NÉMETH ZSOLT (FIDESZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lelkemben él még az a remény, hogy néhány sillabuszkészítő benn van még a teremben és nem hiába mondom el a három módosító indítványhoz kapcsolódó rövid hozzászólásomat. Először is a 4302-es számú javaslatom, amely arra vonatkozik, hogy a Művelődési Minisztériumnak a tárcájához 15,6 millió forint a határokon túli diákok támogatása címen kerüljön. Ennek a javaslatnak az indokaként hadd említsem meg, amit már az általános vitában is elmondtam, hogy mintegy 1300 diák tanul Magyarországon, meglehetősen nyomorúságos körülmények közepette. Az ösztöndíjaik 4500 forint, de ha levonjuk ebből az étkezési költségeket, akkor 2200-2300 forintos ösztöndíjat kapnak. Erre vonatkozóan ez a mintegy 50%-os növekedés, ez az ezer forintos ösztöndíjkiegészítés egy jelentős támogatás lenne ezeknek a diákoknak. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem, hogy amenynyiben nem tisztázódik a státuszuk jogi értelemben, illetve a finanszírozás technikái nem tisztázódnak, abban az esetben csökken az esélye annak, hogy ezek a diákok hazatérjenek, ugyanis állampolgári jogon egy honosítási kérelemmel lényegesen jobb körülmények között végezhetnék tanulmányaikat. A költségvetési bizottság a javaslatot támogatta. Bízom benne, hogy a Pénzügyminisztérium is támogatja a javaslatot, hasonlóképpen a Művelődési Minisztérium. Ugyanakkor meg kell jegyezzem, hogy az emberi jogi, vallásügyi, kisebbségi bizottság egy formális kifogással élt, ne határon túli diákokról szóljon a javaslat a bizottság elképzelése szerint, hanem a szomszédos országokból érkező diákokra vonatkozzon. Szerencsésebbnek tartanám a határon túli megjelölésnek a fenntartását azért, mert ezen a címen szerepel, a határon túli könyvkiadás címen szerepel a Művelődési Minisztériumnak a költségvetésében a határokon túli magyar könyvkiadás támogatása, és a "szomszédos országok" talán felnyitná annyira az értelmezési kört, hogy nem lenne indokolt így átfogalmazni. A második javaslat, amelyre fel szeretném hívni a sillabuszkészítők figyelmét, 4302-es számon, a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos ügy. Azt hiszem, nagyon sokan unjuk már a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos dolgokat, rendkívül sok felszólalás elhangzott ebben a témában, 2,5 milliárd forintot javasolt a nemzetiségi képviselőknek a csoportja a törvényre elkülöníteni. Az SZDSZ 2 milliárd forintot javasolt elkülöníteni. A Fiatal Demokraták Szövetségének a nevében a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak a kalkulációjára támaszkodván én egy 635 millió forintos javaslatot nyújtottam be, hogy a céltartalékban a kisebbségi törvényre elkülöníttessék ekkora összeg. Azt hiszem, nagyon kevesen vannak a Házban, akik ne értenék, hogy erre miért van szükség, mind belpolitikai, mind külpolitikai értelemben. Nincs olyan ember, aki ezt talán vitatná, a Házban sem. Mégis ebből a nagy egyetértésből mindezidáig nincsen elmozdulás, nem tudni, hogy mi ennek az oka. De szeretnék jelezni egy veszélyt, amely talán sokak számára, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban a kisebbségi szervezetekkel, talán nem ennyire érzékelhető, hogy politikai legitimitást élvez egyelőre egy javaslat. Van egyfajta bizalom a kisebbségek körében eziránt a törvény iránt. Úgy veszem észre azonban, hogy ez egy nagyon törékeny helyzet, egyik pillanatról a másikra elillanhat ez a támogatás, ez a politikai támogatás a kisebbségek részéről. Akkor is át lehet persze verni egy kisebbségi törvényt, ha már a kisebbségek ezt nem támogatják, de az némileg rontaná a szexepiljét a törvénynek. Nem értem, hogy miért nem születhet meg egy egységes kormányálláspont ebben a kérdésben. Úgy látom, hogy tárcaellentétek szabdalják az erre vonatkozó politikai akaratot. Jelzésértékű lenne az, hogyha egy összeg a kisebbségi törvényre el lenne különítve. Felvethető, hogy milyen alapon, el lehet-e egyáltalán különíteni. Én megpróbáltam egy kalkulációt, némiképp az indoklásban is megmagyaráztam, hogy mi az, ami úgy tűnik, hogy kalkulálható ebből a törvényből. Lesz kisebbségi önkormányzat, mert minden egyes koncepciónak ez a lényege. Hogy most ez regisztrációval lesz vagy nem regisztrációval, az most egy külön kérdés. Ezeket úgyszintén konszenzuális alapon, választásokkal kell életre hívni. A javaslatomnak az a lényege, hogy a kisebbségi törvénnyel felmerülő költségekből vonjuk ki a kulturális autonómiának, a kulturális intézményrendszernek a költségeit. Annál is indokoltabb ez, mert a jelenlegi költségvetésben létezik egy többcsatornás finanszírozási mechanizmus, amelyik a kisebbségi szervezeteket, illetőleg a kvóták alapján az oktatási intézményeket, az alapítvány révén az egyéb kulturális tevékenységet már támogatják, de akkor még mindig ott van egy eléggé kézenfekvő terület, ez az önkormányzatok létesítése és választásának a területe, és mintegy ezt az összeget előlegezze meg ebben a 635 millió forintban a költségvetés. Ez a kalkuláció ez a hivatal által készült az önkormányzatok választására és felállítására, tehát ez nem tartalmaz semmi egyebet, nem tartalmazza a szervezeteknek a támogatását sem. Miért tartalmazná, hiszen van a szervezeteknek közvetlen 220 millió forintos támogatásuk. Örülnék annak, hogyha a pénzügyminiszter úr a válaszában ki tudna térni erre a kérdésre, milyen lehetőséget lát arra, hogy a kisebbségeknek egy ilyen értelmű politikai jelzés megfogalmazódjon a költségvetésben. Végezetül úgyszintén ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik Wekler Ferencnek 4397-es számon benyújtott kvótaemelési javaslata a nemzetiségi általános iskolai oktatásra 15 ezer forintról húszezer forintra. Azt hiszem, kellőképpen megindokolta Wekler Ferenc, hogy miért tartja indokoltnak ezt az emelést. Úgy vélem, hogy a 15 ezer forint nem kellene valóban, hogy 15 ezer forint maradjon, mint tavaly. Azt is gondolom, hogy nem reménytelen egy kisebbségi politikát folytatni, bár nyilvánvaló, hogy ennek a nemzetközi vonatkozásai nagyon meghatározóak Magyarországon, de nem látom reménytelennek, hogy ne lehetne egy 20-30-40 ezres kisebbség életben tartható. Csak rá kellene helyezni egy lélegeztetőgépre. Itt a hagyományos kisebbségekről is beszélek, nemcsak a cigányságról, amelyiknél - azt hiszem - ilyen típusú problémák nem állnak fönn. A lélegeztetőgép a jelenlegi struktúrában a nemzetiségi oktatás és ezek a kvóták. Én azt hiszem, hogy megfontolandóak ezek a szempontok, annál is inkább, mert idén semmiféleképpen nem lesz a kisebbségi törvénnyel kapcsolatos kiadások miatt mód arra, hogy a kulturális intézményekre források fordíthatóak legyenek. Tehát ezt a három javaslatot szeretném még egyszer a sillabuszkészítőknek a figyelmébe ajánlani. Köszönöm. (Taps.)