DR. ÁDER JÁNOS (FIDESZ): Tardos Márton közben jelentkezett, úgyhogy szívesen átadom a szót, hogyha előttem kíván szólni, de természetesen reflektálni kívánok arra, amit elnök úr előbb elmondott. Köszönöm szépen. Az előbb idejött az egyik képviselőtársam, és azt mondta, hogyha viszonválaszra sort kerítek, akkor idézzem Murphyt, miszerint: hogyha a törvény ellened szól, akkor hibáztasd a tényeket; ha a tények ellened szólnak, akkor hibáztasd a törvényt; és ha a törvények és a tények is ellened szólnak, akkor kiálts segítségért. (Derültség a bal oldalon.) Na most a tréfát félretéve azt gondolom, hogy nem öncélúak ezek a viták, amik itt a költségvetés kapcsán most már nem először robbannak ki - házszabály-értelmezési viták -, ugyanis a költségvetési törvény nem egy törvény, hanem egy olyan törvény, amelyet az Alkotmány külön is nevesít, külön is kiemel. Amikor az Országgyűlés feladatait felsorolja a 19. § az Alkotmányban, akkor az egyik feladataként megjelöli, hogy törvényeket alkot az Országgyűlés, és ezenkívül még megjelöli azt is, hogy megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását. Tehát külön is nevesíti, ezzel is kiemelt jelentőséget és fontosságot tulajdonítva a költségvetésnek. Én azt gondolom, ez is amellett szóló érv, hogy a költségvetési törvényt, amely az ország jövő évi gazdálkodását határozza meg - nem sorolom föl, hogy hol s miként -, kiemelt figyelemmel és a Házszabály betartásával tárgyalja meg az Országgyűlés. Az elnök úr, amire hivatkozott, én nemcsak arra az egy paragrafusra hivatkoztam, amire az elnök úr utalt - nemcsak a 62. §-ra -, hanem más paragrafusra is, így a 43. § (5) bekezdésére, amely kötelezően írja elő, hogy a bizottságoknak a részletes vitát megelőzően a módosító javaslatokról és a kialakított véleményükről tájékoztatniuk kell a tisztelt Házat. Itt ezt több bizottság nem tudja, sajnos, produkálni. Ugyanakkor szeretném az elnök úrnak a figyelmét felhívni arra, hogy itt a Házszabálynak nemcsak egyetlen rendelkezése van, hanem ezek a házszabályi rendelkezések egymással összefüggésben vizsgálandók, és akkor - csak azért, hogy az értelmezési lehetőséget megkönnyítsem - szeretnék néhány dolgot még idézni. A Házszabály 20. §-ának (1) bekezdése azt mondja, hogy a bizottságok az Országgyűlés ellenőrző, javaslattevő és véleményező szervei - mind a három egyforma hangsúllyal bír. A 21. § (3) bekezdése a következőképpen szól: a bizottságok feladata, hogy előmozdítsák az Országgyűlés tárgyalásainak eredményességét; és ez még egyszer megismétlődik az (5) bekezdésben, ahol már ekként szól a Házszabály: a bizottságok joga és kötelessége a javaslatok tárgyalásának előkészítése - és szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt tárgyalásról van szó, és nem határozathozatalról van szó, a tárgyalást kell előkészíteni a bizottságnak és nem a határozathozatalt. Tehát itt bicsaklik meg Szabad György elnök úrnak az érvelése, mert a bizottságoknak nemcsak a határozathozatalt kell előkészíteniük, hanem a tárgyalást is. És a tárgyalás két részből áll a Házszabály megint csak vonatkozó rendelkezése szerint, kétolvasásos tárgyalás van, ami általános és részletes vitából áll. És miután a tárgyalás fogalmát általános, generális fogalomként használja a Házszabály, ezért a bizottságoknak nemcsak az általános vitát kell előkészíteniük a Házszabály megint csak idézhető rendelkezése szerint, hanem nyilvánvalóan a részletes vitát is. Ezt pedig meglehetősen nehezen tennék meg - a tárgyalás előkészítését -, hogyha csupán csak a határozathozatalra biztosítanák számukra a véleményüket. Úgyhogy, azt a részét a Házszabálynak nem ismétlem meg, nem fogom idézni újra, ami a költségvetésnek a kiemelt jellegét hangsúlyozza, ahol az általános szabályokon kívül még egy speciális szabályt is beépít a Házszabály, pontosan számítva arra, hogy szakbizottságok és a költségvetési bizottság között konfliktus támadhat, mint ahogy támadt tavaly is, és támadni fog nyilván az idén is, és ezért biztosít arra lehetőséget, hogy először a szakbizottságok tárgyalják meg a törvényjavaslatot, majd ezeknek a véleményét megismerve a költségvetési bizottság, és hogyha lényeges véleménykülönbség van közöttük, akkor lehetőséget biztosít arra, hogy véleményüket külön-külön a bizottságok a Ház elé tárják, és megismertessék ezzel a Házat. Nyilvánvaló, hogy ennek csak akkor van értelme, hogyha ez még a vita előtt elhangzik, és a részletes vitában van mód és lehetőség a bizottságok többségi és kisebbségi véleményének, az előerjesztőnek - jelen esetben a Pénzügyminisztérium képviselőjének - és a bizottsági véleménynek - a bizottság, tehát a szakbizottság és a költségvetési bizottság véleményének - megmérkőznie egymással. Enélkül nem érdemes részletes vitát tartani, az egész komolytalanná, jelentéktelenné válik. Tehát összegezve: ha a bizottság feladata a tárgyalás előkészítése, márpedig a 21. § (5) bekezdése ezt előírja, akkor a részletes vitára is vonatkozik ez - márpedig mindaddig részletes vitát folytatni nem lehet, amíg a bizottságok ezt a kötelezettségüket, amit a Házszabály számukra előír, nem teljesítik. Ezért mondtam el mindazt, amit mondtam, és ezért tettem a javaslatomat. Úgy tűnik, hogy a kicsit részletesebb kiegészítésre szükség volt azért, hogy a félreértéseket sikerüljön eloszlatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)