FODOR TAMÁS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy tízmilliárdos javaslatról szeretnék szólni. (Zaj és mozgás- - Az előadó vár.) A módosító javaslat száma: 4262-es módosító javaslat, Csurka István adta be. Csurka képviselő úr azt állítja, hogy a Magyar Televízióban leépülőben van a közszolgálati jelleg, háttérbe szorul a művészi értékek közvetítése és az ismeretterjesztés. Ezek egyszerű tévedések vagy félrevezető állítások. A televízió 1-es csatornája heti 105 órában sugároz műsort, ebből 65 óra kifejezetten kulturális, társadalmi, közszolgálati műsor, és még további 5-10 óra művészi, társadalmi értékű filmműsor. Ez valamivel jobb arány, mint Európa legjobb közszolgálati televízióinak, az Antenne 2. vagy például a ZDF-nek a műsoraránya. Az 1-es csatorna saját gyártású hazai műsorai az 1989-es 212 ezer perces szintről 1991-ben 301 ezer percre növekedtek. A külföldről vásárolt műsorok és filmek sugárzási ideje ehhez képest relatíve kisebb mértékben növekedett és teljes műsoridőnk alig egyharmadát teszi ki. Ez európai viszonylatban megint csak kiemelkedően jó arány és cáfolja azokat a nem tényekre alapuló gyanúsítgatásokat, amelyek szerint a Magyar Televízió nem igyekszek kellő mértékben képviselni és sugározni a hazai kulturális és társadalmi értékeket. Annak bemutatására, hogy milyen mértékben és milyen rendszerességgel kívánja a Magyar Televízió közszolgálati kötelezettségeit teljesíteni, felsorolom - a rövidség kedvéért csak az első csatorna - néhány ilyen típusú műsorát: Tényképek (belpolitikai magazin) Panoráma (külpolitikai magazin) Átállás (munkavállalók magazinja) Szószóló (emberi jogi magazin) Európai utas (Hexagonálé magazin) Új világ (külpolitikai magazin) Centrál Expressz (közép-európai magazin) Gaia, Amőba, Zöld béka (környezetvédelmi magazinok felnőttek és gyerekek számára) Mozimámor (filmmagazin) Dimenzió, Útban 2000 felé (tudományos magazinok) Kalendárium (népszerű tudományos magazin) Menedzser Magazin Gazdaságpolitikai Magazin Kulturális ajánlóműsor Vallási műsorok (az egyházakkal szembeni szerződéses kötelezettségeit a TV messze túlteljesítette: pápalátogatásról például saját költségvetése terhére 14 helyszínről, 23 alkalommal, 1500 műsorpercben jelentkezett 1200 munkatársát mozgósítva a munkára.) Szín-kép, Kultúrember (képzőművészeti magazinok) Színházról (színházi magazin) Táncvilág (táncművészeti magazin) Gyerek és ifjúsági sáv (napi 40 perc, szombaton 2,5 óra, vasárnap 4 óra) Az ismert anyagi lehetőségeik ellenére a TV mindent elkövetett ebben az évben, hogy a magyar kultúra műhelyeinek minél nagyobb teret biztosítson. Úgymint a Magyar Dokumentumfilm Műhely ebben az évben 20 hosszú dokumentumfilmet készített. Jövő évre 25-30 filmet terveznek. A Széchenyi Könyvtárban lévő Történeti Videotárral együttműködve ez évben hét nagy portréfilmet készített, a jövő évben tovább folytatják ezt a sorozatot. Krónika címen bemutatják a Második Magyar Hadsereg történetét huszonöt részben, szeptemberi indulással. Január 12-én Sára Sándor és Hanák Gábor egyórás műsora hívja majd fel a figyelmet az őszi sorozatra. Koprodukcióban a a Budapest Filmstúdóval 36 részben készül az Erdély leírása című filmsorozat. Ebben az évben mintegy tíz a Balázs Béla Filmstúdióban készült filmet és mintegy tíz a Fekete Doboz műhelyében készült filmet mutattak be. 1991-ben 14 eredeti magyar tévéjátékot mutattak be. 1992-re 24 bemutatót készítenek elő. 1992-ben indul 365 részből álló, egy minden nap jelentkező ötperces mini tévéjáték-sorozat, a Közjáték. A TV idén négy magyar egész estés játákfilm koprodukciós partnere volt. 1992-re újabb négyre kötött előszerződést. Előreláthatóan 1992 márciusától indul a kéthetente jelentkező telenovella sorozat, amely a magyar falu életét mutatja be a legjobb magyar novellisták filmforgatókönyvei alapján. A magyar művészeti élet jeles képviselői