény megváltoztatására, módosítására késztette, szigorúbb adózási jogszabályok bevezetésére.

Másrészt Szigethy István képviselőtársam felszólalása volt inkább az, ami engem is szólásra késztetett, hiszen az ő érveléséből arra az álláspontra juthattunk, hogy a bizottságok esetleg nem kellő mélységben vitatták meg a kérdéseket. Hát, azt hiszem, hogy az adózás rendjéről szóló, jogszabály-módosítással benyújtott törvénymódosító indítványnál ez abszolút nem áll, hiszen az alkotmányügyi bizottság teljes részletességgel minden módosító indítványt megvitatott, és számomra legalábbis a Pénzügyminisztérium felkészült szakértői egyetlenegy kérdést sem hagytak homályban.

Nagyon röviden a Varga Mihály és Szigethy István által felvetett kérdésekre szeretnék reagálni, elsőként a vagyonnyilatkozatra. Ezt a vagyonnyilatkozatra vonatkozó szélesebb bevallási kötelezettséget folyamatosan támadja az ellenzék. Ez, azt hiszem, hogy egy félreértésen alapul. Itt nem vagyonadó-bevallásról van szó, hanem a vagyonnyilatkozat célja kettős: egyrészt a jövedelemadó ellenőrzésének hatékonyabb eszközéül kíván szolgálni, más szempontból viszont az adózó védelmét szolgálja.

Varga Mihály és Szigethy István is ismételten alkotmánybírósági, alkotmányossági aggályt fogalmazott meg. Itt utalnék a vagyonnyilatkozat alkalmasságára és célhoz kötöttségére. Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa is, amelyik arra irányul, hogy a vagyonnyilatkozatot a személyi jövedelemadó ellenőrzéséhez lehet fölhasználni, tulajdonképpen a célhoz kötöttséget biztosítja; az alkalmasság pedig szoros összefüggésben van a vagyonnyilatkozat teljességével.

A vagyonnyilatkozat teljességének csökkentéséhez benyújtott módosító indítványokat is teljes mélységében megtárgyalta az alkotmányügyi bizottság: a 200 ezer forintot, a nagy értékű ingóságot, egyebeket. Sajnálnám azt, ha ismét a plenáris ülés elé hoznánk azokat a vitákat, amelyek a bizottsági üléseken már elhangzottak. Én azt hiszem, hogy ennek különösebb értelme nincsen. A 200 ezer forinttal kapcsolatosan utalnék arra, hogy részben igaza van az ellenzéki képviselőknek, de ugyanakkor, ha a készpénz - tehát a 200 ezer forint készpénz - bevallására, megjelölésére nem kerülhetne sor, akkor kétségtelenül nagyobb tere lenne ... tehát a teljesség elve és az alkalmasság elve sérelmet szenvedne. A nagy értékű ingóságnál az 500 ezer forintos értékhatár megjelölése tulajdonképpen értelmetlenné teszi a nagy értékű ingóságra vonatkozó bevallási, illetve megjelölési kötelezettséget.

Tehát tulajdonképpen itt az alkalmassággal összefüggésben a teljesség igénye az, amely indokolja, hogy a vagyonnyilatkozatoknak ezekre a vagyontárgyakra ki kell terjedniük.

Sokszor elhangzik a takarékbetétkönyv. Egyértelművé kell tenni, hogy a takarékbetétkönyvre nem terjed ki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség. Itt teljesen nyilvánvaló, hogy a gazdasági következmények sokkal súlyosabbak lehetnek elvileg, mint az előnyök, tehát a pénzügyi kormányzat semmiféleképpen sem kívánta és kívánja erre kiterjeszteni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

A banktitokkal, adótitokkal kapcsolatosan: az adótitokra vonatkozó módosító indítványnál valóban az alkotmányügyi bizottságban kezdett megfogalmazódni az az álláspont, amely a törvényjavaslat eredeti - tehát a 46. § eredeti - megfogalmazását tartaná fönn, tehát az adótitkot rendkívül szigorúan értelmezné. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság a banktitokkal kapcsolatosan a 38. § "A"-változatát támogatta, szintén megtárgyalva azt, megvitatva azt; tulajdonképpen a pénzintézeti törvény tárgyalása során a pénzügyi kormányzat szerette volna, hogy ha a pénzügyi törvény, pénzintézetekről szóló törvény tartalmaz egy olyan felhatalmazást, illetve utalást, hogy a pénzintézeti számlákról - tehát üzleti számlákról - az információadás lehetőségét külön törvény tartalmazza, fogja szabályozni. Ezt egyéni képviselői indítvány alapján akkor a Ház kiszavazta. Tehát ezért kellett most a jelen törvényben ezt a rendelkezést behozni.

Egyébként hadd utaljak arra, hogy tudomásom szerint Svédországban, Dániában és a szomszédos Ausztriában is lehetőség van az üzleti számlákról ilyen jellegű információadásra.

A külön intézkedésekkel kapcsolatosan, miszerint az adóhatóságnak büntető ítéletek nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan felhatalmazása lenne, ezt az alkotmányügyi bizottság elvetette arra figyelemmel, hogy a büntetőeljárásokban a zárt tárgyalás esetén is az ítélet hirdetése nyilvános, tehát a sajtónyilvánosság segítségével lehet biztosítani azt, hogy ezek az ítéletek, amennyiben az kívánatos - valóban tulajdonképpen a nyilvánosság elé kerüljenek. A költségekkel kapcsolatosan pénzügyminiszter úr expozéjában utalt az APEH modernizálásának és korszerűsítésének szükségességére. Az én tudomásom szerint a számítógéppark, amire a költségekre vonatkozóan nyilatkozom itt, a számítógéppark részben már a Pénzügyminisztérium rendelkezésére áll.

Röviden, az idővel is takarékoskodva ennyit kívántam válaszként elmondani. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kétperces reagálással kíván élni Szigethy István, majd Palotás János.

Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ)

SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)

SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdem azzal, hogy túlnyomó részben egyetértek azzal, amit most itt Vékony Miklós elmondott. Valóban, nagyon sok kérdésben teljesen hasonló volt az álláspontunk, hiszen logikával megkövetve, hasonló eredményre kellett jutnunk.

Két félreértést szeretnék eloszlatni - ezért is jelentkeztem. Az egyik: én természetesen nem azt kifogásoltam, hogy az alkotmányügyi bizottságban tegnap mi történt - több óra hosszat ezen dolgoztunk. A saját munkánkat szóltam volna le, hogyha én azt kifogásolom. Én azt kifogásoltam, hogy egészen egyszerűen az volt komolytalan, hogy e bizottsági viták nélkül a Parlament majdnem befejezte a részletes vitát szombaton este. Így nem lehet tárgyalni. A részletes vitát ma reggel lehetett volna csak megkezdeni - ahogy ténylegesen most is kezdődött meg valójában.

A másik kérdés viszont, amiben nem tudok egyetérteni, hogy Vékony Miklós arra hivatkozott, hogy ne mondjuk el újból a tegnapi vita elemeit. Hát, mi csak néhányan voltunk ott, de a Parlament egésze fog szavazni, és legalább azokat a kérdéseket, amelyekben úgy tűnt, hogy valamiféle logikai konszenzus - ha még nem is a szavazatokban jelentkező konszenzus - kezdett kialakulni, hát legalább azokkal a Parlamentnek a teljes ülése is tisztában legyen, mielőtt szavazna; mert egyébként azt hiszem, teljesen fölösleges lett volna dolgoznunk, önmagából a jelentésből ez közel sem derül ki.

Végül egy további észrevételem lenne: a takarékbetéteknél mi nem azt kifogásoltuk, hogy azt nem kötelező bemutatni. Mi azt kifogásoltuk, hogy ha a készpénzt kötelező bemutatni 200 ezer forint fölött, abban az esetben a jog csorbul, ha a takarékbetétre való hivatkozásnál kell annak az adatait is közölni az adóhatósággal - tehát nem lehet hasonló módon a kettőnél eljárni. Mert lehetséges - valóban, én egyetértek azzal, amit Vékony Miklós mondott, lehetséges az -, hogy valakinek a vagyona jelentős részben a takarékbetétben van, de mégsem akarja annak az adatait feltárni - ő tudja, miért, szíve dolga. Takarékbetétnél titkot biztosít a jogszabály. Nem köteles ő föltárni, de hogyha ő azt mondja, hogy nekem a takarékbetétemben van 200 ezer 1 forint, amelyet készpénznél köteles lenne már bevallani, itt teljesen illogikus az, hogy ezt ne vallhassa be saját maga anélkül, hogy a banktitok megsértésére lehetőséget adna.

Tehát ennyi lett volna mindössze az eltérésekre való hivatkozásom. Egyébként valóban, túlnyomó részben egyetértek azzal, amelyet Vékony Miklós elmondott.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Ugyancsak kétperces felszólalásra kért lehetőséget Palotás János.

Felszólaló: Palotás János (MDF) öntés törvényjavaslat sűrgős megtárgyalásáról

PALOTÁS JÁNOS (MDF)

PALOTÁS JÁNOS (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek, de a reflexió Vékony képviselőtársamnál hozzászólásra késztetett.

Az egyik: szeretném elmondani, hogy az általa említett 40 milliárd feletti kintlévőségeknek és az adózás rendjéről szóló jogszabálynak szoros összefüggése nincs. Tudniillik a kintlévőségről azért tudjuk, hogy 40 milliárd forint fölötti kintlévőség, mert bevallották, és csak a fizetőképességük határai miatt - vagy a fizetőképtelenségük miatt - nem tudták befizetni. Tehát az itt tárgyalt vagyonnyilatkozatoknak és az egyebekre vonatkozó megkifogásolt kérdéseknek ilyen szoros összefüggése egyértelműen nincsen, úgyhogy ez megítélésem szerint hamis beállítás.

A másik: a takarékbetétekre vonatkozó reflexióm. Ennél szeretném elmondani, hogy ez az adózás rendjéről szóló jogszabály és a vagyonnyilatkozat kapcsolata a takarékbetétek titkosságát feloldotta, tehát itt nem kell azt mondanunk, hogy: kérem, ne ijesztgessük a társadalmat, ez a titkosság nincs feloldva. Fel van oldva, kérem, mert hogyha azzal fenyegetem az adózó állampolgárt, hogy: a takarékbetétedről, amennyiben nem adsz nyilatkozatot, az azzal a kockázattal jár, hogy a későbbi vagyonnövekményed alapján nem fogadom el, hogy neked ilyen takarékbetéted volt. Azaz a vagyonnövekmény után személyi jövedelemadót kell majd fizetned, amit megállapítok nálad. Nem alacsony ez a jövedelemadó, és ehhez még némi bírságot is fogok a kedvedért társítani. Tehát ez a 40-60 vagy 200%-kal való fenyegetettség - úgy gondolom - elégséges ok arra, hogy azt állítsuk: mind a banktitok, mind a takarékbetétre vonatkozó titoktartás jogszabályai értelmüket vesztették. Ha tisztességesen viselkedik a Ház, akkor ennek a jogszabálynak elfogadása esetén ezen védelmi jogszabályokat feloldja, tehát közli, hogy ez nem vonatkozott, nem szabad ugyanis megtéveszteni a társadalmat és valami olyan jogot bemutatni a társadalom tagjainak, amivel a valóságban nem rendelkezik, illetve ha él a jogával, akkor nagy valószínűséggel igen komoly büntetésnek teszi ki magát.

A harmadik - és ez volt az utolsó reflexióm - pedig: a pénzintézetekre vonatkozó jogszabályban képviselőtársam jelezte, hogy a tisztelt Ház egy vonatkozó pénzügyi kormányzati előterjesztést kiszavazott. Ez tette szükségessé, hogy ezt visszahozzam az adózás rendjébe. Szeretném elmondani, hogy ha komolyan gondoljuk a Ház működését, akkor nem illene a kormányzatnak egy másik törvényben egy olyan szabályt visszahozni, amit az egyik törvényből a tisztelt Ház többségi bölcsesség alapján kiszavazott. Nem így működik tudniillik a parlamentáris demokrácia! Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelentkezett szólásra, a részletes vitát lezárom. A törvényjavaslat határozathozatalára előreláthatólag következő ülésünkön kerül sor.

Megkérem képviselőtársaimat, a páholyban ülőket is, hogy szíveskedjenek szavazóhelyükre fáradni.

Kormányunk sürgős tárgyalást kérve benyújtotta a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos, egyes ideiglenes szabályokról szóló 1991. évi XL. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslatát 4331-es számon. Képviselőtársaim kézhez kapták ezt a miniszterelnök úr kísérő levelével együtt. Ebben a miniszterelnök úr jelezte, hogy a törvényjavaslat benyújtásának indoka elsősorban az, hogy a szövetkezetekről rendelkező törvények hatályba lépésének ideje 1992. januárjára tolódhat.

Határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést: egyetért-e a sürgős tárgyalással? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés - 5 államtitkári szavazattal - 151 szavazattal 39 ellenében, 13 tartózkodás mellett kimondta a sürgősséget.

A gépjárműadóról szóló törvényjavaslat határozathozatala

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Kérem, őrizzék meg a Ház határozatképességét, mert a gépjárműadóról szóló törvényjavaslat határozathozatalát megkezdjük. Az előterjesztést 3213-as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Emlékeztetem önöket, hogy a részletes vita lezárását követően a miniszteri válaszra nem került sor. Palotás János rendkívüli felszólalási lehetőséget kért.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Palotás János (MDF)

PALOTÁS JÁNOS (MDF)

PALOTÁS JÁNOS (MDF) Köszönöm. Elnök Úr! Nagyon rövid leszek, viszont elnök úr segítségét szeretném kérni, és nemcsak a mostani szavazásra, hanem december 31-ig valamennyi hátralévő szavazásban. A Ház szokása, de nem mindig fordítunk rá kellő figyelmet, hogy az egyes módosító indítványoknál a tömör lényeget is az elnök úr elmondja. Erre azonban a nagyon nagy számú indítványoknál néha kevésbé figyelünk oda. Nem kritikának szánom - elnök úrtól a segítségét szeretném kérni. Olyan törvények szavazására kerül sor - a költségvetés, majd a maga 800 módosító indítványával -, itt is több tucattal, adózás-szabályokban több százzal -, ahol egyszerűen képtelenség a Házban ülő képviselőknek a jelentésnek azon utalásai alapján kutatni, hogy a részletes indoklást keresse ki a benyújtott néhány ezer módosító indítványban. Kérem, hogy inkább rövidítsük le, ha lehetséges, a szavazáskor azt a 10 vagy 15 másodpercet, ellenben nagy odafigyeléssel és a tömör lényegnek a minden alkalommal való hangsúlyozásával szavazzunk, mert rendkívül fontos jogszabályok vannak előttünk. Ezt a segítséget kérném. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Hadd jelezzem, hogy eddig, jegyzőkönyvileg ellenőrizhetően, tudtommal egyetlen esetben sem mulasztottam el ennek a lényegnek a jelzését. Amennyiben ez mégis megtörtént volna valamelyik szavazásnál valakinél, akkor a figyelmeztetés indokolt, s arra törekszünk, hogy ezt a segítséget is megadjuk. Egyébként nem kell a sok száz vagy több ezer jelentésből kikeresni, hiszen a szavazásnál mindig az érdekelt bizottságok együttes jelentése áll a képviselők rendelkezésére. Ennek ellenére Palotás János kívánságának teljesítését nagymértékben helyeslem.

Békesi László is ügyrendi vonatkozású felszólalást kíván tenni.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP)

BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)

BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Szavazás előtt kértem szót; röviden, ügyrendi kérdésben. 3462-es szám alatt 10 módosító indítványt nyújtottunk be a frakció nevében a gépjárműadóról szóló törvényjavaslathoz azzal a szándékkal, hogy kísérletet tegyünk ennek az alapvetően rossz konstrukciónak a javítására. A módosító indítványok érdemi részének túlnyomó többségét a bizottságok elvetették. Így nincs arra esély, hogy képesek legyünk a törvényjavaslat végső minőségét és tartalmát befolyásolni. Ezért valamennyi módosító indítványunkat, amelyek 3462-es számon kerültek benyújtásra, és a nevemen futnak az együttes jelentésben, visszavonjuk. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Jól értettem tehát, hogy a Békesi László nevén futó valamennyi javaslatot visszavonta? (Dr. Békesi László: Igen.) Köszönöm szépen. Igyekszünk tekintetbe venni.

Szalay Gábor, igen, tessék parancsolni.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Szalay Gábor (SZDSZ)

SZALAY GÁBOR (SZDSZ)

SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha az ember átlapozza az együttes jelentést, óhatatlanul az az érzése támad, hogy a pénzügyi tárca a tisztelt bizottságok kezébe adta a díszkardot, és azok a harakirit végrehajtották. Gyakorlatilag egyetlen lényeges módosító indítványt egyetlen bizottság nem támogat, így jelezni szeretném Békesi képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy az általam beadott összes módosító indítványt ezúttal visszavonom. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Becker Pál is ügyrendi vonatkozású ...

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Becker Pál (MDF)

BECKER PÁL, DR. (MDF)

BECKER PÁL, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Szeretném bejelenteni, hogy az együttes jelentés 29. és 36. pontjában szereplő módosító indítványomat visszavontam.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetem arra önöket, hogy a pénzügyminiszter úr jelezte: a határozathozatal előtt kíván válaszolni a vitában elhangzottakra. Miniszter urat illeti a szó.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszadása

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Érthető és a várakozásunknak megfelelő volt az a heves, szenvedélyes, az indolens kitételeket sem mellőző vita, amelyik a gépjárműadóról szólt, hiszen ez egy nagyon sok embert érintő és nagyon nagy érdeklődést kiváltó kérdés.

Közel 80 módosító javaslat, aminek most egy jelentős részét - köszönöm, hogy visszavonták - remélem, ezt fogják végig követni 31-ig -, négy csomópontban körvonalazható.

Az első az adó rendszerét érintő kérdés, amiről Wekler Ferenc és Gaál Gyula urak beszéltek a visszavont módosító indítványukban. Javaslatuk szerint a belföldi gépjárművek adóztatása épüljön a helyi adó rendszerébe, azaz az önkormányzatok döntésétől függően működjön az adó.

Ugyanakkor ettől elkülönítve központi adóként funkcionáljon a külföldi gépjárművek adóztatása. Javaslatukat eleve - több racionális eleme ellenére - sem támogathatom, minthogy a gépjárműadó a közutak használatához kapcsolódó céladónak tekinthető, a helyi adók legfőbb sajátossága viszont az, hogy a képviselőtestület döntésétől függően kerülhet bevezetésre és kizárólag az önkormányzati élet illetékességi területén.

Emellett komoly érvként merült fel az is, hogy az önkormányzatok döntő többsége ez évben még a helyi adótörvényben felkínált adóztatási lehetőséggel sem élt. Úgy gondolom, hogy a saját bevételi források gyarapítása elsődlegesen nem az újabb és újabb helyi adók, adónemek megállapításával lehetséges, hanem a felkínált eszközrendszer, ami ma is megvan, jelenleginél lényegesen szélesebb körű működtetésével.

A második dolog, amit szeretnék elmondani, hogy volt szerencsém részt venni az Érdekegyeztető Tanács konzultációján erről a kérdésről, a munkavállalói oldal és a munkaadói oldal nem támogatja ezt az adót, de ha mégis elfogadjuk és bevezetjük, akkor azt a változatot támogatják, amelyik 100 kilónként 200 forintban állapítja meg az adót, és nem differenciál semmilyen más egyéb szempont szerint.

Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy ezzel a felfogással egyetértek, mert egy gépjárműadónak nem árszabályozási funkciót kell betöltenie, az árszabályozás a fogyasztási adó és az áfa kérdése, és bár most az adó előnyt fog biztosítani a dízelüzemű gépjárműveknek, hiszen ott csökken az adó, az áfa megfelelő korrigálásával, amit majd a Parlament elé fogunk terjeszteni a jövő évben, kétkulcsos áfa-rendszerrel ez az előny mérsékelhető ármegoldásokkal és nem adózási megoldásokkal, ami a fuvarozóknak és a többieknek is, akik üzemszerűen használják a gépkocsijukat, előnyös lesz, hiszen visszakaphatják.

Világos, hogy központi kérdés volt az adó mértéke és ezen belül a különböző mentességek és kedvezmények szélesítésének vagy tágításának igénye. Varga Mihály, Borz Miklós és többen mások javasolták, hogy a költségvetési szervek, ezen belül az önkormányzatok, valamint az egyházak adómentességének a részbeni vagy teljes megszüntetését fogadjuk el. Minthogy a költségvetési szervek és az egyházak közös jellemzője a közcélú, illetve közérdekű feladatok ellátása részben vagy egészben közpénzből, ezért tartja indokoltnak a Kormány adómentességük megőrzését. Elég furcsa helyzet adódna abból, hogyha például a több tízezer darabra tehető gépjárműparkkal rendelkező honvédséget, rendőrséget vagy éppen a mentőket ezzel terhelnénk.

Széles körben merült fel a mentességek, kedvezmények kibővítésének elég nehezen védhető igénye. Ez esetben nem csupán arról van szó, hogy a Kormány által javasolt általános adózási kötelezettség beszűkülne, hanem emiatt a javasolt, szerény összegű adómérték is megkérdőjelezhető lenne.

Az adó céljellegével nehezen lenne összeegyeztethető dr. Páris András, Kertész Zoltán, Nagy András, Palotás János és mások által indítványozott, a környezetvédelmi célokat követő adómentesség. A környezetkímélő gépjárművekre a vámban és a fogyasztási adóban megfelelő kedvezményt adunk, és az üzemanyagban is a legelőnyösebb a környezetkímélő gépjárművek adója.

Érdekesnek találtam azokat a biztosítékokat kereső indítványokat, amelyek az adótörvényben kívánják rögzíteni azt, hogy milyen célra és milyen mértékben kerüljön felhasználásra a beszedett gépjárműadó. Szeretném azonban azt elmondani, hogy egyetlen adótörvénynek sem feladata az, hogy a költségvetési kapcsolatokat rendezze. Ez a költségvetési törvény feladata, és ezért ezeket a javaslatokat nem tudtuk elfogadni, illetve az 1992. évi költségvetési vita fogja rendezni, hogy mennyit kap a központi költségvetés, mennyit a helyi önkormányzatok és mennyit az útalap, mert ez a képviselők bölcsességén is múlik.

Végezetül szeretném jelezni, hogy a Kormány támogatja Varga Mihálynak és Ráday Mihálynak a külföldi gépjárművek adótételének felemelésére vonatkozó javaslatát az eddigi 30 filléres tonnakilométerrel szemben 3 forintra. Ehhez azonban egy megjegyzést engedjenek meg nekem. A külföldiek adóterhének növekedése elkerülhetetlenül maga után vonja a hazai fuvarozók külföldön fizetett adójának a növelését. A hazai vállalkozókat sújtó és külföldön fizetett adótöbblet kizárólag azzal a technikai megoldással lett volna kivédhető, ha a Kormány felhatalmazást kapott volna arra, hogy a viszonosság elvének megfelelően adókedvezményt vagy -mentességet állapítson meg. Minthogy a tisztelt Ház az ennek érdekében benyújtott törvénymódosítást magas elvekre hivatkozva méltóztatott elutasítani, ezt majd tessék elmagyarázni a magyar vállalkozóknak és fuvarozóknak, hogy külföldön miért fogják megemelni az adótételeiket.

Összegezve: szeretném megkérni a tisztelt Házat, hogy a gépjármű-adóról szóló törvényjavaslatot szíveskedjék az elfogadott módosításokkal együtt elfogadni, és egyben nagy elnézést kérek, hogy ilyen röviden beszéltem. Köszönöm. (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról a gazdasági, az önkormányzati, a költségvetési, az alkotmányügyi és a környezetvédelmi bizottság együttes jelentést nyújtott be a 4224-es számon. E jelentés képviselőtársaim kezében van. Határozathozatalunk során lehetőség szerint e jelentés sorrendjét követjük.

Fölhívom figyelmüket, hogy nem utalok a visszavont módosítványokra, ellenben utalok azokra a módosítványokra, amelyek az érdekelt bizottságokban nem érték el az egyharmados arányt.

Igen. Be fogom jelenteni, hogy három ízben a Fiatal Demokraták Szövetségének frakciója a bizottságokban nem ajánlott módosítványokat fenntartja, tehát azokról ugyanúgy kell szavaznunk, mint hogyha a bizottság támogatta volna.

Igen. Tardos Márton képviselőcsoport-vezetőt illeti a szó.

Felszólaló: Tardos Márton (SZDSZ)

TARDOS MÁRTON, az SZDSZ frakcióvezetője:

TARDOS MÁRTON, az SZDSZ frakcióvezetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabad demokrata frakció is fönntartja a javaslatait, amelyek nem kapták meg az egyharmados többséget, kivéve Szalay Gábor képviselőtársunkét, aki visszavonta őket. Köszönöm. Ez érkezik önhöz, elnézést a technikai késésért.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem szépen, úgy tekintjük, hogy beérkezett. Ez egy általános érvényű bejelentés.

Ha véletlenül tévednék, előre elnézést kérek, kicsit bonyolult, de haladni fogunk.

Az 1. pontban Ráday Mihály a javaslat preambulumának módosítását javasolja. Lényege: a törvényalkotás célja legyen a közlekedés feltételeinek javítása is és a környezeti ártalmak mérsékléséhez szükséges források bővítése.

A környezetvédelmi bizottság támogatja, a gazdasági és az alkotmányügyi nem. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 128 szavazattal 87 ellenében, 11 tartózkodás mellett a módosítványt elutasította.

Kérdem akkor az Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat preambulumának eredeti szövegét? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 150 "igen"-nel 62 ellenében, 15 tartózkodás mellett elfogadta.

A jelentés 6. pontja a javaslat 4. § (3) bekezdését új alponttal ajánlja kiegészíteni. A gazdasági bizottság javaslata szerint az adókötelezettség szüneteljen a forgalom számára legalább hat hónapos időtartamra használhatatlanná vált gépjárművek esetében is.

A javaslatot az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 138 szavazattal 80 ellenében, 11 tartózkodás mellett elutasította.

A 8. pontban Borz Miklós és Varga Mihály a javaslat 5. § a) pontját elhagyni javasolja. Lényege: a költségvetési szerv és az egyház tulajdonában lévő gépjármű mentességére vonatkozó rendelkezés elhagyását indítványozza.

Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy Borz Miklós a 13. pontban az egyházi mentességet az 5. § b) pontjában szabályozni kívánja. Amennyiben az Országgyűlés a javaslatot nem fogadja el, úgy a 13. pontról nem kell határozni. A javaslatot egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 152 szavazattal 67 ellenében, 11 tartózkodás mellett elutasította.

A 9. pontban Vincze Kálmán a javaslat 5. § a) pontját lerövidíteni javasolja. Lényege: a költségvetési szerv ne legyen mentes a gépjárműadó-fizetési kötelezettség alól. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 161 szavazattal 55 ellenében, 5 tartózkodás mellett a módosítványt elutasította.

Kérdem akkor az Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat szövegének eredeti változatát az 5. § a) pont vonatkozásában? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 157 szavazattal 64 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

A 11. pontban Varga Mihály a törvényjavaslat 5. § b) pontjánál elhagyást indítványoz. Lényege: a társadalmi szervezetek, az alapítványok feltételesen se legyenek mentesek a gépjárműadó fizetése alól. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 165 szavazattal 30 ellenében, 31 tartózkodás mellett elutasította.

A 12. pontban Vincze Kálmán javaslata a bizottságok egyikében sem kapott egyharmados támogatást.

A 13. pontban Borz Miklós javaslata egyik bizottságban sem kapott egyharmados támogatást.

Kérdem akkor az Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat 5. § b) pontjának eredeti szövegét? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 151 szavazattal 69 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta.

A jelentés 15. pontjában a költségvetési bizottság kérelem helyett bejelentés alapján indítaná el a mentességi eljárást. A gazdasági bizottság támogatja, az alkotmányügyi nem. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 212 szavazattal 8 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

A 17. pontban Tóth Tihamér a javaslat 5. § g) pontjának módosítását javasolja. A muzeális jellegű gépjárművek bejelentés alapján mentesüljenek a fizetési kötelezettség alól. A gazdasági bizottság támogatja, a költségvetési és az alkotmányügyi nem. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen. Támogatom.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 215 szavazattal 7 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

A jelentés 18. pontjában Palotás János javaslata nem kapta meg a bizottsági támogatást.

Páris András a 19. pontban azt javasolja, hogy az Egyesült Államok emissziós normaértékének megfelelő gépjárművek az első üzembehelyezést követő három évig legyenek adómentesek. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 151 szavazattal 62 ellenében, 16 tartózkodás mellett elutasította.

A 20. pontban Palotás János javaslata nem kapta meg a szükséges bizottsági szavazatarányt.

A 24. és a 26. pontban Kiss Róbert a törvényjavaslat 6. és 7. §-ainak helyébe új rendelkezést javasol. Lényege: Az adó alapját a gépjármű saját tömege, a műszaki norma és a terhelés mértéke alapján számított érték határozza meg.

Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 151 szavazattal 59 ellenében, 7 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor az Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat 6. §-ának eredeti szövegét? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 150 szavazattal 64 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta.

A 32., 33. és 34. pontok alternatív megoldást tartalmaznak a törvényjavaslat 8. §-ára. Vincze Kálmán a 8. § helyett azt javasolja, hogy az egyébként járó adó felét kelljen megtéríteni a műbizonylat szerint környezetszennyezést csökkentő berendezéssel ellátott gépjármű, továbbá a földgáz-, pb-gáz- és elektromos meghajtású gépjárművek esetén.

Kertész Zoltán szerint az elektromos meghajtású, valamint az engedéllyel rendelkező pb-gázüzemű gépjárműnél kelljen felére csökkentett adót fizetni.

Nagy András szerint a környezetszennyeződést csökkentő berendezések egyikeként, de példálózó módon javasolja a katalizátort a normaszövegben megemlíteni.

Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy Vincze Kálmán 32. pontban levő javaslatának a) és b) alpontjairól az eltérő bizottsági állásfoglalásra figyelemmel külön-külön kell szavaznunk.

Először Vincze Kálmán alapjavaslatát teszem fel szavazásra, a jelentés 32. pontja a) alpontjára vonatkozó része szerint.

A javaslatot a környezetvédelmi bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 136 szavazattal 93 ellenében, 11 tartózkodás mellett elutasította.

Most Vincze Kálmánnak a 32. pontban lévő javaslata azon részét teszem fel szavazásra, amelyik a 8. § b) pontjára vonatkozik. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm.

Közben megemlítem, hogy a szavazás idején még nagyobb csendet kérnék szépen.

Az Országgyűlés a módosítványt 137 szavazattal 96 ellenében, 8 tartózkodás mellett elutasította.

Most Kertész Zoltán javaslatát teszem fel szavazásra a 33. pont szerint. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 154 szavazattal 66 ellenében, 11 tartózkodás mellett elutasította.

Most Nagy András javaslata következik a 34. pont szerint. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 173 szavazattal 54 ellenében, 6 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor az Országgyűlést, elfogadja-e a 8. § eredeti szövegét? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 167 szavazattal 65 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Török Ferenc 39. pontban lévő javaslata szerint az adóbevétel 55%-a az illetékes településen, illetve a fővárosban a kerületi önkormányzatokat illetné meg.

Sasvári Szilárd a jelentés 42-43. pontjában egy további bekezdéssel is javasolja a törvény szövegét kiegészíteni. Megfogalmazása szerint a települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a, a fővárosi önkormányzatokat pedig 100%-a illetné meg. Az állami költségvetést megillető részből az útalap 50%-ban részesülne.

Varga Mihály a jelentés 40. pontjában lévő javaslata szerint azt indítványozza, hogy az adóbevétel megosztásáról a költségvetés rendelkezzék, de az útalap részesedése minimum 25% legyen.

Vincze Kálmán a 49. pontban négy részre kívánja osztani az adóbevételt.

Először Török Ferenc javaslatát teszem fel szavazásra a jelentés 39. pontja szerint. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 156 szavazattal 69 ellenében, 12 tartózkodás mellett elutasította.

Most Sasvári Szilárd javaslatát teszem fel szavazásra a 42. és 43. pont szerint. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 151 szavazattal 84 ellenében, 6 tartózkodás mellett elutasította.

Most Varga Mihály javaslatáról szavazunk a 41. pont szerint. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 150 szavazattal 89 ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította.

Most Vincze Kálmán javaslatát teszem fel szavazásra a 49. pont szerint. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 153 szavazattal 77 ellenében, 15 tartózkodás mellett elutasította.

A 44. pontban a gazdasági bizottság a javaslat 12. §-a (4) bekezdésének módosítását javasolja. Átfogalmazandónak tartja a használhatatlanság igazolására vonatkozó rendelkezést. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 153 szavazattal 83 ellenében, 6 tartózkodással elutasította.

Kérdezem akkor az Országgyűlést, elfogadja-e a 12. § (4) bekezdésének eredeti szövegét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 161 szavazattal 77 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta. (Zaj.)

Kérnék szépen egy kicsit nagyobb csendet!

A 46. pontban Varga Mihály és Ráday Mihály a javaslat 15. §-a (2) bekezdésének módosítását javasolja. Lényege: az adó mértéke a tehergépjárművekre vonatkozóan a tömeg minden megkezdett tonnája után kilométerenként 3 forint legyen. A költségvetési és a környezetvédelmi bizottság támogatja, a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 192 szavazattal 12 ellenében, 46 tartózkodás mellett elfogadta.

A 48. pontban Vincze Kálmán a javaslat 16. §-át kiegészíteni javasolja. Lényege: a Kormány csak a meghatározott adótételnél kisebb összegű adót állapíthasson meg. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 164 szavazattal 40 ellenében, 37 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor az Országgyűlést, elfogadja-e az eredeti 16. § szövegét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 157 szavazattal 58 ellenében, 19 tartózkodás mellett elfogadta.

Az 50. pontban Nagy András a javaslat 18. §-ának 19. pontját kiegészíteni kívánja. Lényege: az értelmező rendelkezéseknél a szakértői vélemény tartalmazza a környezetszennyezést legalább 25%-ban csökkentő berendezés, illetve katalizátor beépítésének tényét is! Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 166 szavazattal 65 ellenében, 9 tartózkodás mellett a módosítványt elutasította.

Kérdem akkor, elfogadja-e a javaslat eredeti szövegezésében a 18. § 19. pontját. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 159 szavazattal 54 ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta.

A jelentés 51. és 52 pontja alternatív megoldást kínál a 19. § (1) bekezdésére vonatkozóan.

A gazdasági bizottság azt javasolja, hogy adóbevallást 1992. február 29-ig kelljen adni.

Becker Pál szerint az adóbevallást január 31-ig kell beadni.

Először Becker Pál javaslatát teszem fel szavazásra az 52. pont szerint. A javaslatot a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság támogatja, a gazdasági nem. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Elnézést, Elnök Úr, Becker úr ezt visszavonta.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem ezt vonta vissza.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Ezt nem? Jó. Akkor nem!

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 223 szavazattal 15 ellenében, 12 tartózkodás mellett a módosítványt elutasította.

Most a gazdasági bizottság javaslatáról szavazunk az 51. pont szerint. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 194 szavazattal 48 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Az 53. pontban Török Ferenc a javaslat 20. §-a (2) bekezdése helyett újat javasol. A hatályon kívül helyező rendelkezéseket alacsonyabb szintű jogforrások esetén is e törvény tartalmazza. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 150 szavazattal 93 ellenében, 6 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e akkor a javaslat 20. §-a (2) bekezdésének eredeti szövegét. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 151 szavazattal 81 ellenében, 8 tartózkodás mellett elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem tehát képviselőtársaimat: van-e valamelyikőjüknek tudomása olyan módosító javaslatról, amely vissza nem vont vagy a bizottságban mellőzött nem volt, és mégsem határoztunk felette? - Senki nem jelentkezik.

Megkérdezem az érdekelt bizottságok elnökeit, Takácsy Gyula, Wekler Ferenc, Soós Károly Attila, Salamon László, Rott Nándor képviselőtársaimat, illetve Kupa Mihály miniszter urat, látják-e akadályát a végszavazásnak. - Senki sem jelentkezett negatív értelemben.

Végezetül kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy az elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadja-e a gépjárműadóról szóló törvényjavaslatot. (Hangos közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Nem! Népnyúzás!) Most kérem szavazatukat! A szavazás gombnyomással történik. (Közbeszólás: Egy gombbal. Derültség. - Szavazás.) Az Országgyűlés 155 szavazattal 98 ellenében, 7 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

(Közbeszólás a bal oldalról: Ez a karácsonyi ajándék!)

A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája. (Általános mozgolódás, zaj.) Az előterjesztést... Szünetet 11 órakor hirdetek! (Derültség.)

Az előterjesztést a 2690-es számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Megkérdezem az érdekelt bizottságok elnökeit, kívánnak-e előadót állítani.

Takácsy Gyula elnök urat kérdezem a gazdasági bizottság részéről.

TAKÁCSY GYULA, DR. a gazdasági bizottság elnöke:

TAKÁCSY GYULA, DR. a gazdasági bizottság elnöke: Nem kívánunk, Elnök Úr.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Salamon László urat kérdezem az alkotmányügyi bizottság részéről.

Kérem Salamon László gépét bekapcsolni!

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:

SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Nem állítunk előadót.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Wekler Ferencet kérdezem az önkormányzati bizottság részéről.

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke:

WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: Nem állítunk előadót.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem kíván. Rott Nándor képviselőtársamat kérdezem a környezetvédelmi bizottság részéről.

ROTT NÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság elnöke:

ROTT NÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság elnöke: Igen, tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság állított előadót ebben a témában, ő fog majd szólni.

ELNÖK. Kinek a személyében? (Közbeszólások) Szeleczky Zoltán képviselőtársunkat illeti mint előadót a szó. (Általános zaj és mozgás a teremben.)

Felszólaló: Dr. Szeleczky Zoltán, a környzetvédelmi bizottság előadója

SZELECZKY ZOLTÁN, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója:

SZELECZKY ZOLTÁN, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szövetkezeti, úgynevezett átmeneti törvényhez kevés számú, de számunkra igen jelentős módosító javaslat érkezett be, amennyiben ezek a jövendő nemzeti parkjaink és fokozottan védett területeink sorsát határozzák meg.

Minthogy időrendben elsőként az én javaslatom érkezett be, ezt említeném elsőnek, és ehhez kapcsolódott Kiss Róbert képviselőtársunknak egy csatlakozó módosító javaslata. A két módosító javaslat között lényegi eltérés nincs. Egy tartalmi eltérés van, amennyiben az én módosító javaslatomban a tanyák sorsára kitérünk, de ezt majd a részletes vitában el fogom mondani. Ami a két javaslat között alaki, formai különbség van, az az, hogy Kiss Róbert képviselőtársam a kárpótlási törvény logikáját, szóhasználatát, felépítését követve fogalmazta meg a javaslatát - tulajdonképpen van benne ráció, hiszen a kárpótlási törvénnyel kezdődött el a nemzeti parkok sorsának az eldöntése, és szorosan kapcsolódik hozzá a szövetkezeti törvény is -, én pedig a módosító javaslatomban igyekeztem a jelenleg előttünk álló törvénytervezet szerkezetéhez illeszkedni. Tehát lényegi különbség a két módosító javaslat között nincs.

Gyurkó János képviselőtársunk javaslatai hasonló gondolatmenetet követnek, amennyiben a régészetileg védett területeket és a műemlékekhez tartozó területeket igyekszik védeni.

Mindezeket a javaslatokat, beleértve Tarján Lászlóné módosító javaslatait is, tehát amelyek a bizottságunk elé kerültek, a környezetvédelmi bizottság támogatja, és kérjük, hogy képviselőtársaink is támogassák. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Szólásra következik Tellér Gyula a Szabad Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Engedje meg, hogy egy kérdéssel kezdjem a felszólalásomat, mert nem vált világossá a számomra - valószínűleg a zajban nem hallottam tisztán -, hogy most a szövetkezetekről szóló és 2690-es számon benyújtott törvényjavaslat részletes vitájáról van-e szó...

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen.

TELLÉR GYULA (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ) ...avagy... igen; köszönöm szépen. Tehát az átmeneti törvényről most nincsen szó.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Azt ezt követően fogjuk vitatni.

TELLÉR GYULA (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ) Értem, köszönöm szépen. Akkor a következő megjegyzést szeretném a 2690-es számon benyújtott szövetkezeti törvényhez fűzni: A törvényjavaslat általános vitájában is fölemlítettem, hogy a szövetkezeti törvény egyik legvitathatóbb pontjának azt tartom, hogy nem tesz világos különbséget a szövetkezet és a tőkéstársaság között, nem határolja el világosan a szövetkezet és a tőkéstársaság jellemvonásait.

Tudom, hogy a magyar szövetkezetek vitatják azt, hogy a szövetkezet és a tőkéstársaság között éles különbség volna, illetve vitatják azt a tagadó jellegű állítást, hogy a szövetkezet nem tőkéstársaság. Általában érveikben a nyugati szövetkezeti jogra szoktak hivatkozni. Ezeket a hivatkozásokat azonban én nem tartom elfogadhatónak a legtöbb esetben. Először is, mert a latin országok szövetkezeti joga nagyrészt őrzi a klasszikus szövetkezeti elvekhez illeszkedő hagyományokat, tehát ott a szövegekben expressis verbis is megvannak a világos, elhatároló momentumok a tőkéstársaságokkal szemben.

Más országok szövetkezeti joga - hivatkozom az angolra vagy hivatkozom a németre -, igaz ugyan, hogy a szövetkezetek megszövegezésében nem veszi át a klasszikus elveket vagy a klasszikus elveknek egynémelyikét; ugyanakkor olyan egyéb jogszabályok léteznek a szövetkezeti jog mellett, amelyek biztosítják a szövetkezetek szövetkezeti jellegét, tehát nem magában a szövetkezeti törvényszövegben jelennek meg ezek a jellegzetességek, illetve olyan intézmények léteznek, amelyek a szövetkezetek szövetkezeti jellegének a biztosítását szolgálják, jóllehet ezek az intézmények megint csak nem jelennek meg a szövetkezeti jogban. Hogy egy példát mondjak: Németországban, mondjuk, léteznek olyan szövetségek, amelyek a szövetkezetek valódiságát vizsgálják, és az olyan szervezetet, amelyik ezeknek a kritériumoknak nem felel meg, azt felszámolják. Más helyeken ugyanilyen szervezetek jogszabályban pontosan nem rögzített kritériumok alapján elsősorban a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által elfogadott szövetkezeti elvek érvényesülését vizsgálják a szövetkezetekben, és ugyancsak föl vannak hatalmazva rá, hogy azokat a szervezeteket, amelyeket nem tartanak e kritériumok szerint valónak, azokat kizárják a szövetkezeti körből.

Tehát önmagában pusztán a szövetkezeti törvényszövegek vizsgálata nem elégséges alap a hivatkozásra.

Végül megjegyzek egy hivatkozást, amelyet nagy előszeretettel idéznek azok, akik szerint a szövetkezet is tőkéstársaság. Azt tudniillik, hogy Dániában nincsen szövetkezeti törvény, és mégis tudjuk, hogy Dánia - hagyományos kifejezéssel élve - szövetkezeti mintaország, tehát hogyha nincsenek szabályozva ezek a bizonyos kritériumok, amelyek a szövetkezeteket a tőkéstársaságtól elválasztják, attól még létezhetnek szövetkezetek, és legjobb volna e szerint az érvelés szerint vagy pontosabban ennek az érvelésnek az elfogadói szerint legjobb volna, ha Magyarországon sem volnának ilyen jellegű kritériumok.

Ezzel kapcsolatban csak annyit jegyzek meg, hogy nézetem szerint megint nemcsak a szövetkezeti jogot egymagában kell vizsgálni, de nemcsak azokat a további jogszabályokat, illetve intézményeket, amelyek a szövetkezeti jogot körülveszik, hanem azt a társadalmi szövedéket is, amelyikben a szövetkezet megjelenik és megvalósul, mert könnyen lehet, hogy azok az értékek, amelyeket a szövetkezet megvalósít, ebben a társadalmi miliőben gyökereznek olyan erősen, hogy beszüremkedve a társaságba, eleve szövetkezetet hoznak létre. Történetesen Dániában ez a helyzet. (Több közbeszólás: Hol a miniszter?) Köszönöm szépen a jelzéseket.

A szövetkezeteknek legfontosabb jellemvonása, legfontosabb funkciója, amelyiken a szövetkezet és a társaság közötti különbség elmosása alapul, az az igény, hogy a szövetkezet ugyanolyan intenzíven vonhasson be külső tőkét a működésébe, mint ahogyan azt a tőkéstársaságok teszik.

Nos, úgy gondolom, hogy ez nagyon akceptálandó és akceptálható dolog, de úgy gondolom, hogy amit ebben az irányban a szövetkezeti törvény az üzletrész bevezetésével és méghozzá a forgatható üzletrész bevezetésével tesz, az tökéletesen elegendő, mert már ha ezt a forgatható üzletrészt jobban honoráljuk a jövedelemelosztással, mint ahogyan a társaság igénybevételét vagy a társaságba bevitt munkát honoráljuk, akkor már bizony nem arról van szó, hogy egy szövetkezetet elmozdítottunk a tőkéstársaság felé bizonyos gazdasági célszerűségeknek az alapján, hanem arról van szó, hogy a formát átvittük a tőkéstársasági formába.

Ezért úgy gondolom, hogy van bizonyos minimum, amelynek meg kell valósulnia ahhoz, hogy egy szövetkezetet szövetkezetnek lehessen nevezni. Úgy gondolom, hogy ez a törvényben igen helyesen és engedmények nélkül benne szereplő "egy tag - egy szavazat" elve. Így gondolom, hogy a tőke szavazatarányát korlátozni kell. Ilyen korlát a szövetkezeti törvényben nincsen. Magam módosító javaslataimban ezt javasoltam, elsősorban a jogi személy szövetkezeti tagok szavazatarányának a korlátozása révén. Másodszor nézetem szerint ilyen lehet a közös célnak az előírása, tehát hogy csak olyanok léphessenek be a szövetkezetbe, akik egy közös cél vagy több közös cél megvalósításán dolgoznak, de ez tőkehasznosítás ne lehessen, és ez elé korlátokat kell állítani. Ilyen korlát, amelyről már az előbb beszéltem, a jövedelemelosztásba beépített korlát, amelyik megakadályozza, hogy a jövedelem túlnyomó többségével a bevitt tőkét honorálják, és végül ilyen fontos korlátnak gondolom, hogy a szövetkezet alkalmazottainak a számát korlátozza valamilyen módon a törvény, amit egyébként az eredeti szöveg nem tesz.

Nem akarom elismételni azt a példát, amelyet az általános vitában már egyszer idéztem, hogy előállhat az a helyzet, hogy egy igen kicsiny csoport, a szövetkezeti törvény által megengedett öt fős csoport, amelynek ráadásul esetleg a nagyobbik része jogi személy, több száz fős üzemet birtokol, tehát több száz főt foglalkoztat, és utána ezeknek a jövedelmét tőkearányosan osztja el, amire ugyancsak a jelen törvény lehetőséget ad. Még egyszer hangsúlyozom, egy ilyen konstrukcióban, amelyet a törvény lehetővé tesz, semmilyen szövetkezetszerű nincsen, és nincs értelme.

Módosító javaslataim, amelyeket benyújtottam, illetve amelyekhez saját magam újabb csatlakozó módosító indítványokat nyújtottam be az eredeti javaslataimban foglaltaknak a finomítása céljából, ezeknek a szövetkezeti határoknak a törvényben való megjelenítését és megvédését célozzák.

Kérem képviselőtársaimat, hogy gondolják meg, hogy akarnak-e egy szövetkezeti törvénynek nevezett, valójában azonban társasági törvényt létrehozni, illetve megszavazni, vagy pedig meg akarják engedni, hogy aki szövetkezet akar lenni, az lehessen szövetkezet, és aki ebbe nem fér bele, igen kitűnő társasági formákkal rendelkezünk; minden további nélkül, ráadásul az átalakulási törvény szerint ingyenesen átalakulhatnak a szövetkezetek gazdasági társaságokká.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Kérem, hallgassák meg a jegyzői bejelentést.

BALOGH GÁBOR jegyző:

BALOGH GÁBOR jegyző: Bejelentem, hogy a házbizottság a délutáni fél hat órai szünetben a delegációs teremben rendkívüli ülést tart.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Most szünetet tartunk. Pontosan negyed 12-kor folytatjuk az ülést.

(Szünet: 10 óra 56 perctől 11 óra 24 percig - Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el - Jegyzők: Boros László és Tóth Sándor)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkát. Kérem, foglalják el helyüket az ülésteremben.

Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt megadom a szót dr. Boross Péter miniszter úrnak.

Napirenden kívüli felszólaló: Dr. Boross Péter belügyminiszter

BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:

BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Tisztelt Ház! Kötelességemnek érzem a tisztelt Ház tájékoztatását egy szomorú és felháborító eseményről, ami ma 9 óra 40 perckor történt: Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidó személyeket szállító autóbusz ellen merényletet követtek el a Ferihegy területén, még menet közben. A robbanóanyagot kívül helyezték el, és feltehetően távirányítással robbantották. A kísérő rendőrautó kiégett, és két rendőr súlyosan megsebesült, az autóbusz utasai közül négy fő sebesült meg - fokozatról nem tudok tájékoztatást adni.

Úgy hiszem, a tisztelt Ház megértéssel fogadja mindazokat az intézkedéseket, idegenrendészetet érintően is, amelyeket ezt követően kötelességem megtenni, hogy ilyen gyalázatos események Magyarországon - immáron pár napon belül a második - ne fordulhassanak elő. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Megadom a szót Rott Nándor képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt.

Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP)

ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)

ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor a szövetkezeti törvény általános vitája lezárult, és most a részletes vitával foglalkozunk, azért egy általános szempontra kénytelen vagyok visszatérni. Ugyanúgy, ahogy az általános vita során elmondottam, most is kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy rendkívül nagy felelősség, politikai felelősség terheli a mezőgazdasági kormányzatot, hogy ezzel a törvénnyel legalább egy időben - de még inkább ennek előtte - nem terjesztette az igen tisztelt Ház elé a földtörvényt, mert ebben a törvényben mi - ami most a szövetkezetekről terjesztődött elő - olyan kérdésekről fogunk határozni, amelyeket eredetileg vagy korábban a földtörvényben kellett volna rendezni.

Bár részletes vitáról van szó, de kénytelen leszek ennek kapcsán általános politikai kérdésekre is kitérni. A részletes vitában az általam előterjesztett módosító javaslatok közül háromra szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét, és kérni az önök támogatását.

Az egyik - és ez alapvető - az, hogy akkor, amikor az átmeneti törvényben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vagyonának a nevesítéséről van szó, már magát ezt a megfogalmazást - keresem a jó szót - félrevezetőnek, nem megfelelőnek és a valóságot elködösítőnek tartom. Valójában itt a szövetkezeti tagok tulajdonáról van szó. A tulajdonba való visszaadás helyett a nevesítés szónak a használata a dolognak a jogi lényegét változtatja meg, ködösíti el, fedi el.

Hogyha ez a törvény az elmúlt rendszerben ezelőtt három évvel terjesztődött volna a Ház elé, akkor megértettem volna ezt a nevesítés szót. Sajnos, tartok attól, hogy ez a törvény még abban az időben készülődött, és azóta módosítás nélkül terjesztették önök elé, és ezért szerepel benne a tulajdonnak a tagok nevére juttatása helyett ez a bizonyos nevesítés szó.

