Tartalom Előző Következő

BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves kormánypárti Képviselők, akik vannak itt tízen, tizenöten. (Közbeszólás a kormánypártok padsoraiból: Sok.) Nagyon sajnálom, hogy ilyen üres kormánypárti padsorok előtt kell elmondanom beszédemet, hiszen ezeknek a beszédeknek mégis csak valahol az a feladatuk, hogy egymást megpróbáljuk meggyőzni, vagy legalábbis megpróbáljuk egymás számára világossá tenni, hogy milyen indítékok, motívumok vezéreltek bennünket akkor, amikor megfogalmaztuk módosító indítványainkat. És úgy néz ki, nekem jut az a tiszt is, hogy Szabad György elnök úr távollétében jó reggelt kívánjak a rádióra (Taps.) és a tv-re figyelő minden kedves honfitársamnak. Három részkérdéshez szeretnék hozzászólni, tisztelt Ház: az oktatás normatív támogatásai, ezeket a 3973-as, a 3975-ös, a 3974-es módosító indítványok érintik, a második a Területi Oktatási Központok, ezt a 4134-es számú módosító indítvány, s harmadsorban a tudomány támogatása s az Országos Tudományos Kutatási Alap, amelyiket a 4170-es számú módosító indítvány érinti. Az SZDSZ ezeken kívül is számos módosító indítványt nyújtott be, melyek az oktatási normatívák differenciált emelésére vonatkoznak. Arra a meggondolásra építettünk, hogy a normatívák tartalmazzák a pedagógusbéreket és a dologi kiadásokat is, tehát a normatívák emelésével a bérek és a dologi kiadásra fordítható összegek is emelkednek. Ugyanakkor a normatívák differenciálása lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos prioritásokat fogalmazzunk meg, és különösen az alultámogatott területeket - mint például az óvodai oktatás - arányaiban nagyobb támogatásban lehessen részesíteni. Hadd emeljem ki az óvodai oktatás normatíváját még egyszer, hiszen tudjuk, hogy a központi normatív támogatás csupán csak 30%-át fedezi az összköltségnek, így a 70%-ot az önkormányzati bevételből kell finanszírozni. Éppen ezért óriási jelentőséget tulajdonítunk az óvodai normatíváknak, és belátjuk, hogy a mi módosító indítványunk is csak megközelíti azokat az értékeket, amelyek kívánatosak lennének. A 19 ezer forint helyett 30 ezer forintot javaslunk az óvodai normatívákra, és a kérdés fontosságára tekintettel természetesen fontolóra vesszük, hogy adott esetben ebben a kérdésben különleges szavazást kérjünk. Harmadik érvünk az volt, hogy a normatívák az önkormányzatokhoz kerülnek, s ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a helyi igényeknek és sajátosságoknak megfelelően lehessen különbségeket tenni. A normatívák emelésének költségvetési kihatása 12-13 milliárd forint. Az MDF képviselőcsoportjának módosító indítványai szintén csomagot, pontosabban több csomagocskát képeznek, ám ezek filozófiája egészen más. A kormánypártok abból indulnak ki, hogy jobb, ha nem láthatatlan ez az osztó kéz, jobb, ha ez a kéz jól láthatóan a Kormányé. Könnyebben megszerethető Kormány, kormánypárt, kultuszminiszter, ha a pedagógus és iskola közvetlenül tőlük kapja a fizetésemelést, és a kormánypártok képviselői emellett bizalmatlanok a helyi megoldásokkal szemben. Jobb, ha központosított az elosztás, vagyis a kis helyi igazságtalanságokat a központ küszöböli ki. Végül pedig megjegyzem, hogy az MDF képviselőcsoportjának legnagyobb emelése is 5,6 milliárd forint. