KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Ez a részletes vita problémája, ez egy módosító indítvány és egy költségvetési tételnek a csökkentésére tett javaslat indokolása. Még néhány szót a számokról. A múlt évi költségvetés a polgári biztonsági szolgálatok számára 5,4 milliárd forintot irányzott elő. A 20%-os csökkentésre tett ellenzéki javaslatot a bizottságban leszavazták - mint ahogy most is leszavazták -, sőt a szolgálatok vezetőinek meghallgatása után több kormánypárti képviselő az előirányzat felemelését javasolta. Az akkor kinevezett új pénzügyminiszter, Kupa Mihály úr, váratlanul elfogadott egy 600 milliós, tehát mintegy 11%-os csökkentést, ezt a Ház akkor - beleértve a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjait - minden további nélkül elfogadta. Mint a bevezetőben jeleztem: megítélésem szerint tartalmilag a bizottságunk egyetlen tagja sem tudja felelősen megítélni, hogy a most tervezett körülbelül 5 milliárdos kiadási előirányzatot aggályos takarékossággal kalkulálták-e, ahogy az elvárható egy nehéz gazdasági helyzetben lévő országban, vagy pedig olyan nagyvonalúsággal, mint egy évvel ezelőtt. A nemzetközi összehasonlítás mindenesetre azt sugallja, hogy van még mit takarékoskodni, és ezért kérem a csökkentésre tett indítvány elfogadását. Ugyancsak ugyanazon a számon, tehát a 4216-os számon, a Nemzetbiztonsági Hivatal költségvetési támogatásának további 100 millió forintos csökkentését javasoljuk. A Nemzetbiztonsági Hivatal költségkeretének jelentős részét a hivatal alárendeltségében működő, de önállóan gazdálkodó Szakszolgálati és Operatív-technikai Igazgatóság használja fel. Ez az igazgatóság egy elég jelentős rádióadó-kapacitással rendelkezik, amely a politikai helyzet megváltozásával, a rendszer megváltozásával részben fölöslegessé vált, és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapott egy kedvező ajánlatot egy nyugat-európai országból sugárzásra, nem Magyarország területére, hanem Magyarország, sőt Európa területén kívüli sugárzásra, a Nemzetbiztonsági Hivatal - ahogy a bizottságot tájékoztatták - benne lett volna ebben a dologban, azonban a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium a frekvenciamoratóriumra való tekintettel nem adta meg a működési engedélyt, úgyhogy ez az üzlet nem jött létre. Én azért tettem meg ezt a javaslatot ebből az üzleti tevékenységből származó jövedelemnek a kalkulálására és a kiadási tételnek az ezzel való csökkentésére, mert azt gondolom, hogy a hamarosan elfogadandó frekvenciatörvény nyomán lehetségessé válik ennek a kapacitásnak a kereskedelmi hasznosítása. Végezetül még két szám. A két polgári és a két katonai biztonsági szolgálat költségvetési támogatása mindösszesen 7 milliárd 117 millió forint. A Magyar Tudományos Akadémiáé - beleértve valamennyi kutatóintézetet és támogatott kutatóhelyet - 4 milliárd 882 millió forint. Kérem képviselőtársaimat, gondolkozzanak el ezen a két számadaton, és gombnyomogatás közben jusson eszükbe a sokszor idézett Széchenyi István, aki vitéz katona és jó hazafi volt, és jövedelmét mégis a Tudományos Akadémia megalapítására ajánlotta fel. Tisztelt Ház! Még két módosító indítványunkat kívánom néhány szóval védelmembe venni. Mint a magyar társadalom minden tagja, én is tisztában vagyok azzal, hogy a közbiztonság az utóbbi időben rohamosan romlott, bár azt is tudom, s igen örülnék, ha az illetékesek ezt is hangsúlyoznák, inkább enyhítve, mint súlyosbítva ezzel a társadalom félelmi reakcióit, hogy a bűnözési mutatók igen jelentősen romlottak, ugyanakkor azt is tudom, hogy a bűnözési helyzet még mindig jobb hál+ Istennek, mint akár a szomszédos Ausztriában. Mindent összevéve: a rendőrség erősítését a létszám 3000 fővel való növelését indokoltnak látom, sőt ha rajtam múlna, a biztonsági szolgálatokon véleményem szerint megtakarítható 1 milliárd forint legalább egyharmadát a rendőrségnek adnám át, főképp a technikai berendezésének fejlesztésére, a másik harmadát - mondjuk - a Tudományos Akadémiának, illetve a letelepedési alapnak, tekintettel a nagy számú menekültre. Nem látom viszont indokoltnak a rendőri ezred tervezett fejlesztését: a két vidéki század és az úttorlaszok feltörésére szakosodott közlekedési század felállítását. 