BOROS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Felszólalásomat egy általános megállapítás cáfolatával kezdem. Igen tisztelt liberális képviselőtársaim elképzelése bírálatom tárgya. Ők ugyanis úgy képzelik, a munkaerőpiacon a közeli jövőben egyenrangú felek, mármint a munkaadó és a munkavállaló szabad szerződéskötései zajlanak. Nos, ez alapvető tévedés, hisz a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetben van és sajnos, marad is, főként, ha az eredeti törvényszöveget tekintjük. Ezt a kiszolgáltatott helyzetet fényesen jellemzi az érdekegyeztetési folyamat során a munkavállalói oldal sorozatos hátrálási kényszere. Az, amit ezeken a tárgyalásokon a munkavállalói oldal a Kormány asszisztenciája mellett produkál, nem más, mint a jelenlegi kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés. Természetesen ebben a mesterkedésben az államnak, mint legnagyobb munkáltatónak a szerepe tetten érhetően negatív a munkavállalók hátrányára. Éppen ezért Paszternák László, Pál László, Szili Sándor és Tompa Sándor képviselő- és tettestársaimmal benyújtott 4606-os számú módosítójavaslat- csomagunk arra törekszik, hogy a munkavállalókat a korábban biztosított pozíciók megtartásához vagy azok javításához juttassák. Meggyőződésünk, az általunk javasolt mértékek azok a minimális jogok, amelyekkel a munkavállaló az Európai Szociális Charta előírásainak megfelelő helyzetbe kerülhet. Abban persze mindannyian bízunk, hogy a különböző szintű kollektív szerződések megkötésekor az érdekvédelmi szervezetek ezeknél is jobb pozíciókat tudnak majd kiharcolni. De ezt a minimumot a törvényben nekünk kell garantálnunk. Tisztelt Ház! A részleteket illetően javaslataink egy részét szeretném szíves figyelmükbe ajánlani. Az első kérdéscsomag a munkaszerződések megkötésének kötelezettsége és tartalmának kibővítése. Ragaszkodunk hozzá, hogy minden munkaszerződést írásba kelljen foglalni. Ezt követeli a munkavállaló jogbiztonsága, a tb- és a munkaadói járulék befizetésének garanciája, a jövedelemadó-előleg és a munkavállalói járulék megfizetése. Úgy vélem, a felsorolt érvek fele is elegendő a jó döntéshez. Én magam a "B" variációt favorizálom, mely szerint az írásba foglalás előtt a munkavállaló munkába nem állítható. Ha nem ezt tesszük, szabad teret engedünk a feketemunkának. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a munkaszerződés tartalma kibővüljön a napi munkaidőbeosztással és a rendkívüli felmondás eseteinek tételes felsorolásával. Hölgyeim és uraim! Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a felmondással megszűnő munkaviszony esetén a munkáltató minden esetben köteles legyen a felmondást írásban közölni és megindokolni. Az 1982-ben elfogadott 158. számú munkaügyi egyezmény mindezeket a munkavállaló érdekében előírja. Ezzel párhuzamosan tételesen megfogalmaztuk, mely esetekre áll fenn a felmondás tilalma. Mindez a törvény 90. §-ához benyújtott módosító javaslatainkban olvasható. Ehhez a ponthoz nyújtottam be a mai napon csatlakozó módosító javaslatot 5276-os számon, amely a 90. § (1) bekezdés d) pontját kívánja bővíteni oly módon, hogy a felmondási tilalom ne csak a sor- vagy tartalékos, illetve polgári szolgálat időtartamára, hanem ezt megelőzően a behívó parancs kézhezvételétől számított időtartamra is vonatkozzék. Nyilván önök is értesültek róla, hogy a legutóbbi behívások során a bevonulás napját megelőzően sorra-rendre mondtak fel a bevonulóknak, és így a leszerelést követően a munkáltatót nem terheli visszavételi kötelezettség. Én ezt - nem egyedül természetesen - gyalázatos megoldásnak tartom. Kérem, támogassák a módosító javaslatot. Szeretném ehhez hozzáfűzni, hogy a kérdés kapcsán a tárcával már egy egyeztetés zajlott. A szöveget pontosítani fogom a módosító javaslatban; konkrétan így fog hangzani: "Sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama". Ezt a jegyzőkönyv miatt mondtam, elnök úr. Ami a végkielégítés kérdését illeti, szólnom kell az általunk benyújtott tábla elfogadtatása érdekében. Nos, megítélésünk szerint két alapvető változtatásra van szükség a tervezethez képest. Az egyik a legkevesebb, tehát egy év munkaviszonnyal rendelkezők esete, akik gyakorlatlanságuknál, fiatal koruknál és vélhetően nem családfenntartó voltuknál fogva leg-előbb vannak kitéve a felmondás veszélyének. Ezért a 95. § (4) bekezdésében számukra egyhavi végkielégítést