DR. KOVÁCS PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Grezsa képviselő úr az első felszólalásában meglehetősen lakonikus beszámolót adott a szociális bizottság részletes vitájáról, és említette azt, hogy igen sok módosító indítványt támogatott az előterjesztő is. Érdekes módon mi ellenzéki képviselők ezt másként érezzük. Engem az imént Mádi képviselő úr ulti ügyben kiképzett és azt mondta, hogy körülbelül betlizni fogunk a módosító indítványainkkal. Valószínű, hogy ez is fog bekövetkezni. Én most a szociális bizottság egy egészen kis kisebbsége, Csehák Judit és a magam nevében, mondhatni törpe minoritás nevében szólok és adom elő a Szocialista Párt módosító indítványainak a lényegét. Mielőtt azonban ezt megtenném, szeretnék csatlakozni egy kérdésben Freund Tamás képviselő úrhoz, aki beszélt arról, hogy önmagában az, hogy egészségügyi ellátást vagy nyugdíjellátást állampolgári jogról biztosítási elvre helyezünk, semmiféle garanciát nem ad arra, hogy ez a rendszer jó lesz-e, vagy rossz. Ebből következik, az átmenet idején néhány olyan lépést meg kell tenni, amelyet sok országban már megtettek, tehát van rá tapasztalat, és amelyet mi nem látunk előirányzottnak ebben az előterjesztésben. Hogy melyek ezek a lépések, arra vonatkozóan az általános vitában Csehák Judit kifejtette frakciónk álláspontját, mégpedig tíz pontban. Itt én természetszerűleg nem fogok erről beszélni, hiszen a részletes vitában vagyunk. A frakció nevében több, mint 25 módosítást adtunk be, amelyben vannak közösek is. Nincs értelme ezeken végigmenni, ezért inkább tematikusan tárgyalnám, hogy mikben is tér el véleményünk az előterjesztőétől, és mit kívántunk elérni módosító indítványainkkal. Egy biztos, hogy ma nem lehet ebből a törvénytervezetből jó társadalombiztosítási törvényt csinálni, hiszen 1975 óta az Isten tudja, hány módosításon esett át. A legjobb lett volna kidobni és csinálni három társadalombiztosítási törvényt: egyet a nyugdíjbiztosításról, egyet a betegbiztosításról vagy egészségbiztosításról, és egyet a balesetbiztosításról. Nagyon jó lenne, hogyha az előterjesztők úgy vennék ezt, hogy amint ezt a törvénymódosítást elfogadjuk, neki is állnak e másik háromnak az előkészítéséhez. Problémát jelent számunkra az, hogy az előterjesztésben még azok a lépések sem fogalmazódnak meg, amelyeket pedig meg lehetne most tenni. Arról van szó, hogy ez a Ház elfogadta októberben a társadalombiztosítás hosszútávú koncepcióját, ennek megfelelően néhány lépéssel többet is lehetett volna tenni, előirányozni ebben a törvénytervezetben. Alig van ebben a törvénytervezetben olyan momentum, amely hosszú távra is érvényes lenne. Ilyen például a nyugdíjemelések kérdése, mely, ha a törvényt elfogadjuk, akkor minden évben feltehetően ugyanúgy fog jelentkezni. Nagyon fontos gondnak tartjuk azt a szemléleti hibáját is ennek a tervezetnek, hogy túlzottak a Kormánynak adott felhatalmazások, nem veszi figyelembe azt, hogy közben megszületett egy másik törvény, tudniillik a társadalombiztosítási önkormányzatról szóló törvény. Módosító indítványainknak az első csomagja arról szól - ami minden biztosítási rendszernek az alapvető kérdése -, hogy ki a biztosított. Igen hosszú szakmai és nem szakmai vitát folytattunk erről a szociális bizottságban és másutt is. Mi azt tartjuk, hogy a biztosítási rendszereknek az alapját a járulékfizetés képezi. Ennek megfelelően biztosított az, aki járulékot fizet, illetve aki után valamely más személy vagy szervezet, intézmény fizeti a járulékot. Ezt tekintjük tehát a biztosítási jogviszony alapjának. A törvénynek, ennek az átmeneti jellegű törvénynek két dolgot kellett volna feltétlenül és pontosan szabályoznia. Az egyik ez, hogy a biztosítási jogviszony mit jelent, ki a biztosított, a másik pedig az, hogy a biztosító nyújtotta