DR. JÓZSA FÁBIÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két módosító javaslatomról szertnék beszélni. Az egyik 4101-es sorszámú, és a rendőrség számára próbál pótlólagosan pénzeszközöket teremteni, mintegy másfél milliárd forint értékben. A másik indítványomat eredetileg 4034-es sorszámon nyújtottam be, amelyhez később 4367-es számon csatlakozó indítványt terjesztettem elő. Ez az indítvány költségvetési kihatásait tekintve töredéke az előző javaslatnak, mégis erről esett több szó. Miért terjesztettem elő javaslatot a rendőrség béralapjának növekedése érdekében? Tisztelt Országgyűlés! A magyar rendőrség működését és szervezetét illetően egy osztrák székhelyű cég, az úgynevezett Tim Consult cég egy tudományos elemzést végzett, és ennek a tudományos elemzésnek az egyik következtetése az volt, hogy rendkívül alacsony Magyarországon a rendőrök létszáma, mintegy tízezerrel több rendőrre volna szükség Magyarországon, mint amennyi jelenleg van. (Zaj.) Parancsolsz? (Közbeszólás: Nem, semmi!) Ezt a tízezres létszámot az alábbi okokkal magyarázza. Egyrészt Magyarországon drámai módon emelkedik a bűnözés mutatója, amelynek okai között alapvetően a társadalmi és gazdasági változásokat nevezi meg. Drámaian rossznak találja a közlekedésbiztonságot és megállapítja, hogy ez várhatóan romlani fog a jövőben. Továbbá a rendőrség jelenlegi lészáma mellett, jelenlegi szervezettsége mellett a feladatok mennyiségétől és a feladatok komplexitásától túl van terhelve, egyszerűen képtelen feladatának az eredményes ellátására. Való igaz, hogy Magyarországon az egy rendőrre jutó lakosok száma tekintetében az európai mezőny hátsó felében helyzekedik el. Addig, amíg Magyarországon ez a szám egy rendőrre 400 fő, addig például Olaszországban, 195 fő, Franciaországban 230 fő, Németországban 305 fő és Angliában 373 fő, hogy csak néhány példát említsek. Nem könnyű ezt a lemaradást behozni. A gyakorlat példái igazolják, hogy ennek ellenére, hogy volnának fejlesztésre lehetőségek a rendőrség állományán belül, ennek ellenére nincs meg a kellő számú jelentkező a rendőri szolgálatra, a rendőri hivatásra. És hogy mégis mennyire nagy szükség van erre, ennek illusztrálására engedjék meg nekem, hogy néhány statisztikai adattal - igazán nagyon szűkre szabom ezeknek a körét - terheljem önöket. Az adatok a Bács-Kiskun megyei Rendőrfőkapitányságról származnak, tehát nem országos adatok, hanem egy megyének az adatai. De azt hiszem, hogy az itt elhangzó számok és arányok az országos statisztikáknak is többé-kevésbé megfelelnek. Addig, amíg 1986-ban az ismertté vált összes bűncselekmény Bács-Kiskun megyében 9646 volt, addig 1990-ben ez a szám már 16 198 - tehát majdnem a duplája -, és 1991 háromnegyed évben 14 628. Hogy ez utóbbi számot, annak értékét a valóságban tudják kezelni, el kell mondanom, hogy 1990-ben az utolsó negyedévben mintegy ötezerrel növekedett - tehát több mint egyharmadával növekedett - az elkövetett bűncselekmények száma. 1986-ban vagyon ellen összesen 5587 bűncselekményt regisztráltak, 1990-ben már 11 108-at, és 1991 háromnegyed negyedévénél ezt meghaladó számot, 11 501-et. Az erőszakos bűncselekmények közül a rablások száma 1986-ban 38 volt, 1991-ben 119, tehát több mint háromszorosa a 86-os számnak. Nagyon tanulságos az a statisztika, amely a vagyon ellen elkövetett bűncselekményekkel okozott kár és a nyomozás során megtérült, tehát a felderített és a nyomozás során megtérült kár alakulását veti össze. 