Az én módosító javaslatom arra irányul, hogy ez az úgynevezett vagyonnevesítés a tulajdonnak elsősorban a tagok nevére írását jelentse, tehát egy valóban tulajdont teremtsen, egy tagi tulajdont teremtsen, és ez a földhivatalban az egyes tagoknak a tulajdoni lapját nyissa meg, és arra vezetődjék rá, ne pedig egy ilyen bolsevista, megkerülő módszerrel a szövetkezet tulajdoni lapján kerüljenek a tulajdonok bejegyzésre.

Akik ezt a törvényt csinálták - én nem szeretnék személy szerint senkit se gyanúsítani vagy bántani, de ezek egy három évvel ezelőtti koncepciót tettek át mára, amikor már azért - ha alaposan végiggondolják -, én nagyon merem remélni, hogy ma már egy más Magyarországon élünk, mint három évvel ezelőtt éltünk.

A másik ilyen szempont, és ez is a módosító javaslataimban szerepel - ebben a törvényjavaslatban végig előfordul egy ilyen belső szövetkezeti jogforrásként -, annyira extra a neve, hogy meg sem tudtam jegyezni - elnézésüket kérem, . igen, szerepel a törvényben végig ugyanúgy, mint az elmúlt rendszernek -, mindegy, hogy minek nevezzük - a Rákosi-rendszernek vagy a sztálinista rendszernek a szövetkezeti joga kitalálta az úgynevezett önkormányzati szabályzatot.

Ezzel csak az a probléma, hogy amíg az alapszabály bekerül a cégbírósághoz, és az képezi az alapokmányát a szövetkezeteknek, ez az úgynevezett önkormányzati szabályzat egy második belső jogforrást teremtene, ami kivonódik ezáltal a cégbíróságnak, a jogi kontrollnak a köréből, és egy saját, külön belső életet él.

Kérem szépen, higgyék el nekem, ezt az előző rendszer azért találta ki, azért vezette be, mert ezzel lehetett a szövetkezeti tagokat legjobban kiforgatni a saját ügyeiknek az intézéséből. Mélységesen felháborít, hogy ez a törvényjavaslat ezt az önkormányzati szabályzatot, ezt a sztálinista, rákosista csökevényt továbbviszi, és be akarja építeni ebbe a törvénybe! (Taps.)

Nagyon kérem az igen tisztelt képviselő urakat, hogy ez ellen majd akkor, amikor odakerül, emeljék fel a szavukat, és más, mint az alapszabály, ne létezhessék a szövetkezet belső statutumának rendezésében.

És végül egy harmadik kérdés: a földtulajdon kérdése. Amikor még a kárpótlási törvény vitája folyt - elnézést, hogy a saját hozzászólásaimra vagyok kénytelen emlékeztetni a tisztelt Házat -, én már akkor felvetettem, hogy rendkívül súlyos felelősség terheli a földművelésügyi kormányzatot, hogy a földtörvényt nem terjesztették a Ház elé, és most velünk olyan szabályokat fogadtatnak el a szövetkezeti törvény keretében - olyan alapkérdéseket, amelyeket a földtörvényben kellene rendezni.

Nem kevesebbre gondolok, mint arra: a földtörvényben kellene kimondani, hogy magyar mezőgazdasági földterület, magyar termőföld csak magyar állampolgár tulajdonában lehet, (taps) és nem kerülhet se külföldi tulajdonba, se társasági tulajdonba. Kérem, önök - tudom - akkor már itt a liberális oldalról többen felvetették, hogy ez nem elég liberális megoldás. Meg kell önöknek mondanom, hogy rendkívül tévednek!

Olvassák el Dániának a törvényeit. Azt hiszem, Dániáról nem lehet azt mondani, hogy egy antiliberális, netán egy fasiszta ország - mert önök hajlamosak arra, hogy akire egyszer azt mondják, hogy antiliberális, az már rögtön fasiszta is! Dánia nem antiliberális ország, következésképpen azt se lehet ráfogni, hogy fasiszta. Mert Keresztély király . na, ezt ismerjük a történelemből, nem is kívánok erre kitérni. A dán törvények azt mondják, hogy mezőgazdasági földterület Dániában csak egyéni termelő, magyarán: dán paraszt tulajdonban lehet, és ezt kellene kimondania a magyar földtörvénynek is - amit rendkívül sajnálatos módon hiányolok -, hogy magyar föld csak egyénileg gazdálkodó magyar parasztnak a tulajdonában lehet, és nem lehet társasági tulajdonban!

Én rendkívül csodálom, hogy ennek az Országgyűlésnek azok a képviselői, akik olyan gyakran hivatkoznak népi-nemzeti múltjukra, ezt az alapvető kérdést - hogy csak magyar ember tulajdonában lehet mezőgazdasági termőföld - önök szem elől tévesztették, és nem hangsúlyozták eléggé.

Ismétlem: Dánia ezt, sokkal kevésbé nacionalista jelleggel megcsinálta! Ehhez sok következmény fűződik. Az egyik az: minthogy idáig a mezőgazdasági termőföld nem szerepelt a termelőszövetkezetek vagyonában, nem tart a mérlegben, nem jelent meg értékben, következésképpen nincs jogalap arra, hogy erre a termőföldre a mezőgazdasági szövetkezetek terheit ráterheljük! Ez az egyik.

A másik: ezt a mezőgazdasági termőföldet nem lehet bevinni részvénytársaságba vagy egyéb társaságba, mint ahogy pillanatnyilag - ahogy én tudom - a Földművelésügyi Minisztériumban készülő tervek ezt tartalmazzák. Felhívom az önök figyelmét, hogy ez a "banánköztársaságoknak" a jogát ültetné át Magyarországra, és el tudom képzelni, fel merem tételezni, hogy ennek a Parlamentnek a tagjai nem kívánják a "banánköztársaság" törvényeit alkalmazni Magyarországra! Mert igaz, hogy törekedni fogunk egy tőkés gazdaság, egy európai gazdaság felé, de ez nem jelenti azt, hogy a "banánköztársaság" joghoz törekedjünk!

Befejezésként: ezek nagyon súlyos politikai kérdések, Uraim! Higgyék el nekem - elég sokat járok vidéken -, vidéken az emberek még ma is félnek! Még ma is félnek, nem mernek megnyilatkozni, és amikor a termelőszövetkezet átalakulásáról hozunk mi itt jogszabályokat, ez olyan tényező, amelyről nem lehet önöknek sem megfeledkezniük.

A mai nap, a mai sajtóban jelent meg egy cikk, és ezzel a politikai hátteret szeretném önök előtt vázolni - egyik mai újságban, de lehet, hogy többen is, én csak egyet olvastam -, jelent meg egy cikk, hogy az Erdei Ferenc Egyesület tegnap, vagy - mit tudom - a napokban egy nagy ülést tartott, ahol Erdei Ferencnek a magyar politikában betöltött szerepét méltatták. Itt van előttem: a Parasztpártnak 1948-as ülésén Erdei Ferencnek, aki akkor főtitkára volt a Parasztpártnak, és akit most az agrárértelmiség egyes körei ünnepelnek, ennek az Erdei Ferencnek csak néhány mondatát szeretném felidézni 1948-as parasztpárti gyűlésből, mert igenis, uraim, ez hozzátartozik az egész kérdésnek a hátteréhez. Azt mondta: "Demokratikus fejlődésünknek legnagyobb és legnehezebben elhárítható akadálya volt az összeesküvők által irányított és Nagy Ferenc mögé felsorakozó kisgazdapárti jobboldal, amikor 1947 elején az összeesküvés lelepleződött, és hamarosan a Kisgazdapárt fedezékében elszánt, népellenes ellenforradalmi erők húzódtak meg."

Erdei Ferenc ezt mondta 1948-ban, és itt ülnek körünkben azok a kisgazdapárti akkori képviselők és funkcionáriusok, akik emiatt azután éveket ültek! Itt van Herczeg János bátyám - de a Kisgazdapárt soraiban is!

És ezt az Erdei Ferencet ma Magyarországon agrárközgazdászok a minisztérium hátterével ünnepelhetik.

Csak szerettem volna erre fölhívni a figyelmet.

De az én pártomnak is kijutott ebből. A Kereszténydemokrata Néppártnak is, amit akkor egyszerűen csak Demokrata Néppártnak hívtak. Rólunk Erdei Ferenc azt állította: a klerikális reakció pedig Mindszenty hercegprímás bátorítása mellett a Barankovics-pártban szerveződött. És azt írja a továbbiakban Erdei Ferenc, hogy az ellenséget nem fölszámolni, hanem megsemmisíteni kell. Kérem, ez egy üzenet volt.

Én nagyon szeretném, ha politikusok ülnek ebben a Házban, nagyon szeretném, ha látnák ezt. Ez egy politikai üzenet volt, hogy Magyarországon Erdei Ferencnek ezt az üzenetét, hogy a kisgazdákat, a kereszténydemokratákat fel lehet számolni - ezt ma - nyíltan lehet Magyarországon pozitív propagandaként hirdetni. Én a képviselőházra bízom ennek az eldöntését, ennek a politikai megemésztését, és háttérismeretként soroltam föl ezeket a jelenleg folyó szövetkezeti törvény vitájához. Mert uraim, ez igenis politikai kérdés, és nem dughatják se önök a fejüket a homokba, se mi nem dughatjuk a fejünket a homokba.

Nagyon köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat arra, hogy most a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája zajlik, tehát a 2690-es számú előterjesztés, a hatályba léptetéséről, illetve az átmeneti szabályokról külön részletes vita lesz - tudniillik a képviselők között felmerült, úgy látszik, a kétely -, hogy tehát külön lesz a két részletes vita. Én hangsúlyozni szeretném, hogy részletes vitáról van szó. Ahhoz kérem, hogy igazodjanak képviselőtársaim.

Zsiros Géza két percre kért felszólalási lehetőséget.

Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rott Nándor képviselőtársam által elmondott gondolatokhoz kívánnék csatlakozni olyan formában, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a miniszter úr nem kért fel arra, hogy én az ő érdekeiben szóljak, de mégis meg kell említenem azt, hogy bizonyára a minisztérium munkatervébe vette azt, hogy a minisztérium falán ott lévő Erdei Ferenc emléktábla sorsáról majd dönt kellő körültekintés alapján, illetve. (Közbeszólás: Dr. Fodor István, független: Régen levehették volna.)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Világos. Illetve reménykedem abban, hogy nekünk fiatalabb kisgazdáknak is lesz tudomásunk arról és betekintésünk, hogy igaz-e az a tény, vagy tény-e egyáltalán, hogy Erdei Ferenc mint parasztpárti politikus egyidejűleg kommunista párttag volt, és annak a megbízásából tette mindazt, amit tett.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Tisztelt Országgyűlés! Tehát visszatérünk a részletes vitára. Megadom a szót Glattfelder Béla képviselő úrnak, FIDESZ.

GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)

GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Ne haragudjon, nem tudom, a földművelésügyi miniszter úr fel kíván-e szólalni, hogy ha föl kívánna, akkor én az ő javára inkább később szólalnék föl.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Nem jelezte szándékát, de ha kéri külön.

Felszólaló: Dr. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter

GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:

GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter: Elnézést, Elnök Úr, ha már megszólítottam. Én nagyon várom a szövetkezeti törvénynek a részletes vitáját, és oda koncentrálok teljes erővel.

Rott Nándor képviselő úrnak azonban szeretném mondani, hogy higgye el, hogy nyitott kapukat dönget azokkal a véleményekkel, dolgokkal, gondolatokkal, amelyekkel nagyjából egyetértünk. Nem akarok időt húzni, van néhány olyan gondolat, amit ő elmondott, amit másképp látunk, másképp gondolunk. Én ezt a részletes vitában ki fogom fejteni, amikor konkrétan egy-egy kérdés előfordul.

Egy biztos, hogy egy sorrendet ki kellett alakítani, kellett biztosítani a tulajdonviszonyok rendezését, kell biztosítani a szövetkezeti törvényt, átmeneti törvényt, és kell biztosítani a földtörvényt. Egyszerűen a három kritikus kérdésre: mit művelünk, ki művelje és hogyan művelje? - szóval - valami sorrendet be kellett hozni. Különben a földtörvénynek a tézisei már régen tárcakörözésen vannak, és én gondolom, hogy mindegyik pártnál is ott vannak, tehát ismerik a képviselő urak, hogy milyen gondolatokkal foglalkozunk, és várom javaslataikat és a véleményüket.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Akkor most következik Glattfelder Béla képviselő úr.

Felszólaló: Glattfelder Béla (FIDESZ)

GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)

GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Nagyon köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Azért örülök annak, hogy Gergátz Elemér miniszter úr fölszólalt, mert így nekem nem kell néhány dologra reagálnom. Azt gondolom ugyanis, hogy van néhány ügy, amelyik hogy ha megemlítésre kerül a Házban, és azzal nem értek egyet, akkor arra feltétlenül reagálni kell. Így például nem kell arra most reagálnom, hogy a földtulajdonlás esetében a magántulajdon túlhangsúlyozása miért nem hasznos, mennyiben nem egyeztethető ez össze a tőke szabad mozgásának az Európai Közösség által lefektett elveivel, illetve mennyiben nem egyezik a Kereszténydemokrata Néppárt által korábban képviselt pártprogrammal, miszerint ők a szövetkezeti földtulajdont önkormányzati tulajdonba akarták adni.

Csupán a szövetkezeti törvényhez benyújtott néhány módosító javaslatomról fogok ezért beszélni: összesen három darabról, amelyeket a bizottságok nem támogattak, illetve más pártok által benyújtott, illetve más pártok képviselői által benyújtott módosító javaslatokról fogok beszélni. Remélem, ezt sikerül majd röviden megtennem.

Az egyik módosító javaslatomban azt javasoltam, hogy abban az esetben, hogyha a szövetkezeti üzletrészjegy - illetve részjegytőke összegének, együttes összegének több mint 10%-át a szövetkezet gazdasági társaságba kívánja bevinni, akkor ebben az esetben feltétlenül a szövetkezet vezetésének ki kelljen kérni a szövetkezet közgyűlésének a véleményét.

Ezt azért tartom egy nagyon fontos javaslatnak, mert garanciát jelenthetne arra vonatkozóan, hogy a szövetkezeti vezetés nem tudja a szövetkezet vagyonának egy nagyon jelentős hányadát úgy bevinni gazdasági társaságba, hogy erről korábban nem vitatkoztak a közgyűlésen, hogy erről korábban a közgyűlésen a tagok ne nyilváníthattak volna véleményt. Én ezt egy garanciális szabálynak tartom.

De ugyanakkor belátom azt, hogy néha a gazdasági élet által megkövetelt gyors döntések ezt nagyon nehezen tehetik lehetővé. De itt több szövetkezet esetében elképzelhetőnek tartom, hogy 100 millió forintról van szó.

Én ezért arra kérem az Országgyűlést, hogy majd a szavazáskor ezt a módosító javaslatomat feltétlenül támogatni szíveskedjék.

Egyébként ebbéli véleményem nagyon sok kormánypárti képviselőével is megegyezett, és a bizottságban elsősorban, illetve nagyon sok, más pártokhoz tartozó ellenzéki képviselőnek a "nem" szavazata eredményezte azt, hogy ez a módosító javaslatom a gazdasági bizottságban nem kapta meg a többséget.

Egy másik módosító javaslatomban azt javasolom, hogy a közgyűlés összehívása helyett az írásbeli szavazásra csak akkor kerüljön sor, ha erre feltétlenül szükség van, és ezt a tagok is elfogadják.

Ezért egy olyan módosító javaslatot nyújtottam be, amelyik azt célozza, hogyha írásbeli szavazásra kerül a sor a közgyűlés helyett, akkor az írásbeli szavazásról szóló értesítőben feltétlenül föl kell hívni a figyelmét arra a tagoknak, hogy abban az esetben, hogyha a tagok 5%-a tiltakozik az adott kérdésben az írásbeli szavazás ellen, össze kelljen hívni a közgyűlést.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy ez a szabály a társaságokról szóló törvényben is megtalálható, pedig ugye, a társaságok esetében a társaságban részt vevő személyek, például a részvényesek - gondoljunk a kisrészvényesekre - egzisztenciálisan sokkal kevésbé függnek az adott társaságtól, mint a szövetkezet esetében.

Ezért indokolt, hogy ez a garanciális szabály a szövetkezetek esetében is bekerüljön a törvénybe.

Én úgy gondolom, hogy például nagyon nem lenne helyes, hogyha a szövetkezeteknél - mondjuk - a szövetkezet vezetőségének a tekintetében vagy akár az előbb említett esetben írásban lehetne szavazni.

Az írásbeli szavazással az is a probléma: ha írásbeli szavazással döntenek el egy kérdést, akkor a tagoknak nem nyílik lehetőségük arra, hogy a szövetkezet közgyűlése előtt az adott kérdést megbeszéljék, illetve mindenki tudja itt - az egyik kormánypárti képviselő ezt különösen jól tudja -, hogy a kérdések megfogalmazásával mintegy el lehet dönteni azt, hogy milyen választ lehet adni arra a kérdésre. Tehát ha ilyen garancia nélkül kerül elfogadásra ez a törvény, akkor a törvénynek ez a része nagyon sok visszaélésre ad majd lehetőséget. Ezt kívánja a módosító javaslatom kiküszöbölni.

Nagyon sajnálom, hogy nem Tellér Gyula után kaptam szót, ugyanis akkor rögtön csatlakozni tudtam volna ahhoz, amit ő elmondott a szövetkezetek és a tőkéstársaságok közötti különbségről.

A gazdasági bizottság és más bizottságok is elfogadták a 4. § új (2) bekezdésére benyújtott módosító javaslatomat, amely azt célozta, hogy a szövetkezetben a jogi személyiségű tagok száma ne haladhassa meg a természetes jogi személyiségű tagoknak a számát. Ezzel egy nagyon nagy lépést tettünk abba az irányba, hogy a gazdasági társaságok és szövetkezetek közötti különbséget valós különbséggé tudjuk tenni.

Ugyanakkor van egy másik módosító javaslatom, amelyik - szerintem - hasonlóan fontos lenne, hogy bekerüljön a törvénybe, viszont a gazdasági bizottság nem támogatta. Ez a módosító javaslat azt célozza, hogy mindazok a szövetkezetek, amelyeknek vagyona több mint 50%-a gazdasági társaságokban van, kötelezően alakuljanak át gazdasági társasággá.

Ennek a módosító javaslatnak az elvetése azt eredményezhetné, hogy egy szövetkezet szövetkezetként működhetne akkor is, hogy ha a vagyonának - mondjuk - 99%-át egy gazdasági társaságban működteti.

Azt hiszem, hogy az ilyen szövetkezet nagyon nagy jóindulattal nevezhető csak szövetkezetnek.

A szövetkezetekről szóló általános törvény kilátásba helyezi azt, hogy az állam - különböző adókedvezményekkel és dotációkkal - segíteni fogja a szövetkezeteket. Én ezt egy nagyon hasznos és jó szabálynak tartom, hiszen a szövetkezetek a kisegzisztenciák, a kistőkék egyesítését szolgálják Abban az esetben viszont, hogyha ez a szabály nem kerül elfogadásra - tehát álszövetkezetek jöhetnek létre, gazdasági társaságok a szövetkezet bundájába öltözhetnek -, nem fogjuk tudni támogatni a szövetkezeteket, nem fogjuk tudni támogatni a kisegzisztenciáknak a térnyerését, és tulajdonképpen ez - a privatizáció és sok szociális probléma megoldása területén is - nagy akadályokat gördíthetne elénk. Azért arra kérem az Országgyűlést, hogy ezt a módosító javaslatomat is támogatni szíveskedjék.

Egy, illetve több módosító javaslatról szeretnék beszélni, amelynek viszont a támogatását semmiképpen nem javaslom. Több képviselő is - köztük Sipos Imre kisgazdapárti képviselő is - módosító javaslatot nyújtott be arra vonatkozóan, hogy a szövetkezeti közgyűlésen a nem dolgozó - tehát nem aktív - tagoknak, hanem a nyugdíjas tagoknak ne legyen szavazati joguk.

Én azt gondolom - mivel a szövetkezetekben a jövőben - remélem - nem a munkaviszony lesz a meghatározó, hanem a tagok tulajdonosi minősége, tehát a tulajdonosoknak kell szavazati jogot adni és nem az aktív tagoknak, valamint itt nyugdíjas emberekről van szó, akik a szövetkezetektől különböző szociális támogatásokat kapnak, ami nyilvánvalóan nem áll érdekében a dolgozó aktív tagoknak, mert ez a szövetkezet nyereségét csökkenti, és így a szövetkezet dolgozói számára kifizethető fizetést is csökkenti - vagyis minden bizonnyal azt fogják csinálni, hogy a nyugdíjas tagoktól a támogatást meg fogják vonni, ha ezt a szabályt így fogadjuk el; ezért kérem, ezt a módosító javaslatot, illetve az ehhez hasonló módosító javaslatokat ne támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Szólásra következik Sipos Imre képviselő úr, Független Kisgazdapárt.

Felszólaló: Dr. Sipos Imre (FKgP)

SIPOS IMRE, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoportja)

SIPOS IMRE, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoportja) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon röviden, távirati stílusban, szeretném a módosító javaslataimhoz hozzáfűzésemet eszközölni.

Én azt hiszem, hogy egyet kell értenem Rott Nándor képviselőtársammal az előzőekben elhangzottakkal, és én is úgy látom, hogy ez a szövetkezeti törvény nem ad alapot, hogy biztosak legyünk egy új, teljesen tiszta szövetkezeti rendszer, továbbiakban újonnan alakuló szövetekeztek korrupciómentes működésében. Ezeket lettek volna hivatva módosító javaslataim némileg korrigálni. Sajnos, a bizottságok nagy része ezt nem támogatta, illetve csak nagyon keveset közülük.

Szövetkezeti vezetőkkel történt konzultáció alapján tettem meg módosító javaslataim egy részét, másik részét pedig a hosszú évtizetek óta szövetkezeti környezetben élő, ott dolgozó magánemberként, saját véleményem alapján tettem meg.

Én úgy látom, hogy a módosító javaslatok elfogadása nélkül nemigen lesz változás a jövő szövetkezeti életében, és azok a korrupciók, amelyek eddig a szövetkezetek életét terhelték, ezután is nagymértékben fennmaradnak.

Én azt hiszem, hogy a jószándék vezetett akkor, amikor ezeket a módosító javaslatokat beadtam, és a vidéken élő - volt, illetve leendő - szövetkezeti tagok érdekében történt ez. Nekem is meg kell erősítenem Rott Nándor képviselőtársamnak azt az állítását, hogy a vidéki emberek még mindig félnek, nem mernek saját érdekükben felszólalni, saját érdekeiket megvédeni. Éppen ezért törvény adta garanciával kell a vidéken élő emberek érdekeit szem előtt tartani és megvédeni.

Csak néhány módosító javaslatomra hívnám fel a figyelmet, és kérném a Ház támogatását, annak ellenére, gondolom, az előterjesztő sem fogja támogatni, és a bizottságok sem támogatták. Itt reagálnék Glattfelder Béla képviselőtársam hozzászólására: véletlenül sem volt szándékomban a nyugdíjasokat a szavazásból kizárni, hanem együttesen - a dolgozó tagokkal együtt - értettem a kétharmados többséget, kiküszöbölvén viszont azt, hogy az eddig - vagyonátmentéssel és egyéb más korrupcióval - meghozott szövetkezeti döntéseknek a 90%-át a jelen szövetkezeti vezetők a nyugdíjasokkal szavaztatták meg, és úgy, hogy azok egyáltalán nem is tudták, hogy miről szavaznak. Erről személyesen - választókerületemben történő fogadóórákon, a tagságtól utólag kapott vélemény alapján - tájékozódtam.

Kérem a Ház támogatását: vegye be a módosító javaslatokba és támogassa ezt a módosító javaslatot, hogy igenis a dolgozó tagoknak legyen beleszólásuk a szövetkezet életébe.

Nem akarom a nyugdíjasoknak a szövetkezetben való működését kisebbíteni, de azt hiszem, hogy a szövetkezet további vitelét a dolgozó tagok ismerik, és nekik kell a saját kezükbe venni a szövetkezet jövőbeni irányítását, hangsúlyozom még egyszer: nem kisebbítvén a nyugdíjasok szerepét és a szövetkezetben vállalt felelősségét.

Módosító javaslattal próbáltam arra a visszásságra megoldást találni, hogy a szövetkezet igazgatótanácsa évente ne egyszer, hanem kétszer legyen köteles beszámolni a tagság előtt, ugyanis az egy év olyan hosszú idő, hogy bármi is történhet ezalatt. Példa erre az utóbbi években kialakult szövetkezeti gyakorlat, amely a tagság előtt - esetleg - eltitkolásra került, és nem kap propagálást.

Így én azt hiszem, az évente kétszeri beszámoló bővebb és reálisabb tájékoztatást ad a közgyűlésnek és tagságnak.

Csak tag lehessen igazgatósági tag - címmel adtam be egy másik módosító javaslatot, ugyanis nem lehet a közgyűlés hatáskörébe vonni, hogy ez alól felmentést adjon, ugyanis - mint az előbb vázoltam - a közgyűléssel az igazgatósági tagok nagyon egyszerűen meg tudják szavaztatni. És felteszem a kérdést a tisztelt Háznak: milyen jogalapja lehet egy teljesen kívülállónak ahhoz, hogy egy szövetkezet igazgatósági tagjaként működjön? A döntést a tisztelt Házra bízom.

Ugyancsak nem engedhető meg az, hogy összeférhetetlenség címén az összeférhetetlenséget hordozó okok alól a közgyűlés - hasonló megokolás alapján - felmentést adhasson, és többek között igazgatósági tagnak vagy egyéb más tisztségviselőnek, egymással anyagi összefonódásban levő két személynek lehetőséget adjon az ottani működésre. Valamint demokratikus rendszerünkkel, társadalmunkkal - azt hiszem, hogy - nagymértékben ellenkező az, és a polgári perrendtartással, polgári törvénykönyvvel is ellentétes, hogy az üzletrészt a volt tulajdonos utóda ne örökölhesse. Ez egy teljesen antidemokratikus döntés, sajnos a bizottságokban ezt támogatták.

És végül a legfontosabb módosító javaslatomra szeretném felhívni a figyelmet, eddigi szövetkezeti tapasztalatom az, hogy a küldöttgyűlés a szövetkezeti korrupciónak a 75%-át magába foglaló intézmény, és ezt mindenképpen meg kellene szüntetni. A jövő szövetkezetei, nem hiszem, hogy olyan nagyságrendűek lesznek, amely indokolttá tenné küldöttgyűlések összehívását. Vannak a választókerületemben olyan kicsi szövetkezetek, ahol 5-600 hektáron gazdálkodnak, mégis küldöttgyűlést hoztak létre. Megint csak nem kell ecsetelnem, hogy miért, a közgyűlés által az igazgatóság mellé delegálandó olyan tagok jelenlétére számítanak, akik az igazgatóság döntését mindenféle megfontolás nélkül, vakon elfogadják. Ahol mégis előfordulna olyan nagyságrendű szövetkezet, hogy nem tudják a közgyűlést összehívni, a törvény lehetőséget ad részközgyűlések összehívására.

Én még egyszer kérem a tisztelt Házat, hogy a bizottságok elmarasztaló véleménye, illetve az előterjesztő nem támogatása esetén ezeket a módosító javaslatokat támogassák, különös tekintettel a küldöttgyűlésre. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Szólásra következik Lakos László képviselő úr, Szocialista Párt.

Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP)

LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)

LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Talán egy keserves vajúdás végére érünk, és megszületik a gazdasági rendszerváltás első igazán jelentős törvénye, a több millió ember életét meghatározó szövetkezeti törvény és a hozzá vezető ingatag híd, az átmeneti törvény.

Nagyon sokan várjuk már, hogy e törvények elfogadása véget vessen a hosszan tartó bizonytalanságnak, megtudjuk végre, hogy az új vezetés, a Parlament milyen sorsot szán az oly sokat szidott szövetkezeteknek, amelyeket a tagok nehéz helyzetükben egyre jobban magukénak éreznek. A szövetkezetek a fejlett gazdaságokban is jelentős szerepet töltenek be, képesek és alkalmasak a kisemberek érdekeit képviselni piaci viszonyok között, esélyt jelentenek, lehetőséget biztosítanak az óriásvállalatokkal folytatandó versenyben, összefogással, közös fellépéssel, jelentős részfeladatok együttes megoldásával.

Mi, szocialisták azt kívánjuk elérni, hogy a szövetkezetek tagjai valódi tulajdonosai legyenek szövetkezeteiknek. Ugyanolyan tulajdonosok lehessenek, mint bárki más. Maguk rendelkezzenek arról szabadon, hogy vagyonukat milyen keretekben, milyen szervezetekben működtetik, hogyan és mit termelnek, hogyan használják fel, mire költik keservesen megtermelt munkájuk gyümölcsét. Maradéktalanul érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. Teljesen elképzelhetetlennek tartok egy olyan megoldást, ami a szövetkezet talán leglényegesebb elemét, az egy tag, egy szavazat elvét sértené, Sipos képviselőtársam javaslata alapján, hogy bármilyen kérdés eldöntésénél valamelyik tagnak - legyen az dolgozó vagy nyugdíjas - más típusú vagy más értékű szavazata lehessen.

Nagyon kérem, hogy a Parlament ilyet ne szavazzon meg, és örülök, hogy a bizottságok ezt elvetették. Azt javasoljuk a szövetkezetek fontossága miatt, hogy önálló szövetkezeti törvény szülessen. Az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaimmal együtt nem értünk egyet azzal, hogy a társaságról szóló törvény a szövetkezeti törvény háttérszabályaként működhessen. Ne fordulhasson elő, hogy a társasági törvény módosításával automatikusan változzanak a szövetkezetre vonatkozó szabályok is. Csak úgy lehessen új előírásokat alkotni, hogy a döntéshozók tudatában legyenek annak, hogy több millió szövetkezeti tag sorsáról döntenek.

Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a szövetkezetek és tagjaik vagyoni és személyi viszonyaira vonatkozó minden rendelkezés a szövetkezeti törvényben kerüljön megfogalmazásra. Fontosnak tartjuk, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatainkkal megváltoztatva fogadja el a Parlament ezt a törvényjavaslatot.

A törvényalkotás folyamán központi kérdés a szövetkezeti vagyon sorsa. A szocialisták ebben is a szövetkezeti tagok érdekeit képviselik. A szövetkezeti vagyonról egyedül és kizárólag a szövetkezeti tagok dönthetnek. Sok-sok szövetkezet van, az érdekek, az adottságok különbözőek, valamiben mindegyik más és más.

Ezért nem helyeseljük, hogy központi sablon kényszerelfogadásával döntsenek ilyen alapvető kérdésben. A szövetkezeti vagyon a tagok ellenőrzése alatt ma is jobb kezekben van, mint az állami vagyon. Példák sorozata bizonyítja ezt. Nem aggódni kell érte, hanem a szükséges törvények meghozatalával, a stoptörvények, a tiltások eltörlésével tulajdonosi jogaikba kell végre helyezni a szövetkezeti tagokat. Azt tartjuk helyesnek, hogy a felosztható és az oszthatatlan vagyon mértékéről, a vagyon nevesítéséről a közgyűlés dönthessen. Nem helyeseljük tehát a kötelező oszthatatlan vagyon, a kötelező nevesítés intézményét. Az emberek bölcsebbek, mint sok helyettük gondolkodó képviselő. Nem a vagyont, hanem a megélhetést választották.

Kérjük a Parlamentet, hogy törvényben kötelezze a beterjesztőt arra, hogy a szövetkezeti érdekképviseletek véleményét a beterjesztéssel együtt terjessze a döntést hozó Kormány vagy a Parlament elé minden szövetkezetet vagy azok tagjait érintő döntés előtt. E döntések több millió ember sorsát érintik, ezért fokozott figyelmet érdemelnek.

Tekintettel arra, hogy az átmeneti törvény részletes vitájára külön kerül sor, s tulajdonképpen a két törvény szervesen kapcsolódik egymáshoz, hozzászólásomat itt befejezem, köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Szólásra következik dr. Fodor András Attila képviselő úr, MDF.

Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF)

FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)

FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Többen elmondták már, hogy valóban nagy jelentőségű törvény megalkotására készülődik az Országgyűlés, hisz az ország lakosságának egy igen tekintélyes részét érinti ez a szövetkezeti törvény. Többnyire azonban a mezőgazdasági szövetekezetekre gondolnak képviselőtársaim, amikor felszólalnak, és a módosító indítványok többsége is e tárgyban kerül benyújtásra. Én azoknak az érdekében és nevében szólnék, akik lakásszövetkezetekben élnek, hisz ez is milliós nagyságrendű tömeget érint.

Én úgy érzem, hogy a törvénynek a lakásszövetkezetekre vonatkozó része elnagyolt. Avval a jószándékkal készült ugyan, hogy az alapszabály-készítőkre bízza a lakásszövetkezetek jövendő sorsát, mégis a jelenlegi kollektivista tulajdonszemléletet rögzíti és konzerválja.

Ennek a szövetkezeti törvénynek egy igen fontos momentuma, hogy dönt a vagyon sorsáról, gazdát ad a vagyonnak. Ám ezt a lakásszövetkezeteknél nem teszi meg, holott a lakásszövetkezeteknél, lévén nem termelő típusú szövetkezetek, igen jól elkülöníthető az, hogy vajon kinek a pénzéből létesült. Hisz itt a vagyon tulajdonképpen nem gyarapodik olyan formában, mint egy gazdálkodó típusú szövetkezetnél. Éppen ezért ez lehet a vagyon nevesítésének - és nem abban az értelemben használom ezt a szót, ahogy a mezőgazdasági szövetkezeteknél -, tehát ez lehet a vagyon nevesítésének az alapja, az, hogy kinek a vagyonából jött létre.

Köztudott, hogy miközben állandóan hangoztatták azt, hogy a szövetkezeti tagság önkéntes, nálunk a hatvanas-hetvenes, de még a nyolcvanas években létrejött szövetkezeteknél is valamifajta kényszer űzte-hajtotta az embereket a szövetkezetekbe; vagy valós fenyegetés, erkölcsi-fizikai kényszer, vagy pedig egy olyan kényszer, hogy például nincs lakásuk, nincs hol lakni, és a lakásszövetkezet az a forma volt, amelyikben viszonylag jó hitelfeltételekkel lehetett lakáshoz jutni. Tehát ezt a kényszert is vegyük figyelembe, amikor a lakásszövetkezetekről beszélünk.

Éppen ezért benyújtottam néhány módosító indítványt a lakásszövetkezetek vagyonának a nevesítése tárgyában, és külön örülök, hogy az államtitkár urat itt üdvözölhetem; neki adresszálnám elsősorban, mert a minisztérium részéről nem kaptam támogatást eddig.

Mivel a lakásszövetkezetekben - ahogy mondottam volt - igen jól megállapítható az, hogy a szövetkezeti vagyon kinek a pénzéből jött létre, kinek a vagyonából jött létre, 3559-es számon adtam be a törvény 104. §-ára vonatkozó indítványt, amelyben azt szeretném elérni, hogy az a vagyon, az a lakás, ami a tagok pénzéből jött létre, kerüljön a tagok tulajdonába, azt nevesítsük meg, hogy az a tag tulajdona. És az a közös használatú része egy-egy építménynek, ami most közös, oszthatatlan szövetkezeti tulajdon, az pedig az építményben lakó tagok közös tulajdona legyen. Ami egy nagy különbség a jelenlegi szabályozással szemben, hisz ha csak azt a szövetkezetet veszem alapul, amelyikben én is lakom, és amelyik a választókerületemben van 2300 taggal, ott minden lépcsőház és lift annak a 2300 tagnak a tulajdona. Az én általam javasolt esetben pedig azoknak a tagoknak a tulajdonába kerül, akik használják.

És ha itt bérleménykiadásra kerül sor, akkor azok a tagok élvezik, természetesen a szövetkezet közös elszámolásában, ennek a bérleménynek a bérleti díját, akiknek a tulajdonába került, nem pedig eltűnik a nagy közös szövetkezeti süllyesztőben.

Én ezt egy olyan fontos javaslatnak érzem, hogy azért szólaltam fel tulajdonképpen, hogy e mellett lobbyzzak, hiszen nem szégyellem megmondani, hogy egy milliós nagyságrendű tömeg vagyonának a sorsáról van szó, és nem tartom szégyennek, hogy e mellett kiálljak.

Egy másik fontos és neuralgikus pontja a lakásszövetkezetek életének az, amikor a közös költségek elszámolására kerül sor. A törvényjavaslat két szélsőséget - azt kell mondanom, hogy két szélsőséget - javasol ennek a megoldására, hisz azt mondja, hogy a közgyűlés jogosult ennek az eldöntésére; pótköltségvetésre vagy pótbefizetésre kötelezheti a közgyűlés a tagokat. De a második bekezdésben megengedi azt, hogy az igazgatóság is elrendelhet ilyen befizetést.

A második megoldás ellen eleve tiltakozom, hisz az igazgatóság általában alkalmazottakból áll. Az igazgatóság ne írjon elő pótbefizetést a tagok számára. Ez arra ösztönzi az igazgatóságot, hogy a rábízott vagyonnal gyakorlatilag felelőtlenül gazdálkodjon, vagy legalábbis nem érzik eléggé annak a felelősségét, hogy a tagok vagyonával felelősen gazdálkodjanak. Én egy közbülső megoldást javasolnék. Lakásszövetkezetben nagyon nehéz összehívni a közgyűlést. Amióta én - nyolc éve - a lakásszövetkezet tagja vagyok, egy közgyűlést tartottak, az alakuló ülést, azóta ott még közgyűlés nem volt. Részközgyűlések összehívása természetesen lehetséges, de az sem okoz kisebb nehézséget, mert állandóan a határozatképességgel van baj. Én ezt a küldöttgyűlés hatáskörébe adnám, és éppen ezért nem értek egyet Sipos Imre képviselő úrnak azzal a feltevésével, hogy töröljék el a küldöttgyűlés intézményét, hisz pontosan az ilyen nagy szövetkezeteknél, mint a lakásszövetkezetek, ott egyszerűen lehetetlen a működés küldöttgyűlés nélkül. Ha szövetkezetekről beszélünk, ha már egy ilyen egységes szövetkezeti törvény van, ne csak mezőgazdasági szövetkezetben gondolkozzunk, értsük meg, hogy van más típusú szövetkezet is. A lakásszövetkezet egy teljesen más forma, és nem tud küldöttgyűlés nélkül működni.

Egy másik módosító indítványommal szeretném a kiválás intézményének a fenntartását, nemcsak az átmeneti időszakra, hanem a szövetkezeti törvény hatálya alá eső végleges időszakra, amikor új vezetőség új alapszabállyal megalakult, és a szövetkezeti törvény hatálya alatt működik. A minisztérium képviselője a bizottsági vitán azzal utasította el indíványomat, hogy Nyugaton sincs kiválási intézmény a szövetkezeteknél. Kérem szépen, ez az összevetés alapvetően helytelen. Nyugaton nem kényszerrel hozták létre a szövetkezeteket; ezért kezdtem a bevezetőben a beszédemet azzal, hogy Magyarországon a szövetkezetek vagy fizikai, vagy erkölcsi, vagy pedig gazdasági kényszer hatására jöttek létre. Azok a szövetkezetek valóban önkéntesen jöttek létre, és ha önkéntesen jönnek létre szövetkezetek, nem biztos, hogy tényleg szükség van a kiválás intézményére. Tudom, az átmeneti időszak lehetőséget biztosít a kiválásra. De tessék csak belegondolni, a mi életünkben az utolsó három év micsoda változásokat hozott, egyszerűen nem tudjuk figyelemmel kísérni. Azok a szövetkezeti tagok, akik a történelem viharában és a mindennapi gondjaiktól terhelten élik az életüket napról napra, egyszerűen nem tudják követni ezeket az eseményeket, és nem biztos, hogy egyáltalán tudomásukra jut az, hogy módjukban lenne kiválni. Én ezért javasolom a kiválás intézményének a megtartását a későbbiekre is. Legalábbis addig - azt gondolom, ez évtizedes időszakot ölel fel -, amíg azt mondhatjuk, hogy most már valóban csak önkéntes alapon működnek Magyarországon szövetkezetek.

Szeretném a jegyzőkönyvet korrigálni: az együttes jelentés 115. oldalán, a 177. pontban a javaslatomhoz a bizottsági vitán, az alkotmányügyi bizottság vitáján szóban egy szövegpontosítást kértem, mégpedig ott, hogy felsorolva azt, hogy milyen okból lehet a szövetkezetből kiválni, oda még azt is szeretném beírni, hogy: vagy más célból; tehát hogy egyidejű belépés vagy más célból a szövetkezetből kiválhat.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, tisztelt képviselőtársaimat, hogy azokra az emberekre való tekintettel, akik a lakásszövetkezetekben élnek, támogassák a módosító indítványaimat. Megköszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Szólásra következik Futaki Géza képviselő úr, SZDSZ.

Felszólaló: Dr. Futaki Géza (SZDSZ)

FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)

FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! A szövetkezeti és az átmeneti szabályokról szóló szövetkezeti törvénnyel kapcsolatosan több tucat módosító indítványt adtunk be Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársammal együtt. Most én az időtakarékosságra figyelemmel a szövetkezeti törvényhez nem kívánok hozzászólni, majd csak az átmeneti szabályokról szóló tervezethez, ott pedig különösen nagy jelentősége miatt a külterületi földek önkormányzati tulajdonba adásáról.

Kérem, hogy jelentkezésemet ott legyen szíves figyelembe venni.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen, köszönöm. Dr. Sipos Imre kért kétperces reagálásra lehetőséget. Megadom a szót.

Felszólaló: Dr. Sipos Imre (FKgP)

SIPOS IMRE, DR. (az FKgP 33 tagú képviselőcsoportjából)

SIPOS IMRE, DR. (az FKgP 33 tagú képviselőcsoportjából) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Annyit se veszek igénybe, Fodor András Attila kollégám hozzászólására kívánnék reagálni.

Azért én azt hiszem, hogy a szövetkezetek zöme a mezőgazdasági szövetkezetek kategóriájába tartozik. És én most is fenntartom azt az állításomat, hogy a többség számára kedvezőtlen a küldöttgyűlés mint intézmény fenntartása. Hangsúlyozom, mint előbb is kifejtettem, lakásszövetkezetek esetében is véleményem szerint lehetőség van nagy szövetkezetek esetében részközgyűlések összehívására. Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Szólásra következik Bogárdi Zoltán képviselő úr, MDF.

Felszólaló: Bogárdi Zoltán (MDF)

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen nem volt szándékomban szólni, de itt elhangzottak olyan hozzászólások, amiket mindenképpen meg kell említeni újra, mert félrevisznek, félrevezetőek.

Egyszerűen nem az a mi célunk itt most, hogy elbizonytalanítsuk a szövetkezetekben dolgozó embereket, hogy ezek az új törvények mire nem adnak nekik lehetőséget, hanem pontosan az a célunk, hogy megmagyarázzuk: ezek lehetőségek. Ezekkel ahhoz, hogy változások legyenek a mezőgazdaságban, élni kell, és akkor ők maguk tudják megváltoztatni. Az egész szövetkezeti törvény alapkoncepciója, hogy a jogokat a tulajdonoshoz telepíti, és ezekkel a jogokkal a tulajdonos úgy él, ahogy tud.

Nagyon sajnálom, hogy Rott Nándor képviselőtársam nincs idebenn, mert utána mindjárt szólnom kellett volna, és nem hallja, amiket mondok. De végül is azok, akiknek ő szánta a hozzászólását, azok legalább hallják. Teljesen összekeverte Rott képviselőtársam az átmeneti törvényt és a későbbi szövetkezeti törvényt. Csak szerettem volna elmondani neki, hogy a kettő között egy egész esztendő telik el, amikor mindenféle átalakulás, mindenféle leválás, szétválás - egy tag kiléphet vagyonnal a szövetkezetből ez alatt az idő alatt! - megtörténik. Tehát azok a jelzők, amikkel ő illette ezeket a törvényeket ilyen ökölrázva, égnek meredt szemmel, hogy bolsevista és egyebek, alapjában nem állnak meg. Ezek egyszerűen egy kampánybeszéd részei, és választás csak két év múlva lesz, úgyhogy most nem célszerű ezeket megejteni.

A másik, hogy adják vissza a tagnak a tulajdonát meg ez a nevesítés, ez egy humbug. Kérem, szintén keveredésről van szó. Azt jelenti, hogy a vagyont elviekben osztják el, ez a nevesítés; és a visszaadás - mert természetesen a földre gondolt Rott képviselőtársam - pedig az átmeneti törvény értelmében megtörténik.

Önkormányzati szabályzatok elkészítését egyetlen közösségnek sem lehet megtiltani, így a szövetkezeten belüli közösségeknek sem. Ez azt jelenti, hogy az egy munkahelyen egyféle munkát végző emberek önmaguknak készítenek valamilyen szabályzatot, és ezt megtiltani nem lehet. Természetesen csak a törvény biztosította kereteken belül lehetséges ez a szabályzatkészítés.

A földek dolgainak rendezése természetesen a földtörvényben történik majd meg.

Sipos képviselőtársam fölszólalása is rengeteg kétséget hagy azokban, akik, állítom, hogy nagyon várják ezt a törvényt, és élni szeretnének vele. Ugyanis azok a módosítások, amiket a bizottság nem fogadott el, valóban nem szolgálják a szövetkezés céljait és a jövőnket. Azt tudomásul kell venni, hogy ezek a törvények, de főleg a szövetkezeti törvény a jövőnek készült. Új típusú, egy átmeneti időszak után megalakuló szövetkezeteknek készült, és ezeknek a szövetkezeteknek a működését a világon mindenhol - szinte mindenhol - nagyon jól megszerkesztett törvények szabályozzák.

Nem ellentörvényről van szó, nem arról van szó, hogy a jelenlegi szövetkezetek ellen kell valamit csinálni - nem ellenpolitizálás. Valamiért politizálás történik ebben a törvényben, és ezt el kell fogadni.

Az, hogy a nem aktív és aktív tag ily módon szétváljon egy szövetkezetben, jogi abszurdum. Nem tudom, Sipos képviselőtársam azokat az embereket akarja-e megfosztani jogaiktól, akik a legtöbbet dolgoztak a szövetkezetben, esetenként a legtöbb részjeggyel vagy üzletrésszel rendelkeznek? Nem tudom! Egyszerűen nem tudom megérteni, ugyanis ez a fogalom is teljesen a jelenlegi rendszerből átmentett fogalom, amit itt használ, hogy aktív és nem aktív. Kérem, az új típusú szövetkezetek nem elsősorban termelő típusú szövetkezetek lesznek. A termelés nagyrészt vagy legalábbis egy idő után nagyrészt bizonyos magántevékenységben, magángazdaságban történik. Ezeknek a szövetkezeteknek szolgáltató, feldolgozó, kereskedő szövetkezeteknek kell lenni, amelyek támogatják a termelést, és azokat a munkákat veszik le a termelők válláról, amelyek nekik nyűgöt jelentenek. Tehát eleve érthetetlen ez az egész.

Az igazgatóság vagy igazgatótanács tagja ki lehet... Ott szakemberekre van szükség, azokra is. Tehát el tudom képzelni azt a helyzetet, hogy a pénzügyekért, a gazdasági ügyekért felelős ember ebben a testületben nem a szövetkezet tagja, hanem egy külső szakember, akire a szövekezet ezt a tevékenységet rábízza. De ha én őt nem emelem be ebbe a testületbe, akkor a felelősségét sem tudom ilyen mértékben meghatározni. Itt pediglen nagyon komoly felelősséget kell minden tisztségviselő vállára helyezni. Tehát a döntéseiért igenis vállalja a felelősséget, és ennek anyagi konzekvenciái legyenek! Ezért került be ez a módosítás.

A küldöttgyűlés nemcsak a lakásszövetkezeteknél, de a takarékszövetkezeteknél, áfészeknél is nagyon fontos intézmény, enélkül nehezen tudnának működni. Természetesen a mezőgazdasági és az ipari szövetkezeteknél ezek az intézmények nem fognak működni. Nagyon remélem, hogy működőképes egységek fognak kialakulni a szövekezetekből ez alatt az átmeneti egy év alatt, és erre nem lesz szükség. A lakásszövetkezetek átalakulása - nem sikerült ezek szerint tegnap Fodor képviselőtársamnak elmagyarázni, miről van szó -: minden működőképes egység a lakásszövetkezetről leválhat! De arra nincs lehetőség, hogy valakinek kiosszák a lépcsőházat vagy a bejáratot mint saját tulajdont! Lehetetlenség! Ilyet nem lehet követelni, ugyanis akkor is, hogyha leválnak, ha egy ház leválik - mert leválhat -, akkor is vannak bizonyos közösen használt részei. Függetlenül attól, hogy kiosztják-e, hogy 1/16-od részben az övé, vagy nem osztják ki, ezeket akkor is közösen kell üzemeltetni, ugyanis ilyen lakásokból ezeket az egységeket nem lehet kihasítani! Nem is tudom elképzelni, hogy ez hogyan működne. Főleg nem egy átmeneti törvény után! Ezek a jelenleg működő nagy lakásszövetkezetek nyilván az ésszerűség határain belül föl fognak robbanni, szét fognak válni. De ismer ez az ország társasházrendszert is, és azok sem működnek sajnos sokkal jobban! Azt nem lehet számon kérni egy lakásszövetkezettől, amit egy családi ház tud nyújtani. Ott minden azé, aki ott lakik, a kert is és a kerítés is. Sajnos, itt közös tulajdonok vannak. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Először dr. Sipos Imre kíván reagálni. Ő ma kifogta, ide-oda is reagál... (Derültség.) Tessék!

Felszólaló: Dr. Sipos Imre (FKgP)

SIPOS IMRE, DR. (az FKgP 33 tagú képviselőcsoportjából)

SIPOS IMRE, DR. (az FKgP 33 tagú képviselőcsoportjából) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon egyetértek Bogárdi képviselőtársamnak azon megnyilatkozásával, hogy a szövetkezeti törvényt, való igaz, hogy a jövőre készítjük. Egyáltalán nem volt olyan szándékom módosító javaslataimmal, hogy ne a jövőnek készülő törvényt próbáljam módosítani, de éppen ezért szeretném azokat a visszásságokat az új törvényben, a jövőre előremutató törvényben kiküszöbölni, amelyek eddig a problémát és a tagságban eddig kialakult félelmet meghozták a régi szövetkezeti törvényekben.

A dolgozó és nem dolgozó tagokkal. Szó sincs arról, hogy ki szeretném a nyugdíjasokat rekeszteni, de a másik végletet szeretném ezzel korrigálni, hogy valami úton-módon a dolgozó tagok is, akik tulajdonképpen a szövetkezet munkájában aktívan részt vesznek, legalább olyan formában szóhoz juthassanak, mint a nyugdíjasok. Tudniillik én most is ki merem jelenteni, hogy nagyon sok esetben a vagyonátmentési akciókat nyugdíjas tagokkal, az ő előzetes tájékoztatásuk nélkül, információhiányukat kihasználva szavaztatták meg, és én azt szeretném ezzel a módosító javaslatommal, hogy egyforma jogokhoz jussanak a szavazásban a dolgozó és a nem dolgozó tagok. Nem használtam aktív és inaktív kifejezést.

