DR. SZŰCS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelettel köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági bizottság két ülésén, két késő esti órákig elnyúló ülésén vizsgálta az 1992-es költségvetés egyes fejezeteihez beadott módosító indítványokat. A bizottság tudniillik úgy döntött, hogy a sok fejezet közül csak azokat a fejezeteket választotta ki tárgyául a vizsgálatnak, amelyek a gazdasághoz szorosabban kötődnek, nevezetesen: a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával foglalkozó fejezetet, a Közlekedési és Hírközlési Minisztériummal kapcsolatost, a Földművelésügyi Minisztériummal, a Munkaügyi Minisztériummal, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal és kisebb részben a Magyar Tudományos Akadémiával kapcsolatos költségvetési fejezeteket. Mint jeleztem, sajnos arra nem volt ideje a bizottságnak, hogy ezeket a fejezeteket tételesen megvizsgálja, és részleteiben megnézze. Arra viszont kellett időt szakítani, hogy a kiválasztott fejezetekhez beadott módosító indítványok mindegyikét megvizsgáltuk, és döntöttünk a javaslatok sorsát illetően. Általánosságban arról tudok beszámolni, hogy a javaslatok nagyobb részét a bizottság elutasította, mégpedig nagy-nagy szótöbbséggel utasította el. Zömmel ezek a módosító indítványok nem kapták meg a bizottsági tagok egyharmadának az igenlő szavazatát, de nagyon jellemző volt a nullás szavazati arány is. A másik dolog, amit meg kívánok említeni, az, hogy az országgyűlési képviselőtársaimban nagyon sok a szociális érzék, és nagyon sok a szubjektív elem. Ez alatt általános érvénnyel azt szeretném megjegyezni, hogy igen-igen sok módosító indítványt adtak be a képviselőtársaink, akik mind könnyíteni akartak, mind adni akartak, mind segíteni akartak valakinek, és a szubjektív elemre való utalást azért mondom, mert gyakorta nem említették a képviselőtársaink, hogy ennek az adásnak, a többletnek mi lenne a háttere, honnan lehetne adni. Most természetesen a bizottság üléseiről részletes beszámoló készül, jegyzőkönyv készül, ezért én csak néhány fontosabb gondolatot emelnék ki, amit a bizottság szükségesnek vélt arra, hogy itt a plenáris ülésen is elhangozzék a következők szerint: Először is általános érvényű döntést, javaslatot hoz a bizottság a tekintetben, hogy a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumához rendelt garanciális alapokat ne károsítsuk, azokhoz ne nyúljunk hozzá, nevezetesen ne csökkentsük azt, ezzel jó csomó módosító indítvány kiesett. A második hasonlóan egy csokorba tartozó gondolat, hogy az expo- programirodának a költségvetésben szereplő 2 milliárd forintját érintetlenül kell hagyni, tekintet nélkül arra, hogy az expo vonatkozásában később milyen döntés születik. Tehát úgy gondoltuk, hogy el kell ejteni azon módosító indítványokat, amelyek arra vonatkoznának, hogy az expo 2 milliárd forintját ilyen vagy olyan okkal, ok nélkül csökkentsék. A harmadik ezzel részben összefüggő gondolatkör az, hogy a bizottság nem tartotta helyesnek, hogy az expo terhére szereplő 2 milliárd forintban szerepeljen 600 millió forinttal a Duna-híd építéséhez való hozzájárulás. Itt mondanám mindjárt a negyedik fő gondolatot, hogy ugyanakkor a gazdasági bizottság fontosnak és elengedhetetlennek tartja, hogy a költségvetés más forrásából finanszírozva szerepeljen a Közlekedési Minisztériumnak a költségvetésében mintegy 600 millió forintos összeg, ami címzetten a Duna-híd építésének megkezdésére, előkészítésére vonatkoznék, de nyomatékkal hangsúlyozom, hogy nem tartjuk helyesnek, hogy a 2 milliárd expóköltséget terhelje ez a 600 millió. Tehát ez a 600 millió más forrásból, alkalmasint a költségvetési tartalékból kerülhetne