1986-ban 69 millió 179 ezer forint értékben okoztak bűncselekménnyel kárt Bács-Kiskun megyében, ezzel szemben a megtérülés 15 millió 625 ezer volt; ez 22,6%-nak felelt meg. 1990-re ez a szám 301 millió 800 ezerre növekedett, a megtérülés 36 millió 500 ezer, és a megtérülési arányszám mindössze 12,1%. Krónikus a romlás. És még egy adat, ami a rendőrség személyi állományára vonatkozik, talán ez sem tanulságok nélküli. Ez a statisztika azt vizsgálja és azt mutatja, hogy a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök hány százaléka felel meg a képesítési előírásoknak. Tisztek esetében ez 59,9%, és pótlólagosan iskola végzésére van kötelezve 35,6%. Zászlósok esetében 35, 5% van pótlólagosan iskola végzésére kötelezve, és a tiszthelyettesek tekintetében is közel 20%-os ez az arányszám. Mindezek a számok, tisztelt képviselőtársaim - még egyszer elnézést kérek, hogy önöket ezzel terheltem - azt mutatják, hogy jelentős javulást kell elérnünk a személyi állomány létszáma tekintetében is a bűnözéssel való eredményes konkurrencia megteremtése érdekében, és minőségi javulásokat kell elérnünk a rendőri állomány egészén belül, tehát fokoznunk kell a képzésnek a színvonalát, és el kell érnünk azt, hogy minél több rendőr valóban megfeleljen az előírt képesítési előírásoknak. Sajnos azonban a jelenlegi költségvetési viszonyok mellett, a jelenlegi bérviszonyok mellett ez bizonyos szempontból illuzórikusnak tűnik és illuzórikusnak tűnhet. Nagyon magas a rendőrségnél a fluktuáció. Ha információim nem tévesek, akkor az elmúlt esztendőben meghaladta országosan a 10%-ot, és a rendőrök előszeretettel keresnek új foglalkozást más munkaterületeken. Így például az egyes vagyonvédelmi kft.-kben és más helyeken, ahol a rendőrségnél elérhető jövedelmüknek adott esetben a többszörösét is megkereshetik. A rendőri szolgálat az egy különleges szolgálat, különleges helytállást kíván az embertől, nemcsak a túlmunkában jelentkezik ez, hanem a veszélyeztetettségben is jelentkezik; a rendőrnek adott esetben testi épségét, sok esetben az életét is kockáztatnia kell. Elég, hogyha egy példára utalok kedves képviselőtársaim, a közelmúltban történt a Ferihegyen ez a robbantásos merénylet. A felvezető gépkocsi, járőrkocsi mindkét rendőr utasa súlyosan megsérült. Ilyen helyzet, ilyen körülmények között azt hiszem, hogy a tisztelt Ház nem jól teszi, hogyha ebben a körben próbál meg takarékoskodni, és ezért kérem a tisztelt képviselőtársaktól azt, hogy támogassák ezt a javaslatot, amely mintegy másfél milliárd forint pótlólagos forráshoz juttatná a rendőrséget. A másik indítványom, mint említettem, 4034-es, illetve 4367-es számon került előterjesztésre, amelyben a nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatás számára kívánok pótlólagosan mintegy 40,1 millió forintot az érintett 80 200 tanuló számára - személyenként 500 forintot - biztosítani. Miért van erre szükség? Kedves képviselőtársaim, önöknek nem kell ecsetelnem azt, hogy milyen súlyos helyzetben van országosan, általánosságban is az oktatás. Mindannyian kapjuk a leveleket a pedagógus-szakszervezettől, a legkülönbözőbb helyekről, amelyekben azt kérik, hogy valamilyen módon teremtsünk többletforrásokat az oktatás számára. Én azt gondolom, hogy nem igényel különösebb merészséget annak a megkockáztatása, hogy az oktatás általános