DR. FÁKLYA CSABA: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 4245-ös számon Arató Gézával, Freund Tamással együtt benyújtott módosító indítványunkról szeretnék beszélni pár szót. Nagyon sajnálom, hogy ennyire üres Ház előtt, szünet előtt, kifáradva kerül sor ennek a tárgyalására. Maga a javaslat mindössze egy sor, és talán jelentéktelennek látszik. Nem látszik rajta, hogy az egészségügyben benyújtott egyik legfontosabb módosító indítványról van szó. Arról van ugyanis szó, hogy a költségvetési tervezetben az egészségügyi alapellátás reformjára többletköltség nem szerepel. Márpedig ezt a reformot többletráfordítás nélkül végrehajtani nem lehet. A Társadalombiztosítási Alap jelenlegi helyzetében nincs elegendő pénz az alapellátás tervezett reformjának megkezdésére. Ez a helyzet nem valószínű, hogy az elkövetkezendő években megváltozik, ugyanakkor az egészségügy reformjának megkezdése tovább nem halogatható. Feltétlenül szükséges, hogy a költségvetés részesítse támogatásban az átalakulást. Hosszú távon csak a reform megvalósítása adhat esélyt a társadalombiztosítás költségvetési egyensúlyának a visszaszerzésére. Az egészségügy fejlesztése már nem halogatható tovább. Ez volt az egyik pont, amelyben a választások előtt kivétel nélkül minden párt egyetértett, sőt ígérgetésekkel igyekeztek egymásra licitálni. Szinte biztosnak látszott, hogy akármelyik párt vagy pártkoalíció kerül hatalomra, első dolga lesz nagyléptékű változtatásokat végrehajtani az egészségügyben. És lám mi történt: szinte semmi! Elkeserítően semmi. Egyre csak múlik az idő, és a helyzet romlásával oda jutottunk, hogy már az is jó volna, ha az egészségügyi ellátás színvonala nem süllyedne tovább. Ebbe azonban nem kell belenyugodni. Bármennyire is szűkös az ország anyagi helyzete, az egészségügyé még annál is szűkösebb. Nem lehet tovább halogatni a racionalizálás és a fejlesztés megkezdését. Tudatában vagyunk annak, hogy erre a célra sokkal több pénzre lenne szükség. Ha a költségvetés készítése alulról építkezően, tehát a legégetőbb problémák számbavételével, majd rangsorolásával kezdődött volna, akkor a családorvosi szolgálat kialakításának fontossága sok testhosszal megelőzte volna a jelenlegi élmezőnyt. Mivel azonban a költségvetés báziselven készült, rangsorolása a "futottak még" kategóriába került. Aligha vitatható, hogy minden átalakításhoz pénztöbblet kell. De ide különösen, mert a megvalósítandó minőségi emelkedésnek szakmai, szervezeti, ügyviteli vonzatai vannak. Hogy mire gondolok? Szakmaiak közé sorolom: a körzeti orvosok az eddig túlnyomóan adminisztratív, diszpécser jellegű tevékenységüket kiegészítik eddig szakorvosi kompetenciakörbe tartozó tevékenységekkel. Ezek alatt értem az egyébként alapvető vizsgálatokat, mint az EKG, kislabor-vizsgálatok, legegyszerűbb eszközös vizsgálatok, amelyek eddig a belgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, nőgyógyászati szakorvosi rendelőkben történtek. A szervezetiek - ide sorolom a képzés, továbbképzés, ráfordítás szükségletét. Nyilvánvaló, hogy a körzeti orvosok vagy az orvoslás más területein dolgozó orvosok családorvossá képzése nem megy költségráfordítás nélkül. Át kell szervezni az ügyeleti szolgálatot is főállású ügyeletes orvosok beállításával. A legcélszerűbb az lenne, ha az ügyeleti szolgálatok központjai a már meglévő mentőállomások lennének. Ehhez azonban biztosítani kell azt, hogy a mentőállomások hatásköre az ország egész területét lefedje, és az ügyelet telefonon is hívható legyen. Mindehhez további pénzek szükségeltetnek. Az ügyviteli vonzatok között: tekintettel arra, hogy az új rendszer az eddigiekhez képest adminisztrációs többletmunkával jár, kívánatos az alapellátás személyi számítógépekhez juttatásának megkezdése. Ez előbb-utóbb egyébként is elkerülhetetlen a korszerű szemléletű orvoslás megnövekedett adattárolási és adatszolgáltatási szükséglete miatt, mely a családorvoslásra éppúgy vonatkozik, mint a tisztiorvosi szolgálatra. Ez nem többletbürokrácia. A modern technika igénybevétele lehetővé teszi, hogy az egészségügyi döntéseket sokkal több adat ismeretében hozzuk meg, mint azelőtt. Tisztelt Képviselőtársaim! Sorolhatnám még, hogy mi mindenre kellene pénz a fentieken kívül az egészségügyi alapellátás fejlesztésére, de időkímélés céljából nem folytatom a felsorolást. Azt gondolom, hogy akit az eddigiek nem győztek meg javaslatunk kényszerítő indokoltságáról, az tárgyszerű érvekkel nem győzhető meg. Annak kezét a pártelkötelezettség lefogja, ha javaslatunkra az "igen" gombot akarná megnyomni. Köszönöm szépen. (Taps.)