szolgáltatásokhoz hogyan, milyen módon lehet hozzáférni. De ehhez meg kellett volna határozni pontosan, hogy a biztosított mit kap azért a járulékért, amit ő befizet. Vagyis meg kellett volna határozni, hogy milyen szolgáltatásra jogosult a biztosított, illetve az, aki után járulékot fizetnek. Kimondta az országgyűlési határozat azt a követelményt, hogy ne szűküljön az ellátások köre. Tehát a biztosítottak kapják meg ugyanazokat az ellátásokat, amelyeket eddig állampolgári jogon megkaptak. Kellene ehhez azonban az, hogy jól meghatározottak, konkrétak legyenek a szolgáltatások, az ellátások, mindaz, ami a törvénybe kerül. Ez ebben a törvényben nem így fogalmazódik meg. Módosításainkkal - másokkal együtt - azt igyekeztünk elérni, hogy legalább azokat a mesterségesen keltett homályokat, elmosódásokat, amelyek a szolgáltatások körére vonatkoznak, azokat próbáljuk kiiktatni. Mindent elhagyni, ami a szolgáltatások körét, vagy az igénybevétel lehetőségét elmossa. Ezért javasoltuk - mondom, másokkal együtt -, hogy az olyan kitételek, hogy "a módszertani levelek alapján", "a hazai orvostudomány állása", amelyek egy biztosítási rendszerbe nem illenek bele, mert nem foghatók meg, kerüljenek ki ebből a törvényjavaslatból. Igen nagy vitát keltett a Házban is, a bizottságban is a betegszabadság problémája már korábban is. Ebben a törvénytervezetben - a mi elképzelésünkkel ellentétesen - az áll, hogy a betegszabadság után kifizetett átlagkereset járulékalapot képez. A mi felfogásunk az, hogy itt kettős finanszírozásról, kettős járulékteherről van szó, hiszen a betegszabadság a táppénzt helyettesíti ebben a tíz napban. Ez azt jelenti, hogy betegség miatti keresetkiesést pótol, ebben a tekintetben a funkciója ugyanaz, mint a táppénzé, még ha a rendszere másként is épül fel. Ebből következően, aki fizet egészségbiztosítási járulékot, az táppénzre jogosult a törvényben előírt szabályok között. Ha az így kapott átlagkeresetet még megjárulékoztatjuk, akkor az kettős fizetés. Ez a törvénytervezetben így szerepel. Módosító indítványunk azt szeretné elérni - nem sok támogatást kaptunk ebben a tekintetben -, hogy ne képezzen járulékalapot ez az átlagkereset. Meglehetősen zavaros ebben a kérdésben azért az előterjesztő álláspontja is, hiszen a társadalombiztosítás költségvetésére vonatkozó törvényben már nem szerepel ilyen határozottsággal, sőt az indoklás mintha jelezné is azt az egyébként valós problémát, hogy ezen járulékrész behajtásával lesznek bizony gondok. Egy másik blokkja a módosító indítványainknak a nyugdíjemelésre vonatkozik. Számunkra nem fogadható el az a fajta nyugdíjemelési metodika, amelyet a tervezet javasol, hogy tudniillik márciusban és szeptemberben történjék ez. Elsősorban azért nem, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a jelentős áremelkedések január-február hónapban következnek be, nem ebben az évben, hanem minden évben, ebből következően az inflációs terhek már januártól igen erősen megnövekednek. Mi azt javasoltuk, hogy vegye figyelembe az infláció alakulását is a nyugdíjemelés és évi egyszeri, év eleji emelés, amelyhez a második nyugdíjemelés év közben vagy év végén akkor kapcsolódjék, ha erre mód van. Alapvetően azonban az év eleji egyszeri nyugdíjemelés a felfogásunk, tudniillik ez az, ami a nyugdíjas számára a legkedvezőbb, és ebben a tekintetben nem a társadalombiztosításnak, mint intézménynek az érdekeit kell nézni. Szeretném elmondani, hogy véleményünk eltér az előterjesztő álláspontjától abban is, hogy nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy a nyugdíjemelésre szánt összegekből szakítsuk ki azt a részt, amely a régi nyugdíjak szintentartására hivatott. Azt tartjuk szükségesnek, hogy a régi nyugdíjak szintentartásában történjék valami, de ne abból az összegből, amelyet a nyugdíjak ez évi