helyzetén belül különlegesen és súlyos gondokkal küzd az úgynevezett nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatás. Az ilyen iskolákba járó gyerekek általában kistelepülésekről iratkoznak be ezekbe az iskolákba, nem azonos szintű identitástudattal, művelődéssel, műveltségi szinttel, és miután általánosságban is nehézségek vannak az osztályok kialakításánál, ez tovább bonyolódik ebből adódóan, és így osztályokon belül is alkalmazni kell ezekben az iskolákban a csoportbontást. Ez a csoportbontás természetesen azzal jár, hogy többletoktatókra van szükség az iskolákban, hogy növelni kell a tanároknak a létszámát, és sok esetben - érthetően, és ez nyilvánvatóan teljesen természetes - külföldön kell felkérni megfelelő anyanyelvű, megfelelő nemzethez tartozó oktatókat, ami jelentős többletköltséget jelent. A cigány etnikum esetében az átlagosnál, tehát az átlag nemzetiséginél is sokkal alacsonyabb a beiskolázási arány, az óvodáztatási arány, és itt is tulajdonképpen meg kell teremteni az ellensúlyát annak, hogy ezek a különbségek valamilyen módon kiegyenlítődjenek. A kiegészítő normatív támogatás kertén belül arra nyílik lehetőség, hogy olyan speciális képzési programok indulhassanak be, amelyek nemcsak a tananyag elsajátítását teszik lehetővé a hallgatók, diákok számára, hanem ezen túlmenően lehetőséget teremtenek arra, hogy magas színvonalon megismerhessék saját nemzetiségük kultúráját, hogy ápolhassák azt, hogy az identitásuk kiteljesedjék, és ezáltal hozzájáruljanak ahhoz, hogy Magyarországon egy sokrétű és színvonalas kulturális színvonal alakuljon ki. Az 500 forint tanulónkénti emelés sok vagy nem sok, kedves képviselőtársaim - ezzel kapcsolatban valóban így, első hallásra kevésnek tűnik ez az összeg, de gondolják meg, hogy egy 200 fős iskola esetében ez már 100 ezer forintot jelent, egy nagyobb iskola esetében még több pénzt, és ezzel valamit lehet kezdeni, a különlegesen hátrányos és súlyos helyzetben lévő intézmények ezáltal jelentősen javíthatnak egyes feltételeiken. Hogy honnan kívánom ezt a pénzt előteremteni: azt hiszem, hogy ez az a kérdés, ami itt a legtöbb indulatot kiváltotta, a legtöbb vihart felkavarta, és talán merésznek is tűnik a részemről, hogy ezt így megfogalmaztam - legalábbis ismerve egyes reagálásokat. Tény, hogy az egész költségvetési vitához képest és a költségvetési törvényhez képest ez az indítvány a maga 40,1 millió forintjával egy, ezrelékekre kiható hatású javaslat, amely igazából egy kis volumenű költségvetési ügy, és ebből a kis volumenű ügyből, azon keresztül, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége az egyik gazdaságpolitikai fő debatterét szónokul állította, és az általános vitában ennek a kis ügynek egy egész felszólalást, egy kerek felszólalást szentelt, ezáltal tulajdonképpen politikai üggyé változtatta ezt a kis költségvetési kérdést. Éppen ezért kell részeletesebben megindokolni a javaslatomnak ezt a részét. Én szerettem volna annyival befejezni, hogy itt tapasztalható a köztársasági elnökség keretén belül egy jelenetős túlköltekezés, de miután ez az ügy átalakult politikai üggyé, ezt már nem tehetem meg, tehát körbe kell járnom az egyes elemeket. Tény, hogy az előirányzat-növekedés 1981-hez (zaj.) képest az egész állami szféra tekintetében általánosan 10% bérnövekedést és 5% dologi növekedést... - Igen, elnök úr, én még szeretnék öntől 10 percet kérni.