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kétségeim vannak, hogy a kormánypártok melyik megoldást is fogják támogatni, bár az kétségtelen, hogy az ellenzékét nem. Ám az a szavazás arról fog szólni, hogy részint kevesebb költségvetési pénzből is meg lehet úszni a pedagógusok, szülők elégedetlenségének kirobbanását, másrészt pedig arról, hogy a béremelésnek politikai célokat kell szolgálnia. Ezeket az eredményeket a kormánypárti módosító indítványok több hullámban kívánják elérni, vannak, melyek januártól, vannak, melyek októbertől kívánják a bérek és dologi kiadások emelését, de van olyan, amelyik egy összegben mindenféle differenciálás nélkül és közvetlenül állami juttatásként akarja a béreket emelni. Nem kétséges, hogy ez áll a legközelebb a fent jellemzett megfontolásokhoz, s ezzel kerülünk a legmesszebb az oktatásfinanszírozás alapvető kérdéseitől, az oktatás belső prioritásaitól és a finanszírozás decentralizálásától. De azt is csak nehezményezni tudom, hogy az MDF, annak kormánya és kulturális kormányzata nem tudott megegyezni a követendő stratégiában. Erre egyetlenegy példát hadd idézzek. A 4213/1/C számon beterjesztett indítvány azt mondja, hogy egy nappali, három esti-levelezőtagozatos általános iskolai tanuló után és három általános iskolát elvégzett 14-16 éves korú tanuló után az eredeti 35 ezer forintos normatíva helyett legyen az új normatíva 36 ezer forint, vagyis egyezer forinttal több. Ugyancsak kormánypárti képviselő nyújtotta be a 4202/2. számú indítványt, amelyik a 35 ezer forintos normatívát 36 750 forintra kívánja emelni, vagyis az egyik ezer forinttal, a másik 1750 forinttal kívánja emelni a normatívát. Kérdem, vajon nem tudott volna-e megegyezni az MDF, esetleg az MDF-nek a kormánya, hogy melyik is legyen ez a támogatott normatíva. És ez hoz a nyakunkra most nagy tömegben kormánypárti módosításokat, s csak 1991. december 31-én fog kiderülni, hogy mit is gondoltak a kormányerők ez évben az oktatásról, és mit terveznek másnapi hatállyal. Tisztelt Ház! Egy másik kényes pontja ennek a költségvetésnek a Területi Oktatási Központok felállítása. Az általános vitában már elmondtuk ellenérveinket, és lerántottuk a leplet az állami beavatkozásnak ezekről a köztársasági megbízottakig előretolt helyőrségeiről. Módosító indítványom azonban pozitív választ keres arra a kérdésre, hogy mi is legyen a sorsa a szakmai szolgáltatásnak. Tudjuk, hogy a szakmai szolgáltatás, a szakmai tanácsadás rendszere ma már nem felel meg azoknak a fokozott igényeknek, melyek az önkormányzati fenntartású iskolák és a szakmai autonómia nyomán támadtak. Az önkormányzatoknak, iskoláknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy szakmai szolgáltatásokat rendeljenek és független szakmai csoportoknak is lehetőséget kellene kapniuk, hogy ilyen szolgáltatásokat elvégezzenek. A TOK-okra szánt 250 millió forintnak ezeket a célokat kellene szolgálnia. Tarthatatlan a kormánykoalíciónak az az érve, hogy a szakmai szolgáltatást azért kell kézben tartania a minisztériumnak, mert ki készítene egyébként statisztikákat az iskolákról. A minisztérium túlterhelt, ki végzi el helyettük a munkát. Ezekből a fel-feljajdulásokból világos, hogy itt nem a szakmai szolgáltatás modern rendszerének kiépítéséről van szó, hanem minisztériumi, hatósági, egyébként nem is szükségszerű feladatok leosztásáról. Ezzel szemben mi azt szeretnénk, ha a megyei pedagógiai intézetek által fenntartott szaktanácsadói rendszer megerősödnek, az iskolák és önkormányzatok, a megrendelők megfogalmazott igényeit jobban kielégítenék és megjelennének olyan szakmai csoportok, melyek szolgáltatókként kapcsolódnának a