A másik dolog pedig, amelyre még reagálnék, hogy az igazgatósági tagoknál, aki egy olyan fontos döntést próbál a szövetkezet életében meghozni, mint Bogárdi képviselőtársam említette, az lépjen be a szövetkezet tagjainak a sorába. Amennyiben pedig nem hajlandó, joga van a szövetkezetnek szakértőként vagy egyéb más foglalkoztatási rendszerben őt meghallgatni, véleményét kikérni, és adott esetben a polgári perrendtartás alapján felelősséggel is tartozik. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Ugyancsak kétperces reagálásra kért szót dr. Fodor András Attila képviselő úr. Kérem.

Felszólaló: Dr. Fodor András Attila (MDF)

FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)

FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Bogárdi Képviselő Úr! Kénytelen vagyok olyan dolgot is elmondani most, amit az előbb nem mondtam el. Állandóan az idő szorításában dolgozunk, és ezért az ember nem mond mindent el.

Én azt gondolom, hogy nem mindegy, hogy az a lépcsőház és az a lift 2300 tag tulajdonában van, vagy pedig annak a 33 tagnak a tulajdonában van, aki abban a lépcsőházban lakik. És azt gondolom, hogy nemcsak azért nem mindegy, mert most tudják azok a tagok, hogy az az övéké, és talán másképp is kezelik, és másképp is bánnak azzal, hogyha az a lakás a saját tulajdonukban van, és az az eddig szövetkezeti közös tulajdonban lévő vagyontárgy most egy épülettömbben, egy épületben lakóknak a közös tulajdonában van, mert talán most jobban vigyáznak rá, hanem azért, mert arról most a szövetkezet egésze nehezebben fog döntést hozni, az ő tulajdonukról, mint ennek előtte, amikor osztatlan szövetkezeti közös tulajdonban volt.

Kérem szépen, az előbb említettem már, itt nagyon jól megállapítható, mely vagyontárgy kinek a pénzéből, kinek a vagyoni hozzájárulásából keletkezett. Ha mi ezt a jelenlegi rendszert akarjuk fenntartani, akkor nem akartam én itt szólamokat használni, de kénytelen vagyok elmondani, egy bolsevista-kollektivista tulajdonszemléletet konzerválunk. Ha ez nem történik meg, ha nem fogadja el az Országgyűlés a javaslatomra azt, amit benyújtottam módosító indítványként, az következik, amit Sipos Imre mondott: az alapszabály fog erről a kérdésről rendelkezni.

Tessék már gondolkozni, hogy ki fogja azt az új alapszabályt előkészíteni! És tessék már elgondolkozni azon, hogy ott, ahol 2300 tagot kellene összehívni egy közgyűlésre, az hogy fog elmenni, és hogy lesz az az új alapszabály megszavazva! Nagyon jól tudjuk mindannyian, hogy az ilyen szövetkezeti közgyűléseken amit a tagok elé odatesznek, szinte változtatás nélkül azt szavazzák meg. És tessék már gondolkozni azon, hogy a jelenlegi szövetkezeti elnökség - mert most még nem igazgatóság van, hanem elnökség - nem a saját hatalmának a megtartására irányuló szövetkezeti alapszabályt fog előterjeszteni? Én egész biztos vagyok ebben.

Nem szerettem volna politikai élt adni a felszólalásomnak, de kénytelen voltam erre is rávilágítani most. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Szólásra következik dr. Fodor István független képviselő.

Felszólaló: Dr. Fodor István (független)

FODOR ISTVÁN, DR. (független)

FODOR ISTVÁN, DR. (független) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az általam benyújtott módosító javaslatok többségét a bizottságok elutasították. Azért is, hogy példát mutassak képviselőtársaimnak, az elutasított javaslatoknak a java részét visszavonom. Én ezeknek a jelentésben foglalt számát a főtitkár úr felé már jeleztem.

A támogatott módosító javaslatomon túlmenően két körben kívánom fenntartani a módosító javaslataimat. Erre szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét.

Az egyik fenntartani kívánt módosító javaslatom a részközgyűlés intézményére vonatkozik. Amíg Sipos Imre képviselőtársam a küldöttgyűlés intézményét javasolja elimináli a törvényből - amivel egyébként magam is egyetértek, és erre vonatkozóan is nyújtottam be módosító javaslatot -, én ezen túlmenően a részközgyűlés intézményét sem tartom kívánatosnak.

Teljesen egyértelmű, hogy a részközgyűlés intézménye lehetetlenné teszi azt, hogy egy tag érdemben gyakorolja azt a jogát, hogy a közgyűlésen javaslatot tehet, olyan javaslatot, amely befolyásolja majd a közgyűlés döntését, illetve ezzel a jogával élhet a tag. Csak tessenek elképzelni azt a helyzetet, amikor egy olyan javaslat esetében, amelynek az elfogadásához például kétharmados többség szükséges, a részközgyűléseknek egy olyan szakaszában hívják meg a közgyűlésre, és megy el a közgyűlésre, amikor a tagságnak már több mint egyharmada részt vett a közgyűléseken, vagy hogyha feles szavazatot igénylő javaslatról van szó, olyan szakaszában vesz részt a közgyűlésen, amikor a tagságnak már több mint a fele részt vett a részközgyűléseken! Teljesen egyértelmű, hogy a szövetkezet tagságának módja sincs arra, hogy az ilyen javaslatot mérlegelje. Tehát azt kell mondanom, hogy a szövetkezet tagjának nincs módja arra, hogy a javaslatát úgy terjessze elő, hogy azt a közgyűlés egésze megvitassa. Eddigi tapasztalataim alapján mondom azt is, hogy éppen ezért a részközgyűlés intézménye a tagság manipulálására alkalmas.

A másik fenntartani kívánt módosító javaslatom a szövetkezeti tisztségviselői megbízatással kapcsolatos összeférhetetlenségre vonatkozik. A törvény 39. szakaszának a) pontja a más gazdasági társaságban viselt korlátlan felelősségű tagság vonatkozásában állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat. Ezzel én egyetértek.

Ugyanennek a szakasznak a b) pontja a szövetkezettel azonos tevékenységet végző gazdasági társaságokban viselt vezető tisztség tilalmára vonatkozik. Ezt az összeférhetetlenségi szabályt én két ponton kívánom kiterjeszteni. Javaslataim erre vonatkoznak.

Egyrészt javaslom kiterjeszteni ezt az összeférhetetlenségi szabályt a tekintetben, hogy a más gazdasági társaságban viselt vezetői tisztségen túl a más gazdasági társaságban viselt egyszerű tagsági viszonyra is terjedjen ki.

Másrészt javasolom, hogy a gazdasági társaságokon kívül az összeférhetetlenség az állami vállalatokra is terjedjen ki. Javaslatom támogatására egy nagyon egyszerű példát mondanék. Ma már nagyon sok szövetkezet üzemeltet különböző termékek, mezőgazdasági termékek, élelmiszerek feldolgozásával foglalkozó üzemeket. Ugyanakkor az is közismert, hogy nagyon sok apró, kis gazdasági társaság, többnyire korlátolt felelősségű társaság van az országban, amely ugyanezen termékeknek a kereskedelmével foglalkozik. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy milyen visszaélésekre ad lehetőséget az, ha valaki például egy sertésvágóhidat üzemeltető szövetkezetnek a tisztségviselője, ugyanakkor egy vágósertést forgalmazó kft.-nek nem vezetője, vezető tisztségviselője, hanem egyszerűen tagja.

Kérem az általam elmondottak mérlegelését. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselő nem jelezte felszólalási szándékát. - Most megjelent Tellér Gyula képviselő úr neve. Úgy tudom, hogy már elmondta a felszólalását. - Igen. Tehát a szövetkezeti alaptörvényről van most szó, igen.

Mivel több képviselőtársunk nem jelezte felszólalási szándékát, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Isépy államtitkár urat . - igen, dr. Szájer József eldöntötte, hogy mégiscsak kíván szólni.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Nem a törvényjavaslathoz szeretnék hozzászólni, hanem ügyrendi észrevételeim lennének, méghozzá arra vonatkozóan, hogy a részletes vitát - véleményem szerint - miért nem lehet most a jelenlegi házszabályok szerint lezárni?

Kezemben van az alkotmányügyi bizottságnak a ma délelőtt 11 órára történő meghívója, amely, a házszabállyal szemben, egy ülést tart jelenleg, és ezen szerepel a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatnak a jelenlegi tárgyalása.

Három ok miatt nincs mód arra, hogy ezen ülés miatt - és hát, nem tudom, hogy a többi bizottságban hogyan alakul a helyzet, de legalább egy bizottságban ez az állapot, három ok miatt - nincs mód lezárni. A bizottság ugyanis nem tudna beadni csatlakozó módosító indítványokat abban az esetben, hogyha most a részletes vitát lezárnánk. Tehát mostantól, ettől a pillanattól fogva a bizottság hogyha úgy látná, hogy a törvényen valamilyen javítást akar eszközölni, akkor erre nem lenne módja.

A másik, hogy a képviselők nem tudnak csatlakozó módosító indítványt beadni, és a csatlakozó modosító indítványok megszületésének az egyik fő oka éppen az, hogy egy indítvány a bizottságban nem nyerte el a többséget.

De a harmadik és a legfontosabb ok az, hogy a házszabálynak a december 14-i módosítása után új helyzet állt elő; ugyanis a képviselői egyéni jogok sérelme csak akkor kerülhető el a szavazások - az egyharmadra vonatkozó szavazások - tekintetében, hogyha a képviselők tájékozódni tudnak arról, hogy az ő indítványaik elérték-e az egyharmadot, hiszen a képviselőknek a részletes vita lezárását követően, az ülés berekesztéséig van módjuk ennek a 20 aláírásnak az összegyűjtésére. Amennyiben nem tudják, hogy a bizottságban az adott módosító indítvány mennyi szavazatot ért el, abban az esetben nincsen mód.

Tehát én azt mondom, hogy a részletes vita lezárásának feltételei vannak, vagyis az alkotmányügyi bizottságnál tájékozódni kell, hogy lezárta-e már a törvénynek a részletes vitáját.

Szeretném szóvá tenni azt is, hogy az előbb említett 20 aláírásnak a beszerzése, illetőleg a szavazásra vonatkozó jogokat és az egyéni képviselői jogokat az is csorbítja, hogy nagyon meglazult a Parlamentnek a bizottsági ülésekről szóló tájékoztatási rendje. A képviselők, akik módosító indítványokat adtak be, például a költségvetéshez vagy egyéb törvényekhez, nem kaptak vagy nem mindenki kapott meghívót ezeknek a bizottságoknak az ülésére, holott a házszabály 43. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata nemcsak a meghívót teszi kötelezővé, hanem a részvételt is - ezt desuetudó-ban, tehát szokásjog útján nem követeli meg már a házszabály, tehát ez ilyen módon nem érvényesül. Azonban a meghívókról nem szeretném, hogyha leszokna a Ház, tehát a bizottságok értesítsék a képviselőket arról, hogy a módosító indítványaikat tárgyalják, különösen azért, hogy a képviselő tudja, hogy az indítványára megkapja-e az egyharmados szavazást, és kérjen-e a saját jogainak a tiszteletben tartása érdekében a plénum előtt szavazást; hiszen nem minden esetben érvényesül az, hogy a frakcióvezető automatikusan aláírja azt a papírt. A frakcióvezető a szavazásig nyúthatja be ezt az indítványát, hogy támogatja a frakció, azonban nem minden képviselő akarata egyezik a frakcióéval - és itt Salamon László és Fekete Gyula ennek a házszabály-módosításnak a vitájában elég sokat szólt arról, hogy ez sérti az egyéni képviselői jogokat; ezt csak úgy lehet kikerülni, hogyha az információkat biztosítjuk.

Még egy dologról szeretnék szólni, hogy a bizottság a javaslatát sem terjesztette elénk, holott ezt is megköveteli a házszabály 43. §-a (5) bekezdése; tehát, amíg a bizottság nem terjesztette elénk a jelentését arról, hogy az egyes módosító indítványokról miképp szavazott, addig nincs mód a részletes vitának a lezárására. Köszönöm. (Kis taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. - Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a képviselők megkapták a gazdasági bizottság és az alkotmányügyi bizottság együttes jelentését. Valóban, még 15 pont megtárgyalása ma délelőttre maradt a lábjegyzet szerint is. Figyelembe véve azonban mindazt, amit Szájer József képviselő úr elmondott, az ebédszünet után térünk vissza a részletes vita ügyére. Úgy tudom, hogy az alkotmányügyi bizottság befejezte a munkáját, de ezt még ellenőrizni kell. És most előbb kezdjük meg az ebédszünetet, de még bejelentések következnek. - Elnök úr kér szót? Igen.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke

SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke:

SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Egyetlen dologban. Úgy gondolom, hogy mindent megold elnök úrnak a bejelentése. Egyetlen egy dologban: tapasztalhatták képviselőtársaink, hogy a Parlament választott vezetősége nagyon rugalmasan kezeli az új szabályt, tehát például a délelőtti adószavazásnál minden további nélkül elfogadta az egyes képviselőcsoportoknak a generális bejelentését, tehát azt, hogy valamennyi - ez történt a FIDESZ esetében, és ez történt a Szabad Demokraták Szövetsége esetében, valamennyi - olyan módosítványt, amit a bizottság a küszöb alá szorított, azt szavazásra bocsátja.

Tehát éppen amiatt, mert egy új - noha a Fiatal Demokraták Szövetsége által kezdeményezett - szabály alkalmazásáról van szó, mi maximális toleranciával próbáljuk biztosítani, hogy itt senkit sérelem ne érjen. Egyebekben teljesen nyilvánvaló elnök úr döntése. Köszönöm.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Igen. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a tárgysorozat, bizottsági tag választására tekintettel, személyi javaslatról szóló napirenddel egészül ki. A határozathozatalra ebédszünet után kerül sor, melyre tekintettel kérem a határozatképesség fenntartását. Külön kérem a képviselőcsoportok vezetőit, hogy erről gondoskodjanak.

Igen, további bejelentések vannak. Megkérem jegyző társamat.

Bejelentés: Tóth Sándor jegyző

TÓTH SÁNDOR jegyző:

TÓTH SÁNDOR jegyző: Most az ebédszünetben a Magyar Demokrata Fórum frakciója a kongresszusi ülésteremben ötperes ülést tart. A Szabad Demokraták Szövetsége ugyancsak frakcióülést tart 13 órától a frakcióirodában, a félemeleti 60-as számú teremben. Ismételten közlöm, hogy a házbizottság ma délután a fél 6-kor kezdődő kisszünetben soron kívüli ülést tart a delegációs teremben. A szociális bizottság határozatképtelenné vált ülését a mai napon 14 órakor folytatja a kongresszusi terem társalgójában, a megadott napirenddel. Kérjük a bizottság tagjait és az érintetteket, hogy az ülésen feltétlenül jelenjenek meg.

ELNÖK: (Szűrös Mátyás)

ELNÖK: (Szűrös Mátyás) Tisztelt Országgyűlés! Ebédszünet következik. 14 órakor folytatjuk a munkát. Jó étvágyat kívánunk az ebédhez.

(Szünet: 12 óra 49 perctől 14 óra 10 percig - Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el - Jegyzők: Tóth Sándor és dr. Kóródi Mária.)

A szövetkezetről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Soron következik a szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező törvényjavaslat részletes vitája. A délelőtt folyamán az alkotmányügyi bizottság befejezte a módosító indítványok megtárgyalását. A bizottsági együttes jelentésnek egyelőre csak a munkapéldánya van a frakcióképviselőknek vagy a bizottsági elnököknek a kezében. A végleges jelentést csak pár órával később lehet kiosztani. (Tardos Márton, SZDSZ: Ez sincs meg, ezt sem kaptuk meg.) A déli órákban kiosztották szürke, nagyalakú borítékban. De ha valamelyik bizottsági elnök úrnak hiányzik, akkor . tehát a bizottsági elnökök kapták meg egyelőre és a frakcióvezetők - mondja a főtitkár úr -, ha hiányzik Tardos Márton frakcióvezető úrnak, akkor pótlólag intézkedünk. Tehát az előterjesztéshez tartozik, hogy 3126-os számon kapták kézhez képviselőtársaink.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságok elnökeit, kívánnak-e előadót állítani. Először a gazdasági bizottság elnökét kérdezem. (Nincs jelentkezés.) A gazdasági bizottság nem kíván előadót állítani. Az alkotmányügyi bizottság - úgy látom - nem kíván előadót állítani. Az önkormányzati vagy környezetvédelmi bizottság kíván-e.? (Nincs jelentkezés.)

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a felszólalásokra sor kerülne, tartsunk létszámellenőrzést, mert személyi kérdésben határozathozatalra kell sort keríteni. Bizottsági tagok személyére vonatkozóan határozni kellene. (Közbekiáltás: Kevesen vagyunk!) Tehát létszámellenőrzést tartunk. Kérem nyomják meg az "igen" gombot. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Tehát egyelőre nem tudunk határozni. Későbbiekben erre vissza fogunk térni.

Tehát következik a szövetkezeti átmeneti törvényjavaslat részletes vitája. Az előzetesen szólásra jelenkezettek közül elsőként szót adok Horváth Tivadar képviselő úrnak - a Kereszténydemokrata Néppárt részéről.

Felszólaló: Dr. Horváth Tivadar (KDNP)

HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)

HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A részletes vitában egy módosító javaslatra szeretném felhívni a figyelmet, amelyet Józsa Fábián, Mizsei Béla képviselőtársaimmal közösen nyújtottunk be Rudics Róbert képviselőtársunk módosító javaslatához csatlakozva.

Módosító javaslatunknak röviden az a lényege, hogy azok a szövetkezeti használatban álló, állami tulajdonban lévő földek, amelyek ingyenesen és határidő nélküli használatra kerültek a szövetkezetek körébe, és amelyek 1993. március 31. napjáig a kárpótlási törvény végrehajtásával összefüggésben nem kerülnek értékesítésre, ezek visszakerüljenek az önkormányzatok tulajdonába.

Arról van szó, hogy ezek a földek, amelyek visszajuttatását célozza a mi javaslatunk, egykor a községek, a települési önkormányzatok tulajdonát képezték. Egy 1894-ből származó rendelkezés szerint a községi tulajdonban álló ingatlanok tulajdonosa - a község mint jogi személy. 1945-ben a földreformmal összefüggő intézkedések kapcsán ezeket a földeket részben megváltották a községektől, de részben újabb földtulajdonhoz is juttatták őket.

Ezt követően a termelőszövetkezetek létrehozásával és későbbiekben a községi földek nagy része állami tulajdonba került és a termelőszövetkezetek közös használatába. Úgy gondoltuk, hogy azok a nagyon fontos törvények, amelyeket a tisztelet Ház eddig megalkotott - a kárpótlási törvény és az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adása -, ezek a törvények véglegesen rendezni fogják a mezőgazdasági hasznosítású földek tulajdonlási viszonyait. Indokolt volt tehát és méltányos az önkormányzatokkal szemben, hogy ezeket a földterületeket visszajuttassuk egykori jogos tulajdonosaiknak.

Az önkormányzati vagyonátadási törvény tulajdonképpen jelentős értékű állami tulajdonokat, javakat, közüzemeket, vállalatokat és intézményeket adott át az önkormányzatoknak, de ezeknek az értékeknek a java része nagyobb településekhez, városokhoz került, míg a községek jóval kisebb arányban részesedtek a nagyértékű állami tulajdonokban.

A községi önkormányzatok jelenlegi helyzetét ismerve - a gazdálkodási körülményeiket, lehetőségüket - úgy értékeltük, hogy mindenképpen segíteni fogja gazdálkodásukat, és a tulajdonukból, a tulajdon hasznosításából származó saját bevételeiket fogja növelni majd az az ingatlani kör, amelyet így a szövetkezeti átmeneti törvénnyel összefüggésben visszajuttathatnánk a jelenleg szövetkezeti használatú földtulajdonokból.

Hangsúlyozni szeretném továbbá, hogy nem általános földhöz juttatásról van szó, hiszen csak azok a földterületek kerülnének vissza a községi önkormányzatokhoz, amelyek jelenleg állami tulajdonban vannak, és van egy másik megszorító feltétel is: amelyek a kárpótlás végrehajtásával összefüggésben nem kerülnek értékesítésre.

Nagyon bonyolult lenne és alkotmányos akadályokba is ütközne, és az eddigi privatizációs elv következetes végigvitelét törné meg az, ha természetben minden, egykor községi tulajdonban fellelhető föld visszaadásán gondolkoznánk. Ezért tartottuk a legjobb és alkotmányosan is leginkább keresztülvihető megoldásnak azt, amelyet módosító javaslatunkban is feltártunk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az előterjesztett módosító javaslatunkat a Ház mindkét oldalán támogatni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Futaki Géza képviselő úr - a Szabad Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Dr. Futaki Géza (SZDSZ)

FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)

FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Szinte ugyanazt a kérdést érintem, amelyet Horváth Tivadar és társai érintettek módosító indítványuk benyújtásával.

Ugyanakkor a mi módosító indítványunk, dr. Pelcsinszki Boleszláv és az én módosító indítványom, amelyhez csatlakoztak demokrata fórumos és kisgazda képviselők is, véleményem szerint bővebb és több jogot, illetve több tulajdont biztosít az önkormányzatok számára. Ezt szeretném most ismertetni.

Az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot szeretnénk kiegészíteni egy új, 25. §-sal. Eszerint a szövetkezetek által az eredeti javaslat 13. § c) pontja szerint elkülönített földből az önkormányzat kérésére az önkormányzat tulajdonába kerül annyi aranykorona értékű földterület, amennyi 1944. december 31-én a település köztulajdonában volt.A 2. pontja ennek a módosító indítványnak úgy szól, hogyha az elkülönített földterület kevesebb az önkormányzat igényénél, a hiányzó területet az önkormányzat közigazgatási területén lévő állami szerv használatában álló, állami tulajdonú földből kell kiegészíteni.

És van még egy új eleme ennek a módosításnak, a harmadik, az úgy szól, hogy az 1944. december 31-e után alakult települések és a területcsökkenéssel érintett települések önkormányzatai között a földterületet a törvény hatályba lépésekor érvényes közigazgatási területük arányában kell megosztani.

A további szakaszok számozása így értelemszerűen megváltozik.

Nem vita és döntéshozatal tárgya, hogy földet kell adni az állami tulajdonban lévő földekből az önkormányzatok tulajdonába. Erre már egy kétharmados törvény van hatályban több mint egy éve.

Az 1990. évi LXV. törvény 107. szakasza (1) bekezdés a) pontja szerint, idézem:

"Az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre a következő:

a) pont: Az önkormányzat közigazgatási területén lévő ingatlanok, erdők és vizek meghatározott köre."

A törvény nem tesz megkülönböztetést sem a föld minősége, sem művelési ágak, sem határbéli fekvése között, következésképpen éppúgy vonatkozik bel-, mint külterületi földekre.

Az egyes, állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról hozott törvény csak a belterületi földekre vonatkozóan rendelkezett. A külterületeken lévő ingatlanok, erdők és vizek körét nem határozta meg azzal az indoklással, hogy arra a szövetkezeti és a földtörvény hivatott.

Szeretnék utalni Boross Péter belügyminiszter úr július 12-én elmondott beszédére, amelyben pontosan ezt mondja, hogy a legnagyobb vita talán a belterületi beépítetlen földekre vonatkozott. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy nagyon sok indulatos mondat hangzott el a külterületi földekkel kapcsolatban, jóllehet e törvénynek - hangsúlyozottan - ebben a körben nem volt szabályozási szándéka. Tudniillik itt az egyes vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat vitájáról volt szó. Nem volt szándéka, ismert okból a szövetkezeti és a földtörvény hivatott e kérdés rendezésére. A fent említett törvény egyértelműen az önkormányzat közigazgatási területén lévő állami tulajdonú ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról rendelkezik.

Ebből következik, hogy minden önkormányzatnak, amelynek közigazgatási területén van állami tulajdonban lévő termőföld, számára ebből kell kijelölni a tulajdonába adandó területet. A törvény nem tesz megkülönböztetést aszerint, hogy a föld szövetkezet vagy állami szerv használatában áll.

1989-ben - és most engedjék meg, hogy kerekítsem a hektárok értékét ezres számra - 2 862 000 hektár volt állami tulajdonban. Ebból 2 147 000 hektár termőterület volt, 891 000 hektár állami mezőgazdasági, vagy állami gazdasági kombinátok stb. használatában, 1 044 000 hektár pedig állami erdőgazdasági vállalatok, 211 000 hektár pedig állami költségvetési szervek használatában volt. Mezőgazdasági szövetkezetek használatában 177 000 hektár maradt.

Az állami földtulajdon keletkezésének körülményei, így az 1945. évi földreform, vagy a magyar-csehszlovák lakosságcsere, az 1949. június és 1953. június közötti földfelajánlások közepette mintegy 2 000 000 hektáron szerveződtek állami gazdaságok, vállalatok, intézmények.

Következésképpen állami tulajdonban lévő föld van. A törvény végrehajtásának a céljára így rendelkezésre áll, azonban ebből kevés a szövetkezetek használatában, azaz a törvény 13. szakasz c) pontja alatt elkülöníthető nem elégséges mennyiségű.

Az 1942. december 31-én lévő állapot szerint 2036 település tulajdonában volt összesen 463 000 hektár földterület, ebből 278 000 hektár termőföld s 285 000 hektár művelés alól kivett terület. Erre az önkormányzatok mint tulajdonos jogi személyek vita nélkül elfogadható igényt támaszthatnak.

Ezen kívül volt 3142 közbirtokossági földbirtok 513 000 hektár összes területtel, melyből 440 000 hektár volt a termőterület.

A számokból világosan látható a benyújtott módosításunk indoka.

A közbirtokossági földek tulajdonjogát már 1913-ban hozott törvény úgy szabályozta, hogy a személyi tulajdonjog de iure fenntartása mellett a tulajdon feletti rendelkezés jogát a közös használatban való részvételre korlátozta. Az 1920-as években a személyi tulajdonjogot közbirtokossági tulajdonjoggá változtatták, a személyi tulajdonjogot a telekkönyvi nyilvántartásból is törölték, a volt tulajdonos joga a használat jogán élt tovább.

A közbirtokossági földek személyi tulajdona nem rekonstruálható, önkormányzat tulajdonába adásának tulajdonjogi korlátai nincsenek. A közbirtokossági intézmények, amelyek a tulajdonjogot képviselték, a birtok 1945. évi igénybevételekor megszüntek. Az akkori önkormányzatok a tulajdonukban, illetve kezelésükben lévő földeket részben vagy egészben úgynevezett saját gazdaságban, vagy haszonbérbe adás útján hasznosították. Ha a település fejlesztése szükségessé tette, akkor e célra felvett kölcsön banki fedezetét a községi, városi földvagyon biztosította.

Hamis történelmi csúsztatás azt állítani, hogy Magyarországon nem volt az önkormányzatoknak vagyona. Az önkormányzati tulajdonba kerülő föld, stb. körének meghatározása, igényeiknek számbavétele és a jogos igények szerinti földek tulajdonba adása nem halogatható tovább. Feltételei megvannak, van hatályos, kétharmados törvény, amely ezt elrendelte, és van állami tulajdonban lévő föld, amelyből a törvény végrehajtható.

A szövetkezeti törvény indoklása jelzi, hogy nem halasztható, nem gördíthető tovább a földtörvény hatályában. A kárpótlási és a szövetkezeti törvény végrehajtásával a mezőgazdasági termelés alapjául szolgáló termőföld tulajdonlási viszonyai végleg rendezendőek. Következésképpen a földtörvény már nem a földtulajdonviszonyokról fog rendelkezni, hanem a földhasználatot, a földvédelmet és egyebeket fogja szabályozni.

A fenti két törvény végrehajtásával megtörténik a települések külterületének az újrarendezése. A közérdek és az önkormányzat gazdasági alapjának sérelme nélkül nem hagyható ki e rendelkezésből az önkormányzat tulajdonába kerülő föld.

Figyelembe kell venni ezen kívül annak a racionalitását, hogy a település fejlődésének területigényét emberöltők távlatára a belterülethez közvetlenül csatlakozó területeken kell kijelölni most, és nem majd valamikor.

Mindenki tudja azt is, hogy megkezdődött az állami gazdaságok használatában álló termőföldek privatizációja, eladása. Engedjék meg, hogy egy példával illusztráljam. Egy olyan példával, ami az ország egyik legjobb termővidékén, Békés megyében történt, nem az én lakóhelyemen, Orosházáról van szó. A napokban, illetve hát az elmúlt hetekben privatizálták többek között az Orosházi Állami Gazdaságot. Gúnyolódás lenne azt állítani, hogy a földszerető és földéhes orosházi parasztembereké lett a föld. Orosháza városának 1200 hektár köztulajdonú földje volt egykor, ennek visszaadására volt határozott ígérete az akkori képviselőjelöltjétől, ma képviselőjétől, aki most nincs itt. A város választópolgárai joggal méltatlankodnak, számukra már világos, a választáskor tett ígéreteket nem tartották be. Orosházán ma már minden földnek van gazdája. Az egykor 1200 hektáron gazdálkodó város önkormányzatának földet kell vásárolnia, ha új temetőt, házhelyet, vagy egyebet kell kialakítania, helyi adót kell kivetni, hogy erre pénze is legyen.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a pártok programjában szabatos fogalmazással vagy ráutalással - így a Kereszténydemokratáéban, a Demokrata Fóruméban és a Kisgazdapártéban is - egyértelműen szerepel a települések egykori földtulajdonának visszaállítása. Erre az első szabad választások idején a pártok képviselőjelöltjei határozott ígéretet is tettek. Ennek betartása növeli az Országgyűlés iránti bizalmat; halogatása vagy elmaradása csalódást kelt, és fokozza a bizalmatlanságot.

Engedjék meg, hogy még az újonnan keletkezett településekkel kapcsolatban elmondjam az indokaimat, megemlítve újra: 1944. december 31. után alakult települések és a területcsökkentéssel érintett település önkormányzatai között a földterületet a törvény hatálybalépésekor érvényes közigazgatási területük arányában kell megosztani.

Ez azt jelentené, hogy mivel 1944. után - és különösen az ötvenes évek elején - számos új, önálló település jött létre, a nagy külterületekkel rendelkező települések határában, szükséges volna, hogy az utódtelepülések is részesedjenek az egykori vagyonból. Az önálló községgé alakuláskor - e köztulajdon állami igénybevétele következtében - már nem volt megosztható a földterület, ezért erre most kerülhet sor a jogutód önkormányzatok között.

A megosztás mértékének legcélszerűbb módja az általam javasolt területi arány.

Végezetül engedjék, hogy kifejezzem abbeli csalódásomat, hogy a bizottság nem támogatta ezt a módosító indítványt, holott lényegében megegyezik azzal a javaslattal, amit Horváth Tivadar az előbb előadott, de annál komplettebb és több kérdéssel is foglalkozik, úgyhogy mindenképp indokolt az, hogy arra kértem a tisztelt Házat, hogy a mi javaslatunk elfogadását szíveskedjenek támogatni. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Kétperces reflexióra kap lehetőséget Zsiros Géza képviselő úr.

Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Futaki Géza képviselőtársam - Orosháza kapcsán - felhívta egy jelenségre a figyelmet. Hadd mondjam el, hogy azért különbözőséget is illett volna megemlíteni, vagy legalábbis utalni rá. Nevezetesen arra gondolok, hogy a termőföld-visszaadás kapcsán először és kiemelten is a természetes személyekről és a magánszemélyekről beszéltünk, és ehhez tartozóan az önkományzatokról. Mint tudjuk, ez az elképzelésünk nem valósulhatott meg - eddig. Hogy miért, az is ismert.

Másfelől pedig én reménykedem abban, hogy a kárpótlás során lesz lehetőség és mód - nemcsak Orosháza városában, hanem máshol is, ahol igénylik, mert van állami gazdasági földterület elegendő -, hogy a természetes igények és a természetbeni igénylések kielégítésre kerüljenek. Hiszem, és vallom, hogy ebben Orosháza kisgazdapárti polgármestere is segítségünkre lesz. Köszönöm.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Szeleczky Zoltán képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumtól.

Felszólaló: Dr. Szeleczky Zoltán (MDF)

SZELECZKY ZOLTÁN, DR. (MDF)

SZELECZKY ZOLTÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jövőre lesz 120 éve annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban - a világon először - megalapították az első nemzeti parkot: a Yellowstone-t.

Minden országnak vannak olyan részei, amelyek különleges szépségénél, különlegességénél, különleges kincsei következtében az ország lakóinak nemzeti kincsét jelentik, amelyeket különösen óv, különösen gondoz.

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy hazánkban is a magyar irodalomba a szabadság jelképeként vonult be a Hortobágy vagy a Nagykunság pusztasága, vagy gondoljunk a borókás kiskunsági homokdombokra, vagy az aggteleki - gyönyörű - cseppkőbarlangra. De megemlíthetjük - és ezeket nemzetközi egyezségek is védik - azokat a helyeket, ahol a vonuló madarak megpihennek: így például a Velencei-tó nádrengetegét, vagy pedig a nemzetközi ökológiai kísérletek színteréül is szolgáló pilisi hegységet. Mindezek tehát olyan területek, amelyek különleges védelemre szorulnak.

Nem olyan rég, az újságban megjelent egy hír, hogy a nemzeti parkok nemzetközi felügyeletét ellátó IUCN-szervezet a magyarországi nemzeti parkokat visszaminősítette, és egy jóval alacsonyabb kategóriába: az úgynevezett tájvédelmi körzeti kategóriába minősítette, tudniillik a nemzeti parkokra nagyon szigorú nemzetközi előírások vonatkoznak. Előírják, hogy nagy részének állami tulajdonban kell lennie, természetvédelmi szervek kezelésében, és ezeken a területeken gazdálkodás nem folyhat, vagy csak nagyon korlátozott és kontrollált körülmények között.

Az idő tájt azok az újságolvasók is felkapták erre a fejüket, akik eddig nem is igen hallottak nemzeti parkokról, és egy kicsit valamennyien a nemzeti becsületünk csorbításának éreztük ezt a visszaminősítést, amely azóta - szerencsére - függőben van hagyva, és ránk van bízva, hogy vajon teljesíteni tudjuk-e ezeket a követeléseket.

A magyar Kormány programjának egyik legtökéletesebben, legjobban kidolgozott része a környezetvédelmi program - ezt még az ellenzéki képviselők is elismerik -, ugyanakkor, éppen talán a tökéletessége folytán - még a kormánypárti képviselők is elismerik, hogy ebből a programból nagyon keveset sikerült mind ez idáig teljesítenünk.

Törvényalkotói munkánkban az első sikert - amely arra mutat, hogy ez az új ökologikus szemlélet terjedni kezd - azzal értük el, hogy a kárpótlási törvényben sikerült a fokozottan védett területeket és nemzeti parkokat a privatizáció alól kivonnunk, ezzel azonban csak fél sikert értünk el. Ha ugyanis most az előttünk levő szövetkezeti törvénnyel nem sikerül ezeket a területeket megóvnunk, akkor az előző sikerünk is teljesen eredménytelen marad.

Emlékezetükbe idézném, hogy a törvénytervezet - amely előttünk van - a szövetkezeti földterületet négy kategóriára osztja fel, négy kategóriát jelöl ki.

Az egyik: a jelenleg is a tagok tulajdonában levő földterület; a másik: a tagok és alkalmazottak számára létrehozott földalap; a harmadik: a kárpótlási törvény licitálására kijelölt terület, és a negyedik pedig: jelenleg a szövetkezet kezelésében élő állami tulajdonú területek.

Az első három rész tehát privatizálódik. A törvénytervezet - nagyon helyesen - úgy rendelkezik, hogy az első három kategóriába nem sorolhatók, nem jelölhetők ki azok a területek, amelyek nemzeti parkokhoz vagy fokozottan védett területekhez tartoznak, és ezzel tulajdonképpen automatikusan az állami tulajdonú földterületeket ezeken a védett természeti területeken kell kijelölni. Igen ám, de mi történik akkor, ha ezek a szövetkezeti kezelésben lévő állami tulajdonú területek nem fedik le teljes egészében ezeket a területeket. A kimaradó rész tulajdonjogilag tulajdonképpen lóg a levegőben, mert az első három kategóriába nem sorolható be, tehát tulajdonképpen nincs tulajdonosa. Itt lenne most a történelmi pillanat, hogy ezeket a területeket állami tulajdonba adjuk, és ezáltal megoldódna a védett területeknek az állami tulajdoni minősítése. Természetesen a szövetkezeteket - amennyiben így kár érné őket - kártalanítani kell. A benyújtott módosító javaslatom értelmében ezeket nem védett állami tulajdonú csereterületekkel vagy más módon lehetne kártalanítani.

Jelenleg a szövetkezetek kezelésében, tulajdonában levő ilyen védett területek mintegy 80 ezer hektárt tesznek ki, ez az ország területének nem egészen kilenc tized százaléka.

Azt is tudni kell róluk, hogy a kárpótlási törvény is és az én mostani módosító javaslatom is tulajdonképpen védett természeti területekre, a kertek, szőlők és hasonló művelési területekre nem vonatkozna ez, csak a nemzeti parkokra és a fokozottan védett területeknél. Minthogy ezek a területek általában mezőgazdasági művelés szempontjából alacsony minőségű területek, félő, hogy ha ezek viszont magánkézbe kerülnek, akkor éppen egy igen intenzív gazdálkodás történne rajtuk, amely teljesen tönkretenné a jelenlegi természetes állapotát. Természetesen ez nem zárná ki azt, hogy bizonyos gazdálkodás ne történhessen ezeken a területeken, hiszen éppen a Nagykunságban, a Hortobágyon a legeltetés hozzátartozik ezekhez a területekhez. És a Hortobágy kiváló ismerőse, tudós képviselőtársunk, Tóth Albert a nyáron mutatott meg egy körülkerített területet a Hortobágyon, amelyik a legeltetés elől el volt zárva, és bizony a területen kötésig ért a gyomnövényzet és teljesen megváltozott azon a területen a szikes legelő, a pusztaság képe. Úgyhogy nem kell aggódniuk a környékbeli állattartó gazdálkodóknak sem, hiszen szinte azt is mondhatnám, hogy arra is lenne lehetőség, hogy ingyen legeltessenek korlátozott és kontrollált körülmények között ezeken a területeken.

Úgyszintén a benyújtott javaslatom szerint a tanyák körüli termőterületek is privát kézbe kerülhetnének, hiszen a tanyák hagyományos gazdálkodása szervesen beletartozik ezeknek a nemzeti parkoknak a képébe.

És végül, szeretném képviselőtársaimnak egy kicsit felhívni a figyelmét, hogy gondolkodjunk el, és egy személyes tapasztalatomat mondom el, de valószínűleg mindannyian megszereztük ezt a személyes tapasztalatot.

Én Budapesten születtem, illetve annak egy peremkerületében, Pestszentlőrincen, és ott is gyerekeskedtem. Amikor gyerekkoromban még az utca végén rét volt és szántó, és ilyen idő tájt, amikor leesett a hó, akkor nekünk mindig élményt jelentett, amikor megjelentek a csonttollú madarak, ezek az északról télen hozzánk költöző nagyon szép, gyönyörű szép madarak csoportban. Úgyszintén kint ilyenkor a hólepte réten csapatokban jártak a pintyfélék, ott, ahol nyáron sütkérezett a kéktorkú nagy zöld gyík vagy a barna fürge gyík; és ma egy kezemen meg tudom számolni azokat a madárfajokat, amelyek a környékünkön előfordulnak, gyíkokat, fecskét, csonttollú madarat már évek óta nem láttam azon a vidéken.

Megteremthetjük mi itt a legvirágzóbb gazdálkodást, gazdasági életünket gyönyörű paraméterekkel és mutatókkal, ha viszont elszürkül, elnémul körülöttünk a környezet, nem lesz benne örömünk. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm. Következik Glattfelder Béla képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Glattfelder Béla (FIDESZ)

GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)

GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Köszönöm Elnök Úr! Felszólalásom elején szeretnék csatlakozni Szeleczky Zoltánhoz. Nagyon örülök, hogy utána kerültem sorra, mert így nem fogom megtámogatni az ő módosító javaslatát, csupán azt szeretném jelezni, hogy a gazdasági bizottság ezt a módosítójavaslat-csomagot átadta a környezetvédelmi bizottságnak a célból, hogy ez a bizottság vizsgálja meg, hogy vajon mennyibe kerülne az, hogy ha mindazokat a természetvédelmi területeket, amelyeket nem sikerül állami földdel kiváltani, azokat kisajátítja a magyar állam, az mekkora összegbe kerülne.

Sajnos még nem láttam a bizottság jelentését, ezért még ezeket az adatokat nem ismerem, nem tudom, hogy egyáltalán foglalkozott-e ezzel a kérdéssel a bizottság. Mindenesetre a FIDESZ parlamenti frakciója Szeleczky Zoltán módosító javaslatait támogatni fogja.

Mádi László képviselőtársam, aki a FIDESZ parlamenti frakciójának a tagja, módosító javaslatot adott be az átmeneti törvény azon szakaszához, amely arról rendelkezik, hogy az átmeneti törvény működési ideje alatt a szövetkezetek a szövetkezeti tagokkal kötött munkaszerződéseiket, munkaviszonyaikat indokolás nélkül felmondhatják.

Módosító javaslata két részből állt. Az egyik része azt indítványozta, hogy ebben az időszakban a felmondásra a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok vonatkozzanak. Ezt a részét a módosító javaslatnak a bizottság elfogadta. A másik részét viszont, ami azt indítványozta, hogy a munkaviszonyt felmondani csak a végkielégítésre vonatkozó szabályok alkalmazásával lehessen, nem fogadta el a bizottság. Én azt hiszem, hogy ennek az oka az volt, hogy a bizottság abból indult ki, hogy a jövőben a szövetkezeteknek valódi szövetkezetekké kell válniuk, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti tagoknak a szövetkezethez fűződő kapcsolataiban a meghatározó a tulajdonosi mivoltuk kell hogy legyen, nem pedig a munkavállalói mivoltuk. Ugyanakkor viszont szerintem nem lehet eltagadni azt, hogy jelenleg a szövetkezeti tagoknak a szövetkezetekhez fűződő kapcsolatában meghatározó a szövetkezeti tagoknak a munkavállalói mivolta. Ugye, a Munka Törvénykönyv módosításával mindazoknak, akiknek a munkaviszonya megszűnik egy adott gazdálkodó szervezetnél, végkielégítést kívánunk adni. Ugyanakkor viszont e szerint a szabály szerint nem járna végkielégítés a szövetkezeti tagoknak, pedig az ő helyzetük sokkal kilátástalanabb. Hiszen többségükben és elsősorban mezőgazdasági szövetkezeti tagokról van szó, akik vidéken lényegesen nehezebben fognak tudni munkát találni, mint például azok, akik városokban veszítik el a munkahelyüket, lényegesen szorosabban kapcsolódott eddigi életük a szövetkezetekhez, mint más munkavállalóknak.

Ezért én azt gondolom, hogy feltétlenül szükséges a szövetkezeti tagokra is a végkielégítés szabályainak kiterjesztése. Enélkül, ha ez nem történik meg, azt hiszem, igen nagy társadalmi feszültségek keletkezhetnek, illetve az átmenet időszakában a munkahely megszűnésével való fenyegetettség talán még azt is eredményezheti, hogy sok szövetkezeti tag nem fogja tudni a tulajdonosi érdekeit megfelelően képviselni a szövetkezet átalakulásának a folyamatában.

Egy általam beadott másik módosító javaslatról már az általános vitában beszéltem, most csupán röviden szeretném az akkor elmondottakat részben megismételni, illetve emellett újabb érveket felhozni. Elsősorban azért merészkedem újra a Ház elé ezzel a módosító javaslatommal, mert azt remélem, hogy ezt a módosító javaslatomat a kormányzópárti képviselők nagy többsége is, a Kisgazdapárt képviselői pedig mindenképpen támogatni fogják. Ez a módosító javaslatom arra vonatkozik, hogy egészítsük ki a kárpótlási törvényt. A kárpótlási törvény nem rendelkezett arról, hogy a földárverések, a licitálások legutolsó időpontja mi legyen. Erre a végrehajtási rendelet vonatkozott, amelyik március 30-át jelölte meg legutolsó időpontként. A most tárgyalt törvény, az átmeneti törvény viszont 1992. december 31-ig érvényes, tehát az a furcsa helyzet adódhatna, hogy már befejeződtek a szövetkezetek átalakulásai, de még nem értek véget a licitálások.

Miért probléma ez? Azért probléma, mert az átmeneti törvény azt mondja, hogy a kárpótlás céljára kijelölt földterületeket abban az esetben, hogyha azok a licitáláskor nem találnak gazdára, nincs aki megvegye ezeket, vissza kell adni a szövetkezetnek. Ugyanakkor viszont a szövetkezetek átalakulása vélhetően eddigre már mindenképpen be fog fejeződni, tehát nem lesz kinek visszaadni abban az esetben, ha mondjuk a szövetkezet megszűnik, és a szövetkezet helyett ezer magángazdálkodót találunk már csak. Vagy ha a szövetkezet szétválik több darabra, akkor sem lehet majd nagyon könnyen visszaadni ezeket a földeket, hiszen a kárpótlás céljára kijelölt földek a település egy bizonyos részén lesznek megtalálhatók. Lehet viszont, hogy azok, akiknek a tulajdonába kellene adni ezeket a földeket, azok már éppen a település másik részén szereztek földtulajdont. Lehet, hogy a szövetkezet olyan módon vált szét, hogy csak egész térségekre kiterjedő földrendezéssel lehetne a szétvált szövetkezetek számára ezeket a földeket visszaosztani. Ennek a földosztásnak meglehetősen magas költségei lennének, a gazdálkodásban bizonytalanságokat eredményezne.

Én azt javaslom ezért, hogy rövidítsük le a licitálásra fordítható időt, a november 30-a szerintem elfogadható. Látom, hogy Gergátz földművelésügyi miniszter úr is bólogat; bizonyára ő tisztában van azzal, hogy milyen problémákat okozna ez a gazdálkodásban. Igaz, hogy a Kárpótlási Hivatal jelen levő képviselője nem támogatta ezt a módosító javaslatot, viszont ha belegondolnak képviselőtársaim, úgy teljesen logikusan járt el, hiszen a Kárpótlási Hivatal alkalmazottainak addig van munkahelye, ameddig a kárpótlás tart. Hogyha én az ő helyükben lennék, akkor én azért küzdenék, hogy a kárpótlás százhúsz évig tartson legalább, mert addig biztosan lenne munkahelyem; ahogy a kárpótlás véget ér, az ő munkájukra nem lesz szükség. Tehát az ő részükről bizonyos ellenérdekeltség tapasztalható, viszont a népgazdasági érdek vagy a nemzetgazdasági érdek megítélésem szerint mindenképpen az én módosító javaslatom mögött áll, és megítélésem szerint a mezőgazdaság érdeke ezen belül különösképpen.

Úgyhogy arra kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák, és arra kérem az Igazságügyi Minisztériumot, hogy ebben a kérdésben a szavazás előtt feltétlenül egyeztessen a Földművelésügyi Minisztériummal, ugyanis megítélésem szerint a Földművelésügyi Minisztérium ezt a módosító javaslatot támogatni fogja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Szabó Lajos képviselő úr, a Független Kisgazdapárttól.

Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP)

SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)

SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 3499-es számú, dr. Vona Ferenc képviselőtársammal közösen beadott módosító javaslatom kapcsán szeretnék néhány szót szólni.

Kedves Képviselőtársaim, akár bevalljuk, akár nem, ez ma már egészen nyilvánvaló, hogy az a kárpótlási törvény, amelyiknek a meghozatalát másfél éves politikai vita előzte meg, a politikai csatározások áldozatává vált, és bizony ebbe sok olyan törvényrész került bele, ami a magyar társadalom számára nehezen, vagy egyáltalán nem érthető. Kénytelen-kelletlen elfogadják, mert nincs más, nincs jobb, azonban nagyon sok ellenérzéssel és nagyon sok rosszallással találjuk szembe magunkat akkor, amikor az állampolgárokkal találkozunk. Sajnos a szomorú körülmény ebben csak az, hogy nem a kormánykoalíció és az ellenzék közötti viták hozták ezt a kellemetlen helyzetet, hanem éppen a koalíción belüli viták, ami legyen figyelmeztető mindannyiunk számára, legyen figyelmeztető különösen a koalíciós pártok számára, hogy nem szabad egy hosszú ideig tartó törvényelőkészítésnek az utolsó pillanatait elkapkodni, és a "hamari munka ritkán jó" közmondásnak megfelelően elkapkodott törvényjavaslatot terjeszteni be az Országgyűlés elé és támogatni, mert ennek bizony a súlyos következményeit elsősorban a koalíciós pártok érzik. Nos, hogy a Kormány is mennyire érzi és mi is érezzük; a szövetkezeti törvény és különösen az átalakulási törvény jó alkalmat adott arra, hogy a kárpótlási törvény legsúlyosabb hibáit próbáljuk javítani.

Én kérném a képviselőtársaimat, hogy most e törvény kapcsán nagyon is megfontoltan döntsünk. Örömmel tapasztalom, hogy most a koalíción belül is jobb megértésre tudunk jutni, és koalíciós partnereink a Kisgazdapárt javaslatait most már nem úgy kezelik - remélem, hogy nem úgy kezelik -, hogy ezzel a Kisgazdapárt saját magának akar bizonyos érdemén felüli társadalmi elismerést kivívni. Mi egyszerűen azt akarjuk, hogy ez a törvény olyan törvény legyen, mint ahogy én a kárpótlási törvény vitája során is mondtam, hogy a törvény ne sírjon vissza.

A magyar népies szólásmódban ez egy olyan kifejezés, hogy úgy csináljunk meg valamit, hogy az tökéletes legyen, jó legyen, ne sírjon vagy ne köszönjön vissza később. Sajnos, a kárpótlási törvény nekünk visszaköszön.

Éppen ezért mi a módosító javaslatunkban néhány olyan praktikus és gyakorlati módosítást terjesztünk elő Vona Ferenc képviselőtársammal, amik benne rejlettek valamikor a magyar szokásjogban részben, másrészt pedig a gazdálkodás jövőbeli racionalitását biztosítják.

Például egy ilyen módosító javaslatunk, hogyha valaki, egy tulajdonos, akinek több jogcímen is jár földtulajdon, vagy van lehetősége földtulajdon szerzésére, azokat a különböző jogcímen szerzett földtulajdonokat - amennyiben kívánja - egy tagban mérethesse ki. Alföldi viszonyok között nagyon gyakori példa, hogy pontosan azok, a mi rendszerünknek és a rendszerváltásnak a leghűségesebb hívei, akik vállalták a magángazdálkodást húsz-harminc éven keresztül, és az eredeti földbirtokuk helyett négy-öt tagban, lehetőleg egymástól húsz-harminc kilométeres távolságban kaptak földet, hogy ezeket ne büntessük tovább, hanem igenis lehetőséget adjunk arra, hogy egy tagban kivehessék a földjüket. Ezt kívánja egyébként az ország érdeke és a gazdálkodás racionalitása is.

