MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ): Elnök Úr, Tisztelt Ház! Már kicsit fáradtak vagyunk, úgyhogy nem csoda, ha hibázunk. Én egyáltalán nem tartom ezt olyan gyarló dolognak+ Örülök, hogy itt van Schamschula államtitkár úr, hiszen van egy olyan módosító indítvány, amit a Kormány is támogat, ami 1%-os járuléknövekedést jelent, és született a Munkaügyi Minisztériumnak nyáron, nem is olyan régen, +91. júniusában egy munkaügyi programja, ami ezen címet is viseli: +91-től +94-ig. Ennek a 13. oldalán a következő olvasható: Elkerülhetetlen a szolidaritási alapba történő bérek után számított másfél plusz fél százalékos befizetés jelentős emelése. Mindez csak úgy képzelhető el, ha a társadalombiztosítás jelenlegi befizetései egyidejűleg lényegében ezzel egyenlő arányban mérséklődnek. Hát - tisztelt Ház, hölgyeim és uraim -, nem tudom, hogy éppen ez a mérséklődés az, amire gondolt Schamschula úr, amikor plusz 1%-kal növekedne a társadalombiztosítási járulék. De azt hiszem, hogy nem igazán igazolható ez matematikailag meg logikailag sem. Mi már elmondtuk az általános vitában, hogy ez a megoldás számunkra abszolút elfogadhatatlan, és alapvetően költségvetési érdekeket szolgáló lépés, és nagyon komoly a veszély arra, hogy mindenfajta konszenzussal, amivel rendelkezett a 6 párt, annak ellenére a társadalombiztosítási alap gondjai, amelyek sajnos nem oldódtak meg, további járulékemelésekkel fognak fenyegetni. Én most szeretném elmondani - nem árt, ha a jegyzőkönyvek rögzítik -, mi ennek komoly veszélyét látjuk. Ugyanakkor óriási az a probléma, amit ez felvet, és teljesen lehetetlen helyzetbe hozza a munkáltatókat. Ugyanez ütközik szellemében az országgyűlési határozattal is, amelyet a Parlament egyszer már elfogadott, amiben ugyan ez tételesen nincs megjelenítve, de mi, akik a bizottságban együtt dolgoztunk ezen az országgyűlési határozaton, mindannyian tudjuk, hogy a fejünkben ez fel sem merült igazából, hogy itt járulékemelés történhetne, és itt bizony történik. Miniszter úrral vitatkoznék, aki azt mondja, hogy a munkáltatóknak ez igazából járulék- vagy tehercsökkenést jelent. Itt most végül is az a konstrukció, hogy a járuléknövekedést és a betegszabadságot hogyan osszuk meg, az a tb, illetve a költségvetés szempontjából - mert végül is a tb mögött ott van valahol a költségvetési garancia - nem jelent igazából lényeges különbséget. Ugyanannyi pénzről van szó, csak más formában szedjük be ezeket. Az, hogy itt a vagyonnal lehessen csökkenteni igazából a társadalombiztosítás gondjait, akkora vagyont kellene adni, ami nyilvánvalóan a jövő évben nem fog megtörténni, és ezt hosszú távon is, a jelenlegi gazdasági körülmények között nem látjuk igazából biztosítottnak. Ugyanakkor fenntartjuk azon alapvető álláspontunkat, amit már kifejtettünk, hogy a társadalombiztosítási alap problémáit nem ily módon, nem járuléknövekedéssel és nem tudom milyen betegszabadság-emeléssel, hanem a társadalombiztosítási alapban meglévő szociális típusú ellátásoknak a költségvetés által történő átvállalásával tudjuk elképzelni, hiszen itt körülbelül 50 milliárdos tétel van, ami egyszerűen tarthatatlan, és mindannyiunk által ismert folyamatok - mind a demográfiai, mind pedig egyéb oldalról - a társadalombiztosítási alap költségvetését felrobbantják ilyen módon, ha mindig csak utólag próbáljuk kezelni ilyen látszatintézkedésekkel ezen problémákat. Ennyit akartam csak a frakciónk nevében elmondani, köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)