rendszerbe. Pedagógiai intézetek, független csoportok, önkormányzatok és iskolák egyaránt megpályázhatnák ezt a 250 milliót, melyet szakmai szolgáltatásra fordítható céltámogatásként fogalmaztunk meg. Egyebekben pedig az oktatás törvényességi felügyeletére vannak már hivatott intézményeink. A jegyző, a közigazgatási bíróság, a köztársasági megbízott. A fenntartók pedig gyakorolhatnák jogaikat és az iskolák élhetnének autonómiájukkal. Azért mondom mindezt el a gyorsan fogyó kormánypárti képviselők számára is - maradtak még öten -, mert folyamatosan érv volt a vitákban, hogy nincs alternatívája a TOK-oknak. De igenis van alternatívája a szakmai szolgáltatásnak, gondolkodni kellene ezen az alternatíván, és nem az idei költségvetésbe beállítani egy olyan számot, amely egyetlen egy alternatíva mellett, egyetlen egy végig nem gondolt, végig nem vitatott megoldás mellett teszi le végleg a voksot. Mindaddig, ameddig nincs oktatási törvény, mindaddig, ameddig nincs kristályos koncepció a szakmai szolgáltatásra vonatkozóan, addig ezt a pénzt erre nem szabad kifizetni. És éppen ezért minden olyan módosító indítványt is támogatni fogunk - az enyémen kívül is gondolom -, amelyik ennek a pénznek a más helyre való utalását jelenti. Tisztelt Ház! A harmadik kérdés, melyet még érinteni szeretnék, a kutatásra fordított összegek csökkenése. Számtalanszor elmagyarázták már nekünk, hogy a kormányzat az Akadémia vonatkozásában struktúraváltásba, elnézést, struktúraváltoztatásba vágta fejszéjét. 400 millióval csökkentette az Akadémia báziselőirányzatát és azt reméli ettől a körmönfont stratégiától, hogy az Akadémia arra kényszerül majd, hogy ésszerűen leépítse bürokratikus apparátusát, pénzt fogyasztó és tudományt nem hozó tevékenységeit. Reméljük, hogy így lesz és nem fordítva. Nem a kevésbé erős lobbipozíciókkal bíró, de jó kutatásokat fogja megszüntetni és az intézményi tehetetlenséget kiszolgálni. Reméljük, nem ez fog történni. De az már elfogadhatatlan, hogy ez a 400 millió szőröstül-bőröstül eltűnjön a költségvetés feneketlen bukszájában. A kulturális bizottságban ígéretet kaptunk arra, hogy ezt a 400 millió forintot a költségvetés visszaforgatja tudományos kutatásba és erre az látszik legcélszerűbbnek, hogy ezt az összeget az Országos Tudományos Kutatási Alap kapja meg, amelyik pályázatokat írhat ki és finanszírozhat már megkezdett és a költségvetési támogatás csökkenésével kilátástalan helyzetbe került kutatásokat. Így az intézményfinanszírozás helyébe mindinkább az általunk kívánatosnak tartott feladatfinanszírozás léphet. Szintén az OTKÁ-hoz kívánunk átcsoportosítani további egymilliárd forintot, melyet a költségvetés minden további indoklás nélkül a központi műszaki fejlesztési alaptól, tehát megint csak a kutatástól kíván elvonni. Ám saját javaslatainkon túlmenően támogatni fogunk minden olyan indítványt, amelyik az OTKA számára bármely többletet kívánna nyújtani, s ezt már elmondta Tamás Gáspár Miklós is Sasvári Szilárd indítványaival kapcsolatosan. Tisztelt Ház! A bizottsági szavazások alkalmával az SZDSZ támogatott minden olyan indítványt, amelyik indokoltnak látszó emelést tervezett. Nagylelkűek voltunk a kormánypárti indítványokkal szemben is. Ami viszont aligha mondható el a kormánypártokról. A bizottsági vitában sorra-rendre leszavazták indítványainkat, még ha azok kormánypárti szándékkal estek is egybe. Ellenzék számára alig termett babér, a babérültetvényeket államosították. Köszönöm szépen. (Taps.)