Egy másik módosító javaslatunk az utakkal kapcsolatban. Erről a szövetkezeti törvény nem, vagy nem megfelelőképpen intézkedik. Nagyon fontos dolog, hogy azok a dülőutak, amik közútnak számítanak, azok ne a kárpótlásra jogosultak tulajdonába kerüljenek, hisz azoknak egyrészt nincs aranykorona-értéke, másrészt nem lehet azokat az embereket azzal büntetni, hogy az úttal csökkentsük a degresszióval egyébként is csökkentett földet. Ugye ez is egy nagy panaszuk, és ami ellen a Kisgazdapárt nagyon harcolt, hogy úgy csináljuk meg a kárpótlási törvényt, hogy ne aprózzuk el az amúgy is apró földbirtokot, hanem lehetőleg állítsuk helyre a középbirtokokat is. Sajnos, nem tudtuk keresztülvinni, de most ne csökkentsük tovább ezeket a földbirtokokat. Természetes, hogy azok a bekötő- vagy bejáróutak, amik egy-egy földtulajdonoshoz vezetnek, és esetleg arra több tulajdon van - tehát aminek nincs két oldalon átjárása, nem közlekedőút, csak bejáróút -, azok mindig, a régmúltban is a földtulajdonosok tulajdonában voltak, most is logikus, hogy oda kerüljenek vissza.

A módosító javaslatunk néhány pontja, miután a három párt, a koalíciós pártok megegyeztek bizonyos kérdésekben, okafogyottá vált, ezeket természetesen vissza fogjuk vonni. Erről időben bejelentést teszünk.

Még egy dologról szeretnék szólni, a fórumnak a szerepéről, amire a törvény lehetőséget ad, hogy amennyiben az érintettek kérik, az önkormányzatnál bejelentik, és fórumokat alakíthat az önkormányzat. Kicsit furcsa és a parasztság számára nehezen érthető kifejezés ez a "fórum". Sokkal egyszerűbb lett volna, hogy földrendező bizottságokat lehet létrehozni, mert ennek hagyományai vannak a magyarság életében, ezt a kifejezést pontosan értette volna mindenki - de ha már fórumnak nevezi a törvény, hát legyen fórum, nem ez a lényeg.

A fontos az, hogy ez a fórum igenis aktívan vegyen részt a törvény végrehajtásának, az árveréseknek az előkészítésében is. És mi azt javasoljuk, hogy a kárpótlási hivatalok az önkormányzat útján a kárpótlási igényeket továbbítsák ezekhez a fórumokhoz, amelyik fórum már rendszerezni tudja, ki az, aki esetleg önálló gazdálkodást kíván folytatni, ki az, aki a továbbiakban a szövetkezet használatában akarja hagyni a földjét, hogy már eleve a táblakijelölések úgy történhessenek, hogy a szövetkezet táblákat kapjon a maga gazdálkodására, és tudjon ott nagyüzemi vagy olyan módon gazdálkodni, ami számára ezt lehetővé teszi. Erre nagyon alkalmasak ezek a fórumok, hogy előkészítsék ezt a folyamatot, és mi éppen ezért javasoltuk Vona Ferenc képviselőtársammal, hogy a kárigények rendezése ilyen módon történjen.

A magam részéről szeretnék vitába szállni mindazokkal, akik a természetvédelem jelszava alatt... ne haragudjanak meg a képviselőtársaim, én úgy ítélem meg, hogy ilyen természetvédő hivatali apparátust akarnak nagyon védeni és tovább fönntartani. A természetvédelem nagyon fontos, de ne féltsük azt a természetet annyira a magántulajdonostól! Hiszen én, aki ott éltem az életemet a parasztság között, pontosan tudom azt, hogy azokon a természetvédelmi területeken, ahol addig az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet gazdálkodott, a környező magánosok, magántulajdonosok sokkal jobban védték a természetet, mint maga az az állami vagy szövetkezeti nagyüzemi gazdaság. Szabályokat kell létrehozni!

Az állami tulajdonnal gazdálkodó állami szerv vagy az a szövetkezet - vagy legyen az nagyüzem -, az is csak akkor vállalja ezeknek a területeknek a kezelését, hogyha ezért bizonyos juttatásokat, kedvezményeket kap. Ezeknek a kedvezményeknek a birtokában pontosan úgy tudják azt a magántulajdonosok is vállalni, miután ők közvetlenül érdekeltek és az állam velük szemben biztosabban és jobban tud szankciókat alkalmazni, mint esetleg egy állami gazdasággal szemben, mert ugye a holló a holló szemit nem vájja, ez egy nagyon régi közmondás, és ez érvényesül az életben is mindig. Úgyhogy én azt kérném, hogy nagyobb bizalmat adjunk ezeknek a magántulajdonosoknak, különösen akkor, hogyha törvényekkel szabályozzuk, hogy kell a természetvédelmi területeket kezelni. Egy kicsit túlzásba ment, úgy érzem, a természetvédelmi lobby, ami nagyon helyes, igenis védjük a természetet, de egy kicsit ésszerűen.

A magam részéről egyetértek Futaki Géza képviselőtársammal is, aki igenis pálcát tört amellett, hogy a mostani törvénykezés kapcsán azokat a földeket, amik valamikor az önkormányzatok tulajdonában voltak, juttassuk vissza.

Kedves Képviselőtársaim! Ez nagyon-nagyon fontos és jelentős a falusi önkormányzatoknak. Pontosan azoknak az önkormányzatoknak, amelyikek a legnagyobb támaszai és bázisai ennek a koalíciónak; már koalíciós és politikai érdekből is célszerű ezeknek az önkormányzatoknak visszaadni azt a földet, de különösen célszerű azért, mert a számtalan teher mellett, ami az önkormányzatokra hárul, pontosan ezek a kistelepülések talán az egyetlen vagy a nagyon szűkös bevételi forrásaiknak egy jelentős részét találhatják ebben.

Még két megjegyzés. Tellér Gyula felé: azzal is egyetértek, ha szövetkezet, legyen szövetkezet. Tehát jelenjen meg a törvényben, hogy mi az, hogy szövetkezet, mi az, hogy gazdasági társaság. Ez egy nagyon fontos dolog, elvi kérdés. Én a magam részéről ezt is támogatom.

A Kárpótlási Hivatal védelme érdekében Glattfelder Béla felé: én nem tudom, neki milyen személyes kapcsolatai vagy tapasztalatai vannak, de én például biztos vagyok abban, hogy dr. Tüttős, aki ennek az egész kárpótlási ügynek egy nagyon őszinte és nagyon hivatott küzdője, nem fogja azért forszírozni a kárpótlási hivatalok fönntartását, illetve hogy tovább tartson a kárpótlás, hogy az ő hivatala fönnmaradjon. Amit ő mond és nyilatkozik, annak igenis nagyon racionális és célszerű magva van.

Kedves Képviselőtársaim! Utoljára még egyszer megismételve azt a gondolatot és a koalíciós partnerek felé mondva: nagyon ügyeljünk arra, ne járjunk úgy a szövetkezeti törvénynél, mint a kárpótlási törvénynél, hogy visszaköszön nekünk ez a törvény akkor, amikor nekünk az állampolgárokkal, azzal a szavazóbázissal kell nekünk szembenézni és szóba állni, akik minket ide juttattak, és aki nekünk a legstabilabb és legbiztosabb támaszunk kellene, hogy legyen. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Lakos László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól.

Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP)

LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)

LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Az átmeneti törvény végeláthatatlan bizottsági vitáiban bebizonyosodott, hogy a Kormány és a koalíciós pártok koncepciója alapvető kérdésekben különböző. Az egyeztetés hosszú időt vesz igénybe, hogy a rétesként nyújtogatott stop-törvény rohammunkára kényszeríti a képviselőket, a Parlamentet.

Ez a két törvény alaposabb előkészítést érdemelt volna. Módosításainkban azt javasoljuk, hogy a szövetkezeti vagyon nevesítéséről a szövetkezeti tagok a közgyűlésen dönthessenek, és a tag üzletrészének nagyságát maguk határozhassák meg, figyelembe véve a tagoknak a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködését, különösen tagsági viszonyuk időtartama, személyes közreműködésük súlya és aránya, vagyoni hozzájárulásuk mértéke és a korábbi jogszabályok szerint szerzett szövetkezeti üzletrész, vagyonrész alapján.

Nem értünk egyet azokkal, akik a szövetkezeti tagok helyett a törvényben kívánnak erről rendelkezni különféle kiókumlált központi szempontok alapján.

A nevesítésnél nagyon fontos számunkra, hogy a fiatalok, a mezőgazdaságban ma dolgozók is megkapják az őket megillető jogokat és a részt a közös gazdaságból.

A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok is az átmeneti törvényben kerülnek meghatározásra, holott ezeknek semmi közük sincs a szövetkezeti törvényekhez. Csupán a kárpótlási törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazzák, mégis meg kell tárgyalnunk, hiszen ebben a nagy év végi kapkodásban nincsen remény arra, hogy egy külön törvény szülessék e fontos kérdésben, enélkül pedig a kárpótlás végrehajtása késedelmet szenvedne.

A termőfölddel kapcsolatban arra törekedtünk, hogy ne csupán a jogosultak, hanem a szövetkezeti tagok, az alapítók, a mindenkori földtulajdonosok jogai se szenvedjenek csorbát a kárpótlási törvény során. Úgy tűnik, reménytelen az a törekvésünk, hogy a kárpótlásra jogosultaknak az a nagy többsége, amelyik szövetkezeti művelésre szeretné bízni visszaszerzett földjét, nagyüzemi művelésre alkalmas, elkülönített táblákban kapja azt meg. A kiparcellázás nagy állami költséggel újabb 10-15 éves földrendezések, táblásítások alapját teremti meg. Ezeket a károkat a már nagyon hiányzó földtörvényben még keményebb vitákban kell majd megpróbálnunk - ha egyáltalán lehet - helyrehozni.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kárpótlási földek kijelölésének ellenőrzése céljából alakuló helyi érdekegyeztető fórumokban ne csupán a jogosultak, hanem a földtulajdonnal rendelkező szövetkezeti tagok és föld nélküli szövetkezeti tagok jogai is kellő védelmet kapjanak. Ezért azt javasoltuk, hogy a jogosultak, az önkormányzat képviselői és a szövetkezeti tagok azonos arányban vegyenek részt a fórum munkájában. Érthetetlen, hogy e javaslatunkat a kormányzó pártok képviselői nem támogatják.

Alapvető ellentétek alakultak ki a szervezeti változások tárgyalása kapcsán. A legszélsőségesebb álláspont - MDF-es képviselőtől származott - az volt, hogy akár egy kilépni kívánó szövetkezeti tag is elérhesse, hogy a szövetkezet vagyonát elárverezzék, ha a közgyűlésen a vagyon megosztásáról számára kedvezőtlen döntés születnék. A szocialista képviselők ezt a koncepciót nem fogadhatják el azért, mert a szövetkezeti tagok többségének sajnos nincs pénze arra, hogy a közös vagyonból vásároljon részt magának, és nem engedhető meg az sem, hogy a megélhetését, a munkahelyét jelentő termelőeszközökből, a tsz-ből egyszerűen kivásárolhassák.

Mi olyan szabályozást tartunk elfogadhatónak, amely lehetővé teszi, hogy ha a tagok egy csoportja, különösen a sok faluból összevert nagy szövetkezetek tagjai külön kívánnak boldogulni, akkor a szövetkezetek működőképességének fenntartása mellett békében elválhassanak, de ez a változás ne hozza kiszolgáltatott helyzetbe a kevés vagyonnal, pénzzel nem rendelkező tagokat, nyugdíjasokat se. A szétválás, a kiválás igazságos vagyonmegosztással járjon és ne kivásárlással! Nem értünk egyet a sok pénzbe kerülő vagyonértékelések előírásával sem, és csak végső soron, a megegyezés teljes hiánya esetén tartjuk megengedhetőnek a bírósági ítélet kikényszerítését.

Tisztelt Országgyűlés! Mi, a szocialista frakció tagjai nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdaságban, a szövetkezetekben a bizonytalanság szűnjék meg, a hiányzó törvények mihamarabb szülessenek meg, de a több ponton még mindig meglevő, jelentős nézetkülönbségek miatt csak a módosító javaslataink sorsának ismeretében dönthetünk e törvények elfogadásának támogatásáról vagy ellenszavazatunkról. Sajnos, mérlegelendő számunkra az is, mi okoz nagyobb kárt: ha egy nem túl jó törvény születik, vagy ha tovább tart a bizonytalanság. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Tarján Lászlóné képviselő asszony a Független Kisgazdapárttól. Bocsásson meg, képviselő asszony, kétperces reflexióra kért lehetőséget Zsiros Géza képviselő úr!

Felszólaló: Dr. Zsiros Géza (FKgP)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP 33-as frakciócsoport)

ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP 33-as frakciócsoport) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Lakos képviselőtársam nagyon szépen ecsetelte a Szocialista Párt elképzeléseit, és én aköré csoportosítanám a mondanivalót, hogy a szövetkezet működőképességének a fenntartása mellett. El szeretném mondani, hogy - legalábbis részünkről - a kolhoztípusú szövetkezést nem kívánjuk fenntartani. Az, hogy valakik majd szövetkeznek, miután a vagyon nevesítésre került, és száz százalékban a kezükbe és a tulajdonukba került, más dolog. Tegyék! Azt a szövetkezetet kell védeni, és nem azt, ami most van.

Másodszor, hogy azonos arányban vegyenek részt a fórumban a szövetkezet megbízottai, a tagok, akiknek van benn a szövetkezetben földje, meg a kárpótlásra jogosultak. Ebből nem lenne semmi más, mint kétharmados többséget kapnának a szövetkezetekben dolgozók, az elnök elvtárs esetleges megbízottai. Hát ezt bizony mi nem szeretnénk!

Még egy. Ugye, nagyon szépen hangzik, hogy a tagok határozzák meg a vagyonnevesítés arányait. Hadd emlékeztessem képviselőtársaimat arra, hogy már volt egyszer egy ilyen, és pont az általam készített módosító indítvány tette ezt ad acta, nevezetesen, hogy ez a felvett fizetés arányában, és így tovább, és így tovább. És mi történt? Hogy a vezető réteg egy nagyon komoly tulajdont és vagyonhányadot szerzett meg a termelőszövetkezetekből, és a tagokat semmizte ki. Ezt szeretnénk továbbra is fenntartani? Hát Isten őrizz! Lehet, hogy ezeknek a volt meg most ott levő vezetőknek nem tetszik, hogy ez a Parlament meg fogja határozni a lehetőségeken belül, hogy egy-egy érdekszféra milyen tól-ig között kaphat tulajdont, de még mindig sokkal jobb, mint hogyha a szabad rablást tennénk lehetővé egy szűk érdekcsoportnak. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Következik Lakos László. Szintén kétperces reflexióra kap lehetőséget.

Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP)

LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)

LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Nem tart addig, Elnök Úr. Köszönöm a figyelmet. Zsiros képviselőtársam javaslata alapján ad acta került a vagyonnevesítés, az Alkotmánybíróság döntése alapján pedig ad acta került a Zsiros képviselőtársam javaslata. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Tarján Lászlóné képviselő asszony, a Független Kisgazdapárttól.

Felszólaló: Tarján Lászlóné dr. (FKgP)

TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP 33-as frakciócsoport)

TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (FKgP 33-as frakciócsoport) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvény alapvető jelentőségű lesz a tulajdonviszonyok átrendezésében. A jelenleg működő szövetkezetek átalakulása - és én is szeretném hangsúlyozni, hogy a demokratikus követelményeknek megfelelő átalakulást értjük ezen - kulcskérdése az eltorzult tulajdonviszonyok felszámolásának a vagyonnevesítés révén. Éppen ezért nagyon fontosnak tartottam és tartom, hogy a vagyonnevesítési szabályok pontos és korrekt módon kerüljenek meghatározásra.

Megítélésem szerint határozott különbséget kell tenni az üzletrészjuttatás kötelező és lehetséges esetei között. Ezért e két esetkört a törvényben indokolt határozottan elkülöníteni. A kötelező juttatás alapfeltételét legalább ötéves szövetkezeti tagsági jogviszony igazolásához javasoltam kötni, tekintet nélkül az esetleges átlépés tényére. Az ötéves tagsági viszonyt azért nem indokolt összefüggésbe hozni az átlépés tényével, és ezzel összefüggésbe hozni, mert sok esetben nem mindig a tag elhatározásán múlott az átlépés, hanem az úgynevezett kettős foglalkoztatási lehetőséget megszüntető jogszabályon. Ezért kezdeményeztem a törvényjavaslat 6. és 8. pontjainak a módosítását.

A törvényjavaslat 2. fejezete többek között a szövetkezetek egyesülésére, szétválására, átalakulására és megszüntetésére vonatkozó szabályokat határozza meg. A javaslat "átalakulás" szóhasználata valójában a gazdasági társasággá történő átalakulás esetére vonatkozik, mint azt már Szabó Lajos képviselőtársam is kifejtette. Helyes tehát, ha ez a tény a törvény szóhasználatában is kifejezésre jut. Ezért javasoltam a törvényjavaslat 27. és 40. §-ainak megfelelő pontosítását.

Az árverés végén a vételárként kifizetett üzletrész a kifizetés tényével megszűnik, tehát nem él tovább, értékét a megvett vagyontárgy testesíti meg, az árverési érték változásának megfelelően. Az árverés végén tehát a kifizetett üzletrészeket nem lehet felosztani, mert az így felhalmozódott üzletrészek mögött nem áll vagyontárgy. Az üzletrészen felül kifizetett készpénzt viszont valamennyi tag között fel kell osztani, mert valamennyi szövetkezeti tag egyben eladó is.

Az előadottakra tekintettel kezdeményeztem a törvényjavaslat 43. §-ának módosítását. Javaslatot tettem a 43. § kiegészítésére is, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat a vagyonértékelésben megállapított szövetkezeti vagyonmérleg pontosítására csak abban az esetben rendelkezett, ha az árverési vételár a kikiáltási árnál magasabb összegben jelentkezik. A vagyonmérleg és a szövetkezeti üzletrészek névértékének korrekcióját azonban nemcsak abban az esetben kell végrehajtani, ha az árverési vételár pozitív irányban tér el a kikiáltási ártól, hanem természetesen akkor is, ha az árverési vételár a kikiáltási ár alatt marad.

Ezért kezdeményeztem a törvényjavaslat 43. §-ának új bekezdéssel történő kiegészítését. Módosító javaslataim egy része beépítésre került a kiegészítő javaslatban, természetszerűen ezeket visszavonom, másrészt viszont a bizottságok egyetértettek azzal. Kérem ugyanerre a tisztelt Házat is. Köszönöm figyelmüket. (Kis taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Pelcsinszki Boleszláv képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ)

PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ)

PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslathoz Futaki Géza képviselőtársammal benyújtott módosító indítványainkkal kapcsolatban kívánok felszólalni.

A vagyonnevesítésre vonatkozó szakaszok kapcsán kifogásoljuk azt, hogy a javaslat szerint az jogosult vagyonnevesítésre, aki 1991. január 1-jén és a törvény hatályba lépésének napján is tagja volt a szövetkezetnek. Ez számunkra érthetetlennek tűnik. Elégséges lenne szerintünk, ha a törvény úgy szólna: mindazok, akik 1991. január 1-jén tagjai voltak a szövetkezetnek, részesüljenek vagyonnevesítésben. Véleményünk szerint is szükséges az, hogy valahol meghúzzunk egy határvonalat, de kettőt fölöslegesnek tartunk.

Szükségesnek tartanánk ezen túlmenően - humanitárius okokból - a vagyonnevesítésben részesülők körének némi bővítését is. Nem tartjuk elfogadhatónak azt a törvénytervezetben lévő megfogalmazást, hogy a kárpótlási törvény végrehajtása kapcsán figyelembe legyen véve a szövetkezet tulajdonába polgári jogcímen került föld is.

A tervezet úgy szól, hogy a szövetkezetnek földalapokat kell elkülönítenie: egyrészről el kell különítse a termelőszövetkezeti tagok tulajdonában lévő földet, el kell különítse azt a földalapot, amelyet a kárpótlási törvény a szövetkezetek föld nélküli tagjainak és alkalmazottainak juttat, tehát azt a 20, illetőleg 30 aranykorona értékű földterületet, el kell különítse a törvénytervezet szerint a szövetkezet az állami tulajdonú földeket, illetőleg a kárpótlási igények kielégítésére szolgáló földterületet.

Mi azt javasoljuk, hogy kerüljön elkülönítésre a polgári jogcímen a szövetkezet tulajdonába került földterület is. Az ilyen jogcímen a tulajdonába került földet a tagság által megtermelt jövedelemből vásárolta meg a szövetkezet. Nem volna igazságos tehát, ha csak azok a föld nélküli tagok és alkalmazottak részesülnének belőle, akik nem rendelkeznek 30, illetve 20 aranykorona értékű földdel.

Szeretnénk összekapcsolni annyiban is a kárpótlási és a szövetkezeti törvényt, hogy a saját jogú kárpótlási jeggyel rendelkező termelőszövetkezeti tagoknak lehetőségük legyen licitálás nélkül megszerezni egykori földterületeiket azáltal, hogy átadják kárpótlási jegyeiket annak a szövetkezetnek, amelynek a tagjai, és ezáltal részarány-földtulajdonossá válhatnának.

E javaslat elfogadása lehetővé tenné, hogy azok a szövetkezeti tagok, akik nem kívánnak magángazdálkodóvá válni, visszakaphassák tulajdonjogukat anélkül, hogy ez lényeges zavart okozna. A kárpótlási igények egy részének ilyen módon történő érvényesítése megakadályozná annak a földtulajdonnak a felaprózódását, amely a szövetkezeti tagok tulajdonát képezi, és egy tagban maradva alkalmasabbá válna a szövetkezeti művelésre az ilyen földterület.

A mai napon megkaptuk Bogárdi Zoltán csatlakozó módosító indítványát, amellyel gyakorlatilag a törvénytervezet csaknem 50%-át új megfogalmazásban nyújtotta be a tisztelt Ház elé. A javaslat kidolgozása kapcsán mi magunk egy tucatnál is több módosító indítványunkat vontuk vissza, mert egy jó részük beépült ebbe a módosító csomagba. Néhányat ezek közül megemlítenék.

Az eredeti megfogalmazás szerint a szövetkezet, ha elmulasztja az előírt határidőig az új törvényre történő áttérést, feloszlatásra kerül. Ez az új tervezetben már nem így van. A szervezeti változások előkészítése a szövetkezet vezetőségének a vezényletével folyt volna le. Javaslataink értelmében a munkaszervezeti egységek egy-egy választott tagja is részt vehet - az új megfogalmazásban - az elképzelések kidolgozásában.

A kiválásra vonatkozó szigorítások, amelyeket oldani szerettünk volna, mezőgazdasági és ipari szövetkezet esetében már nem is szerepelnek az új tervezetben.

Az árveréssel foglalkozó szakaszokhoz benyújtott javaslataink szintén meghallgatásra találtak csakúgy, mint az oszthatatlan vagyon utódszövetkezetek közötti megosztására vonatkozó elgondolásaink.

Néhány kérdésben azonban továbbra sem értünk mindenben egyet, ezért újabb csatlakozó módosító indítványokat kívánunk beterjeszteni a Bogárdi Zoltán által benyújtott anyaghoz. Köszönöm a figyelmet. (Kis taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Rott Nándor képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárttól.

Felszólaló: Dr. Rott Nándor (KDNP)

ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)

ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP) Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez a szövetkezeti átalakulási törvény olyan - elnézést, hogyha nem jól fogom mondani, ez olyan -, mint a matrjoska-baba (Hangok a teremben: Milyen?) ... matrjoska-baba, lehet, hogy nem jól mondom, mert én nem tanultam meg oroszul, úgyhogy... de így hallottam; tudniillik ez kívülről úgy néz ki, mintha egy matyó baba lenne, de ahogy kibogozzuk és levesszük az elsőt, annál inkább úgy néz ki, mint egy valódi matrjoska-baba.

A törvényjavaslat számtalan kritika alá vonható része közül az egyik legsúlyosabbnak azt tartom, hogy a szövetkezetek tartozásait rá akarják osztani a mezőgazdasági földre is, a szövetkezetek földjére is. Ez egy jogi nonszensz, tudniillik a mezőgazdasági földek értékben nem szerepeltek a szövetkezetek vagyonában. Tessenek megnézni: a szövetkezeti mérlegekben a földnek egyszerűen nem volt értéke.

Most egy értéktelen vagyonra miképpen lehet adósságot adni, egy értéktelen vagyontárgyat miképp lehet adósságok értékfedezeteként tekinteni? Nem volt Magyarországon jelzálogtörvény; ami volt, azt nem alkalmazták. Következésképp a szövetkezetek egy olyan tehertétellel, és a szövetkezetből kilépő szövetkezeti dolgozók egy olyan tehertétellel a vállukon kellene, hogy tovább funkcionáljanak, hogy tovább éljenek, amihez semmi közül nem volt. Az a szerencsétlen szövetkezeti tag, akit soha nem kérdeztek meg, hogy hozzájárul-e ahhoz, vagy legalábbis legfeljebb formálisan kérdeztek meg, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a szövetkezet adósságokba verje magát, az most ezeknek az adósságoknak milyen alapon vállalja el a következményét. És azok a bankok, amelyek csődbe ment beruházásokra, csődbe menő szövetkezeteknek felelőtlenül nyújtottak hiteleket, most miért az ebben teljesen ártatlan tagokon próbálják a szövetkezetek átalakulása után, vagy a szövetkezetekből való kiválás után behajtani azokat a kétes követeléseket, amelyeknek a kétes voltához a hitelfelvevővel egyenlő mértékben voltak a bankok is felelősek?

Ami az átalakulásnak egy másik nagyon fontos szempontja: az átalakulási törvény kifejezetten preferálja a részvénytársasággá vagy kft-vé való átalakulást. Ezekhez sokkal kedvezőbb feltételeket, belső átalakulási-jogi feltételeket fűz, mint egyébként. Ezekbe a részvénytársaságokba a jelenlegi törvény szerint be lehet vinni a mezőgazdasági szövetkezetek földvagyonát is. Ez így semmi egyéb, mint a magyar földnek, a mezőgazdasági szövetkezetek földjének "banán" részvénytársaságokba vagy kft-kbe való átvitele, és teljesen összeegyeztethetetlen egyébként az egész nyugat-európai gazdasági struktúrával.

Ha önök végignézik akár a Német Szövetségi Köztársaságot, akár Dániát, nincsenek mezőgazdasági földdel foglalkozó, mezőgazdasági földtulajdonnal működő részvénytársaságok vagy kft-k. Viszont bőven vannak ilyenek Dél-Amerikában és Közép-Amerikában, a "banán" országokban. Ha önök ezt a törvényt változtatás nélkül, jelenlegi formájában fogadnák el, akkor arra tennének felkiáltójelet vagy arra szavaznának, hogy a magyar mezőgazdaságnak jelentős hányadából - legjobb tudomásom szerint a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs listájában benne vannak az állami gazdaságok is - "banán" részvénytársaságok alakuljanak.

Figyelmeztetem önöket, hogy Magyarországon próbáltak már körülbelül 40 évvel ezelőtt gumipitypangot is termeszteni, nem nagyon sikerült. Próbáltak narancsot is: ha mennek Herceghalom mellett, láthatják a vasúti töltésről is a "citrom- és narancsültetvényeket". Nagyon kérem önöket, most ne vigyék abba az országot, hogy banánt próbáljanak termeszteni. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Tellér Gyula képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem érintene olyan sokakat és olyan mélyen a szövetkezeti átmeneti törvény, mint ahogyan teszi, azt mondanám, hogy élvezettel hallgatom azt az eszmecserét vagy azt a vitát, amely itt a szövetkezeti törvény körül kibontakozik.

Rott képviselő úr, Zsiros képviselő úr egyfajta történelmi igazságtételi szempont alapján vizsgálja elsősorban a mai magyar mezőgazdasági szövetkezeteket. Másrészt például Lakos képviselő úr - aki nem akárhonnan veszi a szövetkezetekre vonatkozó ismereteit, hanem a saját hosszú szövetkezeti elnöki gyakorlatából - a tagság érdekére hivatkozik, és rávilágít arra az igen súlyos problémára, hogy ugye, a szövetkezeti tagság jelentős része a szövetkezetben a munkahelyét és fő jövedelemforrását láthatja, és ezért egyre inkább félti azoktól a nehézségektől, amelyek között a szövetkezetek ma vannak, és ennek következtében egyre inkább a sajátjának érzi; míg ismét mások a szövetkezeteket a tőkés társaság felé való mozgástól igyekeznek védeni, talán inkább elméleti, de gyakorlati megfontolásokból is. Itt - mondjuk - Glattfelder képviselő úrra hivatkozom, hogy jómagamat ne említsem ebben a sorban.

Nagyon markánsan megjelennek ebben a vitában azok a nagyobb érdekkörök, amelyek a szövetkezeti törvény körül összecsaptak eddig, és igen érdekes, hogy a szövetkezeti törvénynek nemcsak ez az itteni vitája és mögöttük az a rengeteg bizottsági vita húzódik meg, amelyet lefolytattunk, hanem ezeket a sajátos érdekköröket és érdekösszecsapásokat tükrözi tulajdonképpen ennek a szövetkezeti átmeneti törvénynek egyfajta belső története. Nagyon érdekes és nagyon fontos - bár tudom, hogy most részletes vita van, de meg fogják látni, hogy oda lyukadok ki magam is -, nagyon érdekes és nagyon fontos ennek a belső történetnek a nagy lépéseit végigjárni.

Ugye tudjuk, hogy ennek a törvénynek az a benyújtott formája, amely most előttünk van, már a második. Az első formájának az volt a lényege, hogy a szövetkezet nevesíti a tulajdont, de nem osztja tovább. Annak idején ezt többen megbíráltuk igen erősen, hiszen hamar kikövetkeztethető volt, hogy ez a szövetkezeti status quo-nak a fenntartásához vezet, illetve a status quo megváltoztatását egyfelől a gazdasági racionalitás, illetve a piaci helyzet, másfelől pedig annak a társadalmi csoportnak - most szövetkezeten belüli társadalmi csoportra gondolok - az érdekei és a törekvései határozzák meg, amely leginkább képes a gazdasági racionalitást és a vállalati működést kifejezni. Ez nyilvánvalóan a szövetkezetek elit csoportja.

A második: a kritikák hatására a Kormány - én legalábbis úgy értelmezem, hogy a kritikák hatására - visszavonta a szövetkezeti törvénynek ezt az eredeti formáját, és az újabb forma, amely belépett, amelyet módunk volt tanulmányozni, egy másik végletet tartalmazott. Bevezette ugyanis a nyílt árverés intézményét, és a szövetkezetek nagy többsége igen könnyen került volna abba a helyzetbe, hogy nyílt árverést rendeznek. Megint azt mondom, hogy végigelemezhetjük a szöveget és jól láthatjuk, hogy a nyílt árverés mihez vezet. Ezt Lakos képviselő úr is elemezte, én csak két szóban vagy három szóban hivatkozom rá. Nyilvánvaló, hogy a készpénzzel folytatott árverés azt jelenti, hogy a pénznek nemcsak szaga nincsen, de az eredetét sem lehet pontosan nyomon követni, tehát bármelyik szövetkezeti tag felléphetett volna külső pénzzel vagy még pontosabban fogalmazva: bármelyik szövetkezeti vagyontárgy árverésénél külső tőkeerős vagy pénzerős személyek felléphettek volna szövetkezeti tagokon keresztül, és igen könnyen megvásárolhatták volna a szövetkezetek legértékesebb vagyontárgyait igen olcsón, mert az az ár, amire egy árverésen keresztül el lehetett volna jutni, külső pénzerős embereknek viszonylag alacsony ár lett volna, miközben a szövetkezeten belülieknek esetleg megfizethetetlen.

Ez tehát egy másik véglet volt, mert ez a szövetkezetek legnagyobb részének szétrobbanásához vezetett volna - mezőgazdasági szövetkezetekről beszélek.

Most az a helyzet, hogy egészen a közelmúltban a szövetkezeti törvény belső történetében egy újabb, igen jelentős lépés történt. Az tudniillik, hogy ma kézbe kaptunk egy szövetkezeti törvénymódosító csomagot Bogárdi Zoltán képviselő úrnak az aláírásával. Ez a törvénycsomag olyan irányba tolja el a szövetkezeti átalakulási folyamatot, hogy egyrészt a pénzes, készpénzes árverés intézményének a zárt árveréssé való átalakulása segítségével a vagyont az első lépésben, a vagyonfelosztás első lépésében abban a körben tartja, amelyik körben jelenleg a tulajdonosok vannak, tehát a tagok körében tartja, másrészt pedig - és ez se lényegtelen mozzanat -, hogy a korábbihoz képest több ponton teszi lehetővé, hogy magát az átalakulási folyamatot tagi döntések, tehát a szövetkezetben lévő különböző érdekcsoportok erőviszonyainak megfelelő döntések vigyék előbbre, illetve döntsék el.

Meg kell mondanom, hogy kedvemre való a szövetkezeti törvény belső történetének ez a fajta fordulata és ez a lépés, bár hozzá kell tennem, hogy úgy érzem, még ezen is lehetne és lehet finomítani.

Egyrészt ki lehetne egészíteni ezt a törvénymódosító csomagot a régi hatalmi viszonyok, a szövetkezetekben fennálló hatalmi viszonyok megbontásának egy finomabb technikájával, esetleg meg lehetne tetézni ezt egy olyan státusdöntéssel, hogyha a szövetkezetek tagsága, a tagságának a nagyon nagy többsége, amelyikről feltételezehetjük, hogy már nem manipulálható, már tömegével, érdekeinek sokszínűségével és a viszonylag új helyzettel, ami a szövetkezetekben előállt, kikerüli a manipuláció lehetőségét, akkor a szövetkezeti tagságnak egy ilyen köre legitimálhassa azt a sajátos szervezetet, amelyikben van, tehát egy nagyon nagy többség. A szövetkezeteknek - mondjuk - a 85 vagy 90%-a mondhassa ki arra a szövetkezetre, hogy mindegy, hogy Rott képviselő úr mit mond, mindegy hogy másik képviselő úr mit mond, mi akarjuk ezt a szövetkezetet, nekünk ez így jó, és akkor lehessen a szövetkezet olyan, amilyen, és működhessen tovább.

Ilyen intézmény talán rejtett módon, talán bizonyos döntési procedúrák zugaiban elrejtve most is benne van, de nem ártana nyílttá tenni ezt az intézményt.

A másik fontos dolog, hogy ugyanakkor - erre talán az eddig szólók kevesebb figyelmet fordítottak, ugyanakkor - nagyon fontos érdek fűződik ezzel az átmeneti törvénnyel kapcsolatban ahhoz, hogy bizonyos dinamikus csoportok, amelyek nem akarnak a szövetkezeti keretek között maradni, hanem vagyonnal, földdel saját vállalkozás irányába akarnak menni, akkor is megtehessék ezt jól, és irányíthassák a folyamatot, részt vehessenek a folyamat vezérlésében, ha történetesen a többségi érdek a konzerválás mellett vagy a status quo fenntartása mellett szól.

Ilyen értelmű intézmények kerültek be ebbe a módosító csomagba, de úgy érzem, hogy még a lehetőségek koránt sincsenek kimerítve.

Továbbá úgy gondolom, hogy vagyonosztási intézményekben is volna mit finomítani. Megítélésem szerint az árverés intézményénél, amelyik sokat enyhült azáltal, hogy pénzes árverés helyett csak vagyonjegyes árveréssé változott vissza, sokat finomult ezáltal, úgy gondolom, hogy ennek még mindig igen jelentős konfliktust teremtő ereje van, miután csoportok egymás kirekesztésére játszanak az árverésben. Ennél finomabb technikái is létezhetnek a vagyonfelosztásnak.

Végül megjegyzem, hogy igen fontosnak tartom az oszthatatlan szövetkezeti vagyon kérdését. Ez ugyan egy korábbi fázisában, illetve korábbi helyein van a törvénynek, tudom, hogy itt igen jelentős kontraverziók vannak, mégis azt állítom, hogy először is a fogyasztási szövetkezetek esetében, ahol a legnagyobb arányú a korábban nem a mostani szövetkezetek és szövetkezők által felhalmozott vagyon, hogy ezt a vagyont ne lehessen fölosztani. Nincs rá erkölcsi alap, nincs rá jogalap. De bizonyos mértékig így van ez a másik két szövetkezeti ágazatban is. Ezt a vitát nem akarom újra elkezdeni, hiszen erről volt szó.

És végül meg lehetne jegyezni, hogy - elnézést kérek, azt hiszem elfelejtettem, hogy végül mit akartam megjegyezni. (Derültség, szórványos taps. Közbeszólás: Van ilyen.) De ezzel a mondókámnak koránt sincsen vége, (derültség) hanem beletorkollik voltaképpen egy kérdésbe. Magam azokat az intézményeket, amelyeket itt felsoroltam, igen szükségesnek és a szövetkezeti törvényhez, az eredeti törvényjavaslathoz, vagy Bogárdi képviselő úr javaslatához hozzácsatolandónak vélem.

Ráadásul ezt a javaslatot, amelyik az átmeneti törvény két fejezetét érinti, és a két fejezet 25 paragrafusából 20-ba beleavatkozik, több paragrafust teljesen átalakít és új intézményeket is vezet be, úgy gondolom, hogy indokolt volna alaposabban tanulmányozni - ezt a módosító javaslatot -, és ezért nem tudom, hogy elnök úrnak szándéka volt-e a részletes vitát lezárni, de az a kérésem, hogy a részletes vitát még ne zárja le.

Tudom, hiszen ott voltam, hogy a gazdasági bizottság ennek a módosító csomagnak az egyes tételeit tárgyalta. De azt is tudom, mivel ott voltam, hogy egy - első fogalmazvány vagy egy első változat volt, ami ott kezünkbe került, és menet közben, vita közben sokat alakult ez a szöveg, sőt első ránézésre azt állapítom meg, hogy még ahhoz a formájához képest is más több helyen ez a szöveg, mint ami a gazdasági bizottság némileg toldozó-foldozó műhelyében kialakult.

Ugyanakkor olyan megállapodás is született, vagy talán a megállapodás szó erős, de mondjuk, volt egy olyasfajta egyetértés a bizottság tagjai között, hogy azok közül az intézmények közül, amelyeket én hiányoltam ebből a csomagból, még ehhez csatlakozva benyújthassak csatlakozó javaslat formájában.

Ezért úgy gondolom, hogy nem alaptalan a kérésem a részletes vita le nem zárását tekintve.

Ehhez egy dolgot, vagy két dolgot szeretnék hozzáfűzni, remélem, a másodikat nem fogom elfelejteni, miközben az elsőt elmondom.

Az első dolog, hogy ebben semmiféle obstrukciós szándék nincsen, a másik dolog, hogy amenynyire én a Parlament jelenlegi munkarendjét ismerem, mondjuk, egy 27-i délelőtti lezárása a részletes vitának semmit nem módosítana, hiszen 27-én ki lehetne osztani azt a módosító javaslatot, amelyet beterjesztendő volnék, és ezt az amúgy is 28-ára kitűzött gazdasági bizottsági ülés, amelyiknek amúgy is a szövetkezeti törvényhez azóta beérkezett módosító javaslatok tárgyalása a feladata, meg tudná tárgyalni.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Kétperces észrevételre kért lehetőséget Szabad György elnök úr.

Felszólaló: Dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke

SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke:

SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid reflexióval szeretnék élni a Szabó Lajos által előadottakra. Nagy nyomatékkal szeretném támogatni az általa olyan fontosként felidézett tagosítási lehetőséget.

Én úgy gondolom, hogy kicsit ismétlődik az, ami a XIX. században Magyarországon lejátszódott a feudalizmus felszámolásakor. A birtokrendezés kérdéskörében minden lépéssel azzal egybekapcsolódott a tagosítás lehetőségének biztosítására irányuló törekvés. Az 1836. évi VI. és X. törvénycikkek már erre fölhívják a figyelmet, és végigkíséri a századot az erre való biztatás.

Most van egy nagy lehetőségünk arra, hogy sok tekintetben párhuzamosnak minősíthető birtokrendezés során - hiszen az egész átalakulásunk a diktatúra idején végbement refeudalizáció felszámolásával erősen kapcsolatos - ennek a lehető legnagyobb nyomatékot adjuk.

Tehát e tekintetben messzemenően támogatom a Szabó Lajos által elmondottakat.

Még egy gondolat, amit ugyanígy fel lehetne vezetni történetileg. Az, hogy az egész folyamatban az előzetes megegyezést szolgáló tárgyalások intézményesítését - úgy ahogy ő előadta - ugyancsak kívánatosnak tartom. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Ugrin Emese képviselő asszony, a Fiatal... (derültség) Független Kisgazdapárttól.

Felszólaló: Dr. Ugrin Emese (FKgP)

UGRIN EMESE, DR. (FKgP 12 tagú képviselőcsoportja)

UGRIN EMESE, DR. (FKgP 12 tagú képviselőcsoportja) Köszönöm. Ezt bóknak veszem.

Elnézést kérek, csak néhány szóval szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét néhány módosító indítványra, annál is inkább, mert elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetekről beszélt a tisztelt Ház. Hála Tellér Gyula képviselőtársunknak, aki néhány, a fogyasztási szövetkezettel kapcsolatos problémát is felvetett.

A mi módosító csomagunkba annak idején betettünk néhány módosító indítványt az ipari szövetkezetek problémáival kapcsolatosan. Úgy érzem, hogy ez a kérdés elég fontos, hiszen az ipari szövetkezetek zöme át fog alakulni. Mivel ezek a szövetkezetek nem kis, hanem többnyire már nagyobb gazdasági egységet is jelentenek, az ő működésük a jövőben nem érdektelen a számunkra. Ezért elmondanám a törvény néhány olyan §-át, ahol módosító indítványt javasoltunk.

Ilyen volt a 4. § (1) bekezdése, amely a vagyon teljes nevesítésével foglalkozik, és az Áfész, valamint az ipari szövetkezetek számára sem teszi lehetővé, hogy a vagyon teljes egészét nevesíteni lehessen.

Itt 10-30%-nyi vagyont határozott meg az eredeti törvénytervezet, mondván, hogy ez szociálpolitikai célokat fog szolgálni. Az aggodalom azért merült fel - hiszen tudják talán -, hogy korábban létezett az úgynevezett Szövetkezeti Vagyonkezelési Alap, és mivel a törvénytervezet jelen pillanatban nem mondja meg, hogy ez a 10-30%-nyi visszatartott közös vagyon hogyan kerül kezelésre, milyen formában fog ez valóban szociálpolitikai célokat szolgálni, félő, hogy esetleg az ipari szövetkezetek esetében ezek a régi struktúrák: szövetkezeti vagyonkezelő egységek, fenn fognak maradni.

Ugyanakkor viszont - amelyik már a 4. § (3) bekezdésében jelenik meg - érthetetlennek tűnik egy másik kérdés: miért tesz különbséget a törvény a kisszövetkezetek és a nagy ipari szövetkezetek között. Ez annál is inkább izgalmas, hiszen - talán tudják - az eltelt években a kisszövetkezetek előnyösebben voltak megítélve, mint az ipari szövetkezetek, és nem egy nagy ipari szövetkezet alakult át ezért mesterségesen kisszövetkezetté. Csak egy példát talán, amely eléggé ismert: a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet, amelyik 700 tagjából 600-at átminősített alkalmazottnak, 100-at megtartott szövetkezeti tagnak. Ez egy olyan előnyt adott ennek a szövetkezetnek, hogy béralapot tudott fejleszteni, kiadta a dolgozóknak a részjegyet. A törvény eredeti javaslatát tekintve pedig most ez a 600 ember ugyanúgy visszaléphet - aki részjegyeit, üzletrészeit kiváltotta, megkapta, magasabb fizetést kapott -, visszatagosítható ugyanúgy, mint azok az emberek, akik a kockázatot is vállalva ezeket az előnyöket nem élvezték.

Ezt méltánytalannak tartjuk, és módosító indítványunkat ezekkel a megkülönböztetésekkel kapcsolatosan nyújtottuk be, figyelembe véve a tagi kockázatot vállaló embereknek is a helyzetét.

Felmerült az a gondolat - természetesen ez az indoklásból nem derült ki -, hogy esetleg ez a megkülönböztetés abból fakad, hogy az ipari szövetkezetek kaptak volna állami támogatást. Azt viszont illő tudni, hogy nagyon kevés szövetkezet kapott állami támogatást - ami pedig volt, azt az OKISZ-on keresztül 85-88 között teljesen megváltották -, tehát ez sem magyarázat arra, hogy a törvény eredeti 4. §-át megtartsuk.

Volt egy harmadik módosító javaslatunk, amely a vagyonnevesítésben részesülők körét - a 6. és a 10. § - kizárólag csak a tagsági viszonyhoz kötötte, és a tagsági viszonyban eltöltött időhöz, ugyanakkor azonban nem érinti azoknak a körét, akik munkájukkal, tudásukkal járultak hozzá a vagyon felhalmozásához.

Ez - véleményünk szerint - az ipari szövetkezeteknél sokkal élesebben jelenik meg, mint a mezőgazdasági szövetkezeteknél, hiszen egy ipari szövetkezet fennmaradását, a piacon való maradást, a termékfejlesztést, a műszaki-értelmiségi munka erősen meghatározza. Ezeknek az embereknek a tagosításból való kimaradása vagy hátrányos helyzete, úgy érezzük, hogy indokolatlan és méltánytalan, és a jövőben kifejtendő munkájukat is nagymértékben befolyásolhatja.

Ugyanakkor felmerül az a gondolat, hogy esetleg az indoklásban benne van, hogy a jelenlegi vezetőség a tagosításkor - ha közgyűlés kezébe adjuk ezeket a jogokat - esetleg zsarolhatná a tagságot, vagy kézben tarthatná. Úgy gondoljuk, hogy ez a veszély nincs jelen, hiszen a törvény értelmében új választásokat kell tartani. Teljes mértékben a tagság fogja eldönteni, hogy igazában kiket fogad el hiteles vezetőinek, hiteles embereinek.

Van még egy nagyon fontos pontja ennek a törvénytervezetnek, amely véleményünk szerint visszaélésre ad alkalmat: ez a 7. § (1) bekezdésének a) pontja, amely azt mondja ki, hogy akik 1987. december 1-je után szövetkezeti tagságukat megszüntették, bejelentés alapján visszanyerhetik tagságukat. Az előbbi szarvasi példát idézve - de számtalan hasonló szövetkezeti példát tudnánk elmondani az ipari területen működő szövetkezetek esetében - úgy gondoljuk, hogy nem mindegy, hogy valaki önként vállalta a korábbi tagsági viszony megszüntetését, vagy erre felszólították bizonyos más meggondolások alapján. Mert azok az emberek, akik önkéntesen vállalták a kilépést és élvezték a kilépéssel járó összes anyagi előnyt abban a pillanatban, azoknak az embereknek nem valószínű, hogy méltányos most ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket személy szerint is visszaadni, kockázatot nem vállalva, mint azoknak, akik benne voltak és vállalták azt, hogy nem nyúlnak az előnyökhöz és a pénzükhöz.

A 10. § (83) bekezdésében szintén egy módosítást javasoltunk. A korábbi jogszabályok alapján 1988. december 31-ei vagyon 50%-a a részjegytőke és a célrészjegytőke kivételével már felosztásra került, és értékpapírok formájában a legtöbb szövetkezetben forgalomban van, a dolgozók ma is sok helyen egymás között adják-veszik. Ezen értékpapírok után az első tulajdonosok a névértéknek megfelelő 20%-os adót ki is fizették az államnak, igen sokan pedig eladták az értékpapírjaikat. Ez különösen az ipari szövetkezetek esetében gyakori. A forgalomban lévő értékpapírokat pedig már lehetetlenség lenne visszavonni, vagy ha ez megtörténne, akkor az egész folyamatot komolytalanná tenné a jövőre vonatkozólag. Ezért úgy gondoljuk, hogy a törvény ezen §-a csak a még fel nem osztott vagyonra vonatkozzon, még abban az esetben is, ha véletlenül, netalántán, valaki nagyobb vagyonrészt kapott volna ebben az elosztásban, mint amennyi a jelenlegi átgondolás alapján megilletné; pontosan azért, hogy hiteles legyen ezeknek az értékpapíroknak az adás-vétele, vásárlása, és hogy ne kerüljünk ellentétbe a korábbi, ugyanezen Ház által meghozott szabályokkal és törvényekkel.

Végezetül, még volt egy módosító indítványunk a 38. §-sal kapcsolatosan, ez a vagyonértékeléssel kapcsolatos. Méltánytalannak tartjuk azt, ha egy szövetkezet átalakul társasággá, és ezt az átalakulást egyetlenegy ember nem helyesli - mégpedig egy olyan ember, aki nyilván azért, mert nem helyesli - nem is akar az átalakuló társaságnak a tagja lenni, akkor kérheti a vagyonértékelést, hiszen ez egy óriási összeg, és éppen az ipari szövetkezeteknél a későbbiekben ez egy rettenetesen nagy kiadás, az eljövendő tagságot és a társaságot terhelné meg. Jelen pillanatban a vagyon egy-két százalékát kérik egy ilyen munkáért. Hogyha egy 500 milliós tőkével rendelkező jelenlegi ipari szövetkezetről beszélünk, akkor az 5-10 millió forintos költségbe fog kerülni egyetlenegy szavazat miatt. Ezért mi a javaslatunkban kértük azt, hogy legalább az egyszerű többség szavazata kelljen ahhoz, hogy ilyen óriási pénzkiadásra kerülhessen sor az átalakulás során. Úgy gondolom, hogy ez ismét méltányos, hiszen egy ember kritikája másoknak komoly veszteséget is okozhat. És hát, természetes, hogy ez a vagyonértékeléssel kapcsolatos paragrafus sokkal inkább a társaságoknak és vagyonértékeléssel foglalkozó vállalkozásoknak az érdekeit szolgálja, nem annyira a szövetkezeti átalakulást.

Van ennek egy másik csapdája is, megmondom őszintén, itt csak a figyelmet szeretném felhívni rá, de ugyanakkor nem tudtuk hogyan beilleszteni a módosítási indítványaink sorába. Ez pedig az, hogy a felértékelt vagyon az esetek többségében mindig nagyobb lesz mint a könyv szerinti érték. Itt például az ingatlanok értékváltozására gondolunk, és ezt a többlet-különbséget - amennyiben a vagyon felosztásra kerül - számvitelileg le kell könyvelni mint vagyonnövekményt. A törvényjavaslat azonban nem rögzíti azt, hogy ezután a növekmény után ki fog adózni, hogyan fog adózni, kit terhel például egy nagyobb szövetkezet több részre szakadása esetén ez a plusztöbblet. Nem tudom, talán lehet, hogy van valami olyan része a törvénynek, amely erre válaszol, ám mi nem találtuk meg, de úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, amit rögzíteni kellene. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Kétperces válaszra kért lehetőséget Tellér Gyula képviselő úr, megadom a szót.

Felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ugrin Emese képviselőnő! A felszólalásának egyetlen egy mozzanatához szeretnék egy megjegyzést fűzni. Úgy gondolom, hogy a szövetkezeti oszthatatlan alapoknak a funkciójával kapcsolatban nem vagyunk egy nézeten. És szeretném ezt a különbséget hangsúlyozni. Igaz ugyan, hogy a kormánypártok részéről, amikor megjelent az oszthatatlan alap fenntartása iránti nyomás, akkor az elfogadást egy olyasféle magyarázó rendszer követte, hogy igen, legyen oszthatatlan alap, mert ez szociálpolitikai funkciókat tölthet be a szövetkezetben. Igen, legyen oszthatatlan alap vagy lehet oszthatatlan alap, hiszen állami hozzájárulás is megjelenik a szövetkezetek felhalmozásában. Az én érvelésem - talán nem veszik szerénytelenségnek tisztelt képviselőtársaim, de azon kevesek között voltam, akik igen régóta úgy ítélik meg -, hogy az oszthatatlan alap intézménye nem szocialista vagy sztálinista intézmény, hanem, mint oly sok minden mást, felhasználták az oszthatatlan alapot egy bizonyos kontextusban valamire.