a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz. A következő gondolat az agrárszférával foglalkozik. A költségvetésben 600 millió forint értékben a gazdasági bizottság javasolná módosító indítványok elfogadását, nevezetesen az agrároktatásra és az agrárkutatásra 400, illetőleg 200 milliós emelést a bizottság jónak tartana, ez is ismeretlen forrásból táplálkozik az előterjesztő szerint. Ugyanakkor viszont van egy egymilliárd forintos többletigény a kárpótlási földkijelölésre, plusz a térképezésre. Ezt az egymilliárd forintos többletigényt a gazdasági bizottság alapvetően fontosnak, elfogadhatónak tartja, de nyomatékkal hangsúlyozta azt, hogy ennek az egymilliárd forintnak a terhére - vagy ennek mintájára - nem ért egyet egy olyan módosítással, hogy ez kiterjedjen azon földterületekre is, amelyek a szövetkezetek lebontása, fölbontása, szétszedése alkalmából válnak szabaddá. Az ezzel kapcsolatos módosító indítványt a gazdasági bizottság nem támogatta. Általános érvényű megjegyzése, akarata, javaslata lenne a gazdasági bizottságnak, mely szerint a foglalkoztatási alap és a szolidaritási alap nem csökkene, nem csökkenhet. Az ezzel kapcsolatban beérkezett módosító indítványokat a gazdasági bizottság elvetette. Még néhány gondolat. Az elmaradott térségek támogatására egyik képviselőtársunk, pontosabban képviselőtársak egy csoportja, három változatból A, B, C variáns szerinti módosító indítványt adott be. A gazdasági bizottság - nagy szótöbbséggel - a C variációt támogatja. Ez a C variáció - elfogadása esetén - további 2 milliárd forint többletet jelentene a gazdaságilag elmaradt térségek támogatására. Ezt a többletet is, úgy gondoljuk, hogy a tartalékalap terhére lehetne elszámolni. Nagyon fontosnak tartanánk, hogy a megyei munkaügyi központokhoz rendelt pénzalapok mértéke ne csökkenjen, maradjon meg. Hasonlóképpen fontosnak tartja a bizottság, hogy az OMFB-hez, a KMÜFA-hoz és az OTKA-hoz nem szabad hozzányúlni, ezeket nem szabad csökkenteni, semmilyen ármányos vagy furfangos módon nem szabad ezeknek a mértékét csökkenteni. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetésével kapcsolatban kevés módosító indítvány érkezett be, de egy 40 milliós tételt - ami arra irányulna, hogy a Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben most munkába álló fiatal kutatók, kezdő kutatók támogatását szolgálja -, ezt a gazdasági bizottság támogatná. Föl kell említenem egy kérdést, ami nem derült ki és nem világos egészen: nem találtuk meg a költségvetésben - sem a tételes felsorolásban, sem az általános fejezetben -, hogy tulajdonképpen hol nyert kiegyenlítést a bányászat ágazat adósságának az eltörlésére szereplő, az energetikai koncepcióban megígért 11 milliárd forint. A tárca képviselői elmondták nekünk, hogy ennek az összegnek nem kell szerepelnie a költségvetésben, mert tulajdonképpen ez - hogy így mondjam, parasztosan - veszett pénz. (Az SZDSZ képviselőcsoportja megérkezik az ülésterembe.) Énnekem nem volt az az érzésem, hogy a gazdasági bizottság minden tagja most már világosan meggyőződhetett arról, hogy az energetikai koncepcióval összhangban ez a 11 milliárd rendelkezésre áll a bányászati adósságok egy részének elengedésére. Én úgy érzem, hogy nyitva maradt. Bizonyára, a részletes vitában majd a tárca illetékesei erre válaszolnak. Ezen gondolatok összefoglalásaként azt mondom, hogy a megvizsgált mintegy 200 módosító indítvány tükrében a gazdasági bizottság többségi szavazattal ezt a költségvetési vitát folytathatónak találja azzal, hogy a bizottságnak nem volt módja, hogy a kiválasztott fejezeteket tételesen átnézze, csak a beadott módosító indítványok vizsgálatáig jutottunk el. Tisztelettel köszönöm a figyelmüket. (Taps.)