DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Az interpelláció tulajdonképpen egy konkrét vállalat átalakulásával kapcsolatos problémák alapján vitatja az általánosság szintjén, hogy a munkavállalók részvételi jogainak, továbbá a szakszervezeti jogoknak az érvényesítését a hatályos jog mennyire biztosítja, illetőleg a Kormány ilyen irányú intézkedését, valamint a szakszervezetekkel való együttműködését is hiányolja. A fölvetett kérdésekkel kapcsolatban szabadjon egyrészt rámutatnom a hatályos jogi normákra, valamint a Kormány azon eddigi konkrét intézkedéseire, továbbá az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatban meghatározott új szabályokra és garanciákra, amelyek talán képviselő úr aggodalmait eloszlatják. Először is a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve mind a szakszervezeti jogok, mind a munkavállalók részvételi jogai körében biztosít és konkrétan meghatároz bizonyos jogosítványokat. Ilyenek a véleményezés joga, az együttműködés joga, stb., amelyek a munkáltató átalakításra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatosak. A munkavállalók említett beleszólási jogának érvényesítése érdekében a joggyakorlás konkrét feltételeinek meghatározásával a Kormány a 119/1191. IX.12. számú kormányrendeletben további garanciákat teremtett az állami vállalatok átalakulásával és az állami tulajdon privatizálásával összefüggő eljárásban a munkavállalók véleményezési jogának biztosítására. Amennyiben eszerint a vállalat vezetője a rendeletben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az Állami Vagyonügynökség az átalakulási és a privatizációs terv jóváhagyását is megtagadhatja. A törvénysértő vezetői magatartások szankcionálásával kapcsolatban ugyanis szeretném hangsúlyozni, hogy szankciók ma is léteznek a hatályos jogi normákban, utalni szeretnék a szabálysértési kódexre, valamint a büntető törvénykönyvre, amelyek rögzítik, hogy a szakszervezeti jogokat megsértő munkáltató a szabálysértésért pénzbírsággal sújtható tízezer forint összegig, ha pedig a munkáltatói magatartás az egyesülési jog, a szabadság megsértésének a tényállását is megvalósítja, ez bűntettként három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ezek a szankciók tehát meglehetősen konkrétak és jogilag pontosan körülírtak. Utalni szeretnék továbbá - az interpellációban vitatott kérdések fontosságát elismerve - az új munka törvénykönyv előkészítése során tett gyakorlatunkra, ahol nagy hangsúlyt kapott a munkavállalók ilyen irányú jogainak szabályozása. Ez az érdekegyeztetés tárgyát is képezte. A törvényjavaslat a munkavállalók véleményezési jogát konkrétan biztosítja, mégpedig az üzemi tanács jogosítványai körében a munkáltató átszervezésével, átalakításával és privatizálásával kapcsolatban egyaránt. A hatályos joghoz képest a javaslat két szempontból is több garanciát nyújt. 1. Szabályozza a véleményezési jog gyakorlásának eljárási kérdéseit, tehát konkrétan rögzíti azt a procedúrát, amelyen keresztül ezek érvényesíthetőek, továbbá meghatározza a munkáltató jogsértő magatartásának jogkövetkezményeit. A véleményezési jog megsértésével hozott munkáltatói intézkedés ugyanis eszerint érvénytelen, és ennek megállapítása iránt bírósági utat is igénybe lehet venni. A Kormány az említett garanciákat biztosító törvényjavaslatot még szeptemberben benyújtotta a Parlament elé, az intézkedésekre, szankcionálásra a Kormány részéről e lépések tehát megtörténtek, én úgy gondolom, hogy az új munka törvénykönyv elfogadásával, amely most már a Parlament előtt van, hiszen jól tudjuk, hogy a részletes vita kezdeténél tartunk, azt gondolom, ezek a kérdések a fenti tényeknek megfelelően szabályozottak, és jogi norma szintjén mindenképpen biztosítottak. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, válaszomat elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)