1990. október 16-án interpellációt nyújtottam be Horváth Balázs akkori belügyminiszterhez. Azt kérdeztem, megfelel-e a valóságnak, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság - részint a munkásőrség kiváltására - a rendőri ezred jelentős mértékű fejlesztését tervezi. Horváth Balázs akkori miniszter úr kérdéseimre imígyen válaszolt - idézem a naplóból: "A Belügyminisztériumnak az elképzeléseiben a rendőri ezred ilyen funkciójú és ilyen arányú fejlesztése nem szerepel. Higgye el kérem, hogy a koalíciós pártok kormánya a rendőri ezredet nem tömegmegmozdulások leverésére akarja felhasználni. Ez soha nekem eszembe se jutott." Viszontválaszomban ezt mondtam: "Amennyiben a miniszter úr válaszát úgy foghatom fel, mint a minisztérium hivatalos kijelentését, hogy ennek a rendőrezrednek a fejlesztését nem tervezik, én az ön válaszát elfogadom, és miután azt hiszem, hogy nincs lehetőség viszontválaszra, kérem, egy bólintással jelezze. (Dr. Horváth Balázs miniszter igent bólint. Derültség, taps.)" Akkor a választ elfogadtam. Ehhez képest a mostani költségvetés indoklásában ez olvasható: "A tömegdemonstrációk és a terrortevékenység kezelhetősége érdekében a rendőri ezred miskolci zászlóaljához hasonlóan létre kell hozni a Dunántúlon, illetve a Nagy-Alföldön egy-egy karhatalmi századot, melyek később évenként újabb századok beállításával zászlóaljakká fejleszthetők." Hát ennyit ér egy miniszteri főbólintás. Én viszont továbbra is azt gondolom, hogy a tömegdemonstrációkat őszinte, nyílt politikával megelőzni kell, nem pedig karhatalmi zászlóaljakkal kezelni. Egyéb néhány számadat a témához. A rendőrség az 1991-es költségvetési előirányzatot 692 millió forinttal túllépte. A túlköltés valószínűleg még sokkal tetemesebb lenne, ha néhány tényszám nem maradna el jelentős mértékben az előirányzattól. Az Országos Rendőrfőkapitányság például állóeszköz- beszerzés, -létesítés címen 700 millióval kevesebbet költött az előirányzottnál. Ez jobb esetben elmaradt fejlesztést, rosszabb esetben kifizetetlen számlát takarhat. A rendőri ezred túlköltekezése 186 millió forint volt. A BM illetékesei úgy tájékoztattak, hogy ezt a pápalátogatással kapcsolatos rendkívüli kiadások indokolják, minthogy a rendőrség az erre elkülönített 1 milliárd forintból írd és mondd: csak 10 milliót kapott. Ha ezt az információt elfogadjuk - ami nem könnyű -, akkor egyszeri kiadásról van szó. Mi indokolja tehát, hogy az 1991-es bázis-előirányzatot már ehhez kalkulálták hozzá, mintha egy egész évre elosztható és jövőre is tervezhető és megismétlődő kiadásról volna szó. Egy vidéki rendőrtiszt bruttó fizetése körülbelül 30 ezer forint, egy tiszthelyettesé 20-21 ezer. A bérből-fizetésből élők jövedelméhez képest ez nem szorongatóan kevés, de soknak vagy akárcsak elegendőnek mondani - aligha lehet. A rendőri ezred tiszthelyetteseinek átlagfizetése ezzel szemben 30 ezer forint, a tiszteké pedig 45 ezer forint. Ez azért már nem semmi, különösen, ha hozzászámoljuk, hogy ezt az összeget évente nem 12-vel, hanem 13-mal kell megszorozni. Kedves Képviselőtársaim! Milyen rendszerben szokták az átlagfizetés háromszorosával biztosítani, jutalmazni a karhatalmi elitalakulatok feltétlen hűségét? Kedves Képviselőtársaim! Remélem önök se arra gondolnak, amire én nem. (Derültség.) Utolsó tételünk a határőrség, amelynek 6 milliárd 124 millió forintos kiadási előirányzatából mindössze 200 milliót szeretnénk lefaragni, méghozzá a már említett módon: a tűzoltóság javára. A határőrség összköltségén belül 508 millió forint a budapesti határőrezredé. Az ország mintegy 14 ezer sorállományú határőréből 2000 Budapesten teljesít szolgálatot. Határőrszolgálatot a nemzetközi repülőtéren látnak el, feladatuk továbbá bizonyos objektumok őrzése. Valamikor ez a határőrezred tartalék karhatalmi erő volt, a pártállami szcenárió szerint - tömegdemonstrációk esetén - a rendőri ezred és a munkásőrség után, harmadikként a határőrezred bevetése következett volna. Erre azonban az elaggó pártállam idején nem került sor, így a határőrezred - mondják a hozzáértők - főképp a sorköteles kádergyerekek szolgálati helyévé szelídült. De mire való most? Mi indokolja 2000 sorkatona plusz 230 hivatásos tiszt és tiszthelyettes budapesti jelenlétét? És ha indokolja is bármi? A határőrség fegyveres erő, amelyet az Alkotmány értelmében a határövezeten és katonai létesítményeken kívül csak háborúban vagy szükségállapot esetén szabad alkalmazni. Mi indokolja, képviselőtársaim, hogy az Országgyűlés épületének kapujában határőr sorkatonák teljesítenek szolgálatot? Tudomásom szerint itt az Országház épületében nincs határ, és tudomásom szerint szükségállapot sincs. Kérem, nyugtassanak meg, hogy nem történt semmi rendkívüli, hogy nyugodtam megtárgyalhatjuk ezt a költségvetést, kapkodás nélkül, mérlegelve minden egyes döntésünket, ahogy komoly törvényhozókhoz illik egy békés országban, amely oázis a sivatagban, ezért nem banánköztársaság. Köszönöm szépen. (Taps.)