HÁGA ANTÓNIA (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár tisztelt elnök úr reggel, 8 órakor megnyugtatott minket, hogy minden felszólalás írásban rögzítve lesz és a történelemkutatók számára majd kutatható és hozzáférhető lesz. Ezzel én nem vagyok teljesen nyugodt, mert mondanivalóm tárgya az ifjúság és az ifjúsági munkanélküliség. Úgy érzem, hogy nem túl bölcs dolog, hogyha a történelemkutatók számára hagyjuk meg ezt. Meg kellene próbálni valamit tenni, bár azt hiszem, hogy ez kilátástalan ebben a pillanatban. Saját magam megnyugtatása végett azért mégis néhány szót szólnék módosító indítványomról. Bizonyára meg fogják nekem bocsátani, ha nem az indoklásban, módosító indítványom indoklásában fogok elmélyülni, hanem abból próbálok kiindulni, hogy az utóbbi időkben mi izgatott engem, és vajon miért próbáltam ezeket a módosító indítványokat közkézre adni, előhozakodni vele, amit teljesen természetesen az illetékes bizottságok elutasítottak. Bizonyára a jelenlévők emlékeznek arra, hogy tavaly előhozakodtunk egy módosító indítvánnyal, aminek az volt a lényege, hogy az ifjúsági munkanélkülieket, szakképzetlen mukanélkülieket munkanélküli segéllyel lássuk el. Kettős célzattal: Egyrészt azért, hogy valmilyen támogatás, gondoskodás fogalmazódjék meg részükre, másrészt pedig azért, hogy regisztrálva legyenek ezek a fiatal emberek, akik az általános iskola elvégzése után vagy el nem végzése után kilátástalan helyzetbe kerültek. Tekintve, hogy ez is egy ellenzéki módosító indítvány volt, az Országház ezt a módosító indítványt is elutasította, ámbátor be kellett látnom, hogy nem ez a legbölcsebb megoldás, hanem a szakképzési rendszert kellene erősíteni és nem a fiatal munkaerőket kellene munkanélküliségi segéllyel ellátni. Igen ám, de a szakképzési rendszer kidolgozása az elmúlt egy évben igen bátortalanul kezdődött el, és a ráfordított összegek sem voltak olyan jellegűek, melyben a Kormány igazi szándékát vélnénk felfedezni. A robbanásszerűen kialakult munkanélküliség külföldi tapasztalataiból merítve úgy tükröződik az ifjúsági munkanélküliségben, hogy sokkal erősebb az ifjúságnak a munkanélkülivé válása, mint a felnőtt munkanélkülieknek. Ráadásul ezek döntő többségében láthatóan munkanélküliek, hiszen nem gondoskodtunk arról, hogy ezek valamilyen módon regisztrálva legyenek. Nincs jogosultságuk a munkanélküli segélyre, ennek megfelelően felnőtt emberként kezeljük őket, családi pótlékhoz nem juthatnak, kilátástalan helyzetben vannak ezek a fiatalok, lézengnek az utcákon. Tehát az én módosító indítványom célja az lenne, hogy a szakképzésben valamilyen módon hozzáférhető legyen számukra a további életükhöz fontos támogatás. Feketemunkához ők juthatnak legkevésbé és legritkábban, hiszen a feketemunkaerő-piacon jól képzett szakmunkások is igen alacsonyan tudják munkaerejüket árulni. Maguk a rendőrségi vezetők is számtalanszor elmondják azt, amennyiben figyeljük az újságokat, hogy a bűnüldözésnek az igen hatástalan volta nemcsak abból fakad, mert rossszul vannak felszerelve a rendőrök, illetve kevesen vannak és a technikájuk nem megfelelő, hanem abból is fakad, hogy nagyon komoly társadalmi problémákkal küzdünk és a fiatalokat nem megfelelően próbálja az ország támogatni és munkához juttatni. Általában nincsen az ifjúsági munkanélküliségnek kialakítva egyetlen intézményrendszere sem. Voltaképpen én azt gondolom, hogy az esélytelenség költségei igen magasak az országnak, hiszen a munkanélküli segély mindenféleképpen igen súlyos tehertétel egy kialakuló és kezdő demokratikus országban. Aztán a szociális segélyek is megterhelőek általában a költségvetés és az ország számára. Az egészségügyi költségek, gyógyíttatás költségei, a munkanélküliek számára megint csak igen megterhelők, a karitatív szervezetek fenntartásáról nem is beszélve. És a bűnözési ártalomnak az elhárításáról+ A módosító indítványom egyik részében a szakiskolai képzést próbáltam normatív támogatási megemeléssel támogatni. Aminek mégiscsak az lenne a lényege, hogy a szakiskola a legdinamikusabban fejlődő, legrugalmasabb intézményi forma, és a szakiskolai programokat egyre gyakrabban vezetik be hazánkban, és ez az a forma, amit a legjobban lehet csatlakoztatni. A középiskolát, gimnáziumot végzett fiatalok is részesülhetnek szakiskolai képzésben, hiszen a jellegénél