közül 20-25 kitűnőségről terveznek portréfilmet. A Makovecz Imréről készült portré januárban kerül bemutatásra. Tervezik az élő magyar írók bemutatását Konrád Györgytől Csurka Istvánig, Csoóri Sándortól Mészöly Dezsőig 12 részben. Az Irodalmi adósságok sorában portréfilmet terveznek Németh Lászlóról, Kassák Lajosról, Füst Milánról. Műsorsorozatokat szentelnek Kossuth Lajos és Illyés Gyula munkásságának. A Tudománytörténeti sorozatban többek között Szentágothai János, Vekerdy László és Gyarmati István portréját készítik el. Folytatják a magyar kulturális folyóiratok bemutatását. Költészeti sorozatban a mai magyar költők legjavát mutatják be a legjobb magyar filmrendezők segítségével. Együttműködési szerződést írtak alá a következő színházakkal: Állami Operaház, Katona József Színház, Budapesti Kamaraszínház, Budapesti Kamaraopera. Hasonló szerződést készítenek elő a kaposvári Csíky Gergely Színházzal, a Madách Színház Stúdiószínpadával. Hasonló jellegű programokról számolhatnánk be a kettes csatornával kapcsolatban is. A rövidség kedvéért azonban mindössze arra utalok, hogy - mint ismeretes - a kettes csatorna a következő hetekben-hónapokban alakul át az osztrák ORF, a német ARD és a francia FR3 mintájára hálózati televízióvá. E csatorna elsődleges feladata az lesz, hogy bevonja a nemzeti televíziózásba a regionális és a helyi televíziós műhelyeket és a lehető legnagyobb mértékben segítse elő a vidéki magyar társadalom legjobb szellemi erőinek mozgósítását, valamint az egész ország jelenlétét a közszolgálati csatorna képernyőjén. E kettes csatorna feladata lesz az ismeretterjesztés és a közoktatás eddiginél hatékonyabb szolgálata is. Az eddigiek alapján úgy vélem, hogy csak téves információkon alapulhat Csurka István képviselő úrnak az a kijelentése, hogy a Magyar Televízióban a közszolgálatiság, a művészi értékek közvetítése és az ismeretterjesztés "leépülőben van". Aki a tényeket ismeri, és nincs érdekében a tények elferdítése, az ennek csak az ellnkezőjét állíthatja. Ezt a nézők is visszaigazolják. Legelábbis erre lehet következtetni abból a felmérésből, amelyet a GfK nemzetközi közvéleménykutató intézet végzett el és amely szerint a TV műsorainak össznézettsége ez év júniusa óta, vagyis négy hónap alatt 5, illetve 8%-kal, 83, illetve 56%-ra növekedett. Ez az eredmény annál is inkább figyelemre méltó, mivel Magyarországon egyre több külföldi tévéállomás műsora látható. Csurka István képviselő úr azt állítja módosító javaslatában, hogy a Magyar Televízió "a múlt felelős bemutatását tudatosan elsikkasztja". A képviselő úr itt újra súlyosan téved. A tények a következők: A Magyar Televízió két képernyőjén számos olyan sorozat és egyedi műsor került sugárzásra, amely tudatosan és felelősen törekszik a közelmúlt bemutatására és értelmezésére. Úgy, mint: A kádárizmus tanúi (Tévémagiszter, 26 rész 1991-ben) A kádárizmus tanúi (teljes dokumentumfilmsorozat, 26 rész 91-92-ben, a 2-es csatornán) A kádárizmus története 12 részben. A Szemtanúk sorozatban hét portrét sugároztak 1991-ben: Kéri Kálmán, Sára Sándor, Pártay Tivadar, Bibó István, Rónay András, Király Béla és Losonczi Géza. Készülőben van, illetve a jövő évre tervezik a Szemtanú sorozatban Pongrácz Gergely, Wittner Mária, Haraszti Sándor, Donáth Ferenc, Endrődy János, Fügedi Erik, Kányády Sándor, Kosáry Domokos és mások portréját, illetve Zsille Zoltán sorozata a magyar szamizdat irodalomról. Krónika címmel jövő év szeptemberében kezdik el sugározni Sára Sándor filmjét, 25 részben a Második Magyar Hadsereg tragédiájáról. A magyar dokumentumfilm története. Válogatás a műfaj legjavából 1930-tól napjainkig. A magyar népi film története. Játékfilm válogatás 1938. és 1955. között. Betiltott filmek. Csurka István képviselő úr tévesen állítja azt, hogy a Televízióban meglévő jövedelemkülönbségek abból származnak, hogy egyesek "a bukott