Az oszthatatlan alap intézménye a szövetkezeti önsegélynek a generációk közötti kiterjesztése, vagyis magyarán szólva: az oszthatatlan alap az a vagyon, amit az egyik generáció halmozott fel azért, hogy a másik generáció a saját tevékenységét meg tudja ezzel a vagyonnal támogatni. Ez a funkciója, és természetesen azokat az érveket sem zárom ki, amik elhangzottak, de ez a fő érv mellette. És ismét mondom, semmi okunk, semmi erkölcsi és jogi alapunk, hogy olyanoknak a felhalmozását, akik már nincsenek a szövetkezetben, odaajándékozzuk azoknak, akik most ott vannak. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Ugrin Emese kétperces reagálásra kér lehetőséget.

Felszólaló: Dr. Ugrin Emese (FKgP)

UGRIN EMESE, DR. (FKgP 12 tagú képviselőcsoport)

UGRIN EMESE, DR. (FKgP 12 tagú képviselőcsoport) Én azt hiszem, hogy el tudnánk vitatkozni, de talán egy dologra hívnám fel a figyelmét, hogy például az ipari szövetkezetek esetében azt hiszem, egészen más a helyzet, mint a mezőgazdasági szövetkezetben, ahol a régi tagság például felhalmozott iksz vagyont. Hát, az ipari szövetkezeteknek jelentős része úgy jött létre, hogy - most hadd mondjak egy buta példát - volt tíz pici maszek köznyelven kifejezve, akik (mit tudom én) írószer- vagy tolljavítással foglalkoztak, és ahhoz, hogy megőrizzék a kis üzletüket, összeálltak, hogy egyáltalán életben tudjanak maradni. Ezek az ipari szövetkezetek, amelyek ma is léteznek és fennállnak, jelentős részben oly mértékben lépték túl azt a bizonyos kezdeti vagyont, hogy azt nem lehet ma már például egy - mondjuk - 500 milliós alaptőkével rendelkező ipari szövetkezetnél 10 vagy 30%-ban mérni. Tehát én úgy gondolom, hogy akkor törvényben méltányosan kellene - ha az ön gondolatát elfogadom - méltányosan kellene, adott szövetkezettípushoz igazítva, hogy kinek mennyi az oszthatatlan vagyona. Tehát van egy ilyen fejlődés is. És elismerem azt, hogy nem minden szövetkezet esetében, de azok, akik már valóban olyan nagyokká növekedtek, hogy majd részvénytársaságokká vagy egyéb nagyobb ipari társulattá fognak átalakulni, ott ezeket a régi pici boltokat nem lehet már ilyen nagy százalékban, 30%-ban számolni - gondolom én. Köszönöm.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Újabb viszonválaszra kér lehetőséget Tellér Gyula képviselő úr. Kérem. (Morajlás a teremben.)

Felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ) Köszönöm Elnök Úr! Magam is úgy gondolom, hogy egy ilyen, egyre inkább a szakmai oldal felé tolódó vita nem tartozik ide. Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy nemcsak alapítók halmoztak fel ipari szövetkezetekben vagyont. Felhívom a figyelmét a képviselőnőnek, hogy a hatvanas és a hetvenes években, meg a nyolcvanas években is általában 45%-os volt a munkaerőforgalma az ipari szövetkezeteknek. Vagyis magyarán szólva: azt a vagyont, amit most 150 vagy 200 ember között nevesítünk, azt esetleg kétezren halmozták föl. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Szólásra következik dr. Sipos Imre képviselő úr, Független Kisgazdapárt.

Felszólaló: Dr. Sipos Imre (FKgP)

SIPOS IMRE, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport)

SIPOS IMRE, DR. (FKgP 33 tagú képviselőcsoport) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kötődve a szövetkezeti törvényhez tett hozzászólásomhoz, ismét azzal kezdeném, hogy módosító javaslatom nagy részét szövetkezeti vezetőkkel, valamint a szövetkezeti tagsággal történő konzultáció alapján tettem meg. Ismét a törvényjavaslat hiányosságainak kiküszöbölésével szeretnék módosító javaslataimban hozzájárulni egy minden igényt kielégítő, a jövő tagságának az igényeihez alkalmazkodó átmeneti törvény meghozatalához.

A 7. § (1) bekezdése régi igényt próbált kielégíteni, és módosító javaslatom arra irányult, hogy azokat, akik becsületes munkával 15-20, esetleg több évet dolgoztak egy adott szövetkezetben, ne legyenek kizárhatók a vagyonnevesítésből, mert személyes problémák miatt és egyéb más módon kényszerültek a szövetkezetet elhagyni, vagy esetleg saját jószántukból, bár azt hiszem, ez a kevesebb létszám, inkább az erőszakos eltávolítások vannak többségben; akik ezen paragrafus hatálya alatt nem lennének részesei a nevesítésnek.

A módosító javaslatom arra irányult, hogy a törvényjavaslat által 1987. december 31 után akik tsz-tagok, azok minden megkötés nélkül legyenek jogosultak a vagyon nevesítésére. Azóta megegyezés történt a pénzügyi tárcával, és csak utalni kívánnék, hogy 10. § (1) bekezdésére irányuló módosító javaslatom az illeték ingyenességét próbálja biztosítani úgy a kárpótlandó volt tulajdonosok, illetve örököseik részére, de nem kevésbé a tagi tulajdonnal rendelkező és új területen földdel rendelkező résztulajdonosok részére is.

Erre különben demokrata fórumbeli képviselőtársaim csatlakozó módosító indítványt adtak be, amivel a magam részéről nagyon egyetértek, mert méltánytalanság volna kizárólag a kárpótlandó volt tulajdonosok illetékmentességét garantálni a részarány-tulajdonosokkal szemben.

A földek kijelölésének a törvényességi felügyeletét úgynevezett fórum - már Szabó Lajos képviselőtársam is említette - rendezné. Módosító javaslatomban egy kompromisszumos megoldást javasolnék a tisztelt Háznak elfogadásra. Ugyanis az eredeti törvényjavaslat 3-tól 11 főt rendel és biztosít a kárpótlandó tulajdonosok megbízottjaként a fórumba, illetve a bizottságba delegálni. Énszerintem ez nagy létszám, és tulajdonképpen ennek a bizottságnak bizonyos mértékig paritásos, tehát részarányos alapon kell konszenzusra jutnia a földterületek kijelölésével kapcsolatban. Véleményem szerint sokkal jobb, hogyha kevesebb embernek kell dönteni igazságosan, hamarabb lehet egyezségre jutni. Tehát én azt javasolom, hogy a részarány-tulajdonosok képviselője, a kárpótlandók képviselői közül maximum 3 fő, az önkormányzat képviselője és egy a szövetkezet képviselője közül alkossa ezt a bizottságot, amely el fogja dönteni azt a sokrétű követelményt, amelyet a szövetkezeti törvény, az átmeneti törvény, illetve a kárpótlási törvény a földterületek kijelölésével kapcsolatban szab.

Szövetkezeti vezetők véleményét tolmácsolom akkor, amikor nagyon aggályosnak látják, hogy ez a sokrétű követelmény egyazon területen bizonyos földterületek kijelölésénél érvényesíthető. Gondolok itt arra, hogy egyezzen meg az átlagos aranykorona-értékkel, a lehető legközelebb legyen a károsultak lakóhelyéhez, de a megfelelő meliorációs munkák továbbvihetők legyenek, és így tovább. Tehát ez mind nagyon sok követelmény, amelyet egy és ugyanazon terület kijelölésekor végre kell hajtani és figyelembe kell venni. Tehát ennek a bizottságnak a munkája igen nagy körültekintést igényel. Azt hiszem, hogyha négy-öt fővel képviselik magukat a bizottságok egy-egy önkormányzat területén, akkor talán jobban és könnyebben tudnak konszenzusra jutni.

Az átmeneti törvény 2. § (3) bekezdését szeretném módosító javaslatommal olyan módon korrigálni - és kérem a tisztelt Ház támogatását -, amely szerint, ugye 1992. december 31-ig van az átmeneti törvény hatálya mezőgazdasági és ipari szövetkezetek esetében. Én azt hiszem, hogy azok a szövetkezetek, amelyek az átalakulási procedurában elöljárnak, és hamarabb meghozták a vagyonnevesítést, illetve az átalakulást, azok ezen közgyűlés határozata után, átalakulásuk és vagyonnevesítésük után kizárólagosan a szövetkezeti törvény hatálya alá tartozzanak. (Közbeszólás jobbról.)

De nem 1992. december 31-ig. Ez a végső határidő. Tehát akik átalakultak, azok után a szövetkezeti törvény szerint ne lehessen ebbe belekötni, további földet kivenni vagy oda becsatlakozni.

Végezetül a 39. § (1) bekezdését oly módon szeretném módosíttatni, amely szerint a szövetkezet hitelezőinek ne a hozzájárulása legyen szükséges a vagyonértékeléshez és a vagyoncsoportosításhoz, hanem csak véleményezése. Tudniillik egy lehetetlen helyzet alakulna ki, hogyha teljesen kívülállók, mint hitelezők, beleszólhatnának érdemlegesen a szövetkezet vagyonértékelésébe. Én azt hiszem, mindenképpen indokolatlan lenne ez, és én úgy gondolom, hogy a szövetkezetnek saját döntési jogának kell lenni. A hitelezők a legjobb megoldás megkeresésében és megtalálásában véleményezési joggal rendelkezhetnek, de egyébként nem indokolt ezt náluk tovább fokozni.

Én köszönöm szépen, ennyit szerettem volna, és kérem a tisztelt Ház támogatását. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Reagálásra kér szót dr. Szabó Lajos képviselő úr, Független Kisgazda Párt.

Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP)

SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)

SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is megköszönöm Szabad György képviselőtársamnak a támogató hozzászólását, és én most innen kérem az itt ülő földművelésügyi miniszter urat arra, hogy nagyon is komolyan tűzze a Földművelésügyi Minisztérium programjába azt az úgynevezett polgári tagosítást, ami a magyar mezőgazdaságnak egy 150 éves igénye. Rendkívül fontos dolog és történelmi jelentőségű lesz, a Kisgazdapárt földművelésügyi minisztere beírja nevét a magyar mezőgazdaság történetébe, ha ezt a programot korrektül végrehajtja. El se tudjuk képzelni, hogy a szövetkezeti törvény végrehajtásánál milyen rendkívül sok akadálya van például annak a hallatlan zilált, rendezetlen földhasználati és földtulajdon viszonynak, ami például a szakszövetkezeteknél van. Ez még megint egy külön misét megérne.

A másik megjegyzésem Tellér Gyula képviselőtársam felé. Mi nem ellenezzük azt, hogy legyen osztatlan szövetkezeti tulajdon, és én értem, hogy ő szövetkezetelméleti meggondolásokból miért tör e mellett pálcát. Ebben teljesen igaza van. Azonban azt mondjuk, hogy most igenis csináljunk egy fait accompli-t, osszuk fel azt a szövetkezeti vagyont azok között, akik annak a lérejöttében közreműködtek. Akár úgy, hogy a vagyonukkal, mert vagyonnal járultak hozzá, akár a munkájukkal; de ne csak azok részesüljenek ebben, akik most a szövetkezet tagjai, hanem mindazok, vagy azoknak az örökösei, akik ennek a vagyonnak a létrehozásában közreműködtek. És ezek után adjunk lehetőséget arra, hogy saját akaratukból, önként elhatározásukból olyan osztatlan vagyonrészt és olyan szociális vagy bármilyen támogatási alapokat képezzenek, mint amilyenre őnekik igényük vagy vágyuk van.

Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Szólásra következik dr. Kiss Róbert képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége.

Felszólaló: Dr. Kiss Róbert (SZDSZ)

KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ)

KISS RÓBERT, DR. (SZDSZ) Néhány rövid gondolatot szeretnék mondani a törvényjavaslat és a természetvédelem kapcsolatáról, illetve erről a módosító javaslatról, amit benyújtottunk. Néhány szóban erről már említést tett Szeleczky Zoltán is a korábbiakban.

Ez a törvényjavaslat, amely 3628-as számon került beterjesztésre, tulajdonképpen ugyanazt a szöveget tartalmazza és ugyanazokkal a szóhasználatokkal, ugyanazokkal a szakaszokkal rendelkezik, mint ami a kárpótlási törvényben volt a védett természetvédelmi területek tekintetében.

Azt gondolom, hogy ez azért is szükséges, hiszen nem lehet különbséget tenni - legalábbis ebből a szempontból - azok között, akik a kárpótlás útján jutnak a földterülethez, illetve azok között, akik a szövetkezeti tulajdon felosztása útján. Ennek van egy másik, nemzetközi oldala is, hiszen mindannyian tudják talán, hogy az IUCN az idén a magyarországi nemzeti parkokat ötödik osztályúvá minősítette viszsza, és az IUCN ajánlásában szerepel egy olyan rész is, hogy a fokozottan védett területeken, a nemzeti parkokban és a nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó területeken csak természetvédelmi tevékenység folyhat, és ezzel lehetőség nyílna arra, hogy ezek a természetvédelmi tevékenységek a volt szövetkezeti tulajdonú területeken is folyjanak.

A másik az eljövendő tulajdonosoknak, illetve a szövetkezeteknek is az érdeke, tekintettel arra, hogy a csereföld esetében már nem állna fönn korlátozás, hiszen a jelenlegi védett területeken vagy a védelemre tervezett területeken különböző korlátozások állnak fönn, amelyek korlátozzák a tevékenység módját, illetve a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötik. Ezek a területek a továbbiakban szintén érdeke azoknak, akik ezek útján jutnak csereterületekhez, hiszen a védett természeti területek általában igen alacsony aranykorona értékű területek, és mezőgazdasági művelésre általában igen kevéssé alkalmasak.

Még egy megjegyzés a Szeleczky Zoltán által korábban elmondottakhoz. Ő azt mondta, hogy az ellenzék is elismeri a kormányprogram környezetvédelemre vonatkozó részeinek az érdemeit. Valóban azt gondolom, hogy a kormányprogramban, de kifejezetten csak a kormányprogramban vannak olyan érdemek, amelyek a környezetvédelemre vonatkoznak; ezek azonban sajnos a Kormány eddigi másfél-, közel kétéves tevékenységére egyáltalán nem mondhatóak el. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Igen, Bogárdi képviselő úr kért szót.

Felszólaló: Bogárdi Zoltán (MDF)

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)

BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem szeretném, ha úgy zárnánk le ezt a vitát, hogy néhány kérdést nem tisztáztunk.

Szabad elnök úr hozzászólt a tagosítás ügyéhez. Annyit szeretnék ezzel kapcsolatosan mondani, hogy nagyon szép gondolatok, rendkívül fontosak, de e törvényen belül nem megoldhatók.

Azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy két teljesen külön dologról van szó. Külön jelölik ki a földet kárpótlásra, külön jelölik ki a szövetkezetben dolgozó tagok tulajdonába visszaadásra. Ezt a kettőt e törvény keretein belül nem lehet összehozni. Ez egy másik törvény vagy egy jelentős propaganda hatása lehet, de itt kezelhetetlen ez a kérdés. Rengeteget gondolkodtunk ezen a dolgon, de nem tudjuk, ebben a törvényben nem tudjuk megoldani.

A másik pedig: Sipos képviselő úr fölvetette, hogy ne kelljen alkalmazni ezt a törvényt akkor, ha átalakultak. Erre ajánlom a 2. § (3) és (4) bekezdését, ezt a kérdést megoldja. Nem kell alkalmazni. Ha átalakultak a szövetkezetek, akkor már az új szövetkezeti törvény vonatkozik rájuk és nem az átalakulási. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselő nem jelezte felszólalási szándékát. A részletes vitát azonban nem zárhatjuk le, miután kapcsolódó módosító javaslatot nyújt be Tellér Gyula képviselő úr.

Kérem ezért az érdekelt bizottságokat, hogy a két ünnep között ezt tárgyalják meg. Szombat délelőtt bizottsági ülés..., illetve bocsánat, ünnep után bizottsági ülések lesznek, kérem, tűzzék ezt napirendre.

Most pedig, tisztelt Országgyűlés, megkísérelünk döntést hozni személyi javaslatokról. Ezért kérem képviselőtársaimat, akik hallják, fáradjanak a terembe; közben a csengő szól. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! A szünet előtti bejelentéssel összhangban javaslatot teszek az ülés tárgysorozatának kiegészítésére.

Indítványozom, hogy az Országgyűlés a mai ülésnap tárgysorozatát egészítse ki a személyi javaslatokról szóló döntéssel. Új bizottsági tagok választásáról van szó.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e ezzel. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. Az ülés határozatképtelen.) Kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet. Megismételjük a szavazást; talán nem mindenki tudott még szavazni.

Kérem a technikusokat, intézkedjenek, Katona Béla gépe nem működik, kérem bekapcsolni.

Tehát indítványozom az Országgyűlésnek, hogy a mai ülésnap tárgysorozatát egészítse ki a személyi javaslatokról szóló döntéssel; bizottsági tagok választásáról van szó.

Kérdezem, hogy az Országgyűlés egyetért-e a javaslattal. (Zaj, mozgolódás.) Kérem, kinek nem működik a gépe? (Közbeszólások: Senkinek! - Az ellenzéknek! - Derültség.)

Kérem szépen, most senkinek nem működik jelenleg. Majd ha bekapcsolják a jelzőtáblát, akkor kérem, hogy szavazzanak. (Rövid szünet.)

Kérem a táblát beállítani! (Rövid szünet.) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e az általam előterjesztett javaslattal. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. Az ülés határozatképtelen.)

Igen, 5 államtitkárral sem elegendő. Kérem, Eörsi Mátyás képviselő úr!

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ)

EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)

EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Azt hiszem, az a helyzet, hogy házelnöki instrukcióra bizottságok üléseznek, mindenfajta ellenzéki tiltakozás ellenére. Ez a végeredmény. (Közbeszólások)

Úgyhogy kérem szépen elnök úr tisztelt intézkedését annak érdekében, hogy az alkotmányügyi bizottság, a szociális bizottság fejezze be a bizottsági működését, és térjen vissza a terembe szavazni. Köszönöm szépen. (Zaj. Közbeszólás a bal oldalról: a FIDESZ is ott ül, igaz?)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Igen, Szabad György úr kér szót.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Szabad György, az Országgyűlés elnöke

SZABAD GYÖRGY, DR. az Országgyűlés elnöke:

SZABAD GYÖRGY, DR. az Országgyűlés elnöke: A dolog tisztázása érdekében szeretném helyesbíteni Eörsi Mátyás kijelentését.

Nincs házelnöki instrukció arra, hogy egyidejűleg ülésezzenek. A házelnök lehetővé tette, hogy bizottsági elnökök a saját megítélésük szerint, ha szükségesnek tartják, ülésezhessenek. Ugyanakkor a házelnök ma reggel a házelnöki értekezleten felkérte az apparátust, hogy a határozathozatal elrendeléséről azonnal tudósítsa az ülésező bizottságokat, hogy azok felfüggesztve ülésüket, a határozathozatalban részt vegyenek.

Házelnöki instrukció csak arra vonatkozóan volt, hogy határozathozatal idején nem ülésezhet más bizottság. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon. Közbeszólások a bal oldalról.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! A bizottságokat értesítettük. Ezek szerint nem érkeztek vissza kellő létszámban.

Tízperces technikai szünetet rendelek el. Kérem, hogy utána pontosan jöjjenek vissza képviselőtársaim!

(Szünet: 16 óra 40 perctől 16 óra 53 percig.)

Határozathozatal az ülés tárgysorozatának kiegészítéséről

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! A szünet előtti bejelentéssel összhangban ismételten javaslatot teszek az ülés tárgysorozatának kiegészítésére. Indítványozom, hogy az Országgyűlés a mai ülésnap tárgysorozatát egészítse ki a személyi javaslatokról szóló döntéssel. Bizottsági tagok választásáról van szó.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e ezzel a javaslattal. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. A Ház határozatképtelen.) Kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet.

Ismét megkíséreljük a szavazást. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e a tárgysorozat kiegészítésével. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. A Ház határozatképtelen. A FIDESZ-frakcióból többen bejönnek. Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Tehát indítványozom, hogy az ülésnap tárgysorozatát egészítse ki a személyi javaslatokról szóló döntéssel. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e ezzel. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 186 "igen" szavazattal, 4 ellenszavazattal 5 tartózkodás mellett a tárgysorozatot kiegészítette.

Személyi javaslatok: Új bizottsági tagok megválasztása

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Magyar Demokrata Fórum a kulturális bizottságba Beke Kata képviselő asszony helyére Pál József képviselő urat jelöli. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e a személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. A Ház határozatképtelen.) Az Országgyűlés 182 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül 9 tartózkodás mellett Pál Józsefet a kulturális bizottság tagjává megválasztotta. (Közbeszólások: Kevés.) Igen. Négy államtitkár volt, ugye? Igen. Kérem a kisgazda képviselőket, foglaljanak helyet. Rajtuk múlik a szavazás.

Tisztelt Országgyűlés! Megismétlem tehát. Talán a felvezetést nem kell megismételnem. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetért-e az említett személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 189 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett Pál Józsefet a kulturális bizottság tagjává megválasztotta. Engedjék meg, hogy képviselőtársaim és a magam nevében gratuláljak, és jó munkát kívánjak képviselőtársamnak. (Taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy ugyancsak a Magyar Demokrata Fórum a szociális bizottságba dr. Székelyhidi László helyére dr. Somogyi Tamás képviselőtársunkat jelöli. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 195 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett dr. Somogyi Tamás képviselőt a szociális bizottság tagjává megválasztotta. (Taps.) Engedjék meg, hogy képviselőtársaim és a magam nevében gratuláljak és jó munkát kívánjak. Köszönöm.

A betegszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a betegszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitájának a folytatása. Az előterjesztést 3981-es számon kapták kézhez képviselőtársaim.

A szociális bizottság előadója dr. Bíró Ferenc. Megadom a szót dr. Bíró Ferenc képviselő úrnak, majd a kisebbségi vélemény előadója Havas Gábor képviselő úr lesz.

Felszólaló: Dr. Bíró Ferenc, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója

BÍRÓ FERENC, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:

BÍRÓ FERENC, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk megtárgyalta a 3981-es számú törvényjavaslatot, és azt ebben a formában nem támogatta, helyesebben bizottsági módosító indítványt nyújtott be, amelyben a törvényjavaslatot módosította. Ezt a bizottsági módosító javaslatot a bizottság nagy többséggel elfogadta.

Szeretném elmondani, hogy a módosító javaslatot az ellenzéki képviselőtársaink, akik jelen voltak, nem támogatták, és ezzel kapcsolatban kisebbségi véleményt kívánnak majd előadni. Köszönöm szépen. Majd a részletes vitában kívánok még szólni.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm. A kisebbségi vélemény előadója Havas Gábor képviselő úr. Megadom a szót.

Felszólaló: Havas Gábor, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója

HAVAS GÁBOR, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója:

HAVAS GÁBOR, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: A bizottságban az ellenzéki pártok képviselői úgy döntöttek, hogy a javaslat - ebben a módosított formájában is - teljes mértékig elfogadhatatlan, noha kétségtelenül jobb, mint a Kormány által beterjesztett változat; pontosabban fogalmazva: egy picit kevésbé rossz, de továbbra is elfogadhatatlan egyfelől azért, mert ezt a kérdést így - egy átmeneti intézkedéshez kapcsolva - sem megtárgyalni, és elfogadni pedig végképp nem lehet, másrészt pedig azért, mert ez olyan többletterheket ró, még ebben a formájában is, a munkáltatókra és ezen keresztül lényegében a munkavállalókra is, amely számunkra teljes mértékig elfogadhatatlan. Köszönöm. (Kis taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék felszólalási szándékukat. Megadom a szót dr. Bíró Ferenc képviselő úrnak, MDF.

Felszólaló: Dr. Bíró Ferenc (MDF)

BÍRÓ FERENC, DR. (MDF)

BÍRÓ FERENC, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Annyiban nmódosítanám az előző bizottsági előadásomat, hogy nem bizottsági módosító indítványt nyújtottunk be - kezdetben úgy volt -, hanem Pusztai Erzsébet és Kulin Sándor képviselő módosító indítványát támogatta a bizottság.

A most tárgyalandó 3981-es számú törvényjavaslatot a 25 napos betegszabadságról, fontos szakmapolitikai, de még inkább finanszírozási problémák tették időszerűvé. A társadalombiztosítási alap és ezen belül a betegbiztosítási ágazat mintegy 20 milliárd forintnyi hiánya teszi szükségessé a betegszabadság intézményének bevezetését. Enélkül ezen pénzügyi hiányt csak a társadalombiztosístási járulék mintegy 2,5%-os növelésével lehetne kompenzálni. Ez a járuléknövekedés azonban - a már amúgy is magas járulékszint mellett - rendkívül nehéz helyzetbe hozhatná a munkáltatók bizonyos csoportjait. És most nem is ezzel kívánok foglalkozni, hanem a törvény várható szakmapolitikai hatásaival.

Önmagában véve a betegszabadság intézménye országosan is bevált, jó dolog, növeli a beteg felelősségét, és növeli a munkáltató érdekeltségét is abban, hogy ellenőrzizze és figyelje dolgozói táppénzes helyzetét és a táppénzes rendszabályok betartását. Ugyanakkor nem kívánatos hatásai, hogy a munkáltatók nyilvánvalóan szabadulni igyekeznek majd a sokat betegeskedő és a ténylegesen sokat beteg dolgozóiktól. Más oldalról nézve, lehetetlenné teszi az egészségeseknek látszó, de már beteg személyek preventív szűrését, orvoshoz fordulását. Ez elsősorban a relatíve fiatal korban lévő, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegek betegségének időbeni felderítését és gondozását nehezíti meg.

Ezért a betegszabadság 25 napos bevezetését magam sem támogatom. Javaslom viszont - és egyben a tisztelt Ház figyelmébe ajánlom - az előbb ismertetett személyek módosító indítványát.

E törvénytervezet 5. §-ához módosító indítványt nyújtottam be, amely azt a célt szolgálná, hogy ez a törvény ne csak a munkavállalói direkt és indirekt terheket növelje, hanem szakmai jogszabályok, valamint a táppénzbevétel általános rendjének és szabályainak változtatásával jelentős pénzt takaríthasson meg.

Itt jegyezném meg, hogy a táppénzes struktúra részletes elemzésével már eddig is sok indokolatlan táppénzkifizetést takaríthattak volna meg. Például a nyugdíj mellett dolgozók krónikus betegségeikkel gyakran kimerítik az egyéves táppénzlehetőséget, de ugyanígy kimerítik ezt a lehetőséget az egy évnél hamarabb idő alatt megtörtént rokkantnyugdíjazásban részesült betegek is. Ezen kívül a táppénzre vétel során és a táppénz ideje alatt rengeteg olyan szociális szempontú, indokolatlan táppénzes tartás történik, amelyek a táppénzes rendszabályok következetesebb alkalmazásával kiküszöbölhetőek lennének.

Újabb ilyen lehetőséget jelentene a módosításban is leírt - jelenleg teljesen átgondolatlanul és szociálpolitikai szempontok szerint folyó -, rokkantnyugdíjazás. Ezen jogszabályok átdolgozásával, a társadalombiztosítás és a munkáltatók következetesebb ellenőrzésével megakadályozható lenne, hogy a jövő évben a még ez évnél is várható magasabb tb-bevételek hiányát újabb járulékemeléssel kelljen kikompenzálni. Köszönöm a figyelmüket. (Kis taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Megadom a szót Solt Ottília képviselőnőnek, Szabad Demokraták Szövetsége.

Felszólaló: Solt Ottilia (SZDSZ)

SOLT OTTILIA (SZDSZ)

SOLT OTTILIA (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Szeretném alaposabban kifejteni, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója miért tartja elfogadhatatlannak - módosított változatában is - a betegszabadságról szóló törvénytervezetet.

Először is sorra venném, hogy milyen érveket sorakoztatott fel a Kormány - így, karácsony előtt az utolsó pillanatban -, amikor azt az igen nagy jelentőségű és nagy horderejű indítványt megtette, hagyván nekünk talán három napot arra, hogy ennek az új intézménynek a bevezetését jóváhagyjuk vagy elvessük.

Először is azzal érvelt, hogy a társadalombiztosítási alap összeomlik, hogyha plusz forrást nem találunk a finanszírozására, vagyis ha nem spórolunk neki azzal, hogy a terheinek, a kifizetési kötelezettségeinek az egyik részét áthárítjuk valamilyen másik kasszára, ez esetben a munkaadók, a vállalatok kasszájára.

Másrészt, elmondta a Kormány, hogy a táppénzes fegyelem érdekében is előremutató lesz ez az intézmény, hiszen így nemcsak a társadalombiztosítás, hanem a munkáltatók, a vállalatok is érdekeltek abban, hogy keményebben ellenőrizzék a betegszabadság igénybevételét és az orvosok véleményezését erről a kérdésről.

Még az az érv is elhangzott, hogy ily módon a gazdálkodó szervezetek érdekelve lesznek abban, hogy egészségvédő, munkavédelmi intézkedéseket vagy beruházásokat foganatosítsanak a munkahelyeken - hiszen közvetlenül visszatérülnek ezek a beruházások, kevesebb lesz a munkaidőkiesés betegség miatt, amelyet közvetlenül nekik kell finanszírozni.

Végül elhangzott az is, hogy ne sírjanak a munkáltatók, hiszen van erre a plusz kiadásra fedezet, elvégre most csökkentettük a társasági adókat, itt egy kis plusz pénzhez jutottak, van miből kifizetni a munkavállalók betegségeit.

Az a baj, hogy ezekkel az érvekkel minden ponton szembe kell helyezkednünk. Ami a tb-alap pénzügyi konstrukciójának a felborulását illeti, itt bizony az ellenzék is aggódik, és mi is igen instabilnak látjuk a társadalombiztosítás pénzügyi helyzetét. Azonban a költségvetésnek és a társadalombiztosítási alapnak az átjárása egymásba oly sokrétű, hogy semmiképpen sem gondolom, hogy abban a pillanatban, amikor a Kormánynak meg kellene egy kicsit nyitnia a pénztárcáját, akkor mindig kifelé kell mutogatni akkor, ha a társadalombiztosítási bevételek területén baj van.

Szeptemberben hozta meg a Kormány azokat az intézkedéseket, amelyeknek a jóvoltából a társadalombiztosítási alap egyre aggasztóbban növekvő kintlévőségei behajthatókká válnak, és ezeknek az intézkedéseknek a hatása mindeddig nem volt mérhető, nem volt ellenőrizhető. Nem tud nekünk válaszolni a Kormány arra, hogy vajon milyen behathatósági lehetőségeket, milyen reális perspektívákat nyújtottak ezek az intézkedések mielőtt ezeknek az elemzésére sor kerülhetett volna, s indítványozta ennek az új forrásnak a megnyitását.

Nagyon aggasztónak tartjuk, aggodalmaskodunk afölött, hogy az újabb teher a munkáltatók, a vállalatok vállán azt fogja eredményezni, hogy a nemfizetési hajlandóság a társadalombiztosítással és általában a közterhekkel szemben megnövekszik, és az az egyensúly, ami papírforma szerint az intézkedés nyomán létrejöhet, a valóságban az eddiginél is nagyobb egyensúlytalanságot eredményez. De lett volna a Kormánynak és a költségvetés tervezőjének más módszere is arra, hogy a társadalombiztosítás egyensúlyi zavarain segítsen, mintsem a vállalatok forrásainak az újabb megcsapolása. Nevezetesen az a mérhetetlen tartalék, amely a nem biztosítási jellegű kifizetések átvállalásában rejlik. Tudjuk, hogy a társadalombiztosítási kasszából több tízmilliárd, ha jól emlékszem 44 milliárd forintnyi az a kifizetés, amely igazából nem járulékkal fedezett. Nem járulékfizetéshez kapcsolódó jog folytán eredő kifizetés, amiből nem következik természetesen, hogy ezek a kifizetések indokolatlanok, ámde következik az, hogy a társadalombiztosítási alap egyensúlyán aggódva elsősorban ezeknek a politikai végiggondolására van szükség, és annak a megfontolására, hogy vajon nem a Kormányt terhelik-e azok a kötelezettségek, amelyek a kormányzat stabilitása szempontjából fontos szociális jövedelmekhez fűződnek. Hogyha a Kormány elszánta volna magát arra, hogy a saját költekezésén belül helyet találjon ennek a több mint 40 milliárd forintnak a megtérítésére, akkor nem kellene aggódnia azon, hogy a társadalombiztosítási alap pénzügyi konstrukciója összeomlik.

Beszélhetnék még a garanciákról és a garanciák pénzügyi fedezetéről a költségvetésben, azonban ezt majd megtesszük a költségvetés részletes vitájában, tekintettel arra, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének a frakciója számos módosító indítványt nyújtott be, amellyel megalapozni vélte a betegszabadság bevezetésének a szükségtelenségét pénzügyi oldalról, vagyis lehetőséget mutatott fel a Kormánynak ahhoz, hogy e nélkül az intézmény nélkül is pénzügyileg stabilizálni tudja a társadalombiztosítási alapot.

De nézzük meg egy pár mondat erejéig a dolog másik oldalát, vagyis, hogy milyen veszélyekkel jár ez az intézkedés a munkavállalókra nézve. A Pénzügyminisztérium azt mondta a mi bizottsági vitánkban, hogy ez védi a dolgozókat, hiszen arra sarkallja a vállalatot, hogy védje a munkásainak, a dolgozóinak az egészségét, és hogy erre áldozzon pénzt.

Én azt hiszem, hogy az eddigi évek, a mögöttünk levő évek többszörösen bizonyították, hogy a magyar munkáltatónak és a magyar munkaerőnek sajnálatos módon más a válasza ezekre a kihívásokra, egyszerűen a munkaerő gyorsabb elfogyasztása. Munkanélküliségi időszakban, amikor munkavállalói tartaléksereg vár arra, hogy kenyeret kapjon, bizony sokkal inkább arra fogja sarkallni a munkaadókat, vagyis a munkáltatókat ez a lehetőség és ez a kihívás, hogy fogyassza el a munkaerőt, és amikor elfogyott, amikor értéktermelésre alkalmatlanná válik, mert belebetegszik azokba a munkakörülményekbe és munkahelyekbe, amelyek bizony szép számmal akadnak a mai magyar gazdaságban, rúgja ki őket, és vegyen fel friss húst, akikkel elölről kezdheti szó szerint a biológiai felélését ennek a nemzeti vagyonnak.

Nem látom azokat a biztosítékokat - akár a szakszervezetek jelen állapotában, akár a munkatörvénykönyvben -, amelyek a munkavállalókat ezektől a súlyosan kizsákmányoló akcióktól meg tudnák védeni. Én azt hiszem, hogy amikor a nemzet jövőjén és a magyar társadalom szellemi és testi egészségén aggódunk, akkor elsősorban azokat a kapukat kellene bezárni, amelyeken át a könnyebb ellenállás útján haladva egyszerűen a magyar társadalom tagjainak, az embereknek a felélése árán növeljük vagy tartjuk életben ezt a gazdaságot.

Remélem, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének - és azt hiszem, ebben a véleményben osztozik a többi ellenzéki párt - az érveit a tisztelt Ház meghallgatja, és az idei szükség, az idei lyukfoltozás sietségének ellenére megfontolja, hogy megnyomja-e az "igen" gombját, amikor ezeket a nagyon-nagyon aggályos intézményeket kívánják velünk bevezettetni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm. Szólásra következik dr. Kulin Sándor képviselő.

Felszólaló: Dr. Kulin Sándor (MDF)

KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)

KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az eddigiekből már ismert önök előtt, hogy a bizottságunk az eredeti előterjesztést a betegszabadságról nem tartotta alkalmasnak általános vitára, viszont ugyanakkor érzékeltük azt, hogy valami megoldást kell találni.

Az általános vitában elhangzott ellenzéki vélemények és kifogások jórészt köreinkben is visszhangra találtak, és magunk is osztottuk azokat, különösen ami a járulékemelés magas voltát - tehát a két és fél százalékos voltát - illette volna, mint egyik változatot, vagy a 25 nap munkáltató által fizetendő betegszabadság konstrukcióját másik oldalon. Ez volt az, amit nem tartottunk elfogadhatónak, viszont nem azt néztük, hogy mi mindent lehetne még fölsorakoztatni amellett, hogy ez a kérdés megoldhatatlan, hanem próbáltunk keresni egy olyan megoldást, egy olyan konstrukciót, amelyik a legkisebb rossz elvét figyelembe véve és szem előtt tartva ezt a kérdést ki tudja mozdítani a holtpontról.

Pusztai Erzsébet képviselőtársammal ezért nyújtottunk be erre vonatkozóan módosító javaslatot, neki azonban - hogy az utolsó közlekedési eszközét elérhesse - sajnos el kellett menni, és ezért én mondom ezt röviden el, bővebben majd a részletes vitában kifejtjük.

A módosítás lényege egy háromelemes konstrukció, amelynek az egyik eleme az, hogy a munkáltató által fizetendő betegszabadság 10 napra csökkenne a 25 napról. A 10 napból is egy évben három nap van, amikor nem kell orvossal igazoltatni a betegséget, tehát elég, ha a munkavállaló értesíti a munkahelyét arról, hogy egészségügyi szabadságot kíván kivenni, nem tud a munkahelyére bemenni.

Megítélésem szerint - aki több évtizedet dolgoztam a praxisban - ezzel jelentős táppénzmegtakarítást érhetünk el anélkül, hogy ez kárára lenne a ténylegesen betegeknek. Miról van szó? Arról van szó kérem, hogy a gyakorlatban nagyon sokszor betegségi igazolást kértek, és jobb megoldás híján, adtunk embereknek, munkavállalóknak azért, hogy ügyes-bajos dolgukat intézni tudják. Olyan panaszt mindenki elő tud hozni, amivel nem lehet vitatkozni és betegállományba lehet venni. Az illető néhány óra alatt el tudja intézni a dolgát, vagy egy múló rosszulléte van - nem akarok itt egészségügyi részletekbe bocsátkozni -, nagyon sok ilyen apró dolog van, amivel tényleg egy nap alatt, fél nap alatt túl tud lenni az ember a gondján, de tényleg dolgozni aznap nem tud, viszont egynapos betegállományt adni nem illik, nem szokás, tehát ezekből háromnapos, ötnapos, hétnapos betegállományok lettek. Így viszont valaki bejelenti, hogy kérem, nem tudok bemenni, megoldja a gondját egy nap alatt, másnap munkára jelentkezik, tehát ezek a rövid táppénzek még tovább rövidülnek és töredékükre csökkennek.

Az egyik eleme tehát ennek a megoldásnak az, hogy 10 munkanapot fizet a munkavállaló, ebből három napot orvosi igazolás nélkül is. A második eleme az, hogy a társadalombiztosítás reformjára vonatkozó országgyűlési határozat előírásainak megfelelően megkezdjük a profiltisztítást, és abból a 8 milliárdos összegből - itt csak utalok rá, mert ez tulajdonképpen majd a költségvetési vita során jelenik meg - egy 3,4 milliárdos összeget átutatal a költségvetés a társadalombiztosításnak, és ebből megkezdjük a profiltisztítást.

Tehát tulajdonképpen a társadalombiztosítás olyan kifizetéseket, amiket nem biztosítási alapon végzett, és amiket hovatovább a költségvetésnek kell átvenni, így a költségvetés átveszi.

A harmadik eleme, hogy a tervezett 2,5%-os járulékemelés helyett 1%-os járulékemelést állítottunk be, amit összekötöttünk azzal, hogy a társadalombiztosítást az államkincstár vagyonnal látja el, és amikor a vagyonnak a hozadéka már gyümölcsözik, tehát megjelenik, akkor reményünk és tervünk szerint ezt az 1%-ot vissza lehet állítani, tehát a 44-et vissza lehet állítani az eredeti 43%-ra.

Ez lenne az a háromelemes konstrukció tehát, amelyet megfontolásra és támogatásra ajánlunk.

Köszönöm a meghallgatást. (Szórványos taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Szólásra következik dr. Hack Péter képviselő úr, SZDSZ.

Felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tudom azt, hogy valamennyien rendkívül fáradtak vagyunk, nagyon sokan közülünk egész éjszaka dolgoztak, és ilyenkor eléggé reménytelen minden érdemi vita, hiszen már túllépett mindenki a terhelhetőség azon pontján, hogy egyáltalán érveket meghallgathasson, vagy érvekre odafigyeljen. Én mégis szeretném képviselőtársaimat nyomatékkal kérni arra, hogy fontolják meg nagyon alaposan, mielőtt ebben az ügyben döntenek. Ugyanis itt egy rendkívül nagy horderejű ügyről van szó. Palotás János az MDF soraiból hosszan beszélt arról, hogy ez az intézkedés milyen súlyosan érint milliókat. Ennek az intézkedésnek az ilyen félálomban, fáradtan való megszavazása - esetleges megszavazása, bár a szabad demokrata képviselők nem fogják megszavazni ezt az intézkedést semmilyen esetre sem - rendkívüli következményekkel jár.

Én azt hiszem, hogy ennek az intézménynek a bevezetése így az év végén, a sok egyéb részletszabály között, amikor több ezer oldalas előterjesztéseket kapunk és több ezer pontból álló módosító javaslatokat tárgyal meg a Ház, ezek között elfeküdve egy ilyen javaslatnak az esetleges megszavazása önöket is, kormánypárti képviselők, olyan helyzetbe hozhat, hogy egy pár hónap múlva, amikor a választóiknak számot kell adni arról, hogy miért támogatták ezt a javaslatot, nem lesz érvük emellett az intézkedés mellett. Hiszen nagyon nagy nyomatékkal esnek súlyba azok az érvek, amik itt elhangzottak.

Ez az érv, hogyha ezt mindenképpen be is kellene vezetni, amit, még egyszer szeretném hangsúlyozni, nem hiszek, és az SZDSZ képviselői sem hiszik, akkor sem járhat ennek a bevezetése olyan hátránnyal, hogyha csak januárban vezetnénk be, hogy azért mindenképpen most karácsony előtt, vagy a két ünnep között kellene erről dönteni. Ha még kapnánk egy hónapot arra, és önök is kapnának egy hónapot arra, hogy a választóikkal, az önöket támogató szervezetekkel tárgyalnának erről a kérdésről és kikérnék a véleményüket, hogy vajon mit gondolnak a betegszabadság intézményéről. Hallottuk, hogy a munkáltatói szervezetek közül egyetlenegy sem támogatta ennek az intézménynek a bevezetését, Palotás János mondta ezt, a munkavállalói szervezetek sem támogatták ennek az intézménynek az elfogadását, tehát a Kormánynak sikerül egy olyan intézkedést önök elé terjeszteni, amely mind a munkáltatók, mind a munkavállalók ellenérzésébe ütközik és mind a két oldal szembefordul ezzel az intézkedéssel, ha másra nem, arra kellene hogy késztesse ez önöket, hogy legalább megfontolják, időt hagyjanak maguknak arra, hogy döntsenek ebben a kérdésben, és erre a döntésre januárban a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájánál lehetőség lenne.

Még egyszer hangsúlyozom, akkor is szeretnénk majd lebeszélni önöket erről az intézményről, de arról mindenképpen, hogy ideiglenes intézkedésként vezessenek be egy merőben új rendszert. Egy olyan rendszert, amelyről Bíró Ferenc képviselőtársam itt a vitában azt mondta, hogy ez a rendszer Nyugat-Európa egyes országaiban bevált és jó intézmény. De elfelejtette azt megemlíteni, hogy ez az intézmény, a betegszabadság önmagában nem vizsgálható, hanem a társadalombiztosítás terheivel együtt vizsgálható.

Most képviselőtársaim, Pusztai Erzsébet és Kulin Sándor, akiknek a jó szándékát semmi esetre sem akarom vitatni, végül is egy olyan intézkedést vezet be, ami teljesen ellentétben áll minden logikával. Hiszen ha a betegszabadság intézkedését bevezetjük, erről is volt szó a vitában korábban, a nemzetközi szervezetek ajánlása úgy szólt, hogy ezzel egyidejűleg csökkenteni - tehát még egyszer mondom, csökkenteni, és nem növelni, hanem csökkenteni - indokolt a társadalombiztosítási járulék mértékét.

Ehhez képest most a módosító indítvány végül is azt éri el, hogy mind a kettőt bevezetjük; be is vezetünk egy új intézményt, a betegszabadság intézményét és egyidejűleg a járulék terhét is növeljük: természetesen ez megjelenik nemcsak a vállalkozóknál, akiknél nagyon erőteljesen megjelenik, de megjelenik minden egyes állampolgárnál.

Tehát én nagyon nagy tisztelettel arra kérném önöket, hogy fontolják meg ezt, hogy egy ennyire végiggondolatlan, ennyire végigtárgyalatlan, de nagy horderejű ügyben most dönthet-e az Országgyűlés az ideiglenes törvénykezés keretében.

A vitában elhangzott még néhány érv.

Elhangzott az az érv, hogy a munkáltatók ennek következtében, hogy ők fogják viselni a terhet, következetesebb ellenőrzésre lesznek ösztönözve. Palotás János meggyőzően érvelt amellett, hogy a társadalombiztosításnak vannak hatósági jogai az ellenőrzésre, a munkáltatónak ilyen nincsen, és én kétlem azt, hogy a munkáltatónak arra ideje, energiája lenne, hogy ellenőrizze ezeket a kiadásokat. Ha valamit fog csinálni a munkáltató az ellenőrzés és alapos vizsgálat nélkül, a sok betegállományban töltött idővel megjelenő munkavállalót el fogja bocsátani mindenfajta ellenőrzés nélkül, és szemben Kulin Sándor - ha jól értettem az érveit - érveivel, illetőleg a Kormánynak a szociális bizottságban elhangzott érveivel, hogy ez a munkavállalókat fogja védeni, hiszen a munkáltató az ő egészségük érdekében sok mindent fog tenni, szerintem ez azzal fog járni, hogy a munkavállalók betegen is be fognak menni dolgozni, csak azért, nehogy meggyanúsítsák őket, betegen is, lázasan is, olyan betegségekkel, amikkel orvoshoz kellene menni, dolgozni fognak, és tovább rombolják ezzel az egészségüket. Azt hiszem, orvos képviselőtársaimat erről nem kell különösebben meggyőzni.

Arról sem kell, azt hiszem, meggyőzni, hogy azt az érvet, hogy eddig az orvosok ilyen félóra alatt elintézhető egyéb jellegű elfoglaltságok miatt hat-hét napra betegállományba utalták a munkavállalókat, ezt nem ezzel az intézkedéssel kell megszüntetni. Hiszen három napra eddig is a munkáltató terhére ment valaki szüretelni betegállomány alatt, vagy bármi más ehhez hasonlót csinálni. Ezen az orvosoknak kell változtatni, nem a törvényhozónak.

Mint ahogy szeretném még egy érvre felhívni a figyelmet, bocsánat, kettőre, ami hát úgy tűnik, hogy nem felel meg teljesen a valóságnak.

Az egyik ilyen érv, ami a Kormány szájából hangzott el a szociális bizottságban, hogy a társasági adó úgyis csökken, tehát a munkáltatóknak lesz miből megfizetni a társadalombiztosítás terheit is.

Na most ezzel kapcsolatban én még nem láttam olyan számítást, és nem hallottam, ami a társasági adóterhekre vonatkozott volna, tehát hogy a Kormány rendelkezett volna olyan számítással, hogy a társasági adóteher mit fog jelenteni a vállalkozók számára. De az eddigi adatok alapján abból adódóan, hogy szélesedik az adóalap, ennek az ellenkezője várható, tehát hogy a társasági adón keresztül az adóteher növekedni fog, és nem csökkenni.

Még egy észrevétel: Kulin Sándor azt mondta itt a vitában, hogy ők 2,5%-os járulékemelés helyett 1%-ot javasolnak. Nyilván sietett ő is. Hát itt az eredeti előterjesztés nem javasol 2,5%-os járulékemelést, csak arra az esetre, hogyha nem vezetik be a betegszabadságot. Tehát ezek a dolgok együtt mennek, együtt mozdulnak. Tehát nem a 2,5% emelése helyett javasolnak 1-et, hanem a 0 emelés, vagyis a nem emelés helyett javasolnak 1-et, és egyidejűleg csökkentik a betegszabadság időtartamát, ami lehet, hogy összhatásában ugyanaz lesz, mint a 25 nap. Erre is számításokra lenne szükség. De ahhoz, hogy ennek a javaslatnak a racionalitását egyáltalán meg tudjuk fontolni, ahhoz is idő és számítások kellenének. Mindez nem állt rendelkezésre.

Még egyszer kérem tehát önöket, hogy nagyon alaposan fontolják meg: a szabaddemokraták nem támogatják ezt a javaslatot ideiglenes formájában, és egyúttal szeretnék elnök úrral közölni - nem tudom, mi a terv ebben az ügyben: ma szavazásra akarja-e bocsátani a kérdést, de ha igen, akkor jelzem -: az alkotmányügyi bizottság sem a 4366-os számon Vincze Kálmán által benyújtott, sem a 4365-ös számon Pusztai Erzsébet és Kulin Sándor által benyújtott módosító indítványt még nem tárgyalta meg. Köszönöm a figyelmüket és a türelmüket. (Taps a bal oldalon.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Igen. Természetesen még nem tartunk ott, hogy az általános vitát lezárjuk. Még az általános vitában folyik a felszólalások sora.

Most kétperces felszólalásra megadom a szót dr. Kis Gyula Józsefnek.

Felszólaló: Dr. Kis Gyula József (MDF)

KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF)

KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt fél Ház! Nem én találtam ki, már hallottam. Valóban nagyon nehéz ilyen feszített tempó után racionálisan érvelni - teljesen egyetértek Hack Péter úrral.

Valóban nagyon nehéz abban a helyzetben, amikor azt kell eldönteni, hogy a jobb kezemet, vagy a bal kezemet amputáltassam, dönteni. (Élénkség.)

Az ellenzéki képviselők figyelmét mindössze arra szeretném felhívni, hogy egy zsugorodó gazdaságban gondoskodni kívánunk azokról, akik majd a gazdaság bővítésének zálogai, tehát a felnövekvő generációról, betegekről, és nem kívánunk lemondani azok támogatásáról, akik mostanáig eljuttatták ezt a gazdaságot, akkor mindenképpen valahonnan meg kell teremteni a társadalombiztosítási stabilitást.

A 25 napos betegszabadsággal - nagyrészt orvosokból álló bizottságunk olyannyira nem értett egyet, hogy még általános vitára sem tartotta alkalmasnak. Ebben a helyzetben azt a kompromisszumot találtuk, hogy 25 nap helyett 10 nap legyen, ami nem jelent elviselhetetlen terheket a munkaadóknak, hiszen eddig esetenként 3 napon át ők fizették a táppénzt. Tehát ha valaki háromszor volt egy évben táppénzen, az már kilenc napot a munkaadójára terhelt. Helyette egyszerűbbé válna, ha évente 10 napig fizetnék, ami egy egyszerűsítés. Továbbá: három napig nem kellene orvossal igazoltatni. Tehát azokra a rövid átfutó esetekre, amik miatt eddig nagyon túlterhelt volt az egészségügy, és a munkavállalóknak is hátrányos volt, mert - egy fejfájás, hadd ne részletezzem, mi miatt - el kellett menni az orvoshoz, ezt a kérdést is megoldaná. Ugyanakkor, ha ezt az egész 20-25 milliárdos deficitet nem így rendeznénk, hogy 10 nap, illetve egy százalék, akkor ezt a költségvetésnek kéne állni. Valóban, de a költségvetést is a mi adóinkból kell összeadjuk, tehát tulajdonképpen a társadalmat akkor sem tehermentesítenénk.