emelésére szántak. Meg kellene végre lépni a sokat vitatott dolgokat a vagyonhoz juttatást, és rendezni a költségvetés és társadalombiztosítás kapcsolatát. Akkor lenne mód arra, hogy valóban elinduljunk egy szintentartó folyamatban, mert ez nem lehet egyszeri lépés. Ugyancsak módosító indítványt adtunk be az előterjesztővel ellentétesen abban a kérdésben, hogyha a nyugdíjas munkát vállal, akkor ne kelljen neki teljes összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni. Képviselőtársaim jól tudják, hogy a két alap szétválik. Ebből következően a két biztosítási ág között úgynevezett keresztfinanszírozás fog kialakulni, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjalap fizet betegbiztosítási járulékot a nyugdíjasok után az egészségbiztosítónak. Ebből következően minden nyugdíjas biztosított az egészségbiztosításban is, azon az alapon, hogy ő nyugdíjas! Ha most munkát vállal és még keresetéből teljes összegű, 4%-os járulékot is kell fizetni, akkor itt megint az áll elő, hogy egyszer jogosult egészségbiztosításra mint nyugdíjas, másodszor mint járulékfizető. Mi azt javasoljuk, hogy vegyük le azt a járulékfizetési arányt 1%-ra, tudniillik az így dolgozó nyugdíjas is jogosult táppénzre, az erre járó térítés legyen ez a bizonyos 1%. Számunkra probélmát okoz ez az egész keresztfinanszírozás, hiszen nem tudjuk elfogadni azt, hogy a nyugdíjalap fizesse teljes egészében a nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékait, sokkal inkább azt, hogy megosztva a költségvetéssel vagy a költségvetés valamilyen részarányban legalább vegyen részt ebben a finanszírozásban. Ugyancsak adtunk be módosító indítványokat a felügyelő bizottságok szerepével kapcsolatban. Tisztelt Ház! Mi itt elmondtuk, hogy a felügyelő bizottságok létével, létrehozásával nem értünk egyet, még ebben az átmeneti évben sem. Ezzel együtt a felügyelő bizottságok létrejöttek, létezésük tény, amelyet figyelembe kell venni e törvény meghozatalánál is. Mégpedig azt kell figyelembe venni, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatra vonatkozó törvény meghatároz bizonyos jogosítványokat, bizonyos feladatokat, hatásköröket az önkormányzatoknak. Igaz, hogy most egy ilyen kvázi önkormányzat van csak ebben az esztendőben, de azért ennek a feladatait, hatásköreit sem kellene figyelmen kívül hagyni a törvényben. Ezért javasoltuk, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket a törvény felsorol, ne pusztán a kormányzat kapjon jogot, hanem legyen egyetértési joga a felügyelő bizottságnak is. Miről van itt szó? Nem sorolom fel teljes egészében, de néhányat igen. Például a biztosítási kötelezettség részletes szabályainak megállapítása; az egészségügyi ellátások támogatására vonatkozó részletes szabályozás; a társadalombiztosítás terhére igénybe nem vehető egészségügyi ellátások szabályozása. Nyilvánvaló, hogy ezeket a biztosítási teherviselők és a biztosítottak képviselői nélkül nem lehet meghatározni, nem lehet ez kizárólag a kormányzat feladata. Tudomásul kell venni most már - mivel ez tény, hogy léteznek ezek a bizottságok -, hogy ebben az esztendőben ilyen zavaros helyzet lesz, de ezt a zavart oszlatni kell azzal, hogy a korábban meghozott törvényben meghatározott jogosítványokkal el kell látni a felügyelő bizottságokat. Tisztelt Ház! Összegzésképpen azt tudom elmondani, hogy valójában az általános vitában és talán a mostani felszólalásban elmondott szocialista álláspont igen nagy részben eltér a törvénytervezet benyújtójának álláspontjától, főleg ezekben a kérdésekben; néhány másban is, amelyet itt azonban nem tudtam az idő rövidsége miatt elmondani. Mindenesetre azt kérem önöktől, hogy gondolják át a szavazás előtt mindazt, amit mi elmondtunk ebben a vitában, és ennek megfelelően támogassák módosító indítványainkat. Köszönöm szépen. (Taps.)