fogva igen rugalmasan lehet illeszteni a gimnáziumi végzettséghez, illetve remekül lehet illeszteni az általános iskolát végzett fiatalok alaptudásához is, a jobb eredménnyel, gyengébb eredménnyel végzett és igen gyenge eredménnyel végzett általános iskolások is részesülhetnének szakiskolai képzésben. Nem is beszélve azokról, akik el sem végezték. Tehát fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a szakiskolai képzés sokkal több figyelmet érdemelne a Parlamenttől és mindnyájunktól, hiszen ez az a képzésforma, ami a továbbiakban lehetővé tenné, hogy ne munkanélküli ifjúságot teremtsünk magunk számára, hanem legalább szakképzésben ellátottat, ha hosszú távon ezúttal is munkanélküliekké válnak, akkor is! Tehát az egyik módosító indítványom erről szólna, és el szeretném azt is mondani, hogy a szeptemberi adatok szerint a regisztrált munkanélküliek számának 30%-a az ifjúsági munkanélküliek száma. Ezt megdöbbentőnek tartom és mindenféleképpen felkiáltójelnek szánom az Országgyűlés elé! A másik módosító indítványom: az önkormányzatok a vállalati tanműhelyeket át kell hogy vegyék, és voltaképpen jogosulttá válnak a normatív hozzájárulásnak az igénybevételére, indítványom ezt célozza meg, valamint a szaktanműhelyeknek a felszerelésének a javítására szolgáló módosító indítványok vannak még itt. Amit nyilvánvalóan nem szeretnék részletesen kibontani, hogy miért szükséges a továbbiakban a szakműhelyeknek és tanműhelyeknek a felszerelése. De azért egyet szeretnék elmondani: tekintve, hogy a szanálásra váró vállalatok tanműhelyeit az önkormányzatnak át kell vennie, az erre előirányzott pénzösszeg mindössze a tanműhelyek 3%-ára elegendő. Tehát itt nagyon fontos értékmentésről is szó van, bár igen szerénytelen az az összeg, amelyet kiszámoltunk, hogy mennyire lenne szüksége a tanműhelyek átvállalására az önkormányzatoknak, de mindenféleképpen mérlegelnünk kell, hogy mi a fontos nekünk: az, hogy ezek egyálltóhelyükben tönkremenjenek és kihasználhatatlanok legyenek, vagy átadjuk őket és megfelelő szakképzési rendszerben alkalmazni tudjuk ezeket a tanműhelyeket és az állóeszközöket a tanműhelyekben? Legvégsősorban pedig arról szeretnék szólni, hogy a dolgozók esti általános iskolájának normatív támogatását előütemezte a Pénzügyminisztérium, és úgy gondolom, hogy a dolgozók esti általános iskolájával igen sok problémánk akadt az elmúlt időszakban - egyrészt azért, mert a dolgozók esti általános iskoláját a teljes foglalkoztatási körülmények között alakították ki. Ennek megfelelően ez úgy működött, hogy mindazok a fiatalok járhattak a dolgozók esti általános iskolájába, akik tankötelezettségüknek még nem tettek eleget, de a tanköteles kort betöltötték. Az elmúlt időszakban ez úgy is bővült, hogy mindenki átirányítható volt a dolgozók általános iskolájába és annak ifjúsági tagozatára, aki a 14. életévét betöltötte, ámbátor két osztállyal elmaradt a többiek mögött, tehát az életkorának megfelelően. Így történhetett meg az, hogy igen sok tanulót, aki nehezen nevelhető vagy nehezen kezelhető volt, a tantestületek nagy bölcsen átirányítottak egyenesen a dolgozók esti általános iskolájába, és így kitették annak a kockázatnak ezeket a tanulókat, hogy a munkanélküliségbe taszítsák őket. Ugyanis az utóbbi időszakban - mint köztudott - ezek a fiatalok már nem dolgozhattak, hiszen munkához nem juthattak, ellenben esténként hetente két alkalommal tanulhattak ebben az általános iskolában. Tehát tulajdonképpen egy struktúrájában és elképzelésében igen rossz iskolarendszert támogat meg a költségvetés fejenként 11 600 forintos fejpénzzel. A továbbiakban az az elképzelésem - ami sajnos -, a módosító indítványból technikai hiba folytán nem derült ki - hogy ezeket a "dolgozók általános iskolája" nevű intézményeket szakiskoláknak járó normatív támogatással kellene ellátni őket és a megfelelő szakemberek a megfelelő tantervek alapján ezeket át tudnák igen gyorsan alakítani. Mindössze csak egyet szeretnék mondani: ez év szeptemberében egy újsághirdetésre, amelynek az volt a lényege, hogy szakképzést vállal egy bizonyos intézmény, 5000 diáknál is több jelenkezett. Tehát az igény megvan - sajnos, anyagi feltételek miatt csak 500 diákot tudtak felvenni, de rövidesen ezekből a fiatalokból szakember lesz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)