Az átmeneti megoldás erre a vagyonjuttatás lenne, de a csomag erre is tartalmaz javaslatot. Országgyűlési határozatunk, amit a Parlament 5 tartózkodással fogadott el, azt mondja: amennyiben ebből a vagyonjuttatásból és a munkabérek növekedéséből a tb bevételei nőnek - mert mind a kettő azt növeli -, akkor csökkenteni lehet a járulékot, tehát csökkenteni kell a járulékot. Abban a reményben, hogy mind a kettő bekövetkezik - mind a vagyonjuttatás, amit a vagyonpolitikai irányelveknél kell majd megfogalmazni, mind pedig a munkabér-kiáramlás: a bruttó bértömeg-növekedés lehetővé teszi a bevételek növelését -, akkor elképzelhető, hogy ezt a járulékkulcsot csökkenteni lehet. Egyelőre azonban nem találtunk jobb megoldást ennél, nem mondom, hogy ez jó megoldás. A kialakult helyzetben azt hiszem, jó megoldás igazán nincs is. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most egyre több jelentkező neve jelenik meg a monitoron, én pedig arra gondoltam, hogy itt a részletes vitát tulajdonképpen nem lehet lebonyolítani, hiszen sem a költségvetési bizottság, sem az alkotmányügyi bizottság nem tárgyalta meg a módosító javaslatokat, viszont végig tudnánk vinni esetleg az általános vitát - de ha ennyi jelentkező van, akkor szünetet kell elrendelnem.

Kérdezem, hogy ezek rövid felszólalások, vagy hosszabbak, tudniillik a szünetben a házbizottság is ülésezne.

Kulin Sándor jelentkezik - kétpercesre, nyilvánvalóan.

Felszólaló: Dr. Kulin Sándor (MDF)

KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)

KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Igen. Szeretnék Hack Péterre reflektálni, az általa felvetettek egynémelyikéhez kapcsolódnék. A 2,5-1% összefüggése: abból indulnánk ki, hogy 20 milliárd hiány mutatkozik körülbelül a társadalombiztosítás költségvetésében. Erre kell valami megoldást találni. A 2,5%-ot nem tudtuk elfogadni. Kétségtelen, hogy ez a konstrukció is egy szükségmegoldás, ezt nem kell titkolni és véka alá rejteni.

Az 1% mellé a tulajdonképpeni 3-10 vagy 4-10 napig terjedő táppénzkifizetés, ami a munkaadót terheli a továbbiakban, ez körülbelül 0,6-0,7 százalékpont-növekedést jelent, tehát az 1% - ha így összeadom - tulajdonképpen jelenthet 1,6-1,7%-ot. Ez az igazság.

Arra törekedtünk, hogy a terheket osszuk meg, tehát az állami költségvetés, a társadalombiztosítás, illetve a munkaadók között osszuk meg a terheket. Ezt a részét, hogy az állami költségvetés is átvesz belőle profiltisztítás, vagyonjuttatás címen, így tudtuk a legjobban megoldani.

Ami pedig az ellenőrzés kérdését illeti, hogy a munkaadónak nincs személyzete, apparátusa, felkészültsége az ellenőrzésre, azt hiszem, hogy itt egy kicsit az önellenőrzés fog belépni. Ne tessék cinikusan érteni: orvosok számára nem mondok újat, mások pedig megnézhetik a megfelelő kimutatásokat a társadalombiztosítás nyilvántartásában, hogy például a III. csoportú rokkantak közül az, aki visszamegy dolgozni, mert erre lehtősége van, vagy aki nyugdíj után visszamegy dolgozni, semmivel sem vesz több táppénzt igénybe, mint a korábbi, viszonylag egészséges korosztályok. Ez így igaz.

Tehát az egészség érték lesz, és meg fogja gondolni valaki, hogy tényleg akkor menjen betegállományba, amikor indokolt és erre szüksége van. Kétségtelen, hogy a méltányosságnak és a humánumnak a munkaadó részéről is működni kell. Nem hiszem, hogy betegen is dolgozni mennek. Nincs rá szükség. Köszönöm. Ennyit akartam a két percben.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Solt Ottilia képviselőasszony gondolom, ugyancsak két percre kér szót.

Felszólaló: Solt Ottilia (SZDSZ)

SOLT OTTILIA (SZDSZ)

SOLT OTTILIA (SZDSZ) Elnök Úr, köszönöm szépen a szót. Én is rövid hozzászólásra kérnék alkalmat, hogy válaszoljak Kulin Sándor képviselőtársam és Kis Gyula bizottsági elnök úr hozzászólására.

Először is szeretném azt az esetleges félreértést eloszlatni, hogy itt köztünk a bizottságban volt kemény vita. A mi álláspontunk nyilván nem elsősorban a kompromisszumkereső képviselőtársaink álláspontjával áll szemben, hanem mindenekelőtt a kormányelőterjesztéssel. És nagyon is méltányoltuk a bizottsági társainknak azt a törekvését, hogy valamilyen kiutat találjanak ebből, kormánypárti létükre nyilván nem frontálisan szembehelyezkedve a Kormánnyal. Azonban mégis hozzáfűzném Kis Gyula elnök úr szavaihoz, hogy az ugyan igaz, hogy a költségvetés a mi adónkból él, de mi azt gondoljuk, hogy rendkívül sok spórolási lehetőség van ebben a költségvetésben, tehát nem azt gondoljuk, hogy az adóterheket kellene növelni, hanem, hogy a körmére kellene nézni a költségvetésnek. Hogy mást ne mondjak, rögtön az a 8 milliárd, amit a költségvetés a népjóléti tárcához utalt ennek a betervezett 25, sőt a költségvetésben még 33-nak tervezett betegszabadságnak a finanszírozására. Ez is igen bőkezűnek látszik. Tehát feltétlenül meg lehetne ott nézni még néhány tételt, amiből össze lehetne gereblyézni azokat a milliárdokat, amelyekkel a társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesíthetné a költségvetés anélkül, hogy a közadókat növelni kéne. Azonkívül azt szeretném mondani, hogy én nem lennék annyira meggyőződve arról, hogy a táppénz-igénybevételben a racionalitás működik, akár a munkavállalók, akár a munkaadók oldaláról. Azt hiszem, hogy nem tudunk eleget arról, hogy tulajdonképpen milyenek is a táppénzbe menési szokásai a magyar társadalomnak. Az biztos, hogy radikálisan csökkent a táppénzes napok száma, amióta a munkanélküliség veszélye fenyegeti a munkavállalókat. Ami arra utal, hogy a táppénz igénybevétele egy bonyodalmasabb stratégiának a része, ahol keveredik a munkavállalók szokásos jövedelemszerzési stratégiája a betegséggel. Tehát nem tudunk olyat mondani, de azt hiszem, a két dolog egyszerre van jelen, tehát az indokolatlan, legalábbis az egészségügyi szempontból indokolatlan táppénz és a betegen dolgozás, tehát mind a kettő előfordul. Az egyik az pénzügyi nehézségeket okoz az országnak, a másik azonban - tudniillik a betegen dolgozó - az egy ennél sokkal hosszabb távú veszély forrása, a jövőnk felélésének, a nemzet felélésének a forrása.

A mi megfigyeléseink - szociológus lévén merem mondani ezt a "mi" szót -, a szakmai megfigyeléseink azt mutatják, hogy amióta a munkapiac kedvezőtlenebbé vált a munkavállalók számára, vagyis magyarán nem kell a munkaerő, azóta nagyon-nagyon meggondolják az emberek, hogy betegen igénybe vegyék-e a táppénzt, egyszerűen attól félvén, hogy elveszítik a munkahelyüket. Tehát minden olyan intézkedés, amelyik ezt a veszélyt fokozza, ez hosszú távon nagyon veszélyes. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Most ülésezik a házbizottság, 15 perc szünetet tartunk.

(Szünet 17 óra 45 perctől 18 óra 19 percig - Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el - Jegyzők: Dr. Szabó Lajos, Glattfelder Béla)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Kérem a képviselő hölgyeket és urakat, foglalják el a helyüket, folytatjuk az ülést. Tehát folytatjuk a betegszabadságról szól törvényjavaslat általános vitáját.

Megadom a szót Balogh Gábor képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről.

Felszólaló: Balogh Gábor (KDNP)

BALOGH GÁBOR (KDNP)

BALOGH GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Én mindössze azért kértem szót, mert a bizottsági ülésen jeleztem, hogy én is a kisebbségi véleményhez csatlakozom, és nem tudom elfogadni a járulékemelést, ami ezzel a betegszabadságos intézménnyel járna, valamint azt sem, hogy csak egy alkalommal vehet ki maximum három napra betegszabadságot, amelyet nem kell az orvossal igazoltatni. Ez lényegében - szinte azt lehet mondani - nem is oldja meg a problémát.

Ehelyett javasoltam, hogy az 1975. évi II. törvény módosítására beadott törvényjavaslatot alaposan át kellene dolgozni. Figyelembe kellene venni azt, hogy amennyiben a társadalombiztosítást önállósítjuk, akkor önkormányzati alapon kellene létrehozni a társadalombiztosítási alapot is, vagyis magyarul, egy sajátos belső automatizmussal rendelkezzék a társadalombiztosítási alap, és ellentételezésként a hiányzó 20 milliárdra meg lehetne találni azokat a megoldásokat, amelyek feltétlenül szükségesek, de ugyanakkor nem járnak járulékemeléssel.

Éppen ezért én javasolnám, hogy amennyiben lehetséges és az illetékes tárca vállalni tudja, úgy 1992. március 31-ig a társadalombiztosítás háztartásáról szóló törvényt, illetve az ennek teljes részletezését, kintlevőségeket, járulék-kintlevőségeket, illetve az ezt terhelő kamatokat, késedelmi pótlékokat, azonkívül rendbírságokat külön-külön mélységeiben és megfelelő részletességgel mutassa ki az illetékes tárca, és egy bizonyos fedezeti rendszert építsen ki egészen alágazati szintig; akkor megtaláljuk a hiányzó 20 milliárdot, mert - én már csak kapásból is gondolom, hogy - a túlzott pazarló betegbiztosítási ellátási, orvosi ellátási rendszerben már rejlik annyi többlet, amennyi elég lesz a társadalombiztosítás elvi hiányának a pótlására. De gondolok itt arra, hogy például miért kell épp a társadalombiztosítási alapnak finanszírozni az abortuszt, és lehetne még sorolni, hogy mely ellátási formákat, szolgáltatási formákat.

Tehát én éppen ezért tartottam fontosnak, hogy egy kisebbségi, törpeminoritási véleményt hangoztassak, aminek természetesen új költségvetési kihatása is lesz, hiszen az 1% járulékemelés a szolidaritási alap tervezett számát is felborítja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Frajna Imre képviselő úr, a Fiatal Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Frajna Imre (FIDESZ)

FRAJNA IMRE (FIDESZ)

FRAJNA IMRE (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Hát ez már a harmadik törvény, ami ugyanezt az eléggé nyögvenyelős témát érinti, mármint a betegszabadság kérdését. A vitában is elhangzott rengeteg ellene szóló érv, úgyhogy ezeket én nem fogom külön még egyszer ismertetni; java részével egyetértek.

Azt hiszem, elég nyilvánvaló volt már az előterjesztésből is - bár ott némi maszkírozási kísérlet történt - és a bizottsági tárgyalásokon egyértelmű volt, hogy ennek a javaslatnak egyetlen egy indoka van: a tb-alap hiányának a betömése. Magyarán, egyszerűen ami itt történt, azt a köznyelv fiskális terrorizmusnak nevezi, fizessék meg az emberek a tb-alap hiányát, mégpedig a lehető legszerencsétlenebb módon.

Úgy gondolom, hogy itt a sebtiben, mindenféle számítás és tervezés nélkül előterjesztett betegszabadságnak ez az év utolsó néhány napjában történő parlamenti tárgyalása egyszerűen elfogadhatatlan. Amennyiben nem lenne más választás, csak a 25 napos betegszabadság, vagy pedig a 2,5% járulékemelés, úgy gondoljuk, akkor is még a 2,5% járulékemelés lenne a jobbik eset, már csak azért is, mert ennek a hatásait viszonylag könnyen meg lehetne tervezni.

Másrészt úgy gondoljuk, azért nem ilyen kétváltozós ez a kérdés. Úgy gondoljuk, hogy egyrészt a költségvetés az, amely igazán garanciát vállalhatna a tb-alapra, a költségvetésnek kéne ezeket a hiányokat fedezni egyrészt. Miután a következő évben - tehát olyan jó tíz nap múlva - már nem igazán lehet arra számítani, hogy átfogó tb-szerkezeti reform történjék ebben az időben, remélem legalábbis, hogy erre nem fog kísérlet történni a hátralévő időben.

Úgy gondolom, hogy javarészt a költségvetést kellene terhelni, egyrészt közvetlenül a fizetésekkel, másrészt a vagyonhoz juttatással. Valamint az a véleményünk ez ügyben, hogy a tb reformjával lehetne még megteremteni a társadalombiztosítási alap egyensúlyát, és ennek első lépése lehetne, most ebben az évben a hiány eltüntetésére, ha a költségvetés az ideiglenes ellátásokból átvenne megfelelő részeket.

Úgyhogy magát a betegszabadsági törvényt így és ebben az időpontban semmiképpen sem tudjuk elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Vass István képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Vass István (SZDSZ)

VASS ISTVÁN (SZDSZ)

VASS ISTVÁN (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Ami elhangzott, különösen ellenzéki oldalról, e törvénnyel kapcsolatban, azt valóban nem kellene megismételni. Ezért ugyanezt egy-két más szemszögből, más megvilágításból szeretném nagyon röviden elmondani.

Elsősorban arról beszélnék, hogy a munkaszerződésben résztvevő felek korántsem egyenrangúak. A munkaadó mindenféleképpen sokkal előnyösebb helyzetben van, mint a munkavállaló. Ezt a régi munkatörvénykönyv a fegyelmi elbocsátással és a hozzá hasonló intézményekkel végül is úgy intézte el, hogy szinte alattvalói viszony volt ez. A készülő új munkatörvénykönyv elismeri elméletben azt, hogy a szerződő felek egyenlőek, ám ez a gyakorlatban egyáltalán nincs így.

Ha most ezt a törvényt meghozzuk, hogy a munkáltatónak kell fizetni 25 nap betegszabadságot, ezzel semmi mást nem teszünk, mint azt, hogy a munkavállalót még sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzuk, mint idáig volt. Nem a munkaadónak kötelessége eltartani a betegeket, hanem a társadalomnak. Ez egyszerűen egy lehetetlen elképzelés. Erre való a társadalombiztosítás! A társadalombiztosítás egy kívülálló, harmadik fél, aki az ilyen ügyeket intézi. Vele szemben a munkavállaló nem kiszolgáltatott, ez a kettőjük közötti viszony teljesen rendezett lehet, ha törvényileg tisztességesen szabályozva van. De abban a pillanatban, amikor a betegszabadságot a munkaadó fizeti, akkor ez a gyakorlatban bizony nagyon kínkeserves helyzeteket eredményezhet. Azt eredményezheti, amit talán mi sokan nem tudunk elképzelni, hogy mit jelent az, amikor egy munkavállaló bemegy reggel a munkahelyére, milyen ott a légkör, a legkisebb mulasztás is mit jelent a számára, hogy néznek rá, hogy szólnak hozzá; mi lesz az eredménye, ha egyik nap nem jön be, mert azt mondja, hogy ő beteg. És a betegséget nem lehet prognosztizálni - mi történhet akkor, ha mondjuk két-három hét múlva ismételten csak valami okból tényleg megbetegszik. El fog gondolkozni azon, hogy egyáltalán otthon merjen-e maradni, egyáltalán elmenjen-e az orvoshoz, hanem esetleg akár betegen, akár lázasan is szép lassan besomfordál a munkahelyére és elkezd dolgozni, attól félve, hogy az egyre növekvő munkanélküliség, a 4-500 ezres számú munkanélküli társadalomból helyette esetleg majd másokat fognak választani. Mert a munkaadónak az az érdeke, hogy a munkavállaló dolgozzon, nem arra hivatott, hogy esetleg betegsége alatt eltartsa.

Úgyhogy én a magam részéről ezt a törvénytervezetet teljesen elfogadhatatlan, elhibázott dolognak tartom. Ezt egyszerűen el kellene vetni. A társadalombiztosítás hiányát nem ilyen módon kell megoldani, hanem a költségvetésnek kell erre valamilyen módon lehetőséget találni.

Azt tapasztalom, hogy az állam vezetése, az államigazgatás, a minisztériumok, egész a decentralizált szervezetekig, nagyon-nagyon féltve őrzik azt a kényelmet, amit megszoktak, ami nekik teljesen természetes, a költségvetésből ezt maximálisan finanszírozzák. Semmiféle megtakarítást, semmiféle spórolási szándékot nem látok ezeken a helyeken. Ugyanakkor teljesen érzéketlenek a munkavállalók vagy akár az ország egyes területeinek gondjai, kínjai iránt. Az a véleményem, hogy ezt a költségvetésnek kell megoldania, vagy hajtsák be azokat a tartozásokat, amelyekkel a munkáltatók tartoznak a társadalombiztosításnak. Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Következik Mihály Zoltán képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumtól. (Közbeszólás: Nincs itt.)

Akkor következik Gadó György képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Gadó György (SZDSZ)

GADÓ GYÖRGY (SZDSZ)

GADÓ GYÖRGY (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Karácsony előtt egy-két nappal talán ideje, hogy magamba szálljak, és destruktív ellenzéki helyett a konstruktív államépítőt próbáljam megtalálni lelkem mélyén. (Gyér taps az MDF oldalán.) Ha destruktív ellenzéki volnék, azt mondanám, hogy a szóbanforgó törvényjavaslat, miképpen Frajna Imre is rámutatott, voltaképpen csak egyetlen célt követ: egy költségvetési hiányt óhajt befoltozni olyan módszerrel, amilyen éppen a keze ügyébe esik. Úgy is mondhatnám - még mindig destruktív ellenzékiként -, hogy egy jogellenes módszerrel, mert hiszen egy olyan rétegre terheli rá e hiány pótlásának kötelezettségét, amely réteget már a társadalombiztosítási járulék igen tetemes százalékú kirovásával a kelleténél jobban amúgy is megterhelt. Tehát nem jogszerű az effajta további terhelés, amennyiben a korábbi terhelés a másik oldalon csökken.

De ezt már elmondták előttem mások! Ha még mindig destruktív ellenzékiként ezt rövidebben és keményebben akarnám megfogalmazni, mondhatnám azt is, hogy ez egy államilag szentesített, de legalább is szentesítésre váró rablás. Azt is hozzátehetném, hogy a mai napon e műfajból már láttunk egyet. Visszautalhatok a gépkocsi-, illetve a gépjárműadóra, ami tulajdonképpen szintén nem volt más, mint egy államilag szentesített rablás.

Elegendő, ha utalok azokra, a kormánypárti oldalról is elhangzott megállapításokra a gépkocsiadó vitájában, amelyek szerint a gépkocsi-tulajdonosokat már vagy hatféle jogcímen amúgy is megvágja az állam. Ez egy hatodik vagy hetedik jogcím, ami tulajdonképpen csak azt szolgálja, hogy azt a költségvetési hiányt, amely különböző kiadások kapcsán előállt, valami úton-módon, ürüggyel a gépkocsi-tulajdonosok nyakába varrja. Ez tehát szintén egy államilag szentesített rablás, illetve most már sajnos a törvényhozás kormánypárti többsége által is szentesített rablás.

Ezt diktálja az a felismerés, amelyet én mint amolyan destruktív ellenzéki, sajnos kénytelen voltam kialakítani magamban. Azonban, ismétlem, belátom, hogy a konstruktív szellemet így karácsony előestéje táján időszerű feléleszteni köreinkben, és ezért én csatlakozom Kulin Sándor képviselő társamnak ahhoz az álláspontjához, miszerint valami megoldást itt találni kell. Ez a megoldás nem feltétlenül az, amit ő proponált a tíz napra redukált úgynevezett betegszabadsági intézménnyel, hanem lehet valami más is, ami - szerény megítélésem szerint - nem kevésbé törvényes, de azt hiszem, nem is inkább az, mint az előttünk fekvő törvényjavaslat által diktált megoldás.

És itt szeretnék rámutatni arra a szubjektív, avagy alanyi tényre, hogy én nem vagyok vállalkozó, ezzel szemben kopasz ember vagyok. Ezt azért mondom, mert rá szeretnék mutatni arra, hogy nem hazabeszélek, amikor azt mondom, hogy a vállalkozókat nem szabad, mert törvényesen nem lehet ez ügyben továbbterhelni; akkor nyilvánvalóan nem hazabeszélek. Amikor viszont azt mondom, hogy például a kopasz embereket esetleg meg lehetne terhelni egy ilyenféle adóval - vagy nevezzük bármilyen illetéknek -, akkor szintén nem hazabeszélek, mert magam ellen is beszélek. Ámde miért ne lehetne a kopasz emberekre rálőcsölni ezt az adót? Nem tudom ugyan, hogy a statisztika rendelkezik-e adatokkal arra nézve, hogy hány kopasz ember van ebben az országban, de attól tartok, hogy csaknem annyi, mint vállalkozó, vagy talán még több is. De ha nem volna elegendő, akkor ki lehetne terjeszteni ezt az adót, mondjuk, a protézist használókra. Nincs különösebb jogcím arra, hogy miért éppen őrájuk, miért éppen a vállalkozókra. Miért ne a biciklistákra? Úgyhogy kérem, azt méltóztassék megfontolni, hogy ez a törvényjavaslat a maga önkényes és jogszerűtlen mivoltában miért éppen a szóbanforgó társadalmi csoportot célozza meg, amikor még iksz más társadalmi csoport is kínálkozik az áldozat ilyetén szerepére.

Ezt az adventi békesség szellemében szíves megfontolásra ajánlom. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Utolsó hozzászóló a témához Lotz Károly képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől.

Felszólaló: Dr. Lotz Károly (SZDSZ)

LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)

LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Tisztelt Ház! Figyelemmel hallgattam Kulin Sándor előterjesztését, és tulajdonképpen sok mindent én racionálisnak tartok. Természetesen ezt az emelést nem. Ezzel kapcsolatban már kifejtettem véleményemet, hogy a kettőnek az együttes emelése teljes abszurdum, azonban egy valamit vártam volna tőle, hogy bizonyos megnyugtató szavakat mond az inflációra gyakorolt hatást tekintve.

Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy már majdnem száz százalékban megvalósult az úgynevezett libero, vagyis a szabadáras rendszer, bármilyen járulékemelés gyakorlatilag tökéletes áthárítást jelent, tehát tulajdonképpen szinte egy az egyben megjelenik mint inflációs nyomás, és tudjuk, ha ez összességében 1,6-1,7%-os járulékemelkedést jelent - ahogy azt Kulin Sándor említette -, ismerjük a szolidaritási alapnak az emelkedését, ami ugye 3,5%. Ez valami olyan, egyelőre kiszámíthatatlan inflációs hatást jelent, ami számomra a Kormány meghirdetett antiinflációs politikájával szemben egy teljes mértékben bizonytalan, kiszámítható, de mindenképpen erős nyomást fog jelenteni.

Én itt a szünetben - tényleg eléggé fáradtak vagyunk mindnyájan - egy pénzügyi szakembert felhívtam, és megpróbáltunk számolni, és tényleg egy példaszámítást csináltunk, hogy amennyiben a 4 millióból csak a nyolcad része, tehát 500 000 ember veszi igénybe ezt a 7 munkanappal többet a 10 és a 3 nap között, valamint figyelembe véve ezt az 1%-os járulékemelkedést, figyelembe véve a 75%-os táppénzt, sok mindent, az első fejszámolásnak az eredménye az, hogy önmagában ez az intézkedés mintegy 3,5-4%-kal emelheti jövő évben az inflációt. No most, ha még hozzátesszük ehhez a szolidaritási alap növekedését, meg kell mondani, hogy beláthatatlan következményeket jelent.

Tehát karácsonyi hangulatban lévén, én tulajdonképpen kérdésként és féltve a Kormánynak az antiinflációs politikáját, kérdezem, hogy mi lesz, és milyen következményekkel fog ez járni, egyáltalában történt-e erre számítás. Amennyiben tényleg ezek a számok igazak, akkor önmagában ezek az intézkedések, figyelembe véve ezeknek a továbbgyűrűző hatását, tehát figyelembe véve azt, hogy a kohászati termékeknek az emelkedését még tovább fogják hárítani valamennyi végtermékbe, ez még további gyűrűzéseket jelenthet, tehát önmagában ezek a járulékemelkedések - szerény megítélésem szerint - akár 8-10%-osak is lehetnek, összességében tehát ez és a szolidaritási alap, és még ki tudja, milyen járuléknövekedés egy nagyon erős inflációs nyomást jelenthet.

De én tulajdonképpen Hack Péterrel értek ebben az esetben egyet. Nem tudom, hogy igazak-e ezek a számok, de egy délután alatt ezt nem lehet eldönteni, és nagyon szépen kérném a pénzügyi kormányzatot, hogy készítsen egy olyan világos kimutatást, mit fog ez jelenteni a magyar gazdaság számára 1992-ben, amennyiben akár ez, akár az említett betegszabadság-növekedés bármilyen változatában csak akkor fogadható el, és ezt elsősorban önöknek mondom, tisztelt kormánypárti képviselők, hiszen önök tudják, hogy mennyire fontos most az antiinflációs politika. Csak abban az esetben lehet ezt tisztán látni - és abban az esetben szabad valamennyiünknek dönteni -, amennyiben világosan ki fog ebből jönni, hogy ez mekkora nyomást fog jelenteni, és tulajdonképpen végső soron milyen költségvetési problémákat fog okozni 1992-ben.

Köszönöm szépen. (Taps.)

(Az elnöklést Szabad György veszi át.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Közben átvettem Dornbach elnök úrtól az elnöklést. Szólásra következik kétperces időkeretben Józsa Fábián, a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Józsa Fábián (MDF)

JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)

JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) Igen tisztelt Elnök Úr! Gadó György képviselőtársunk elhangzott beszédére kívánnék reagálni. A karácsony előtti utolsó ülésnapunkon talán megengedhetünk magunknak egy kis lazaságot. Egy komoly dokumentumból szeretnék idézni: ez a Hócipőnek a december 26-i száma. Csak egy rövid bekezdést olvasok fel: A benzinkút felől előrenyomuló vállalkozók kora délelőtt, a sűrű ködöt kihasználva, lerakták egy bevásárlóközpont alapkövét. Egy fémhengerben kárpótlási jegyeket, valamint Mister és Miss Hair hajnövesztő szereket süllyesztettek a földbe. - Csak annyit tennék hozzá, hogy: kár. (Derültség, zaj.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Hadd jelezzem Józsa Fábiánnak - ugyancsak az ünnep előtti hangulatban -, hogy egy hetet tévedett: most karácsony előtt és nem szilveszter előtt vagyunk. (Taps.) Köszönöm.

Szólásra következik Kulin Sándor, a Magyar Demokrata Fórum részéről.

Felszólaló: Dr. Kulin Sándor (MDF)

KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)

KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Kétpercesre, Elnök Úr, köszönöm szépen. Lotz Károlynak szeretnék válaszolni, azt, hogy természetesen nem vállalkozhatom arra - közgazdász nem lévén -, hogy az esetleges inflációs hatását ennek mérlegeljem. Mentségemre viszont annyit hadd mondjak el - mivelhogy társszerzője voltam a módosító indítvány beterjesztésének -, hogy az a kérdés, hogy mihez képest. Tehát a 25 naphoz képest, vagy a 2,5 százalékhoz képest - mindenesetre kisebb lesz reményem szerint ez az inflációs nyomás.

Egyébként hadd mondjam el azt is, hogy akkor, amikor - ugyancsak társszerzőként - az ez évi egyszeri nyugdíjkiegészítés ügyében kidolgozója voltam vagy kezdeményezője voltam annak a bizottsági módosító indítványnak, amely 4,4 helyett 6 milliárdot osztott ki egyszeri nyugdíjkiegészítésképpen, akkor is hallottam, csak másik oldalról, pénzügyi körökből, azt az aggályt, hogy gondolkoztam-e azon, hogy ennek mekkora lesz az inflációs hatása. Köszönöm.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy több képviselőtársunk a vitában felszólalásra nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Határozathozatalra a hét végén kerül sor.

Soron következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája, illetve annak lezárása. Emlékeznek rá, hogy képviselőtársaink... igen (Dr. Hack Péter jelentkezik) , tessék!

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Egy ügyrendi észrevételem van.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Hack Péter gépét kérem bekapcsolni.

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)

HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Igen, köszönöm. Elnök Úr! Elnézést kérek, hogy megszakítom, de nyilván az idő előrehaladtára tekintettel történt az, hogy ön az előbb azt mondta, hogy a részletes vitát lezárja, és hét végén lesz a határozathozatal - ez még csak az általános vita volt.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Elnézést kérek. Valóban, súlyos szóbotlás volt, úgyhogy nagyon hálás vagyok Hack Péternek, hogy kiigazított. (Zaj.) Tehát, kérem szépen, érezzük már a karácsonyfa illatát. (Derültség.) Nagyon hálásan megköszönöm ezt; tehát az általános vitáját zártam le ennek a törvényjavaslatnak. A részletes vitára kerül sor a két ünnep között.

Most soron következik a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitájának - előreláthatólag - lezárása. Fölteszem a kérdést, hogy miután a kérést, hogy még ne zárjuk le a részletes vitát, hogy legyen mód kiegészítő javaslatok, módosító javaslatok benyújtására, és mivel az alkotmányügyi bizottság a módosító javaslatokat megtárgyalta, ha nincsen hozzászóló, akkor mód van a részletes vita lezárására.

Megkérdezem mégis: képviselőtársaim közül kíván-e valaki még szólni? - Igen, Szájer József.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Igen. Elnök úr! Csak annyi, hogy az alkotmányügyi bizottsághoz beadott módosító indítványok sorsáról érdeklődtem, de nem figyeltem, amikor az elnök úr említette, hogy ezt már megtárgyalták - a bizottság. Ugyanis a lezárásnak az akadályát abban fogalmaztam meg délelőtt, hogy a bizottságok nem tudnak indítványokat beadni abban az esetben, hogyha a részletes vitát lezárnánk.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen, már ezeket a javaslatokat is megtárgyalta a bizottság.

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Köszönöm.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tessék parancsolni! Tellér Gyula gépét kérem bekapcsolni.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Tellér Gyula (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ)

TELLÉR GYULA (SZDSZ) Köszönöm, be van kapcsolva. Köszönöm a szót, Elnök Úr. Kérdezni szeretném, hogy a szövetkezeti törvény részletes vitáját vagy a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos átmeneti törvény részletes vitáját zárja-e le most elnök úr.

ELNÖK: Kérem szépen, most a szövelkezetekről szóló általános törvényjavaslat részletes vitájának lezárására készülök, a másikra még nem. Teliát a szövetkezetekről szóló általános törvényjavaslat részletes vitájára nincs több jelentkező. A részletes vitát lezárom.

Akkor, ha megengedik, ismertetem az ünnep utáni programot. Pénteken 10 órakor kezdünk, a délelőtt plenáris ülés lesz, amelyben a szövetkezeti átmeneti törvény vitája, a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló 1991. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ez a moratórium - és határozathozatal, az adózás rendjéről szóló javaslat határozathozatala és a társasági adóról szóló törvényjavaslat határozathozatala a program. Aznap délután bizottsági ülések lesznek.

Szombat délelőtt a betegszabadságról szóló törvényjavaslat vitájának befejezése és lehetőség szerint a határozathozatal. (Közbeszólás: Hánykor?) Szombat délelőtt 9 órakor kezdünk. Ezt követi ugyanez: a társadalombiztosítási alap költségvetésérő1 szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes intézkedésekről szóló javaslat tekintetében részletes vita és lehetőség szerint határozathozatal. Ezután a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat határozathozatala következik. Szombat délután a költségvetés részletes vitájával foglalkozunk.

Vasárnap délelőtt bizottságok a kapcsolódó javaslatokkal foglalkoznak. Délben egy házbizottságon próbáljuk a további programot pontosítani, de számítani lehet arra, hogy vasárnap délután biztos plenáris ülés lesz, valamint hétfőn délelőtt és hétfőn délután biztosan plenáris ülés lesz, és teljesítményünktől függ, hogy kedden délelőtt kell-e plenáris ülést tartani.

Ez az, amit ma el tudok mondani, és az, hogy olyan pihentető három napot és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok, hogy még rám se gondoljanak egy pillanatig! (Taps, derültség.) - Jegyzői bejelentés...

Bejelentés: Dr. Szabó Lajos jegyző

SZABÓ LAJOS, DR. jegyző:

SZABÓ LAJOS, DR. jegyző: A gazdasági bizottság december 28-án kívül december 27-én délután 13 óra 30 perckor a főemelet 55. számú tanácsteremben ülést tart. 1991. december 27-én, pénteken délután bizottsági ülésekre kerül sor.

Az ülés bezárása

ELNÖK: Köszönöm szépen.

(Az ülés 18 óra 50 perckor ért véget.)

Hitelesítették: Balogh Gábor Glattfelder Béla Tóth Sándor Trombitás Zoltán Boros László Dr. Szabó Lajos soros jegyzők

1991. december 27. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja

Szabad György és dr. Dornbach Alajos elnöklete alatt

Jegyzők: Dr. Szabó Lajos, dr. Kóródi Mária

Az ülésen jelen voltak:

DR. ANTALL JÓZSEF miniszterelnök, DR. ANDRÁSFALVY BERTALAN művelődési és közoktatási miniszter, DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter, DR. SZABÓ IVÁN ipari és kereskedelmi miniszter, DR. MORVAY ISTVÁN belügyminisztériumi államtitkár, DR. BOTOS KATALIN tárca nélküli miniszter, DR. FÜR LAJOS honvédelmi miniszter, DR. GÁLSZÉCSY ANDRÁS tárca nélküli miniszter, DR. GERGÁTZ ELEMÉR földművelésügyi miniszter, DR. HORVÁTH BALÁZS tárca nélküli miniszter, KATONA TAMÁS külügyminisztérimi államtitkár, DR. KÁDÁR BÉLA nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter, DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter, NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter, DR. PUNGOR ERNŐ tárca nélküli miniszter, SIKLÓS CSABA közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter.

(Az ülés kezdete: 10 óra 6 perc - Elnök: dr. Szabad György - Jegyzők: dr. Szabó Lajos, dr. Kóródi Mária)

Az ülés megnyitása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megkérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket.

Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm minden képviselőtársamat, kedves vendégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat.

Téli rendkívüli ülésszakunk hatodik ülésnapját megnyitom.

Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Kóródi Mária és Szabó Lajos jegyzők lesznek segítségemre.

A mai ülésünkről 9 képviselőtársunk jelentette be előzetesen távolmaradását. Amennyiben valamelyikük mégis meg tudott jelenni, kérem, jelezze ezt gépe bekapcsolása végett. (Nem jelentkezett senki.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazolt képviselők száma jelenleg 385, így a határozatképességhez 193 képviselő jelenléte szükséges.

Az ülés tárgysorozatának elfogadása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Mindenekelőtt javaslatot teszek a ma kezdődő ülésünk tárgysorozatára. Ez az elkövetkező napok együttes tárgysorozatát jelenti, természetesen.

1. A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló 1991. évi XL. törvény módosításával foglalkozó javaslat a 4331. számú előterjesztés alapján.

2. Az adózás rendjével foglalkozó 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslat a 3618-as szám alapján.

3. A társasági adóról szóló törvényjavaslat a 3239-es szám alapján.

4. A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésével foglalkozó törvényjavaslat a 3636-os, 3636/1-es és a 3809-es számú előterjesztés alapján.

5. Országgyűlési határozati javaslat Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny községek Veszprém megyétől Győr-Moson-Sopron megyéhez csatolására a 3544-es szám alapján.

6. A betegszabadságról szóló törvényjavaslat a 3981-es szám alapján.

7. A társadalombiztosítási alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes intézkedésekkel foglalkozó javaslat a 3750-es szám alapján.

8. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat a 3240-es szám alapján.

9. A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat a 2690-es, és a szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat a 3126-os szám alapján.

Kérem képviselőtársaimat, foglalják el a helyüket.

Határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az ülés tárgysorozatára tett javaslatomat. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés - 3 államtitkári szavazattal - 172 szavazattal 9 ellenében, 14 tartózkodás mellett az előterjesztett javaslatot elfogadta.

Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy az egyes napirendi pontok megtárgyalása a bizottsági előkészítéstől függően eltérhet, sőt jelentősen eltérhet a napirend mellékletében lévő ütemezéstől. Munkánk akkor lesz eredményes, ha képviselőtársaim minden időszakban biztosítják a Ház határozatképességét.

A szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a szövetkezetekről szóló törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása.

Az előterjesztést 2691-es számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy legutóbbi ülésünkön a részletes vitában felszólalásra már senki sem jelentkezett, de Tellér Gyula képviselőtársunk javaslatára a vita lezárását mára halasztottuk, hogy kapcsolódó módosító javaslat benyújtására is legyen lehetőség. Minthogy -képviselőtársaim is, főtitkár úr is jelzi - ez megtörtént, a részletes vitát lezárom.

Megkérdezem Balsai István igazságügy-miniszter urat... (a főtitkár az elnökhöz fordul.) ..., elnézést kérek igazságügy-miniszter úrtól, most futott be két kérés. Kertész Zoltán, a Szabad Demokraták Szövetségétől szót kért.

KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)

KERTÉSZ ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Elnézést, a másik törvénnyel kapcsolatban kívánok szólni, a moratóriumtörvénnyel kapcsolatban.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Másik törvénnyel kapcsolatban. (Dr. Kertész Zoltán: Igen.) Igen. Köszönöm szépen.

Király B. Izabella is kétperces keretben szót kért. Tessék parancsolni.

Felszólaló: Király B. Izabella (MDF)

KIRÁLY B. IZABELLA (MDF)

KIRÁLY B. IZABELLA (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mivel három módosításom is van ehhez az átmeneti törvényhez, két perc erejéig még a részletes vita lezárása előtt a türelmüket kérem.

A tárgyalt törvény több embert és nagyobb vagyont érint, mint bármely eddig tárgyalt törvény, tehát a tulajdonviszonyok rendezése szempontjából igen fontos törvényről van szó.

Az 1988-as mérlegnek megfelelő vagyon felét nevesíteni lehetett az elmúlt években. Ezzel a lehetőséggel a szövetkezeteknek több mint a 60%-a élt is. De a törvény nem szabályozta a vagyonnevesítés legfontosabb szempontjait, tehát azt, hogy milyen alapon lehet a vagyont nevesíteni. Matematikailag két alapszám kínálkozott: a tagi viszonyban eltöltött idő és a munkabér.

Ezeknek a mérőszámoknak az alapján furcsa igazságtalanságok alakultak ki a vagyon rendezésében. A most beterjesztett törvény sem kívánja kimondani a vagyonnevesítés szempontjait, kizárólag egyetlenegyet, a vagyon 50%-át az eltöltött tagi viszonynak megfelelően kívánja felosztani. Ehhez képest Lakos László, Nyers Rezső és Vastagh Pál képviselők úgy gondolták, jó lenne a közös vagyon gyarapodásában a személyes közreműködés súlyát és tartalmát is alapul venni, ami az értelmezésemben egyértelműen a fizetés alapján való osztás törvényi szintre emelésével egyenlő.

Ezért nyújtottam be egy olyan módosító javaslatot, amely kimondaná, hogy a vagyonnevesítésnek ne lehessen alapja a fizetés. Ha valóban jó szakember volt a fővezető, akkor azért jó fizetést és prémiumot kapott és bízhat abban, hogy az új szövetkezetben is megfelelő fizetés ellenében fontos feladattal bizhatják meg. De aránytalanul nagy vagyon nem illeti meg a fővezetőt. A rendszerváltás idején a szövetkezeti fővezetők vagyoni végkielégítése megengedhetetlen.

Másik két módosításom is van, amelyek az átalakulás igazságosabb megoldását kívánják segíteni. Ezt a két javaslatomat a bizottság magáévá tette.

A 11. § (4) bekezdésébe beépülne, hogy a vagyonnevesítő közgyűlés határozata ellen jogorvoslatnak van lehetősége. Erre ugyan eddig is volt lehetőség, de nem volt jellemző, hogy ezzel éltek, ezért feltétlenül fontosnak tartom a figyelemfelhívást az átalakuló közgyűlés rendkívüli súlya miatt.

Az 52. §-hoz benyújtott módosításom pedig a szövetkezeti fővezetők polgárjogi felelőssége kimondását kívánja. Eddig a szövetkezet vezetői munkajogi felelősséggel, kéthavi munkabér erejéig voltak felelősek döntéseikért. Lakos, Nyers, Vastagh képviselők javaslata a polgárjogi felelősséget csak az átalakuló új szövetkezet vezetőire kívánja kiterjeszteni, míg az én módosításom már az átalakulás idejére kívánja ezt a felelősséget kimondani.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a jogorvoslattal foglalkozó módosító javaslatomat, valamint a felelősség kimondásával kapcsolatos módosító javaslatomat, sőt a fizetésre vonatkozó módosító javaslatomat is támogatni szíveskedjék. A látszat ellenére ez nem a fővezetők ellen irányuló módosítás, hiszen én úgy értelmezem, hogy sokkal inkább a fővezetők politikai, jogi és erkölcsi védelmét szolgálják ezek a törvények. Mert ha kimondjuk, hogy a vagyonnevesítésnek nem lehet alapja a fizetés, ha kimondjuk a jogorvoslat lehetőségét és a vezetők felelősségét, meg fog szűnni a zöldbárózás. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tekintettel arra, hogy a vitát lezártam, nem tudva, hogy Király B. Izabella a vitán belüli felszólalással kíván élni: amennyiben az általa megszólított képviselők is szólni kívánnak, természetesen meg kell adnom nekik is a szót, mert itt vitába bocsátkozott korábbi felszólalókkal. Nem kívánnak szólni. Köszönöm szépen. Balsai István igazságügy-miniszter urat illeti a szó.

BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter:

BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Elnök Úr kérem, a határozathozatal előtt szeretnék nyilatkozni a vitában elhangzottakra.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen, köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló 1991. évi XL. törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslatot a gazdasági bizottság még nem tárgyalta végig, ezért a moratórium meghosszabbítása ügyében az eredeti programunktól eltérően a holnapi ülésnapon határoz az Országgyűlés. (Közbeszólás: Mi a program?)

Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat határozathozatala

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló határozathozatal előtt válaszadásra felkérem a Pénzügyminisztérium illetékes képviselőjét.

SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:

SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Fél perc türelmet kérek, Elnök Úr. (Elhagyja a termet.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Egy kis türelmet kérek, valószínűleg az előbbi bejelentés nyomán itt egy kis zökkenő állt be.

Addig megkérdem a különböző pártok képviselőcsoportjainak a vezetőit, hogy a bizottságokban az egyharmados támogatottságot el nem ért módosító javaslatokkal kapcsolatban van-e bejelentésük. (Tardos Márton: Melyik?) Olyan bejelentésre gondolok, ami a korábbi alkalommal volt.

Szájer József, Fiatal Demokraták Szövetsége részéről.

Felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! TIsztelt Ház! A FIDESZ parlamenti frakciójának az egyharmadot el nem ért módosító indítványai tekintetében is kérjük a szavazást.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. (Rövid szünet.) Kérem szépen, az időt arra használjuk föl, hogy elismétlem, távlatilag mire számíthatnak képviselőtársaim az elkövetkezőkben. (Derültség. - Zaj.) A ma délelőtti programot lehet, hogy részben az ebédidő felhasználásával bonyolítjuk le. Délután 3 órától bizottsági ülések következnek.

Szombaton a délelőtt folyamán a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvény módosításával foglalkozó javaslat vitája és határozathozatala következik. Ezt a betegszabadságról szóló javaslat részletes vitája és lehetőség szerint a határozathozatal követi, majd ugyanígy a társadalombiztosítási alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes intézkedésekről szóló javaslat részletes vitája és lehetőség szerint határozathozatala. Ezt követi a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat határozathozatala... (megérkezik Kupa Mihály pénzügyminiszter és visszatér a terembe Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár - taps a bal oldalról.) ..., majd a néhány község átcsatolásával foglalkozó határozati javaslat. Délután a költségvetési törvényjavaslat részletes vitájára térünk át.

Most, az adózás rendjéről szóló határozathozatal előtt, válaszadásra kérem fel Kupa Mihály pénzügyminiszter urat.

Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszadása

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat határozathozatalának megkezdése előtt a javaslatról folytatott általános és részletes vitában elhangzottakkal, valamint a benyújtott javaslatokkal kapcsolatban a következő összefoglaló megjegyzéseket szeretném tenni.

Elöljáróban köszönetet szeretnék mondani mindazon képviselőknek, akik akár az adózói autonómia védelmében, akár az adózói egyenlőség biztosítása érdekében szükséges hatósági eszközrendszer bővítését támogatva részt vettek a vitában, vagy módosító idnítványaikban előterjesztett javaslataikkal kívántak javítani a szabályozáson.

Ahogyan azt a törvényjavaslat előterjesztésekor is elmondtam, a módosításnak több indoka van. Várható volt, hogy a vita nem azokon a pontokon lesz éles, ahol a törvény az adótörvények, illetőleg a számviteli törvény szabályaihoz kíván igazodni, és nem is az egységes jogértelmezést célzó pontosító szabályokat vitatják majd a legtöbben. A vita az adóhatóság informáltságát javító intézkedések és a jogsértő magatartások szankciói körül éleződött ki.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elhangzottakra reagálva, remélem, néhány aggály eloszlatására is alkalmam lesz. Nézzük először a vagyonnyilatkozatot!

A vagyonnyilatkozat nem adóbevallás, semmiféle adókötelezettséget nem keletkeztet. Azok, akik adókötelezettségeiket rendszeresen és az előírásoknak megfelelően teljesítik, a nyilatkozat kitöltése után, ennek kapcsán, nem is találkoznak az adóhatósággal. A vagyonnyilatkozat, lényegét tekintve, egy fénykép, amely az adott időpillanatban tükrözi vagyoni helyzetünket. Az izgalmas kérdés tehát nem elsősorban az, hogy az állampolgárnak most milyen a vagyoni helyzete, hanem az, hogy a későbbiek során hogyan változik. A változás nyomon követése azonban lehetetlen az induló helyzet ismerete nélkül. Az adóhatóság tehát nem cél nélkül gyűjtögeti az információkat, hanem - a módosító indítványoknak megfelelően - kizárólag a jövedelem ellenőrzéséhez. Teljeskörűségre pedig - az ésszerűség határain belül - éppen azért van szükség, mert enélkül a jövedelemadó ellenőrzésére alkalmatlan lenne a rendszer.

Felvetődött a vita során, hogy a készpénz maradjon el, a takarékbetétről ne kelljen nyilatkozni - és megfordítva. Kétségtelen, hogy több millió forintos készpénz csalárd bejelentése látszólag bianco csekk egy későbbi vagyongyarapodás előzetes igazolására. Először is, a 200 ezer forintos határ a hazai viszonyok között már olyan összeg, ami fölött nem szokás a ládafiában pénzt tárolni. Másodszor: a nyilatkozónak számolnia kell azzal is, hogy a pénz meglétét az adóhatóság ellenőrzi. Ha pedig a tényleges vizsgálatkor az adózó arra hivatkozik, hogy a pénz már nincs meg, akkor annak elköltése nyilván nyomon követhető.

Egyébként sem egy-két százezer forintos adókülönbözet feltárására találták ki a vagyonosodási ellenőrzést, hanem nagyságrenddel nagyobb adóvisszaélések felderítésére.

A részletes vitában is elhangzott Palotás úr részéről, hogy a takarékbetétkönyv titkosságát a javaslat közvetve feloldja. Erről szó sincs! Ezzel akkor lehetne támadni a Kormányt, ha a takarékbetétről, devizaszámláról a nyilatkozat kötelező lenne - de nem kötelező. Ilyen javaslatokat - bár felmerültek - a Kormány nem támogat. A takarékbetétről azonban az adózó nyilatkozhat, és annak meglétét igazoltathatja a pénzintézettel. Ezzel megelőzheti a későbbi, nehézkes bizonyítást. Természetesen nem akárkinek teszi meg ezt a nyilatkozatot az adózó, hanem az adóhatóságnak, amelyet viszont a banktitoknál is szigorúbb adótitoktartási kötelezettség terhel.

A vagyonnyilatkozat kapcsán aggódó képviselők fölvetették, hogy a Kormány részére adott felhatalmazás - mely szerint a nyilatkozattétel időpontját a Kormány írhatja elő - szintén alkotmányossági viták forrása lehet. Nézetünk ebben a kérdésben nem egyezik. a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ugyanis a törvénnyel együtt lesz hatályos, a benyújtás konkrét időpontjának megállapítása nem lépteti hatályba a kötelezettséget, csak a törvény rendelkezéseit hajtja végre.

Az adózás rendjének szabályozása során a legtöbb kiritika a pénzintézetekről szóló törvény módosítási szándékát érte. Egyesek a banktitok feloldását kifogásolták. A pénzintézeti törvény vitái során a képviselők a banki tevékenységre összpontosítottak. Az adózók üzleti bankszámláinak hermetikus elzárása az adóhatóság elől azonban olyan kontroll-lehetőségtől fosztja meg az adóhatóságot, amit az üzleti könyvek és a tényleges pénzmozgások egybevetése jelenthet. Nem korlátlan adóhatósági beavatkozásról van szó, amikor az A változat elfogadását javasoljuk; ez ugyanis a lakossági betéteket nem érinti, hanem a korrekt ellenőrzés feltételeit teszi lehetővé. Ennek hiányában ugyanis csak jól felkészült könyvelők kérdése az adókijátszás.

Ennél a kérdésnél, úgy érzem, ismét utalni kell arra, hogy az adóhatóság titoktartási kötelezettsége felértékelődik. Ezt felismerve, a Kormány támogatja azokat a módosításokat, amelyek ennek lazítását ellenzik. Úgy vélem, ennek ismételt megfontolása nem tisztességtelen ajánlat.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül a Kormány javaslata védelmében szokatlan módon egy ellenzéki képviselő, a költségvetési bizottság elnöke, Soós Károly Attila úr gondolataira hivatkozom: az egyik adózónak nyújtott indokolatlan kedvezményt az adózó társadalom többi részének kell megfizetnie.

Önök természetesen mérlegelhetik az adóhatósági eszközök bővítésének szükségességét, de a tisztességesen adózó társadalom, azaz a lakosság döntő többsége érdekében nem javaslom az adókijátszók indokolatlan védelmét. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Szólásra kért lehetőséget Tardos Márton, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezetője.

Felszólaló: Tardos Márton (SZDSZ)

TARDOS MÁRTON (SZDSZ)

TARDOS MÁRTON (SZDSZ) Elnök Úr! Csak azt akarom bejelenteni, hogy kérem azoknak a javaslatainknak a fenntartását, amelyek nem kapták meg a bizottságban az egyharmados szavazati arányt. Köszönöm.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Köszönöm. Ennek megfelelően fogok eljárni. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik.

