KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Tisztelt Ház! Nincs könnyű helyzetben az, aki jelen pillanatban a biztonsági kiadások csökkentését javasolja. Az elmúlt napokban elkövetett merényletek érthető módon felkavarták a társadalmat. Ez már a témámhoz tartozik, hiszen a módosító indítványom a biztonsági kiadások csökkentéséről szól, csak a félreértések elkerülése végett. A repülőtérre vezető úton végrehajtott robbantással olyan terrormódszer jelent meg Magyarországon, amilyenről eddig jobbára csak külföldi híradásokból értesülhettünk. Kétségtelen, hogy a jogállam létrejöttével, a totális államvédelem elvének felszámolásával az ország terrorfenyegetettsége megnőtt. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a terrorcselekmények eddig azért kerülték el Magyarországot és a térség többi országát, mert itt olyan kiterjedt volt az állambiztonsági tevékenység. Az újabban napfényre került információk megerősítették a korábbi sejtést, hogy az ún. szocialista világrendszer titkosszolgálatai minden hivatalos fogadkozás ellenére jelen voltak a nemzetközi terrorizmus hátterében és ez védte meg ezeket az országokat a terrortól, nem a kiterjedt állambiztonsági tevékenység. A szocialista világrendszer és a hozzá tartozó titkosszolgálatok összeomlása nyomán tehát azt remélhetjük, hogy legalábbis hosszabb távon teret veszít a terrorizmus. Hosszabb távon, mondom, hiszen nyilvánvaló, hogy vannak a világon államok, méghozzá gazdag államok, amelyek továbbra is érdekeltek a terrorizmus fenntartásában. Biztonsági szolgálatokra, nemzetbiztonsági munkára természetesen szükség van. Megjegyzésemmel csupán arra akartam felhívni a figyelmet, hogy a biztonsági szolgálatok létszámának csökkenése vagy csökkentése, tevékenységi körének szűkítése nincsen egyszerű ok-okozati viszonyban a terrorizmus megjelenésével, illetve növekedésével. Szűkös költségvetésről vitázunk, olyan költségvetésről, amely majd minden területen a megalapozott igények visszaszorítására kényszerít. Életünket és javainkat a tűzesetek is veszélyeztetik. Köztudott, hogy a tűzoltóság fejlesztését éveken át elhanyagolták. Ennek ellenére az 1991-re előirányzott 5,2 milliárd költségvetési támogatás helyett az állami tűzoltóság a most záruló évben csak 5 milliárd forint támogatást kapott, és az idei előirányzat is jóval kevesebb, mint a tűzoltóság megalapozott igénye. A 4216-os számon benyújtott indítványunk - tehát Gál, Kuncze, Soós képviselőtársaimmal közösen benyújtott indítványunk - a polgári biztonsági szolgálatok kiadásainak 20%-os csökentését ajánlja. Ez a tervezet 4 milliárd 940 millió forint kiadással szemben 988 millió forint megtakarítást jelent. A polgári biztonsági szolgálatok költségvetési létszáma, amint a közreadott költségvetésben olvasható, összesen 3994 fő, legalább is ennyi a jóváhagyott állomány, nem minden státusz betöltött, de közel ennyi. Lengyelországban ugyanez a létszám a Szejmben egy évvel ezelőtt kapott tájékoztatás szerint 7550 fő volt. Egy olyan országban tehát, amelynek lélekszáma 3,8-szorosa hazánk népességének. Az összehasonlítással szemben lehetséges ellenvetés, hogy Lengyelországban nem történt meg a Belügyminisztérium és a biztonsági szolgálatok szervezeti elválasztása, azaz ott a biztonsági szolgálatok létszámába nem számítják bele a pénzügyi, gazdasági és egyéb kiszolgáló apparátusnak a létszámát, amely nálunk természetesen a biztonsági hivatalok létszámkeretében jelentkezik. Ez az ellenvetés nem állja meg a helyét. Nálunk a Nemzetbiztonsági Hivatalnál a foglalkoztatottak 76%-a végez funkcionális munkát. Hiába emeljük meg tehát egy gondolatkísérlet kedvéért negyedrészével a lengyel biztonsági szolgálat kötelékében foglalkoztatottak létszámát, akár tízezerrel, az aránytalanság akkor sem fog eltűnni. Méginkább szembeszökő az aránytalanság, ha nem a létszámokat, hanem a költségvetési kiadásokat hasonlítjuk össze. A Belügyminisztériumnak az önkormányzati költségvetéshez adott - állami hozzájárulás nélkül - és a polgári biztonsági szolgálatoknak az együttes költségvetése, tehát ha a két tételt összeadjuk, az együttes költségvetés kerekítve 57 milliárd forint, ezen belül a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési támogatása 8,8%. Lengyelországban a Belügyminisztériumon belül, holott ott a Belügyminisztérium még sokkal inkább rendőrminisztérium és egy csomó funkciót nem lát el, amit a mi Belügyminisztériumunk igen, ott ugyanez az arány 4,1%. Ez az aránykülönbség mindenekelőtt abból keletkezhetett, hogy Lengyelországban a pártállami államvédelmi apparátust, amely a mienkénél sokkal nagyobb volt, radikálisan lecsökkentették, állományát jelentős mértékben kicserélték. Csehszlovákiában a belső biztonsági apparátust teljes egészében megszüntették, most kezdték meg egy új szolgálat kiépítését. Németországban a Stasi volt munkatársai aligha kaphatnak helyet az össznémet biztonsági szolgálatoknál. Nálunk ellenben ez az elszámolás a III/III-as csoportfőnökségre korlátozódott, a III. főcsoportfőnökség többi csoportja változatlan struktúrával került át 1989. februárjában az új szolgálatok kötelékébe és létszáma is csupán viszonylag kis arányban csökkent. Ezt nem azért mondom, mert feltétlenül a cseh vagy a német példát tartom követendőnek. Nem. Csak szeretném felhívni ezúttal is azon kormánypárti képviselőknek a figyelmét erre, akik azt gondolják, hogy a rendszerváltoztatás azért akadozik, mert a gazdaságban és a tömegkommunikációban még mindig a régi rend emberei vannak kulcspozíciókban. Nemcsak ott, hanem a biztonsági szolgálatoknál is, sőt. Aki tehát tisztogatást akar, akarna, jól teszi, ha itt kívánja ezt megkezdeni.