rendszer kiszolgálásáért" élveznek "sztárgázsikat". Igazat adhatunk viszont abban, hogy a Magyar Televízióban - mint a világ össszes televíziójában - néhány tucat ember valóban kiemelkedően magas sztárjövedelmet élvez. Ez azonban a dolgok természetes, ha nem is feltétlenül rokonszenves rendje, mint ahogy azt Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke az Új Magyarország hasábjain december 17-ei interjújában részletesen kifejtette. A sok ember igazságérzetét sértő jövedelemkülönbségek ellen a Magyar Televízió vezetői megígérték, hogy mindent el fognak követni, de igazi javulás e téren csak akkor várható, ha egy gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az egész magyar társadalom elindul a nyugat-európai, jóléti típusú társadalom modellje felé, amely a jövedelemkülönbségeket nem növeli, mint a jelenlegi gyakorlat, hanem csökkenteni próbálja. A TV vezetői munkatársainak politikai múltját viszont nem kutatják. A Magyar Televízió átalakításának koncepciója a múlt év novemberében elkészült. E koncepciót az Országgyűlés kulturális bizottsága, a miniszterelnök úr és a köztársasági elnök úr elfogadta, illetve ellene kifogást nem emelt. Nincs tudomásom a Parlament illetékes bizottságainak állítólagos felhívásairól és tiltakozásairól és különösen nem a nagyközönség elemi erejű felháborodásairól, amelyekre Csurka képviselő úr utalt. Tényszerűen valótlanságot állít a képviselő úr, amikor azt írja, hogy a Magyar Televízió semmilyen értékelhető erőfeszítést nem tesz szervezeti és működési szabályzatának korszerűsítésével kapcsolatban. Az új szabályzat tervezetét már hónapokkal ezelőtt benyújtották a miniszterelnök úrnak, és megjegyzéseit figyelembe véve e szabályzat szövegén újra és újra dolgoztak, módosítottak. Csurka István képviselő úr olyan kérdésekről nyilatkozik, amelyekkel kapcsolatban valószínűleg nincs megfelelő információja. A produceri irodák nem szimulálják a versenyt és nem áltevékenységet folytatnak. Létrehozásukkal az volt az elnök célja, hogy a korábbi nagy főszerkesztőségeket felszámolja és minél több tehetséges ember és műhely számára megteremtsék azt a lehetőséget, hogy versenyezzenek a műsorokért és műsoridőkért. Ez a rendszer eddig bevált, és reméljük, hogy az elkövetkezendő években a létrehozott produkcós irodák aktív és eredményes szereplőivé lehetnek a kialakuló médiapiacnak. Az a képviselő úr által megfogalmaztt vád, hogy a TV valamiféle leplezett, spontán privatizációt készít elő, alaptalan. Az elmúlt évben minden erőfeszítés arra irányult, hogy felkészítse a Magyar Televíziót, mint közszolgálati televíziót arra a nehéz versenyre, amelyet a Magyarországon hamarosan megjelenő magáncsatornákkal kell majd megvívnia. Az igaz, hogy a Kormány és a Pénzügyminisztérium intencióinak szellemében igyekeznek a költségvetési intézmény keretein belül vállalkozói formában, de szigorúan köztulajdonban maradó leányvállalatokban vagy gazdasági társulásokban tovább működtetni azokat a funkciókat, amelyek így gazdaságosabban működtethetők. De ennek - mint ahogy azt Csurka István minden bizonnyal belátta volna, ha alaposabban megvizsgálta volna azt a területet, amellyel kapcsolatban javaslatát megfogalmazta - a világon semmi köze sincs sem a spontán, sem az egyéb típusú privatizációhoz. A Magyar Televízió költségvetési igénye a szükséges minimumra vonatkozik. Kizárólag az ott dolgozó munkatársaknak köszönhető, hogy két program - a megfelelő hibák és gyengeségek ellenére - nem rosszabb és értékekben sem szegényebb, ha nem is olyan csillogó, mint nálunk ötször, tízszer gazdagabb nyugat-európai közszolgálati televíziók. A spanyol közszolgálati televízió, amely ugyanúgy két csatornát működtet, mint mi, 140-150 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodik, szemben a Magyar Televízió 8,5 milliárdos igényével, amit szíves figyelmükbe ajánlok. Köszönöm (Taps.)