A költségvetési és az alkotmányügyi bizottság együttes jelentését 4338-as számon kapták meg képviselőtársaim. Az 1. pontban Szél Péternek a Magyar Demokrata Fórum részéről benyújtott javaslata nem kapta meg az egyharmados támogatást. (Szél Péter jelzi, hogy a javaslatot visszavonja.) Köszönöm, visszavonta.

A 4. pontban Lukács Tamás a javaslat 3. §-ának a törvény 11. §-a (6) bekezdése e) pontjára vonatkozó részének átfogalmazását javasolja. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 159 szavazattal 35 ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

A 2. pontban Varga Mihály a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről a törvényjavaslat 3. §-ának a törvény 11. §-a (6) bekezdés f) pontjára vonatkozó részét elhagyni javasolja. Lényege: a felsorolt adatokat ne kelljen az adózónak bejelenteni. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 155 szavazattal 59 ellenében, 4 tartózkodás mellett elutasította.

A 3. pontban Békesi László a javaslat 3. §-ának a törvény 11. §-a (6) bekezdése f) pontjára vonatkozó részének módosítását ajánlja. Pontosítani kívánja azt, hogy kire vonatkoznak a szereplő adatok. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja a módosítványt. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Támogatom, igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) A miniszter úr támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Az Országgyűlés a módosítványt 215 szavazattal 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Rajk László... igen. Kérem szépen, egy pillanat szünetet kell tartanunk. Több képviselőtársunk gépe nem működik: Rajk László, Botos Katalin miniszternő -, és ki van még, akinek nem működik a gépe esetleg? Kérem az ő gépüket átállítani: Rajk László, Botos Katalin.

Közben bejelentem, hogy Békesi Lászlónak az 5. pontban szereplő módosítási javaslata nem kapta meg a bizottsági többséget.

A 6. pontban Békesi László a Magyar Szocialista Párt részéről és Ráday Mihály a Szabad Demokraták Szövetsége részéről a törvényjavaslat 6. §-ának elhagyását javasolja. Lényege: csak akkor kelljen adóbevallást benyújtani, ha az adózónak adófizetési kötelezettsége keletkezett. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 136 szavazattal 90 ellenében, 4 tartózkodás mellett a módosítást elutasította.

Kérdem akkor, támogatja-e az Országgyűlés a törvényjavaslat 6. §-ának eredeti szövegét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 150 szavazattal 75 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

A jelentés 7. pontjában Mészáros István László és Matyi László a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, a 8. pontban Ráday Mihály ugyancsak a Szabad Demokraták Szövetsége részéről a javaslat 8. §-ának a törvény 23. § (1) bekezdésére vonatkozó részét javasolja módosítani. Mindkettő azt javasolja szabályozni, mely esetben nem kell adóbevallást tennie magánszemélynek. A két javaslat ennek ellenére egymás mellett is megállhat.

Először Mészáros István László és Matyi László javaslatát teszem fel szavazásra a 7. pont szerint. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 140 szavazattal 90 ellenében, 6 tartózkodás mellett elutasította.

Most Ráday Mihály javaslatát teszem fel szavazásra a 8. pont szerint. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter Úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 154 szavazattal 74 ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor, elfogadja-e a javaslat 8. §-ának a törvény 23. § (1) bekezdésére vonatkozó részét eredeti szövegezésben. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az eredeti szöveget az Országgyűlés 153 szavazattal 82 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

A 9. pontban Mészáros István László és Matyi László a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, a javaslat 10. §-ának a törvény 31. § (1) bekezdésére vonatkozó részét módosítani javasolja: ne jelenjék meg a törvényben a várható adó fogalma.

Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 141 szavazattal 93 ellenében, 3 tartózkodás mellett a módosítványt elutasította.

Kérdem akkor, elfogadja-e a javaslat eredeti 10. §-ának a törvény idézett bekezdésére vonatkozó részét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az eredeti szöveget az Országgyűlés 151 szavazattal 76 ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

A 11. pontban az alkotmányügyi bizottság, a 10. és a 44. pontban pedig Varga Mihály a FIDESZ részéről, alternatív javaslatot tett a törvényjavaslat 13. §-ában a törvény 38. §-a (2) bekezdésének kiegészítésére, illetve a 34. § (6) bekezdésének elhagyására. Más-más módon javasolják szabályozni a vagyonnyilatkozat tételének feltételeit és felhasználhatóságát.

Először az alkotmányügyi bizottság javaslatáról szavazunk a 11. pont szerint.

Miniszter úr támogatja-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 226 szavazattal, 12 tartózkodás mellett elfogadta.

A 12. pontban Mészáros István László és Matyi László a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, a javaslat 14. §-ának a törvény 39. §-a (1) bekezdése a) pontjára vonatkozó részét módosítani javasolja: a lakásbérleti jogra ne terjedjen ki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.

Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 140 szavazattal 88 ellenében, 4 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdezem akkor: elfogadja-e a javaslat eredeti 14. §-ának a törvény idézett pontjára vonatkozó részét? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 150 szavazattal 84 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

A 13. pontban Varga Mihály a javaslat 14. §-ának a törvény 39. § (1) bekezdése b) pontját érintő részét javasolja módosítani. Lényege: a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség az 500 000 forintot meghaladó értékű ingóságra terjedjen ki.

Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja.

Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 146 szavazattal 88 ellenében, 6 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor, elfogadja-e a javaslat 14. §-ának az idézett passzusra vonatkozó eredeti szövegét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 152 szavazattal 68 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta.

A 14. pontban Varga Mihály a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről, a javaslat 14. §-ának a törvény 39. § (1) bekezdése c) pontját illető részét módosítani javasolja: Ne kelljen vagyonnyilatkozatot tenni értékpapírra vonatkozóan. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 142 szavazattal 69 ellenében, 27 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 14. §-ának a jelzett pontot érintő részét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 149 szavazattal 70 ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

A 15. pontban Mészáros István és Matyi László a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, "A" és "B" változatban külön-külön, a 16. pontban Varga Mihály más módon javasolja szabályozni a különböző pénzvagyonokra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget. A 17. pontban Lukács Tamás, s a 18. pontban Szél Péter javaslata nem kapta meg a szükséges többséget.

Először Mészáros István László és Matyi László javaslatát teszem fel szavazásra a jelentés 15. pont "A" változata szerint. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 146 szavazattal 88 ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította.

Ugyanez a képviselőtársunk egy B változatú módosítást is előterjesztett ugyanebben a kérdéskörben. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 145 szavazattal 85 ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította.

Most Varga Mihály javaslatát teszem fel szavazásra a jelentés 16. pontja szerint. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 151 szavazattal 90 ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor az Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 14. §-ának a törvény jelzett pontját illető részét. Most kérem szavazatukat. (Szavzás.) Köszönöm. Az eredeti szöveget az Országgyűlés 150 szavazattal 84 ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

A 19. pontban Mészáros István László és Matyi László a javaslat 14. §-ában a törvény 39. §-a eredeti (2) bekezdését javasolja módosítani. Védeni javasolja a takarékbetét titkosságát. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 137 szavazattal 89 ellenében, 15 tartózkodás mellett elutasította.

A 20. pontban Lukács Tamás javaslata nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást. Kérdem akkor az Országgyűlést... nem kell akkor az eredetire visszatérni, bocsánat. De kell!

Kérdem akkor az Országgyűlést, elfogadja-e a javaslat eredeti 14. §-ának a törvény idézett pontjára vonatkozó részét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 151 szavazattal 83 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta.

A 21. pontban Békesi László javaslata nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.

A 22. pontban Varga Mihály a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről és Lukács Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt részéről a törvényjavaslat 18. §-ának elhagyását javasolja. Lényege: a titoktartási kötelezettség mindenféle adatra vonatkozzék. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Támogatom, igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 235 szavazattal 6 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

A 23. pontban a Békesi László által javasolt módosítás nem kapta meg a bizottsági támogatást.

A 24. pontban a Lukács Tamás által javasolt módosítás nem kapta meg a bizottsági támogatást.

A 25. pontban Varga Mihály a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről és Lukács Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt részéről a törvényjavaslat 20. §-ának elhagyását javasolja. Ne legyen lehetőség az adócsalás tényének nyilvánosságra hozatalára. Az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 197 szavazattal 24 ellenében, 20 tartózkodás mellett elfogadta.

A 26. pontban Lukács Tamás javaslata nem kapta meg a bizottsági többséget.

A 27. pontban Békesi László javaslata nem kapta meg a szükséges bizottsági többséget. (Dr. Békesi László: Megkapta, Elnök Úr.)

Elnézést, javítom. A 26. pontban Lukács Tamás javaslata nem kapta meg, de a 27. pontban Békesi Lászlóé megkapta a bizottsági többséget. Ez utóbbinak lényege, amelyikben a 24. § elhagyását javaslja, az, hogy ne lehessen átlagadó fizetésére kötelezni az adózót. Az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országyűlés a módosítványt 151 szavazattal 83 ellenében, 9 tartózkodás mellett elutasította.

A 30. pontban Varga Mihály a javaslat 24. §-ának a törvény 60. §-a (7) bekezdésére vonatkozó részét módosítani javasolja. Lényege: az átlagadó kivetése során ne 12 havi, hanem a bevételszerző tevékenység jellegétől függő működést vélelmezzen az adóhatóság. A költségvetési bizottság támogatja, az alkotmányügyi nem. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 147 szavazattal 98 ellenében, 6 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 24. §-ának e pontra vonatkozó részét. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 159 szavazattal 84 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Lukács Tamásnak a 28. pontban tárgyalt javaslata nem kapta meg a bizottsági támogatást.

A 29. pontban az alkotányügyi bizottság javasolja a törvényjavaslat 24. §-ának a törvény 60. §-a új (8) bekezdéssel való kiegészítését. Lényege: becslési eljárásban a területi érdekképviseleti szerv is működhessen közre. Az alkotmányügyi bizottság javaslatát a 29. pont értelmében támogatja-e miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a javaslatot 242 szavazattal 5 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Békesi Lászlónak a 31. pontban tett javaslata nem kapta meg a szükséges többséget, de a 32. pontban a költségvetési bizottság, amely alternatív javaslatot tett, a törvényjavaslat 25. §-ában a törvény 70. § (3) bekezdésének módosítását javasolja: Ha az önellenőrzés nem állapított meg adóhiányt, akkor a pótlék mértéke ne legyen magasabb a hibásan benyújtott bevallás legkisebb bírságánál. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 252 szavazattal., 1 ellenében elfogadta.

A 33. pontban Békesi László a javaslat 26. §-a (1) bekezdésének elhagyására tesz javaslatot. Lényege: az önellenőrzéssel együtt fizetendő bírság mértékére vonatkozóan maradjon hatályban a jelenlegi rendelkezés. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 155 szavazattal 95 ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdem akkor az Országgyűlést, elfogadja-e a javaslat eredeti 26. §-ának (1) bekezdését. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 163 szavazattal 66 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

A 34. pontban Békesi László a javaslat 26. §-a (2) bekezdésének elhagyását javasolja. Lényege: maradjon el az adóelőleg-számítással kapcsolatos tervezett szabályozás. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 155 szavazattal 83 ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

A 35. pontban Mészáros László István és Matyi László a javaslat 26. §-a (2) bekezdésének a törvény 74. §-a (5) bekezdésére vonatkozó részét módosítani javasolja: a várható adóval kapcsolatban ne tartalmazzon rendelkezést a törvény. A költségvetési bizottság támogatja, az alkotmányügyi nem. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 151 szavazattal 96 ellenében, 4 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdezem akkor, elfogadja-e a javaslat eredeti 26. §-a (2) bekezdésének az említett pontra vonatkozó részét. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 153 szavazattal 82 ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta.

A 36. pontban a Békesi László által javasolt módosítvány nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.

A 37. pontban a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 26. §-ában a törvény 74. §-a (8) bekezdésére vonatkozó részeit módosítani javasolja, figyelemmel az alkotmányügyi bizottság szövegpontosítására is. Lényege: az adóévben első alkalommal kiszabott bírság összege ne legyen magasabb a felső határ egyharmadánál. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság ebben a formában támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 250 szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 38. pontban Varga Mihály a javaslat 26. §-a (4) bekezdésében a törvény 74. §-a (8) bekezdésére vonatkozó részét ajánlja módosítani: magánszemélyek esetén a bírság felső összege ne 50 ezer, hanem 30 ezer forint legyen. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 160 szavazattal 96 ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

Kérdezem akkor, az Országgyűlés elfogadja-e. (Közbeszólás.) Bocsánat, nem kell, köszönöm.

Szél Péter a Magyar Demokrata Fórum részéről a 39. pontban tett javaslata nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást.

A 40. pontban Varga Mihály a javaslat 27. §-a (2) bekezdésének elhagyását javasolja: Ne bővüljön a relatív elévülési határidő alá nem tartozó esetek köre. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 166 szavazattal, 87 ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította.

Lukács Tamás 41. pontban feltüntetett módosító javaslata nem kapta meg a bizottsági szükséges többséget. Kérdezem akkor az Országgyűlést, elfogadja-e a javaslat eredeti 27. §-a (2) bekezdésének a törvény említett pontjára vonatkozó részét. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 171 szavazattal 79 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

A 42. pontban Békesi László a javaslat 29. §-ának a törvény 93. §-a (1) bekezdésére vonatkozó részét javasolja módosítani. Ne száz, hanem legalább ezer forint köztartozás miatt lehessen megkereséssel élni behajtásra. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 142 szavazattal 99 ellenében, 5 tartózkodás mellett elutasította. Kérdezem akkor, elfogadja-e a javaslat eredeti 29. §-ának az idézett pontra vonatkozó részét. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 157 szavazattal 87 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

A 43. pontban az alkotmányügyi bizottság a javaslat 34. §-a (4) bekezdésének módosítását javasolja. A felsorolt adónemek közül maradjon el az állami vagyon utáni részesedés. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Az Országgyűlés egyetért-e? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 247 szavazattal 5 ellenében a módosítványt elfogadta.

A 45. pontban az alkotmányügyi bizottság a javaslat 34. §-a (6) bekezdésének módosítását javasolja. A vagyonnyilatkozatot az adóhatóság kizárólag a jövedelemadó ellenőrzéséhez használhassa fel. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 251 szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 46. pontban a költségvetési bizottság a javaslat 34. §-át új bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Lényege: a várhatóan kis összegű társasági adóelőleg negyedévenként fizetendő. Az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 251 szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 47. pontban Mészáros István László és Matyi László a 35. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. A bizonyítási teher az adóhatóságot illeti. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 137 szavazattal 110 ellenében, 6 tartózkodás mellett elutasította. Kérdem akkor, elfogadja-e a törvényjavaslat 35. §-a (1) bekezdésének eredeti szövegét. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 152 szavazattal 92 ellenében, 10 tartózkodás mellett az eredeti szöveget fogadta el.

A 48. pontban Varga Mihály a javaslat 35. §-a (2) bekezdésének elhagyását javasolja. Lényege: ne rendelet döntsön a vagyonnyilatkozat benyújtásának időpontjáról. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 159 szavazattal 99 ellenében, 3 tartózkodás mellett elutasította. Kérdem akkor, elfogadja-e a törvényjavaslat 35. §-a (2) bekezdésének eredeti szövegét. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 168 szavazattal 84 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

A kiegészítő jelentés tartalmazza az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatát a javaslat 37. §-a (1) bekezdésére vonatkozóan. Lényege: az államigazgatási eljárási törvény 3. § (6) bekezdéséből maradjon el a devizahatósági ügyekre vonatkozó rendelkezés. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Az Országgyűlés egyetért-e? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 238 szavazattal 16 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

A jelentés 49. pontjában Mészáros István László és Matyi László a törvényjavaslat 38. §-ára vonatkozó két változat közül az a) változat elhagyását javasolják.

Felhívom figyelmüket, hogy a jelentésben tévesen itt b) változat szerepel, tehát a két indítványozó világosan az a) változat elhagyását indítványozza. Most képviselőtársaimon múlik a döntés, hogy az a) vagy a b) változatot támogatják-e. Az a) változat szerint banktitok nem áll fenn az adó-, vám-, és társadalombiztosítási szerv megkeresésére adott tájékoztatás során. A b) változat szerint e rendelkezés ne kerüljön törvénybe.

Felhívom figyelmüket, hogy az a) változat elvetése egyben a b) változat elfogadását is jelenti. Tehát az a) változatot teszem fel szavazásra a törvényjavaslat 38. §-ában leírtak szerint. Hogy világos legyen, még egyszer: Mészáros és Matyi képviselők ennek az elhagyását javasolják.

Tehát most az eredeti szöveget teszem fel szavazásra. Kérdezem, hogy a tisztelt Országgyűlés az eredeti szöveget elfogadja-e. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 158 szavazattal, 99 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Az 50. pontban Mészáros István László és Matyi László a törvényjavaslat 2. számú melléklete I. fejezete 3/A pontja a) alpontjának elhagyását javasolja. Lényege: maradjon hatályban a jelenlegi adóelőleg-fizetési rendszer. Egyik bizottság sem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Nem támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 167 szavazattal 85 ellenében, 4 tartózkodás mellett elutasította.

Az 51. pontban az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 2. számú melléklet helyesen 18. pontjának módosítását javasolja. Lényege: gépjárműadó befizetésére vonatkozóan osztott szabályozást javasol. Miniszter úr egyetért-e a javaslattal?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Egyetért. Az Országgyűlés egyetért-e? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 255 szavazattal 2 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Az 52. pontban Zsiros Géza és Németh Béla a javaslat 3. számú melléklete A/2 pontjának új d) alponttal történő kiegészítését javasolja. Lényege: a mezőgazdasági kistermelők a túlfizetett adóelőleg után kamattérítést kapjanak. Az alkotmányügyi bizottság támogatja, a költségvetési nem. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Támogatja. Az Országgyűlés? Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosítványt 234 szavazattal 16 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről az Országgyűlésnek határoznia kellett volna, de nem tette. (Nincs.) Köszönöm.

Megkérdezem Salamon László és Takácsy Gyula bizottsági elnök urakat, illetve Kupa Mihály miniszter urat, hogy sor kerülhet-e a végszavazásra. (Igen.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Van egy bejelentésem: az adózás rendjéről szóló törvény határozathozatalakor a törvényjavaslat egészéről név szerinti szavazást kért a megfelelő számú képviselőtársunk. (Élénkség, zaj.) Ezek után megkérdezem Fodor Gábort a FIDESZ részéről, kíván-e még szólni.

Felszólaló: Dr. Fodor Gábor (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Igen, Elnök Úr. (Zaj és közbeszólások. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Csendet kérek!

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)

FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy egy mondattal indokolni kell, hiszen a FIDESZ frakciójának az álláspontja szerint az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat nagy jelentőségű javaslat, jelentősen érinti az állampolgárok életét. (Zaj és közbeszólások.) Álláspontunk szerint azonban ez az előttünk fekvő törvényjavaslat az Alkotmánybíróság idevágó döntéseivel szemben áll és sért alapvető személyiségi jogokat, ezért kértük azt - eljuttattuk az elnök úrnak a megfelelő indítványt a megfelelő számú aláírásokkal -, hogy név szerinti szavazásra kerüljön sor. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalról.)

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úrhoz van egy kérdésem. Kaptam egy olyan jelzést, miszerint szükséges lett volna - de nem történt - szavazás a forgatókönyv 82. lapján az eredeti szövegről.

Ellentmondóak az apparátus jelzései, meg kell mondanom: egy eredeti szövegrészről van szó, itt elmaradtak bizonyos módosító javaslatok.

Felszólaló: Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Az eredeti szöveget módosító javaslatot nem fogadta el az Országgyűlés, következésképpen gondolom, hogy az eredetit fogadja el. De szavazhatunk! Tudom, hogy milyen jó jogászok vagytok, akkor szavazzunk!

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Mindenképpen szavazunk akkor erről, bizonytalanság van.

Az Országgyűlés elvetette azt a javaslatot, amelyik arra irányult, hogy maradjon hatályban a jelenlegi adóelőleg-fizetési rendszer. Ezt elvetette.

Akkor kérdezem a tisztelt Országgyűlést. (Dr. Salamon László jelentkezik.) . Salamon László.

Felszólaló: Dr. Salamon László (MDF)

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)

SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Elnök urat tisztelettel kérném, hogy a jelentés vonatkozó számát szíveskedjék közölni, mert forgatókönyvünk nekünk nincs.

Határozathozatal

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Igen. Ez a javaslat az 50. pontot érintette, amit az Országgyűlés elutasított.

Az elutasítás után tehát most felteszem a kérdést, vajon az Országgyűlés elfogadja-e a törvényjavaslat 2. számú mellékletének az I. fejezet 3/A pontjának a) alpontjára vonatkozó eredeti szövegét. Határozathozatal! Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés az eredeti szöveget 161 szavazattal 87 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Név szerinti szavazás

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Most nyílik lehetőség arra, hogy a törvényjavaslat egészéről határozzunk, mégpedig a benyújtott javaslatnak megfelelően: név szerinti szavazás alapján. (Zaj.)

Tehát a Házszabály 48. §-ának (1) bekezdése alapján a megfelelő számú képviselői írásbeli indítványra, amely az előző percben érkezett hozzám, elrendelem a név szerinti szavazást.

A név szerinti szavazás a szokásos rendben történik. A jegyzők ábécé sorrendben felolvassák a képviselők névsorát. (Az MDF soraiból néhányan elhagyják a termet.) Kérem képviselőtársaimat, ne tegyék határozatképtelenné a házat. (Zúgás. - Zaj.)

A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" formában - és semmilyen más formában nem - nyilatkozhatnak, ezt a jegyzők ismétlik, majd azt követően a névsoron a szavazás tényét feltüntetik, az összeszámlálás után ismertetik az eredményt.

Kérem képviselőtársaimat, hogy a gyors lebonyolítás érdekében álláspontjukat hangosan közöljék.

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadja-e az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról intézkedő törvényjavaslatot annak mellékleteivel együtt. Kérem képviselőtársaimat, hogy névrendben szavazzanak. (Dr. Szabó Lajos és dr. Kóródi Mária jegyzők felváltva olvassák a képviselők nevét, majd megismétlik állásfoglalásukat)

Dr. Andrásfalvy Bertalan: igen. Dr. Andriska Géza: nem. Annus József nincs jelen. Dr. Antall József nincs jelen. Dr. Arató Géza: nem. Dr. Ábrahám Tibor: nem. Dr. Áder János: nem. Bakó Lajos: igen. Dr. Balás István nincs jelen. Balázsi Tibor nincs jelen. Dr. Balla Gábor Tamás: igen. Balogh Gábor: igen. Dr. Balogh György: nincs jelen. Balogh János: igen. Dr. Balsai István: igen. Dr. Baranyai Miklós nincs jelen. Barcza Imre nincs jelen. Bánffy György: igen. Bárdos Balázs: igen. Dr. Becker Pál: igen. Bejczy Sándor: igen. Beke Kata: nem. Bereczki Vilmos: nem. Dr. Bertha Zoltán nincs jelen. Bethlen István: igen. Dr. Békesi László: nem. Béki Gabriella: nem. Bélafi Antal: igen. Dr. Bilecz Endre nincs jelen. Dr. Bíró Ferenc: igen. Dr. Bogár László: igen. Bogárdi Zoltán: igen. Dr. Bogdán Emil: igen. Boros László: nem. Borz Miklós: tartózkodik. Botos Katalin: igen. Dr. Böröcz István: igen. Dr. Bratinka József: igen. Bretter Zoltán nincs jelen. Büky Dorottya: nem. Dr. Csapody Miklós: tartózkodik. Dr. Csehák Judit: nem. Cséfalvay Gyula: igen. Csépe Béla: igen. Csizmadia István: igen. Csóti György: igen. Csurka István nincs jelen. Dr. Czoma László nincs jelen. Dr. Danis György: nem. Dr. Daróczy Zoltán nincs jelen. Darvas Iván nincs jelen. Dr. Dávid Ibolya: igen. Dr. Debreczeni József: igen. Deme Zoltán nincs jelen. Derdák Tibor: nem. Deutsch Tamás: nem. Dénes János: igen. Dobos László: igen. Dr. Dornbach Alajos: nem. Dragon Pál: igen. Dr. Eke Károly nincs jelen. Elek István: igen. Dr. Eörsi Mátyás: nem. Faddi József: igen. Farkas Gábor: igen. Dr. Fazekas Zoltán: nem. Dr. Fáklya Csaba: nem. Fejes Attila nincs jelen. Dr. Fekete Gyula: igen. Fekete Pál: igen. Ficere Mátyás nincs jelen. Figler János nincs jelen. Filló Pál: nem. Dr. Fodor András Attila nincs jelen. Dr. Fodor Gábor: nem. Dr. Fodor István: nem. Fodor Tamás: nem. Frajna Imre: nem. Dr. Freund Tamás nincs jelen. Dr. Futaki Géza nincs jelen. Dr. Für Lajos: igen. Dr. Füzessy Tibor: igen. G. Nagyné dr. Maczó Ágnes nincs jelen. Dr. Gaál Antal: igen. Gaál Gyula Imre: nem. Gadó György: nem. Dr. Gali Ákos nincs jelen. Dr. Gál Zoltán: nem. Dr. Gáspár Miklós: igen. Gerbovits Jenő: tartózkodik. Gettó József nincs jelen. Dr. Géczi József nincs jelen. Dr. Giczy György: igen. Glattfelder Béla: nem. Dr. Gömbös Ferenc: igen. Dr. Grezsa Ferenc: igen. Gulyás József: nem. Gyarmati Dezső: igen. Dr. Győriványi Sándor: igen. Dr. Gyurkó János: igen. Dr. Hack Péter: nem. Dr. Hajdu Istvánné: igen. Hajdu Zoltán: nem. Halda Aliz: nem. Halász István nincs jelen. Dr. Hankó Faragó Miklós: nem. Haraszti Miklós: nem. Dr. Hasznos Miklós: igen. Dr. Hatvani Zoltán: nem. Havas Gábor: nem. Hága Antónia nincs jelen. Hámori Csaba nincs jelen. Hegedüs István: nem. Herczeg János nincs jelen. Hodosán Róza: nem. Dr. Hoppa József nincs jelen. Horn Gyula nincs jelen. Horváth Aladár: nem. Dr. Horváth Balázs: igen. Horváth Béla: igen. Dr. Horváth József: igen. Horváth Lajos: igen. Horváth László nincs jelen. Dr. Horváth László nincs jelen. Dr. Horváth Miklós: igen. Dr. Horváth Tivadar nincs jelen. Horváth Vilmos: nem. Dr. Hörcsik Richárd nincs jelen. Dr. Ilkei Csaba: nem. Illésy István: igen. Dr. Inotay Ferenc: igen. Dr. Isépy Tamás: igen. István József: igen. Dr. Iván Géza: igen. Iványi Gábor nincs jelen. Jakab Ferenc: igen. Jakab Róbertné: nem. Dr. Jánosi György: nem. Jávor Károly nincs jelen. Dr. Józsa Fábián: igen. Juhász Pál: nem. Juhász Péter nincs jelen. Kapitány Ferenc: igen. Dr. Kapronczay József: igen. Dr. Karcsay Sándor nincs jelen. Karsai Péter: igen. Dr. Katona Béla: nem. Katona Kálmán: igen. Katona Tamás: igen. Kádár Péter nincs jelen. Kállay Kristóf: nem. Dr. Kálmán Attila: igen. Kánya Gábor nincs jelen. Dr. Kátay Zoltán: igen. Dr. Kávássy Sándor: igen. Dr. Kelemen András: igen. Kelemen József: igen. Keresztes K. Sándor: igen. Dr. Kertész Zoltán: nem. Kéri Kálmán: igen. Dr. Kincses Gyula nincs jelen. Király Béla nincs jelen. Király Zoltán: nem. Király B. Izabella: igen. Dr. Kis Gyula József: igen. Dr. Kis Zoltán: nem. Dr. Kiss György: igen. Dr. Kiss Róbert: nem. Kocsenda Antal: igen. Komenczi Bertalan: nem. Komor Sándor: igen. Dr. Kovács Béla nincs jelen. Kovács Gábor: igen. Kovács Jenő nincs jelen. Kovács László, országos lista: nem. Dr. Kovács László, Pest megye 8. sz. vk.: igen. Dr. Kovács Pál: nem. Kováts László: igen. Dr. Kozma Huba: igen. Dr. Kónya Imre: igen. Dr. Kóródi Mária: nem. Kósa András: igen. Kósa Ferenc: nem. Kósa Lajos: nem. Kósáné dr. Kovács Magda: nem. Dr. Kószó Péter nincs jelen. Körösfői László: nem. Dr. Kövér László: nem. Dr. Kőrösi Imre nincs jelen. Kőszeg Ferenc nincs jelen. Dr. Kulin Ferenc: igen. Dr. Kulin Sándor: igen. Kuncze Gábor: nem. Dr. Kupa Mihály: igen. Dr. Kutrucz Katalin: igen. Laborczi Géza nincs jelen. Lakatos Józsefné: igen. Dr. Lakos László nincs jelen. Dr. Lotz Károly: nem. Dr. Lukács Tamás: igen. Lukáts Miklós: igen. Dr. Magyar Bálint: nem. Markó István: igen. Dr. Marx Gyula: igen. Dr. Matyi László: nem. Mádai Péter nincs jelen. Mádi László nincs jelen. Dr. Medgyasszay László: igen. Dr. Mezey Károly: igen. Mécs Imre: nem. Mészáros Béla: nem. Dr. Mészáros István László: nem. Mészáros László: igen. Mészáros Péter: igen. Dr. Mihály Zoltán: igen. Miklós Árpád nincs jelen. Mile Lajos nincs jelen. Dr. Mizsei Béla: igen. Molnár István nincs jelen. Dr. Molnár Péter: nem. Dr. Molnár Tibor nincs jelen. Dr. Monostori Endre: nem. Dr. Móré László nincs jelen. Dr. Mózes Mihály nincs jelen. Mózs József: nem. Nagy András nincs jelen. Nagy Attila nincs jelen. Nagy Ferenc József: igen. Dr. Nagy István: igen. Nagy Varga Dezső: igen. Dr. Nagy-Bozsoky József nincs jelen. Nádori László: nem. Németh Béla: igen. Németh Zsolt: nem. Nyerges Tibor: igen. Nyers Rezső: nem. Oláh Sándor: igen. Dr. Orbán Viktor: nem. Dr. Ómolnár Miklós: igen. Palkovics Imre nincs jelen. Palotás János: nem. Pap András: igen. Dr. Pap János: nem. Dr. Papp Lehel György: igen. Dr. Papp Sándor: igen. Paszternák László: nem. Pál József: igen. Pál László: nem. Dr. Pálos Miklós: igen. Dr. Pánczél Gyula: igen. Dr. Páris András nincs jelen. Dr. Pásztor Gyula: igen. Dr. Pelcsinszki Boleszláv: nem. Dr. Perjés Gábor: igen. Pesti Ferenc nincs jelen. Dr. Pető Iván nincs jelen. Petrenkó János: nem. Petronyák László: igen. Pintér István: igen. Pintér József: igen. Dr. Pohankovics István: igen. Pokorny Endre: igen. Polyák Sándor nincs jelen. Pongrácz József nincs jelen. Pozsgay Imre nincs jelen. (Közbeszólás a bal oldalról: Pártot szervez!) Póda Jenő: igen. Prepeliczay István: igen. Dr. Pusztai Erzsébet: igen. Dr. Rab Károly: nem. Dr. Raffay Ernő: igen. Raj Tamás nincs jelen. Rajk László: nem. Rajkai Zsolt: igen. Rácskay Jenő: nem. Ráday Mihály nincs jelen. Dr. Remport Katalin: igen. Dr. Réti Miklós nincs jelen. Rockenbauer Zoltán: nem. Roszik Gábor: igen. Dr. Rott Nándor: igen. Rózsa Edit nincs jelen. Rudics Róbert: igen. Dr. Salamon László: igen. Sasvári Szilárd: nem. Sándorfi György: igen. Sápi József: igen. Sárossy László: igen. Dr. Schamschula György: igen. Dr. Schiffer János: nem. Schmidt Ferenc: igen. Seszták László: igen. Siklós Csaba: igen. Dr. Sipos Imre: tartózkodik. Solt Ottilia: nem. Dr. Somogyi Tamás: igen. Soós Károly Attila: nem. Dr. Sóvágó László: igen. Speidl Zoltán: igen. Dr. Suchman Tamás nincs jelen. Dr. Surján László: igen. Szabad György: nincs szavazata. Dr. Szabó Erika nincs jelen. Dr. Szabó Iván: igen. Dr. Szabó János, Jász-Nagykun-Szolnok 8. választókörzet, nincs jelen. Dr. Szabó János, Győr-Sopron megyei lista: igen. Szabó Lajos (országos lista) igen. Dr. Szabó Lajos, Csongrád 6. választókörzet: igen. Dr. Szabó Lajos, Jász-Nagykun-Szolnok 7. körzet: igen. Szabó Lukács nincs jelen. Szabó Miklós: nem. Dr. Szabó Tamás: igen. Szalay Gábor nincs jelen. Szarvas Béla nincs jelen. Szauter Rudolf nincs jelen. Dr. Szájer József: nem. Dr. Szeleczky Zoltán: igen. Szelényi Zsuzsanna: nem. Dr. Szendrei László: igen. Szent-Iványi István nincs jelen. Szentágothai János: igen. Dr. Székelyhidi László nincs jelen. Dr. Szél Péter: igen. Dr. Szigethy István: nem. Dr. Szigeti György: nem. Dr. Szilassy Géza: igen. Szilasy György: igen. Szili Sándor: nem. Szokolay Zoltán nincs jelen. Szőr Gyula: nem. Dr. Szűcs István: igen. Szűcs M. Sándor nincs jelen. Dr. Szűrös Mátyás: nem. Tabajdi Csaba nincs jelen. Dr. Takács Péter: igen. Takácsy Gyula nincs jelen. Tamás Gáspár Miklós nincs jelen. Tardos Márton: nem. Dr. Tarján Lászlóné: igen. Tarnóczky Attila: igen. Tellér Gyula: nem. Dr. Ternák Gábor: igen. Tirts Tamás: nem. Tompa Sándor: nem. Dr. Torgyán József nincs jelen. (Közbeszólás középről: Kiment) Dr. Tóth Albert nincs jelen. Dr. Tóth Albert József: igen. Tóth Imre: igen. Tóth Imre László nincs jelen. Tóth István: igen. Tóth Sándor: igen. Tóth Tihamér: igen. Tóth-Kurucz János: igen. Dr. Tölgyessy Péter: nem. Dr. Török Ferenc: nem. Dr. Török Gábor: igen. Trombitás Zoltán nincs jelen. Dr. Ugrin Emese nincs jelen. (Közbeszólás középről: Kiment) Ungár Klára: nem. Dr. Varga János: igen. Varga Mihály: nem. Varga Zoltán: igen. Vargáné Piros Ildikó nincs jelen. Varsányi András nincs jelen. Vass István: nem. Dr. Vastagh Pál: nem. Várkonyi István nincs jelen. Vásárhelyi Miklós: nem. Dr. Vékony Miklós: igen. Dr. Világosi Gábor nincs jelen. Vincze Kálmán: tartózkodik. Vitányi Iván: nem. Dr. Vizy Béla: igen. Dr. Vona Ferenc: igen. Vörös Vince nincs jelen. Wachsler Tamás: nem. Dr. Wekler Ferenc: nem. Werner József nincs jelen. Dr. Zacsek Gyula nincs jelen. Dr. Zétényi Zsolt: igen. Dr. Zimányi Tibor: igen. Zombori Mátyás nincs jelen. Zsebők Lajos: igen. Zsigmond Attila: igen. Dr. Zsiros Géza: igen. Zsupos Lajos nincs jelen.

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Megköszönöm a jegyzőknek a szavaztatást és felkérem őket, hogy végezzék el a szavazatok összeszámlálását.

A társasági adóról szóló törvényjavaslat határozathozatala

ELNÖK: (Szabad György)

ELNÖK: (Szabad György) Tisztelt Országgyűlés! Most a társasági adóról szóló törvényjavaslat határozathozatala következik. Felkérem Kupa Mihály pénzügyminiszter urat, tartsa meg vita-összefoglalóját, az elnöklést pedig átadom Dornbach Alajosnak. (Dr. Dornbach Alajos elfoglalja az elnöki széket. A jegyzői széket: Horváth József és Boros László foglalja el.)

Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszadása

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A társasági adóról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában, a plenáris üléseken és a különböző parlamenti bizottságokban érvek és ellenérvek hangzottak el a benyújtott törvényjavaslat különböző részeivel kapcsolatban. Az elkövetkezendő néhány percben összefoglalás helyett röviden szólnék a leglényegesebbnek tartott kérdésekről és reflektálnék képviselőtársaim egyes hozzászólásaira.

Tisztelt Ház! A társasági adóról szóló törvényjavaslat azon az elgondoláson alapszik, hogy a gazdálkodók, vállalkozók költségvetésbe centralizált jövedelemelvonási aránya a lehetőségek határain belül már rövid távon mérséklődjék és ezzel elősegítse, alátámassza a gazdaság jövő évtől megkezdődő élénkülését.

A vállalkozói adóelvonás súlyának csökkenése - ellentétesen az előző évek gyakorlatával - kevéssé látványos módon, nem adókulcs mérséklésével megy végbe, hanem az adóalap számviteli törvénnyel összefüggésben lévő csökkenésével.

A társasági adóalap meghatározásánál kettős összehasonlításra szeretném tisztelt figyelmüket felhívni. Egyrészt a jelenleg hatályos vállalkozási nyereségadóhoz képest jelentős mértékben csökken az adó alapja, másrészt a számviteli törvény szerint lehetséges eredménynél ugyanakkor tágabb lesz az adó alapja.

Az utóbbi követelménynek elvi és gyakorlati okai is vannak. Az elvi okok közé tartozik, hogy - mint minden adónál - az adóalapot egzaktan meg kell határozni, nem lehet az adóalany mérlegelésére bízni.

Éppen ezért indokolt megállapítani azokat a konkrét korrekciós tényezőket és egyértelmű szabályokat, amelyek kívülálló számára objektíven határozzák meg az adó alapját. Másrészt, ha a számviteli törvény szerint a legnagyobb óvatosság elvével megállapított eredmény lenne a vállalkozási adózás alapja, akkor a társasági adó jelentéktelenné zsugorodhatna, vagy eltűnne. Ezt a költségvetés sem más bevételeinek növelésével, sem a kiadások ilyen nagyságrendű leépítésével nem tudná követni, de közgazdaságilag se lenne megalapozott ez az út.

A törvényjavaslat tehát a vállalkozási nyereségadóhoz képest a korszerűbb amortizációs rendszeren, a céltartalék-képzésen, az értékvesztés-elszámoláson és a veszteség-elhatároláson keresztül, a realitásokat figyelembe véve csökkenti az adó alapját, viszont az államháztartás fedezeti követelményeinek megfelelően számos korrekcióval módosítja, bizonyos esetekben bővíti a számvitel szerinti eredményt.

Tisztelt Ház! Még egy kérdéskör van, amire a konkrét észrevételek előtt szeretném a figyelmet felhívni.

A társasági adórendszer szakított azzal a korábbi gazdaságpolitikai és adópolitikai gyakorlattal, hogy az állam központi döntésekkel, illetve az adópolitika eszköztárával, különböző kedvezmények révén befolyásolja a gazdaság működését. Az új rendszer arra épít, hogy az adó alapvető célja a közkiadások fedezése, nem a gazdaság irányítása és szabályozása. Az adókedvezmények piaci viszonyok között, a nemzetközi tapasztalatok által is bizonyítottan torzítják a munka és a tőke értékesülési feltételeit, a piaci viszonyokat.

Éppen ezért a beterjesztett törvény javasolja az állam befolyásolási, döntéseket torzító funkcióját fokozatosan leépíteni.

A kedvezmények leépítése átmeneti szabályok alkalmazásával, a jogstabilitás követelményeinek megfelelően történik. A többéves kifutású kedvezmények jogszerzési lehetőségének megszüntetése a következő időszak adópolitikai mozgásterét növeli, illetve a korlátokat feloldja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A következőkben szeretnék kitérni a társasági adóról szóló törvényjavaslat részletes vitájában elhangzott néhány hozzászólásra.

Képviselőtársaim hozzászólásai alapvetően két kérdéskört érintettek: a különböző kedvezményeket javasolták beépíteni, illetve fenntartani az adórendszerben, míg például Mészáros István László képviselőtársam az adóalanyi kört célozta az ügyvédi tevékenységgel szűkíteni. Bánffy György képviselőtársam a népművészeti és háziipari tevékenység problémáinak megoldására társasági adókedvezményt javasolt beépíteni.

A célkitűzéssel, az értékes népművészeti és hagyományos háziipari tevékenység segítésével, fejlesztésével egyetértek. De a cél elérésének eszközével - sajnos - nem.

A helyzet értékeléséhez szükséges elmondani, hogy az érintett kör gazdálkodóinak több mint kétharmada, ez évben 80%-a nem mutat ki egyáltalán nyereséget, míg a fennmaradó kisebb rész főleg kommersz áruk révén tud nyereségessé válni. Az adókedvezmény így nem érheti el a szándékolt célt, hiszen kontraszelekciós hatású lenne, a hídi-vásáron megjelenő giccseket támogatná a valódi népművészeti, háziipari termékek helyett. Ezért ez a kedvezmény nem ajánlható, mert nem tud szelektálni a művészileg értékes és a művészileg értéktelenebb termékek között.

Soós Károly Attila képviselőtársam a kizárólag belföldi magántőkével működő társaságok és egyéb meghatározott szervezetek vállalkozási nyereségadóban érvényesített kedvezményét javasolja további két évre a társasági adóban is érvényesíteni. Azzal érvelve, hogy a kormányzat, illetve a Parlament a korábbi helytelen döntését később se változtathatja meg.

A kormányzat a hibás döntés ódiumát is vállalva a kérdéskört az éves tapasztalatok tükrében, a realitásoknak megfelelően és elég felelősségteljesen megvizsgálta.

A kedvezmény értékelésénél rá kell mutatni arra, hogy már a vállalkozási nyereségadóban való elfogadás után is számos probléma merült fel, amelyeket az új szervezeti törvények - befektetési alapokról szóló, és így tovább - elfogadása, illetve a privatizáció előrehaladása még inkább előtérbe helyezett.

A kedvezmény problémái részben jogiak, részben közgazdaságiak. Nehezen indokolható, hogy nem minden olyan társas formában végzett vállalkozás preferált, ahol a tulajdonosok, tagok kizárólag belföldi magánszemélyek. A kedvezmény például nem vonatkozik az új típusú szövetkezetekre és a jogi személyiségű munkaközösségekre. Ugyancsak nem racionális a privatizáció előrehaladása során csak azokat a társas vállalkozásokat preferálni, ahol kizárólag magánszemélyek a tulajdonosok. Így kimaradnak a körből az intézményi befektetők, vagy a munkavállalók által részben tulajdonba kerülő vállalkozások is.

Soós Károly Attila képviselő úr javaslatának elfogadása a néhány milliárd forintos adóbevétel-kiesésen kívül arra ösztönözné a tőkével rendelkező belföldi magánszemélyeket, hogy a nemzetgazdaság szempontjából tartósan végleges befektetésnek nem tekinthető formákat spekulatív jelleggel részesítsék előnyben más szervezeti megoldásokkal - mint például részvénytársaság, szövetkezet - szemben.

Ha a jelzett ellentmondások kiiktatásra kerülnek és ezzel a kedvezményben részesülők köre jelentősen kibővülne, úgy ez olyan, végeredményében általános és jelentős mértékű adókulcscsökkentést jelentene, amelyet fedezeti oldalról jelentős adókulcsnövelés nélkül nem lehetne megalapozni.

A fentiek alapján a Kormány javasolja a korrekt átmenetet biztosító szabályok mellett, hogy ez a kedvezmény a társasági adóban ne szerepeljen.

A külföldi részvételű társaságok kedvezményénél Varga Mihály képviselőtársam az 50 milliós alapítói vagyonhatárt 30 millió forintra javasolja leszállítani, míg a külföldi részarányt 30%-ról 40%-ra felemelni.

Képviselőtársamtól eltérően indokoltnak tartom az eredeti szabályozás megtartását, a nemzetközi áru-, pénz-, munkaerő-, s tőkeáramlásba fokozatosan integrálódó piacgazdaságban célszerű idővel megszüntetni a külföldi részvételű társaságok különálló szervezeti adókedvezményét, de a külföldi befektetők bizalmát az előre meghirdetett átmenettel biztosítani szükséges.

Dr. Mészáros István László képviselő úr az ügyvédi irodák adóalanyiságát, illetve kedvezményeinek kérdését vetette fel hozzászólásában. Egy oldalról a képviselő úr az ügyvédi tevékenységet nem tartja vállalkozási tevékenységnek, és ennek alapján javasolja kivenni a társasági adó hatálya alól az ügyvédi tevékenységet végző ügyvédi irodát. Másrészt viszont a képviselő úr javasolja a korábban hatályban lévő vállalkozási nyereségadó megszüntetésre ajánlott, kizárólag magánvállalkozók befektetésére vonatkozó szervezeti kedvezményt utólagos hatállyal, átmenetként az ügyvédi irodára is kiterjeszteni.

A képviselői hozzászólással több szempontból sem tudok azonosulni. Egyrészt az ügyvédi tevékenységet az ügyvéd által meghatározott díjazás szerint, megbízási szerződés alapján, vagy hatósági kirendelés alapján lehet végezni. Így az ügyvédi tevékenység alapjaiban nem különbözik a más irányú megbízási szerződés keretében végzett vállalkozástól. Az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda keretében vagy egyéni ügyvédként lehet ellátni. A javaslat belső ellentmondása, hogy kiemelten csak az ügyvédi irodát mentesítené a feltételes adóalanyiság alól, az egyéni ügyvéd ugyanilyen tevékenységéről nem szól. A kizárólag belföldi természetes személyek jelenlegi vállalkozási nyereségadókedvezménye meghatározott szervezeti formákat kedveményez, és a jelentősebb magántőke-befektetést nem tartalmazó formákat, így többek közt a jogi személyiségű munkaközösségeket és ügyvédi irodákat nem tartalmazza.

Az ügyvédi irodákra való kedvezmény kiterjesztése egyrészt ellentmond a képviselő úr előző javaslatának, hiszen az ügyvédi iroda-tevékenység nem vállalkozási tevékenység, így miért vonatkozna rá a társasági adókedvezmény; másrészt a kizárólag természetes személyek adókedvezményeit annak ellentmondása miatt - a korábban elmondott érvek alapján - a Kormány nem javasolja a társasági adóba beépíteni. Ezért az ügyvédekre vonatkozó vagy az ügyvédi irodákra vonatkozó speciális kedvezményeket se jogilag, se közgazdaságilag, se etikailag nem tartom megalapozottnak.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy új adót, a társasági adót ajánlom az önök figyelmébe, és remélem, hogy el is fogják fogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Soós Károly Attila kér szót. Ügyrendi hozzászólás?

Felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ)

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Személyes megtámadtatás címén.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Sajnos, csak a vita során lehet. A vita le van zárva képviselő úr, már nem lehet.

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Értem, tehát a pénzügyminiszter úr valótlan állítást adhat az én számba nyugodtan.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Képviselő úr, nem lehet, a vita le van zárva, a részletes vitát az elnök berekesztette, utána már nem lehet személyes megtámadtatás címén szólni.

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Értem, tehát a pénzügyminiszter úr valótlant nyugodtan állíthat.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Képviselő Úr! Nincs mód!

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)

SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Jó, köszönöm szépen. Meg vagyok nyugodva, Elnök Úr.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Palotás János képviselő úr 3868-as számú módosító javaslatáról - noha nem kapta meg a bizottságban az egyharmados támogatást - határoznunk kell, mivel 20 képviselő támogatja az indítványokat.

Kérdezem Tardos Márton frakcióvezető urat és Szájer József frakcióvezető urat, hogy erre a törvényjavaslatra is vonatkozik-e a 10 órakor tett bejelentésük, miszerint a frakció tagjainak a módosító indítványai esetében kérnek szavazást. Nem értettem, nem én vezettem az ülést, elhangzott ez a bejelentés, s nem volt világos, hogy ez csak az előző tövényjavaslatra, vagy a mostanira is vonatkozik-e.

Felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)

SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Erre is vonatkozik, és írásban be is adtam.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tehát írásban is benyújtotta Szájer József. - Tardos Márton frakcióvezető úr?

Felszólaló: Tardos Márton (SZDSZ)

TARDOS MÁRTON (SZDSZ)

TARDOS MÁRTON (SZDSZ) Elnök Úr! Az előbbi bejelentésével kapcsolatosan azt a megjegyzést szeretném tenni, hogy 20 SZDSZ-képviselő támogatta Palotás úr teljes csomagját, annak ellenére,hogy nem tökéletes az összhang, és nekünk saját javaslataink vannak. De a kérdés jelentőségére tekintettel fontosnak tartjuk, hogy a Ház döntsön ezekben az ügyekben. És a mienkről is.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr szót kért?

Felszólaló: Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Elnök Úr! Hogyha Soós Károly Attila úr megtámadtatva érzi magát, akkor tessék neki megadni a jogot.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Nem teszi lehetővé a Házszabály, miniszter úr. Ha a vita le van zárva, akkor már nem lehet személyes megtámadás okán sem felszólalni.

Szűcs István képviselő úr ügyrendi bejelentést kíván tenni? (Igen.) Megadom a szót.

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Szűcs István (MDF)

SZŰCS ISTVÁN, DR. (MDF)

SZŰCS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az időhúzási tendencia mérséklése kapcsán bejelenteném, hogy a társasági adóról szóló törvényjavaslathoz beadott 14-es és 56-os szám alatt - a forgatókönyvben lévő számokat mondom - indítványaimat visszavonom, tekintve, hogy sem az előterjesztő, sem a bizottságok részéről nem kapta meg a szükséges számú szavazatokat. Tehát a 14-est és az 56-ost.

A 66-ost kénytelen vagyok fenntartani, mert van hozzá módosító vagy csatlakozó indítvány. Köszönöm szépen.

Határozathozatal

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. A határozathozatal során a 4370-es számú együttes bizottsági jelentés sorrendjében haladunk.

Kérem önöket, foglalják el a helyüket, hogy elkezdhessük a határozathozatalt. (Rövid szünet után folytatja.)

Tehát kezdjük a határozathozatalt.

