DR. ÁDER JÁNOS (FIDESZ): Köszönöm szépen. Az első, amit szeretnék mondani Kutrucz Katalin javaslatával kapcsolatban, hogy az egész javaslat egy téves kiindulóponton nyugszik. Ugyanis ő azzal vezette be és azzal indokolta a javaslatát, hogy azért van szükség a részletes vita lezárására, mert csatlakozó módosító indítványok beadására kerül még sor, és ezért a bizottságok nem tudják befejezni a munkájukat, és itt egy róka fogta csuka esete áll elő. A helyzet nem így néz ki, ugyanis a plenáris ülés részletes vitájához kell igazodni a csatlakozó módosító indítványoknak, tehát nem fordítva van ez az igazodás. Miről is van szó? Arról van szó, hogy amit mi korábban is kifogásoltunk, az csak annyi volt, hogy az általános vitában benyújtott módosító indítványokról várjuk a bizottsági jelentést. Ezzel mind a mai napig a költségvetési bizottság adós maradt. Ezért a tárgyalás alatt félrevonult, hogy a még hátralevő munkáját elvégezze. Erre a jelentésre várt a tisztelt Ház, és nem arra, hogy a csatlakozó módosító indítványokról is beszámoljon nekünk a költségvetési bizottság. Hogyha ezt megtehette volna a költségvetési bizottság, mint ahogy a híreim szerint ezt már 11 órakor megtehette volna, nagyon nagy örömmel hallottuk volna és nagy hurrá kiáltással fogadtuk volna őket, hogyha bejönnek 11 órakor, és azt mondják, hogy befejezték az általános vitában beadott módosító indítványok megtárgyalását, most már csak csatlakozó módosító indítványok vannak hátra, és készséggel állnak a Ház rendelkezésére és szívesen részt vesznek a vita további lefolytatásában. Ez volt az, amit kifogásoltunk végig, és ma sem mondok mást. Azért mondom, hogy ebből a szempontból, ezen megokolással arra nem lett volna szükség, amit Kutrucz Katalin javasolt, hiszen a részletes vita lezárult volna, és ahogy mindig idáig is, a részletes vitában benyújtott módosító indítványokat a részletes vita lezárása után még a bizottságok meg tudják tárgyalni. Én nem gondolom, hogy bármiféle probléma ez ügyben lett volna. Másodszor nem egészen értem azt az ingerült hangulatot, ami ezzel kapcsolatban kialakult, ugyanis én azt látom, hogy semmiféle veszély nem fenyegeti a költségvetés ez évi elfogadását. (Moraj és szórványos derültség.) Nem egészen értem az indulatokat. Fenyegeti viszont veszély azt, hogy a részletes vitában valamennyi vélemény elhangozzék, s azt gondolom, hogy mind a két feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy megnyugtató módon tudjunk visszagondolni majd erre a költségvetésre. (Mozgás a jobb oldalon.) A másik, ami hiba volt és ami miatt Házszabály-ellenes volt az előző két szavazás, és szeretném ettől a harmadik esetben a Házat megkímélni, hogy újra Házszabály-ellenesen járjon el, hogy az a tagolás, amit Becker Pál javasolt, tárgyalástechnikailag ugyan lehet, hogy indokolt, de a Házszabály szempontjából ennek semmiféle jelentősége nincsen. Ugyanis a Házszabálynak nemcsak az a rendelkezése vonatkozik erre a helyzetre, amit Kutrucz Katalin felolvasott - és lehet, ha nem itt az utolsó pillanatban kell a Házszabály után kutatnia, akkor megtalálta volna a 42. § (2) bekezdését is, illetőleg a 47-et -, mert ugye ő csak azt mondta, hogy "A részletes vita a törvényjavaslat egyes részei, ezen belül a módosításokkal érintett szakaszok feletti vitából áll.", illetőleg hogy "A részletes tárgyalás esetén ez az indítvány+" - mármint az az indítvány, hogy le kell zárni a részletes vitát - "+csak a tárgyalás alatt álló résszel kapcsolatos vitára vonatkozhat." Na most, itt van a probléma alapvetően, hogy ez a tagolás, amit Becker Pál javasolt, ez teljesen önkényes, ugyanis a törvényjavaslatnak nem ezek a részei. Ha megnézik az I. kötetet, akkor itt szépen kiderül, hogy melyek a törvényjavaslat részei: elkezdődik a preambulummal és folytatódik az I. rész, a Magyar Köztársaság +92 évi költségvetése, aztán az I. fejezet, a II. fejezet - nem ismertetem -; ezek a törvényjavaslatnak a részei, tisztelt Ház! Tehát ha azt elfogadták volna korábban, még akkor, amikor a házbizottságban erre javaslatot tettünk, hogy fejezetenként történjen a tárgyalás, akkor meg lehetett volna azt tenni, minden ok nélkül - és erre is van kitalálva ez a házszabályi rendelkezés -, hogy ha fejezetenként tárgyalunk, tehát szépen elkezdjük először a köztársasági elnökkel, az Országgyűléssel és így tovább, megyünk szépen fejezetenként, akkor abban az esetben, amikor már a köztársasági elnökhöz az ötödik-hatodik, teljesen lényegtelen hozzászólás hangzik el, akkor föl lehet állni, és azt lehet mondani, hogy a részletes vitának ezt a részét zárjuk le. Erről szól ez a házszabályi rendelkezés, és hogyha ezt így alkalmaztuk volna, akkor Házszabály-szerűen jártunk volna el. Nem így alkalmaztuk - sajnos, Házszabály-ellenesen döntöttünk. Nem tudjuk ezt most már korrigálni, illetve most már harmadszor nem kellene ezt a hibát elkövetni. (Zaj. Közbeszólás a jobb oldalról: A többség dönt! - Derültség.) Azt gondolom, a többség dönthet, de nem hinném, hogy ez egy jó példa, hogyha a többség olyan példával jár elöl, amelyiknek ugye a törvények tiszteletbentartása és a törvények betartása és a törvényhozás a feladata+ (Folyamatos zaj, közbeszólások a jobb oldalról.) +az Országgyűlésnek, igen+