A jelentés 1. pontja szerint Becker Pál képviselő úr a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdést új b) ponttal javasolja kiegészíteni, és az eredeti b) pontot módosítani kívánja. Eszerint: külön pontba kerüljön a szövetkezetek megjelölése. A bizottságok támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgyűlés 183 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal 15 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 4343-as számú csatlakozó módosító javaslatában Füzessy Tibor képviselő úr indítványozza, hogy a 2. § (1) bekezdés c) pontjában az ügyvédi iroda ne legyen adóalany. A költségvetési és az alkotmányügyi bizottság támogatja. A bizottsági jelentésből tévedésből ez kimaradt. Kérdezem miniszter urat, támogatja-e a javaslatot.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Nem. És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 60 "igen" szavazattal, 135 ellenszavazattal 21 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 2. pontja szerint Mészáros István László a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdés c) és f) pontjainak módosítását javasolja és eszerint: ügyvédi iroda csak akkor legyen adóalany, ha vállalkozási tevékenységet végez. A javaslat mellett a 3. pontban foglalt javaslat is elfogadható lesz. A javaslatot a bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 58 "igen" szavazattal, 148 ellenszavazattal 17 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 2. § (1) bekezdés c) pontját. Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 157 "igen" szavazattal, 16 ellenszavazattal 50 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 3. pont, valamint az 5. pont első fele szerint Katona Béla képviselő úr a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdés f) pontjának és a 2. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Eszerint: költségvetési szerv is legyen adóalany, ha vállalkozási tevékenységet végez. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 77 "igen" szavazattal, 149 ellenszavazattal 7 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 2. § (1) bekezdés f) pontját? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 148 "igen" szavazattal, 25 ellenszavazattal 52 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta. A jelentés 4. pontja szerint Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat 2. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Eszerint terjedjen ki a törvény hatálya a pénzintézeti központra, költségvetési szervre, és a büntetésvégrehajtási vállalatra is. A javaslat mellett az 5. pontban foglalt javaslat is elfogadható. A javaslatot a bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 76 "igen" szavazattal, 157 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Az 5. pont második felében Katona Béla képviselő úr a törvényjavaslat 2. § (4) bekezdésének módosítását javasolja: A befektetési alapok ne tartozzanak a törvény hatálya alá. A javaslatot a bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 37 "igen" szavazattal, 155 ellenszavazattal 45 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 2. § (4) bekezdését? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 157 "igen" szavazattal, 19 ellenszavazattal, 60 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 6. és 7. pontjaiban alternatív javaslatot találnak a törvényjavaslat 3. § 2. pontja módosítására. Palotás János és Ráday Mihály képviselő urak más-más módon javasolják a kapcsolt vállalkozás fogalmának meghatározását.

Először Palotás János képviselő úr javaslatáról szavazunk a jelentés 6. pontja szerint.

PALOTÁS JÁNOS (MDF)

PALOTÁS JÁNOS (MDF) Nekem megfelel Ráday képviselő úr javaslata. Visszavonom az enyémet.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tehát Palotás János képviselő úr viszszavonja a javaslatát. Ezek szerint szavazunk Ráday Mihály képviselő úr javaslatáról a jelentés 7. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 58 "igen" szavazattal, 166 ellenszavazattal, 22 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 3. § 2. pontját. Most szavazzanak! (Megtörténik: 168 "igen", 14 "nem", 56 tartózkodás.)

A miniszter úr kér ügyrendi hozzászólásra lehetőséget.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Elnézést, Elnök Úr. Kimaradt az 5/A. Bocsánat.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Ezért nem hirdetem ki az eredményt, mert konstatáltuk. (Közbeszólás: A 3/A is kimaradt!)

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) A jelentés 5/A pontja szerint az alkotmányügyi bizottság Eörsi Mátyás képviselő úr észrevétele alapján a törvényjavaslat 3. § 2. pontjának a módosítását javasolja: az "illetőleg adóalanynak nem minősülő" szövegrész beiktatását kéri. A költségvetési bizottság támogatja. A módosító javaslattal az előterjesztő képviselője az alkotmányügyi bizottság ülésén egyetértett, a költségvetési bizottság szintén egyetértett. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S a tisztelt Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 229 "igen" szavazattal, 3 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta, így az eredeti törvényhelyre vonatkozó határozatot nem hirdetem ki, arról nem kellett szavazni.

A jelentés 8. pontja szerint a gazdasági bizottság javasolja az árbevétel fogalmát a 3. § (7) bekezdésében pontosítani. A költségvetési bizottság az utolsó szó megváltoztatásával támogatja a módosítást.

Először a költségvetési bizottság változatával teszem fel szavazásra a kérdést. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Egy pillanat!

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tehát ez a 8. pont.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) (Közbeszólások: 9.! 7/A!) Mielőtt határoznánk, ismét vissza kell térnünk, hiszen látjuk, kimaradt a 7/A pont a forgatókönyvből. Tekintsék tárgytalannak a kérdést.

Következik a jelentés 7/A pontja. Az alkotmányügyi bizottság Horváth József képviselő úr észrevétele alapján a törvényjavaslat 3. § 7. pontjának a kiegészítését javasolja a következő szöveggel: "csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítmények értékével." A költségvetési bizottság támogatja. Az alkotmányügyi bizottság és a költségvetési bizottság egyetértett, és az előterjesztő is egyetértett. Kérdezem miniszter urat.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Támogatja. És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 247 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 8. pontja szerint... (Szabó Iván: Akkor az nem kell. Kiesik.)

Igen, ez szükségtelen az előző miatt.

A jelentés 9., 11. és 12. pontjai alternatív javaslatokat tartalmaznak a törvényjavaslat 3. § új pontjára. Gyurkó János képviselő úr?

Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Gyurkó János (MDF)

GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)

GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) (Mikrofon nélkül beszél.) Elnök Úr! Erről akkor kell dönteni, ha a 28-as és a 92-es pontról döntöttünk. (Közbeszólások: Nem halljuk!)

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Kérem bekapcsolni Gyurkó János képviselő úr gépét!

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Igen. Gyurkó János képviselő úr ügyrendi észrevételt kíván tenni.

GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)

GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) Megjött közben a hang! A 9-es, 11-es és 12-es pontokról akkor van értelme dönteni, ha a 28-asról és a 92-esről döntöttünk, ugyanis ez a három felsorolt szám alatti indítvány egy definíciót ad a műemlék fogalmára is.

Ha a 28-ast és a 92-est leszavazza a Ház, akkor egyszerűen értelmetlen definiálni a műemléket, mert nem fog szerepelni a törvényszövegben.

Határozathozatal

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Köszönöm szépen az észrevételt. Valóban a 28. és a 92. a műemlékekről érdemi rendelkezést tartalmaz. Tehát ezért előrevesszük a forgatókönyv 42. oldalán a 28. pont szerinti kérdést. Ebben a módosító javaslatban Gyurkó János képviselő úr a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdését új ponttal javasolja kiegészíteni. Eszerint: Csökkentse az eredményt a műemlékre hatósági előírás következtében fordított összeg. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 79 "igen" szavazattal, 132 ellenszavazattal, 32 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Következik a forgatókönyv 135. oldalán a jelentés 92. pontja, amely szerint Gyurkó János képviselő úr a törvényjavaslat 1. számú mellékletét, illetve annak 8. pontját módosítani javasolja. Eszerint: Műemlékek után se lehessen elszámolni értékcsökkenési levonást. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 56 "igen" szavazattal, 158 ellenszavazattal, 31 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Így tehát nem kell döntenünk a jelentés 9., 11. és 12. pontjairól.

A jelentés 10. pontja szerint Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat... (Palotás János: Visszavontam!) Visszavonja.

A 13. pont szerint Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdés b) c) és d) pontjának, valamint a 4. § (3) bekezdés a) b) és c) pontjának és ezzel összefüggésben a 39. pontban az 5. § (1) és (3) bekezdésének az elhagyását javasolja. A javaslatot a költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 9 "igen" szavazatal, 195 ellenszavazattal, 31 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el, ezért kérdem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. § (2) bekezdés c) d) pontját, 4. § (3) bekezdés a) b) c) pontját, 5. § (1) bekezdés felvezető mondatát, a) és c) pontját és (3) bekezdését? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 158 "igen" szavazattal, 15 ellenszavazattal, 61 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 14. pontjában Szűcs István képviselő úr a törvényjavaslat... (Szabó Iván: Visszavonta!) ... Visszavonja. Akkor mégis szavaznunk kell, mert az előző felsorolásban a módosítással érintett kérdésről nem szavaztunk, mivel azt érintette Szűcs István javaslata is.

Kérdezem az Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. § (2) bekezdés b) pontját? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 165 "igen" szavazattal, 19 ellenszavazattal, 57 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 15-26. pontjáig terjedő módosító javaslatok mindegyike a 4. § (2) bekezdés g) pontjának módosítására vonatkozik. Az adóalap-csökkentő tényezőket... (Szabó Iván: És a 14/A is. Alkotmányügyi bizottság!) Nem értem! (Szabó Iván: A 14/A is!) Tehát a 14/A és a 15-26-ig.

A 14/A pontban az alkotmányügyi bizottság, a 15. pontban Schiffer János, a 18. pontban Fodor András Attila javaslata szerepel, az utóbbi kettő alternatívát képez. Ezek elfogadása kizárja a 16., 20., 21. pont első felét, a 22., 23., 24., 25. pont első felét, valamint a 26. pont elhagyni kívánt részt is magában foglaló szövegében leírt javaslatok, illetve az elhagyni kívánt részre vonatkozó 54. pontban foglalt javaslatok elfogadását.

Tehát először a jelentés 14/A pontjáról határozunk, az alkotmányügyi bizottság javaslatáról, amely javaslat Kiss György képviselő észrevétele alapján, Schiffer János képviselő úr indítványához csatlakozva a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdés g) pontjának módosítását és azzal összefüggésben a törvényjavaslat 19. §-ának (12) bekezdéssel való kiegészítését javasolja. A g) pont három alpontot tartalmaz. A Polgári Törvénykönyv fogalommeghatározása szerint az alapítványokra és közérdekű kötelezettségvállalásokra vonatkozik, a részükre átadott pénzeszköz esetében az adóalapból való levonást tesz lehetővé. A bizottságok támogatják a javaslatot. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Bocsánat, ez a 14/A, az alkotmányügyi, igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) 14/A, az alkotmányügyi bizottság javaslata. (Dr. Kupa Mihály: Igen.) Miniszter úr támogatja. És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 277 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül, 15 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Következik a jelentés 17. pontja szerint Fodor András Attila javaslata, amely nem függ össze más javaslatokkal. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr egyetért-e? (Dr. Kupa Mihály: Pardon...) Igen, a 15., 16. tárgytalanná vált a 14/A elfogadásával. (Szabó Iván: A g) is!) Tehát a forgatókönyv 27. oldala következik,.

A 14/A a forgatókönyvből hiányzik, mivel most kiderült, hogy a szövegszerkesztő gép az A törésszámú jelentéspontokat kihagyta.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Világos. Nem, nem értek egyet.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tehát a 17. pontban foglalt Fodor András Attila-féle javaslattal miniszter úr nem ért egyet.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 12 "igen" szavazattal, 165 ellenszavazattal, 63 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Nem kell szavaznunk a 16. és 23. pontról sem, szintén alapítványokra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, a 14/A pont alatti szükségtelenné tette.

Ugyanígy nem kell határoznunk a 21. és 25. pontról.

Ugyanígy nem kell határoznunk a 86. pontról.

Miniszter Úr! Kénytelenek vagyunk itt kontrollálni, kérem miniszter urat is, hogy kövesse figyelemmel.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen. És az 54-esről.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) A 26. pont szintén - a kulturális bizottság javaslata - tárgytalan a 14/A pont folytán. Úgy látom - szintén kérem, a miniszter úr ellenőrizze -, hogy a jelentés 19. és 20. pontjában foglaltak szintén tárgytalanok.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen. A 27-tel folytathatjuk.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Azt javaslom, folytassuk a jelentés 27. pontjával. A munkatársakat megkérjük, hogy addig tekintsék át a 14-26. pontig terjedőket, hogy a 14/A elfogadása után valamelyikről kell-e...

Tehát következik a jelentés 27. pontja a forgatókönyv 40. oldala szerint. Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdését új k) ponttal javasolja kiegészíteni. Eszerint: Csökkentse az adóalapot a visszavásárolt saját részvény és a bevont vagyonjegy névértéke. A költségvetési és a gazdasági bizottság támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Nem. És a tisztelt Országgyűlés? Kérem, szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 57 "igen" szavazattal, 155 ellenszavazattal, 23 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 27. pont második felében Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdését új ponttal javasolja kiegészíteni. Eszerint: Csökkentsék az eredményt a kapcsolt vállalkozásban szereplő felek egyes tevékenységei. A költségvetési bizottság támogatja, a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 51 "igen" szavazattal, 166 ellenszavazattal, 16 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 29. pontja szerint Mészáros István László és Ráday Mihály képviselő urak a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés d) pontjának, Mészáros István László a 41. pontban az 5. § (4) bekezdésének elhagyását javasolja. Ennek lényege: A kedvezményes kölcsön kamatkülönbözete ne növelje az eredményt.

Felhívom figyelmüket, hogy a javaslat elfogadása esetén a törvényjavaslat 5. § (5) bekezdése tárgytalanná válik.

A költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja a javaslatot. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 50 "igen" szavazattal, 159 ellenszavazattal, 26 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdem ezért, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 5. § (4) bekezdését. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 162 "igen" szavazattal, 31 ellenszavazattal, 45 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 29/A pontjában és ezzel együtt a 41/A pontban az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés d) pontját és az 5. § (4) bekezdésének módosítását javasolja. Lényege: A kamatmentesen vagy a törvényes kamatnál alacsonyabb kamatra nyújtott kölcsön kamatkülönbözete növelje az eredményt.

Felhívom figyelmüket, hogy a javaslat elfogadása nem zárja ki a 30. pontban foglalt javaslat elfogadását. A költségvetési bizottság a javaslatot támogatta. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 211 "igen" szavazattal, 17 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 30. pontja szerint Mészáros István László a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés d) pontjának módosítását javasolja. Lényege: A társaság által saját tagjának nyújtott kölcsön kamatkülönbözete ne növelje az eredményt. A javslatot a költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja, az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter (a szakértői karzatra mutat) Mi van? Nincsen nálam.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Ez szintén nem szerepel. Ha a jelentést lapozza fel miniszter úr. Felolvasom. Tehát úgy szólna: "Az adózás előtti eredményt adóalap-számításkor növeli magánszemély részére a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett vagy kamatmentesen nyújtott kölcsönnek az 5. § (4) és (5) bekezdése szerint számított éves kamatkülönbözete, ide nem értve a társaság által saját tagjának nyújtott kölcsön kamatkülönbözetét." Tehát az új elem ez, hogy "ide nem értve a társaság által saját tagjának nyújtott kölcsön kamatkülönbözetét."

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tehát nem támogatja miniszter úr. És az Országgyűlés elfogadja-e a módosító javaslatot? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 61 "igen" szavazattal, 143 ellenszavazattal, 33 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. § (3) bekezdés d) pontját? Kérem, szavazzanak. (Közbeszólás: Nem kell!) Elnézésüket. Visszakeresem. Igen, köszönöm szépen, tárgytalanná vált valóban.

Tehát következik a jelentés 31. pontjában Palotás János javaslata a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdése e) pontjának módosítására. Ennek lényege: Ne legyen szempont az eredmény számításakor, hogy a költség az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült-e fel. A javaslatot a gazdasági bizottság támogatja, a költségvetési bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Nem. És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 10 "igen" szavazattal, 211 ellenszavazattal, 23 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Kérdezem ezért: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. § (3) bekezdés e) pontját? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 164 "igen" szavazattal, 19 ellenszavazattal, 58 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 32. pont szerint Ráday Mihály a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés g) pontjának elhagyását javasolja. Lényege: ne a Kormány szabályozza az elszámolható személyes költségtérítés ráfordításkörét. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 54 "igen" szavazattal, 175 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. § (3) bekezdés g) pontját. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 172 "igen" szavazattal, 49 ellenszavazattal, 23 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 33. pontja szerint Palotás János és Mészáros István képviselő urak a törvényjavaslat 4. §. (3) bekezdés h) pontjának módosítását javasolják. Eszerint a bírságok és a büntetések ne növeljék az eredményt. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 56 "igen" szavazattal, 170 ellenszavazattal, 18 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el. Kérdezem ezért, elfogadja-e a törvényjavaslat erdeti 4. § (3) bekezdés h) pontját. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 167 "igen" szavazattal, 48 ellenszavazattal, 26 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 34. pont szerint Ráday Mihály képviselő úr a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés j) és p) pontok elhagyását javasolja. Eszerint ne növelje az eredményt a lízingdíj és bérleti díj meghatározott része. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 31 "igen" szavazattal, 178 ellenszavazattal, 33 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el. Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. § (3) bekezdés p) pontját. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 170 "igen" szavazattal, 21 ellenszavazattal, 45 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 35. pont szerint Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés j) pontjának módosítását javasolja. Eszerint lízing esetén csak az áfa-mentes bérleti díj meghatározott része növelje az eredményt. A bizottságok támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 243 "igen" szavazattal, 9 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 36. pont szerint Ráday Mihály képviselő úr, a 37. pont első felében Remport Katalin képviselő asszony a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés k) pontjának elhagyását javasolják. Eszerint ne növelje az eredményt a kapcsolt vállalkozásban szereplő felek között bizonyos tevékenységekért elszámolt költség. Felhívom figyelmüket, hogy a 20. § (5) bekezdésében a hivatkozási pont csak az erre vonatkozó módosító javaslatok után alakulhat ki, így arról külön nem szavazunk. A javaslatot az alkotmányügyi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 228 "igen" szavazattal, 6 ellenszavazattal, 17 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 37. pontnak a 8. §-t módosító részéről később szavazunk. (A főtitkár az elnökhöz fordul.) Nincs meg a támogatás. Tehát a 37. pont szerint a 12 tagú kisgazda frakció javaslata nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást. (közbeszólások: Ez a 38.!) ., de mivel a teljes frakció adta be, így frakciótámogatást élvez. Fölteszem szavazásra.

A törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének új pontjára vonatkozik a módosító javaslat, eszerint: A műszaki, gazdasági szolgáltatás körébe ne tartozzék az irodai és ügyviteli szolgáltatás. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 35 "igen" szavazattal, 196 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 40. pontja szerint Katona Béla képviselő úr a törvényjavasat 5. § (1) bekezdés b) pontjának módosítását javasolja. Eszerint: Az adóalap számításánál a fél éven túli, de egy éven belüli követelések ne 5, hanem 10%-át lehessen figyelembe venni. A költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 71 "igen" szavazattal, 159 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 5. § (1) bekezdés h) pontját. Kérem, szavazzanak. (Közbeszólások: Milyen h) pont? A b) pontról van szó!) A b) pont, nem h) pont, elnézésüket kérem. Tehát az 5. § (1) bekezdés b) pontját. (Szavazás.) Az Országgyűlés 164 "igen" szavazattal, 55 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Következik a jelentés 42. pontja szerint Becker Pál képviselő úr javaslata a törvényjavaslat 5. § (5) bekezdésének módosítására. Lényege: bővíteni javasolja a kivételek körét a kedvezményes kölcsönkamat elszámolása szempontjából. Valamennyi bizottság támogatja. (Az elnök a főtitkárhoz fordul.)

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Csak meg kell néznünk, hogy az elfogadott 29/A pont alattival nem esik-e egybe.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) A 29/A pont alattit elfogadtuk, amely szerint magánszemélyeknek kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsönnek csak meghatározott kamatkülönbözete legyen, tehát nem esik egybe. Szavaznunk kell. Becker Pál képviselő úr javaslata a 42. pont szerint. Miniszter úr egyetért?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 242 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 44. pont szerint Ráday Mihály a törvényjavaslat 5. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Lényege: Jogi megalapozottság nélküli intézményre ne hivatkozzon a törvény. Felhívom figyelmüket, hogy a javaslat elfogadása egyben a 41. pontban foglalt javaslat elvetését is jelenti. A szociális bizottság támogatja, a gazdasági, az alkotmányügyi és költségvetési bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 58 "igen" szavazattal, 152 ellenszavazattal, 23 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 43. pont szerint a szociális bizottság a törvényjavaslat 5. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Eszerint a munkavállalói nyugdíjalapot külön törvény szabályozza. Az alkotmányügyi bizottság támogatja, a költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 226 "igen" szavazattal, 3 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 45. pont szerint Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila urak a törvényjavaslat 7. § (3) bekezdésének elhagyását javasolják. Eszerint: A megszüntetésre vonatkozó előírások ne vonatkozzanak az egyéni vállalkozóra és mezőgazdasági kistermelőre. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 79 "igen" szavazattal, 147 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 65/A, 46. és 47. pontjai alternatív megoldásokat kínálnak a 7. § (3) bekezdésére. Az alkotmányügyi bizottság javaslata szerint akkor ne kelljen a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági kistermelő január 1-jével jelentkezik át a személyi jövedelemadó hatálya alá. Becker Pál véleménye szerint megszűnésre vonatkozó szabályokat ne kelljen alkalmazni akkor, ha az átjelentkezésre január 1-jével kerül sor. A 12 tagú kisgazda frakció szerint a megszűnés szabályait akkor ne kelljen alkalmazni, ha egyéni vállalkozóként a magánszemélyek jövedelemadóját fizetik.

Először az alkotmányügyi bizottság javaslatáról szavazunk, a jelentés 45/A pontja szerint. A költségvetési bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 233 "igen" szavazattal, 5 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 48. pont szerint Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat . (Palotás János az elnök felé integet.) Visszavonja? (Palotás János: Igen.) Igen.

A 49. pont szerint Katona Béla úr és a 49/A pontban Varga Mihály úr a törvényjavaslat 8. §-ának módosítását alternatív módon kívánják. Katona Béla szerint kétes esetben a Versenyhivatal döntsön a valós piaci érték és a szerződéses érték különbözőségének kérdésében. Varga Mihály szerint az adóhatóság szakértőt kérjen fel.

Először Katona Béla úr javaslatáról szavazunk a 49. pont szerint. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 67 "igen" szavazattal, 158 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Következik Varga Mihály javaslata a 49/A pont szerint. Az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 242 "igen" szavazattal, 4 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A jelentés 37. pontja vonatkozó részében Remport Katalin képviselő asszony a törvényjavaslat 8. §-ának módosítását javasolja. Eszerint a rendelkezés legyen érvényes a kapcsolt vállalkozás alanyai közötti szaktanácsadás, szolgáltatás és kölcsönnyújtás tekintetében is. A költségvetési és gazdasági bizottság támogatja. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 195 "igen" szavazattal, 39 ellenszavazattal, 15 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Az 50. pont szerint Palotás János képviselő úr a törvényjavaslat 9. §-ának módosítását javasolja. Lényege: a magánvállalkozások részére kedvezőbb adómértéket javasol. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Nem. S a tisztelt Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 14 "igen" szavazattal, 170 ellenszavazattal, 62 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdem ezért, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 9. §-át? Kérném a táblát... Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 163 "igen" szavazattal, 50 ellenszavazattal, 32 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Az 51., 52. és 53. pontok egyaránt a törvényjavaslat 10. § a) pontjára vonatkoznak, azonban nem kizárt egymás melletti elfogadásuk.

Az 51. pont szerint Mészáros István úr az adómentességet javasolja az ügyvédi irodáknak megadni. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Nem. S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országyűlés 44 "igen" szavazattal, 164 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Az 52. pont szerint Katona Béla úr adómentességet javasol a költségvetési szervek számára. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 73 "igen" szavazattal, 167 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Az 53. pontban Ráday Mihály úr javasolja, hogy a vállalkozási tevékenységből befolyt adómentes határ 50% legyen. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 59 "igen" szavazattal, 168 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Az 54. ponban a szociális bizottság, az 55. pontban Schiffer János úr más-más módon kívánják szabályozni az alapítványok adómentességét.

Először a szociális bizottság javaslatáról szavazunk a jelentés 54. pontja alapján. Miniszter úr egyetért-e a javaslattal?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 76 "igen" szavazattal, 152 ellenszavazattal, 16 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Következik Schiffer János úr javaslata az 55. pont szerint. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? (Szavazás.) Az Országgyűlés 64 "igen" szavazattal, 170 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti, 10. § a) pontját? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 164 "igen" szavazattal, 56 ellenszavazattal, 15 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Kérdem a tisztelt Országgyűlést: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 10. § b) pontját? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 166 "igen" szavazattal, 44 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Az 57. pont szerint Zsigmond Attila úr a törvényjavaslat 10. §-át új ponttal javasolja kiegészíteni. Eszerint adómentes legyen az állami alapítású kulturális, művészeti célú alapítvány is. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 32 "igen" szavazattal, 150 ellenszavazattal, 59 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Az 58. pont szerint Bánffy György és Pongrácz József urak a törvényjavaslat 10. §-át új ponttal javasolják kiegészíteni, és új, VI. számú mellékletet javasolnak elfogadni. Ez utóbbinak a szövege megegyezik Bánffy György képviselő úr 123. pontban foglalt javaslatával, így erről együtt fogunk szavazni. Lényege: adómentes legyen a népi iparművészeti és hagyományos háziipari tevékenység nyeresége. Felhívom figyelmüket, hogy a javaslat elfogadása egyben a jelentés 61. pontjában szereplő 11. § (2) bekezdés c) pontjára vonatkozó módosító javaslatnak és a VI. számú melléklet 3. pontjának, valamint a jelentés 76. pontjának elvetését is jelenti. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 104 "igen" szavazattal, 114 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Az 59. pontban Gyurkó János úr javaslata nem kapta meg a bizottsági támogatást. Így arról nem kell szavaznunk.

A 60. pont szerint Czoma László úr a törvényjavaslat 11. §-át új bekezdéssel javasolja kiegészíteni.

Lényege: Az adókedvezmény kiszámítása az eddig is hatályos szabályozással történjen. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 11 "igen" szavazattal, 219 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 61. pont szerint Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila urak a törvényjavaslat 11. §-át új bekezdéssel javasolják kiegészíteni, és új, 6. számú melléklet elfogadását indítványozzák. Lényege: A leírt szabályok szerint bővíteni kívánják az adókedvezményben részesülők körét.

A javaslat elfogadása kizárja a 76. pontban foglaltak elfogadását.

Tekintettel arra, hogy a javaslat 4. pontját a gazdasági bizottság támogatja, míg a többit nem, e pontról külön kell szavaznunk.

Most tehát a 4. pont rendelkezését teszem fel szavazásra, amelyet a gazdasági bizottság támogat, a többi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 73 "igen" szavazattal, 158 ellenszavazattal, 18 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Most a javaslat további részeit teszem fel szavazásra, amely részeket a bizottságok nem támogatják. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 77 "igen" szavazattal, 152 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 62. pontjában Vincze Kálmán képviselő úr nem kapta meg az egyharmados bizottsági támogatást, a 74. pontban azonban a 12 tagú kisgazda frakció a törvényjavaslatot kiegészíteni javasolja kizárólag belföldi gazdasági társaságok adókedvezményével.

A költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országyűlés 27 "igen" szavazattal, 172 ellenszavazattal, 37 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 63. pont szerint Katona Béla úr a törvényjavaslat 12. § (1) bekezdés b) pontjának elhagyását, a (4) bekezdés módosítását, illetve a 103. pontban a 4. számú melléklet elhagyását javasolja. Lényege: A támogatott tevékenységek újbóli meghatározását tartja célszerűnek. A költségvetési bizottság támogatja, a gazdasági és az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 85 "igen" szavazattal, 151 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdem: elfogadja a törvényjavaslat eredeti 12. § (4) bekezdését? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 154 "igen" szavazattal, 55 ellenszavazattal, 19 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 62/A pontja szerint Varga Mihály úr a törvényjavaslat 12. § (1) bekezdése a) és b) pontjának módosítását javasolja. Lényege: A külföldi részvételű gazdasági társaság adókedvezményének feltételeit javasolja megváltoztatni. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 72 "igen" szavazattal, 154 ellenszavazattal, 18 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem: Elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjait? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgyűlés 161 "igen" szavazattal, 30 ellenszavazattal, 45 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 64. pont szerint Halász István úr és képviselőtársai a törvényjavaslat 12. §-át új bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Eszerint: Ne legyen támogatott a kamatból elért nyereség. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 6 "igen", 215 "nem" szavazat és 14 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A 65. pont szerint Kőrösi Imre képviselő úr javaslata nem nyerte el az egyharmados bizottsági támogatást, így erről határoznunk nem kell.

A 66. pontban Szűcs István úr, a 67. pontban Pál László, Lotz Károly, Szűcs István és Dragon Pál urak más-más módon javasolják szabályozni a találmány hasznosításának adókedvezményét.

Először Pál László, Lotz Károly, Szűcs István és Dragon Pál urak javaslatát teszem fel szavazásra a jelentés 67. pontja szerint.

A gazdasági bizottság támogatja, a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság nem támogatja a javaslatot. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 96 "igen", 125 "nem" szavazattal, 19 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Következik Szűcs István úr javaslata a 66. pont szerint. A gazdasági bizottság támogatja, a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 67 "igen", 158 "nem" szavazattal, 17 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 68., 69. és 70. pontjai egymás mellett is elfogadhatók, a 71., 72. pontok és a 72/A pontok alternatív javaslatokat tartalmaznak a törvényjavaslat 14. § (1) bekezdésére.

Gyurkó János úr időkorlátozás nélkül javasolja rendezni a különböző humán tevékenységek adókedvezményeit a 68. pont szerint. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 17 "igen", 190 "nem" szavazattal, 24 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A 68. pont szerint Schiffer János úr e körbe az üdülési tevékenységet is javasolja bevenni, feltételezve, hogy valamennyi esetben a teljes erdményt a támogatott tevékenységre fordítják. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 14 "igen", 173 "nem" szavazattal, 49 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 70. pont szerint a kulturális bizottság a javaslatot az üdültetési tevékenységgel javasolja csak kiegészíteni. A költségvetési bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgyűlés 31 "igen", 172 "nem" szavazattal, 29 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 72. pont szerint Fáklya Csaba úr javasolja, hogy a kedvezmény mértéke 40% helyett 80% legyen. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgyűlés 39 "igen", 166 "nem" szavazattal, 29 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 72/A pontban Varga Mihály úr javasolja, hogy a közszolgáltató és egészségügyi tevékenységek adójából 80%-os, a kulturális és sporttevékenységek adójából 65%-os legyen az adókedvezmény. A költségvetési és az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 57 "igen", 151 "nem" szavazattal, 25 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A 71. pont szerint Ugrin Emese, Tóth Sándor, Bánffy György, Kósa Ferenc és Király Zoltán képviselők javasolják, hogy a kedvezmény mértéke 40% helyett 65% legyen. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 64 "igen", 134 "nem" szavazattal, 27 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 14. § (1) bekezdését. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) 152 "igen" szavazattal, 56 "nem" szavazattal, 16 tartózkodás mellett a javaslatot az Országgyűlés elfogadta.

A jelentés 73. pontja szerint Ráday Mihály úr a törvényjavaslat 15. §-ának elhagyását javasolja, a megjegyzés szerint annak címével együtt. Lényege: szerinte nincsenek összhangban a rendelkezések a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekkel. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 13 "igen", 193 "nem" szavazattal, 20 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 15. §-át. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgyűlés 163 "igen", 12 "nem" szavazattal, 55 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 75. pont szerint Katona Béla úr a törvényjavaslatot új, 15. §-sal javasolja kiegészíteni. Ennek lényege: legyenek támogatottak a munkahelyteremtő beruházások. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 86 "igen", 137 "nem" szavazattal, 12 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A 76. pont szerint Pesti Ferenc úr a törvényjavaslatot új címmel és új szakasszal, valamint új 6-os számú melléklettel javasolja kiegészíteni. Lényege: népi iparművészet és hagyományos háziipari termékek előállítása járjon adókedvezménnyel. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 78 "igen", 121 "nem" szavazattal, 29 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 77. pont szerint Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila urak a törvényjavaslat 18. § (5) bekezdésének módosítását, valamint új bekezdéssel történő kiegészítését javasolják. Lényege: az adóelőleg megfizetésének szabályaira tesznek új javaslatot. Mivel az alkotmányügyi bizottság a javaslat egyes részeit másként ítélte meg, ezért kettébontva fogunk határozni a javaslatról.

Először az (5) bekezdés elhagyására vonatkozó részről szavazunk. A költségvetési bizottság támogatja, a gazdasági és az alkotmányügyi bizottság nem támogatja a javaslatot. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 80 "igen", 145 "nem" szavazattal, 6 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Következik az új bekezdéssel történő kiegészítésre vonatkozó javaslat. A költségvetési és az alkotmányügyi bizottság támogatja, a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 227 "igen" szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Föl kell tennünk szavazásra az eredeti javaslat 18. § (5) bekezdését. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 18. § . (Közbeszólás.) Az elhagyásra vonatkozó rendelkezést nem fogadta el az Országgyűlés, bocsánat, így erről nem kell szavaznunk.

Következik a 78. pont szerint Mészáros István László úr javaslata a törvényjavaslat 18. § (8) bekezdésének módosítására. Lényege: a várható adó helyett az első félévi tényleges adóalap alapján kelljen adót kiszámítani. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 58 "igen", 154 "nem" szavazattal, 20 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdem ezért: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 18. § (8) bekezdését? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 150 "igen" szavazattal, 25 ellenszavazattal, 40 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 79. pont szerint Mészáros István László úr a törvényjavaslat 18. § (9) bekezdésének módosítását javasolja. Eszerint az adóelőleg megfizetésének szabályait az ügyvédi irodáknak ne kelljen alkalmazniuk. A bizottságok nem támogatják. A miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 28 "igen", 159 "nem" szavazattal, 28 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el, ezért kérdem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 18. § (9) bekezdését. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 153 "igen", 35 "nem" szavazattal, 28 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 80. pontja szerint Kiss Zoltán úr, a 81. pontja szerint Vékony Miklós és Eörsi Mátyás urak, a 82. pont szerint Mészáros István László, a 83. pont szerint Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila urak más-más módon javasolják szabályozni az adókedvezmény igénybevételét a 19. § (4) bekezdésével kapcsolatosan.

Először a 83. pontról, Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila urak javaslatáról szavazunk, amely kizárja a többi javaslat elfogadását. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 60 "igen", 148 "nem" szavazattal, 20 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Következik Kis Zoltán úr javaslata a 80. pont szerint. A bizottságok támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 218 "igen", 2 "nem" szavazattal, 4 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Vékony Miklós és Eörsi Mátyás urak javaslata következik a 81. pont szerint. Az alkotmányügyi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja a javaslatot. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 57 "igen", 147 "nem" szavazattal, 21 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Következik Mészáros István László úr javaslata a jelentés 82. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 46 "igen", 164 "nem" szavazattal, 19 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért, elfogadja-e a törvényjavaslat erdeti 19. § (4) bekezdését. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 148 "igen", 42 "nem" szavazattal, 25 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 83/A pont szerint az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 19. § (6) bekezdésének módosítását javasolja. Szövegpontosítást javasol. Felhívom a figyelmüket, hogy a 84. pontban szereplő javaslatot a költségvetési bizottság visszavonta, mivel támogatja az alkotmányügyi bizottság javaslatát. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 218 "igen", 2 "nem" szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Az 85. pont szerint a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 20. § (2) bekezdését új ponttal javasolja kiegészíteni. Eszerint a munkavállalói nyugdíjalap költségként történő elszámolását 1992. július 1-jétől lehessen alkalmazni. Az alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) S az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 59 "igen", 142 "nem" szavazattal, 15 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 87. pont szerint Schamschula György úr a törvényjavaslat 20. § (6) bekezdésének c) pontját javasolja módosítani. Eszerint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvénynek a bérszabályozásra és a magasabb vezető állású dolgozók érdekeltségi rendszerére vonatkozó része is veszítse hatályát. A költségvetési és az alkotmányügyi bizottság támogatja, a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Igen. És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 168 "igen" szavazattal, 11 ellenszavazattal, 51 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

Palotás János képviselő úrnak a 88. pontban foglalt javaslatáról normaszöveg híján nem tudunk szavazni.

Mészáros István László úr javaslata a 89. pontban, a 90. pontban Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila javaslata más-más megoldási javaslatot adnak az 50 ezer forint alatti értékcsökkenés leírásának szabályaira.

Először Mészáros István László javaslatáról szavazunk a jelentés 89. pontja szerint. A költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 41 "igen", 154 "nem" szavazattal 33 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el. Kérdem ezért: elfogadja-e az Országgyűlés a törvényjavaslat eredeti 1. számú melléklet 4. pontját? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) És utána jön a 90. pont. Az Országgyűlés 147 "igen", 35 "nem" szavazattal 14 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Következik a 90. pont szerint Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila urak javaslata. A költségvetési bizottság támogatja, a gazdasági és alkotmányügyi bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 67 "igen", 155 "nem" szavazattal, 8 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 91. pont szerint Mészáros István László úr a törvényjavaslat 1. számú melléklet 8. pontjának módosítását javasolja. Eszerint: képzőművészeti alkotás után is lehessen elszámolni értékcsökkenési levonást. (Mészáros István jelentkezik.) Igen, Mészáros képviselő úr? (Mészáros István: Visszavonom!) Visszavonja. Köszönöm.

A 92. ponttal összefügg, arról már szavaztunk.

Következik a 93. pontban Katona Béla képviselő úr, a törvényjavaslat 1. számú melléklet 12. és 13. pontjának elhagyását, 16. pontjnak és 2. számú mellékletének módosítását javasolja. Eszerint az értékcsökkenés levonásának szabályai között a levonási kulcs egységesítését és a normák emelését javasolja.

Felhívom figyelmüket, hogy a javaslat elfogadása nem érinti a 98. és 100. pontban foglalt javaslatok elfogadását. A javaslatot a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 62 "igen", 152 "nem" szavazattal, 7 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el, ezért kérdem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 1. számú melléklet 13. és 16. pontját? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 155 "igen", 57 "nem" szavazattal, 12 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

A 94. pont szerint Fodor András Attila, a 95. pontban Gaál Gyula, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila urak más-más módon javasolják megfogalmazni az 1. számú melléklet 12. pontját.

Következik Fodor András Attila úr javaslata a jelentés 94. pontja szerint. A bizottságok támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 201 "igen" szavazattal 18 ellenszavazat és 15 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 96. pont szerint a gazdasági bizottság a törvényjavaslat 1. számú mellékletének 17. pontját javasolja kiegészíteni. Eszerint: a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság támogatja a javaslatot. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Szintén támogatja. És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 220 "igen" szavazattal, 1 ellenszavazat és 9 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 97. pont szerint a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 2. számú melléklet A) fejezet III. címének pontosítását javasolja. Az alkotmányügyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 235 "igen" szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a javaslatot elfogadta.

A 98. pont szerint Mészáros István László úr a törvényjavaslat 2. számú melléklet B) fejezetének módosítását javasolja. A javaslat elfogadása nem zárja ki a 100. pontban foglalt javaslat elfogadását. A költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 39 "igen", 169 "nem" szavazattal, 23 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.

A jelentés 100. pontja szerint Rott Nándor úr a törvényjavaslat 2. számú melléklet B fejezetének módosítását javasolja. A költségvetési, gazdasági és környezetvédelmi bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 232 "igen" szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással a módosító javaslatot elfogadta.

Ráday Mihály úr a 101. pontban javasolja, hogy a törvényjavaslat 3. számú melléklete ne munkavállalói nyugdíjalapról, hanem munkavállaló javára kötött biztosításról szóljon.

A javaslat elfogadása kizárja a 102. pont szerinti elfogadását. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 39 "igen", 177 "nem" szavazattal, 20 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 102. pont szerint Katona Béla úr és társai javasolják a törvényjavaslat 3. számú mellékletének bevezető mondattal történő kiegészítését, amely lehetővé teszi azt, hogy munkavállalói nyugdíjalapot több munkáltató közösen is létrehozhasson.

A költségvetési bizottság támogatja, a gazdasági, az alkotmányügyi és a szociális bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 89 "igen", 139 "nem" szavazattal, 9 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 3. számú mellékletét? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 165 "igen" szavazattal, 34 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 104. pont szerint Kátay Zoltán úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 1/f pontjának kiegészítését javasolja, légijármű-javítási tevékenységgel.

Felhívom figyelmüket, hogy a tevékenység SZTJ-száma helyesen SZTJ 101-12-001-ből és az SZTJ 101-12-99-ből áll.

A költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 206 "igen" szavazattal 21 ellenszavazat és 17 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 105. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 2. pontja harmadik sorának kiegészítését javasolja, amely szerint a katalizátorral felszerelt belső égésű motor gyártása minősüljön különösen fontos tevékenységnek. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 90 "igen", 133 "nem" szavazattal, 16 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú mellékletének 2. pont harmadik sorát? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 147 "igen" szavazattal, 47 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 106. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 2. pontja kiegészítését javasolja. Eszerint: különösen fontos tevékenység legyen a vasútikocsi-gyártás is. A költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 41 "igen", 161 "nem" szavazattal, 36 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

A 107. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 2. pontja 22. sorának módosítását javasolja. Eszerint: ne az egész gumiabroncs-gyártás tartozzon a különösen fontos tevékenységek körébe. A költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 20 "igen" szavazattal, 164 ellenszavazattal, 51 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú melléklet 2. pontjának 22. sorát? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 150 "igen" szavazattal, 53 ellenszavazat és 18 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Következik a 108. és 109. pont szerint Gyurkó János úr javaslata a törvényjavaslat 4. számú melléklet 2/A pontja első öt sorának és hetedik sorának kiegészítésére. Eszerint: csak a katalizátoros motorral működő járművekre vonatkozzon a kedvezmény. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 51 "igen" szavazattal, 149 ellenszavazattal, 47 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú mellékletének 2/A pontja első öt és hetedik sorát? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 166 "igen" szavazattal, 55 ellenszavazat és 27 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 110. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 4. pontja 5. és 6. sora módosítását javasolja. Eszerint csak az újrafeldolgozható alapanyagú műanyagszerkezet kapjon támogatást. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 66 "igen" szavazattal, 150 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú melléklet 4. pontja 5. és 6. sorát? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 165 "igen" szavazattal, 41 ellenszavazattal és 43 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 111. pont szerint Pál József úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 5/A pont 4. sorának és 5/C pont első sorának elhagyását és 5/C pontjának kiegészítését javasolja. Lényege: a rozsdamentes hidegen hengerelt termékek kapjanak támogatást. A költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 180 "igen" szavazattal, 17 ellenszavazat és 59 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

A 112. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet E pontjának utolsó sora módosítását javasolja. Lényege: csak az újrafeldolgozható vagy környezetbarát műanyag féltermékek kapjanak támogatást. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 84 "igen" szavazattal, 139 ellenszavazattal, 23 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú mellékletének 5/E pontja utolsó sorát? Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 167 "igen" szavazattal, 61 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 113. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 6/A pontjának első négy sora módosítását javasolja. Ennek lényege: a befőttes üvegek és palackok közül csak az újratölthetők és üvegbetéttel forgalomba kerülők kapjanak támogatást. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 86 "igen" szavazattal, 147 ellenszavazattal, 22 tartózkodással a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú melléklete 6/A pontja első négy sorát? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 164 "igen" szavazattal, 66 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 115. pontja szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklete 6/A pont 10. sorának módosítását javasolja. Eszerint csak a környezetbarát műanyag csomagolószer kapjon támogatást. A környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 96 "igen" szavazattal, 125 ellenszavazattal, 34 tartózkodással a javaslatot nem fogadta el.

Kérdezem ezért: elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú melléklete 6/A pontjának 10. sorát? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 157 "igen" szavazattal, 67 ellenszavazattal, 18 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 116. pontja szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklete 7/B pontjának módosítását javasolja. Eszerint csak a környezetkímélő minősítésű növényvédőszer-kompozíció kapjon támogatást. A gazdasági, a szociális és a környezetvédelmi bizottság támogatja. A költségvetési bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 214 "igen" szavazattal, 15 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 117. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklete 7/C pontjának első sorát javasolja módosítani. Ezek szerint csak környezetkímélő növényvédőszer kapjon támogatást. A szociális, a környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Mi ez?

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) A 117. Az előző kompozíció, ez pedig alapszer.

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tehát nem támogatja miniszter úr. És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 113 "igen" szavazat, 105 ellenszavazat és 43 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú mellékletének 7/C pontja első sorát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 161 "igen" szavazattal, 69 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 118. pont szerint Csehák Judit képviselő asszony és Kovács Pál képviselő úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 7/c pontja 3. sorának módosítását javasolják. Lényege: a kiszerelt gyógyszerek kapjanak támogatást. A bizottságok nem támogatják. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 32 "igen" szavazattal, 173 ellenszavazat és 60 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú melléklete 7/c pontjának 3. sorát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 176 "igen" szavazattal, 40 ellenszavazat és 44 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 119. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 7/c pontja utolsó sorát javasolja módosítani. Eszerint csak a környezetkímélő minősítésű mezőgazdasági célú vegyi termékek kapjanak támogatást. A szociális és a környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 226 "igen" szavazattal, 11 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A jelentés 120. pontja szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklet 12. pontjának 2. sorát javasolja elhagyni. Eszerint: a kukoricatermesztés ne kapjon támogatást. A költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. A miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 14 "igen" szavazattal, 178 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett a módosító javaslatot nem fogadta el.

Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 4. számú melléklete 12. pontjának 2. sorát. Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 176 "igen" szavazattal, 22 ellenszavazat és 53 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

A 121. pont szerint Gyurkó János úr a törvényjavaslat 4. számú melléklete 15. pontja kiegészítését javasolja. Eszerint kapjanak támogatást a környezetkímélő minősítésű és foszformentes mosó- és ... mosószerek. A törvényjavaslatot a környezetvédelmi bizottság támogatja, a költségvetési, a gazdasági és a szociális bizottság nem támogatja. Nyilván mosogatószer a másik változat - itt elírás történt. Miniszter úr egyetért-e a javaslattal?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 80 "igen", 130 "nem" szavazattal, 51 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

Következik a 122. pontban Rott Nándor úr javaslata az 5. számú melléklet 1. pontjának módosítására. Nem kapta meg az egyharmados támogatást, így erről nem kell szavaznunk.

Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti... (A főtitkár az elnökhöz fordul.) Köszönöm. Erről nem kell szavaznunk.

Következik a 124. pont szerint Bánffy György és Pongrácz József urak javaslata az 5. számú melléklet kiegészítésére. Eszerint: legyenek támogatottak a zsűrizett népművészeti termékek. A kulturális bizottság támogatja, a költségvetési és a gazdasági bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 104 "igen" szavazattal, 99 ellenszavazattal, 60 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.

A 125. pont szerint Schiffer János úr a törvényjavaslat 5. számú melléklete 4. pontjának módosítását javasolja. Eszerint: legyenek támogatottak a különböző táborok és túrák is. A kulturális bizottság támogatja, a költségvetési, a gazdasági és a szociális bizottság nem támogatja. Miniszter úr egyetért-e?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Nem.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És az Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 86 "igen" szavazattal, 158 ellenszavazat és 23 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el.Ezért kérdezem, elfogadja-e a törvényjavaslat eredeti 5. számú mellékletének 4. pontját. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 172 "igen" szavazattal, 36 ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta.

Következik az utolsó módosító indítvány a jelentés 126. pontja szerint, amelyben Remport Katalin képviselő asszony a törvényjavaslat 6. számú melléklete e) fejezet 1/c pontjának módosítását javasolja. Eszerint külföldi vállalkozó esetében a szolgáltatás igénybevételének helye legyen a telephely. Valamennyi bizottság támogatja. Miniszter úr?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Igen.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) És a tisztelt Országgyűlés? Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 251 "igen" szavazattal, 10 ellenszavazat és 9 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a határozathozatal végére érnénk, bejelentem, hogy két alapjavaslatról szükségtelenül szavaztunk. Szavaztunk az eredeti javaslat 19. § (4) bekezdéséről, holott az a 80. pont szerinti Kis Zoltán-féle javaslat elfogadása folytán szükségtelen volt. Szavaztunk továbbá a törvényjavaslat eredeti 5. § (4) bekezdéséről, holott a 29/a pont alatti módosító javaslat elfogadása ezt szükségtelenné tette.

Mielőtt végszavazás következne, megkérdezem az előterjesztő miniszter urat, a bizottsági elnök urakat, hogy van-e észrevételük. Miniszter úr következik, megadom a szót.

Felszólaló: Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm szépen. Javaslom, Elnök Úr - valószínűleg a 9. pont kimaradt -, arról kéne szavazni, és kimaradt a 37. pont is, amelyet félreraktunk.

Végül - nem értek hozzá -, de a 91-92-es után az I. számú melléklet 8. pontja - ott valószínűleg kellett volna szavazni, mert kiszavazták a csatlakozó..., de nem értek hozzá...

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Bocsánat, Miniszter Úr, a 9-es?

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:

KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Tehát a 9. pont, a 37. pont és a 92. után jövő határozati javaslat.

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) A 9. alternatív volt a 11-essel és a 12-essel. Igen, most már emlékszem, a képviselő urak javasolták, hogy előbb szavazzunk egy sokkal későbbiről, és így szükségtelenné vált a 9-es, 11-es és 12-es, s nézzük a 37-eset. A 37-es pont, ugye a bizottsági jelentés 37-es pontja? (Dr. Kupa Mihály: Igen. Nem szavaztunk.) Kérem szépen, szavaztunk a 37. pont után, pontosabban a 37. pontban Remport Katalin a 8. § módosítását javasolta, és azt elfogadtuk. Ezért nem kellett a 8. §-ról külön szavaznunk. A 77. oldalon szavaztunk róla. Tehát elfogadta a Parlament. Most nézzük a 92.-et. Igen, a 92.-et előre hoztuk, szavaztunk róla. (Dr. Kupa Mihály: Rendben van, köszönöm.)

Határozathozatal

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Rendben van. Van-e még bárkinek, bizottsági elnök uraknak észrevétele? (Nincs.) Ha nincs, akkor végezetül kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadja-e a társasági adóról szóló törvényjavaslatot annak mellékleteivel együtt. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 178 "igen" szavazattal, 95 ellenszavazattal, 11 tartózkodással a törvényjavaslatot elfogadta.

A név szerinti szavazás erdményének kihirdetése

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szavazásának eredményét. Ezek szerint "igen"-nel szavazott 170 képviselő, 108 ellenszavazat volt és 5 tartózkodás. Így az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Holnap reggel 9 órakor folytatódik, illetve kezdődik a plenáris ülés. Most délután bizottsági ülések következnek. Hallgassák meg a jegyző úr bejelentését!

Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző

HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző:

HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Négy bejelentést szeretnék megtenni. Kérem a figyelmüket.

Az első: az ülés befejezését követően kezdődik a delegációs teremben a bizottsági elnökök részére a megbeszélés, amely fél 1-kor lett volna.

A második: a bizottságok a következő helyeken és időpontokban kezdik meg a bizottsági munkájukat:

fél 3-kor az alkotmányügyi bizottság a főemelet 37-38. számú teremben;

a költségvetési bizottság 3 órakor a főemelet 11. számú teremben;

a környezetvédelmi bizottság 3 órakor a kongresszusi terem társalgójában;

a honvédelmi bizottság szintén 3 órakor a főemelet 55. számú tanácsteremben;

az önkormányzati bizottság 3 órakor a fszt. 1. számú tanácsteremben;

a külügyi bizottság a Gobelin-teremben 3 órakor;

az emberi jogi bizottság a kongresszusi teremben 3 órakor;

a gazdasági bizottság a képviselői irodaház 567. számú tanácstermében;

a kulturális bizottság az I. emelet 3. számú tanácsteremben az irodaházban;

a szociális bizottság a 666. számú tanácsteremben, szintén az irodaházban, mindegyik 3 órakor.

Ma este 9 órakor a koalíciós pártok képviselőcsoportjainak együttes frakcióülése lesz a képviselői irodaház I. emeleti nagytárgyalójában, az MDF-frakció tanácstermében.

Továbbá: az átdolgozott napirendet és a bizottsági üléstervet a kijáratnál most kapják meg a képviselő urak. Köszönöm szépen.

Az ülésnap bezárása

ELNÖK: (Dornbach Alajos)

ELNÖK: (Dornbach Alajos) További jó munkát kívánok. Viszontlátásra!

(Az ülésnap 14 óra 37 perckor ért véget.)