tartunk fontosnak a törvénybe beépíteni. A másik veszélyeztetett réteg a 25, illetve 30 év munkaviszonnyal rendelkezők, akik viszont koruknál fogva esélytelenebbek az újrakezdést illetően, ugyanakkor az eltöltött idő bizonyítja a munkáltatóhoz való hűségüket, hosszú távú szakmai alkalmasságukat. Huszonöt év munkaviszony után 9 havi, harminc év munkaviszony után pedig 12 havi végkielégítést tartunk elfogadhatónak. A törvénytervezet 102. §-a szól a munkáltató kötelezettségeiről a munka folyamatossága érdekében. Ennek b) pontját javasoljuk kiegészíteni oly módon, hogy a munkáltató köteles legyen a munkavégzéshez szükséges eszközöket - például szerszám, anyag - is biztosítani. Nem nehéz belátni, hogy ezek hiányában munkavégzés nincs, ezért azonban csak a munkáltató tehető felelőssé. Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! Alapvető kifogásaink vannak a munka díjazása tekintetében. Bár Kósáné Kovács Magda képviselőtársnőm töredelmesen bevallotta, hogy a korábbi munka törvénykönyvet ők fordították Gál Zoltánnal oroszról magyarra, ez mégsem indokolná minden olyan mérték elvetését, amely a munkavállaló számára kedvezőbb. Éppen ezért kérem önöket, támogassák a 145. szakaszhoz benyújtott módosításainkat, mely szerint az éjszakai munkavégzéshez 30%-os bérpótlék járjon, a délutáni műszakpótlék mértéke 20, az éjszakai műszakpótlék pedig 40% legyen. Ezek a mértékek azonosak a hatályos jogszabályban foglaltakkal. A tervezet ehhez képest visszalépést jelent. A 146. szakasz a túlmunka díjazásáról rendelkezik. Kérem tisztelettel, én 1965-ben kezdtem dolgozni, akkor a túlóra első két órájára 25, a második két órájára 50, a többire 100% túlórapótlék járt. Hosszú évek során sikerült odáig eljutni az én szakmámban, az építőiparban, hogy a túlóra díjazása 100%-os pótlékkal történik. Így aztán teljességgel elfogadhatatlan a tervezet 50%-os mértéke. A túlóráztatás drágává tétele két alapvető cél elérését segítheti: a munkavállaló más irányú pénzszerzés felé nem kacsintgat, a munkáltató pedig - az elérhető legmagasabb hatékonyság érdekében - biztosítja a munkafeltételeket. Ugyanúgy szíves támogató figyelmükbe ajánlom a készenléti idő díjazására benyújtott módosító javaslatainkat. Tisztelt Ház! A munkabér kifizetésének végső napját a tervezet szerinti 10- éről javasoljuk 7-éig előrehozni, két okból. Semmi nem indokolja, hogy a munkáltató a szükségesnél tovább használja, ha úgy tetszik, saját hasznára forgassa a munkavállalót megillető fizetést. A tervezet szerinti időpontot bérszámfejtési és elszámolástechnikai indokok sem indokolják. Másrészt a munkavállalót terhelő fizetési kötelezettségi határnapok a hónap elejére esnek - például OTP -, ilyenformán, ha javaslatunkat elfogadják, akkor a családi pénzügyminiszterként működő hitveseket is megkíméljük a felesleges izgalmaktól. A tervezet 164. szakasza a fizetésképtelenség, a 181. szakasz pedig a kártérítés esetére lehetőséget kínál a munkáltatónak felelősségbiztosítás kötésére. Nem kétségbe vonva a munkáltatók felelősségérzetét dolgozóik iránt, számomra mégis kétséges azok aránya, akik élnek is majd a lehetőséggel. Éppen ezért javasoljuk a törvény erejénél fogva kötelezővé tenni úgy fizetésképtelenség, mint kártérítés esetére a felelősségbiztosítás megkötését. Hölgyeim és Uraim! Utolsó témám a 41. szakasz (1) és (2) bekezdéséhez benyújtott csatlakozó módosító javaslatom, amely az üzemi tanács minimális létszámát a tervezett 3 fővel szemben 5 fővel határozza meg. Gondoljanak bele, ha maradunk a 3 főnél, akkor a 63. szakasz szerint 2 fő jelenlétében a tanács határozatképes. Ekkor két eset lehetséges: vagy jelen van az elnök, vagy nincs. Ha nincs jelen, akkor szavazategyenlőség esetén nincs döntés, mert ilyenkor az elnök szava dönt. Ha jelen van, szintén két eset lehetséges. Ha a másik jelenlévő is úgy szavaz, mint az elnök, akkor az elnök akarata érvényesül. Ha a másik jelenlévő az elnökkel ellentétesen voksol, akkor belép a szavazategyenlőségre érvényes verdikt, mely szerint az elnök szavazata dönt. Tehát az elnök akarata mindenkor érvényesül. Emlékeztetném önöket a régi kétparagrafusos irodai feliratokra. Az első: mindig a főnöknek van igaza; kettő: ha ez nem így lenne, akkor az 1. § lép életbe. Úgy vélem, ezt egyikünk sem akarja, ezért kérem, szavazzák meg módosító javaslatomat. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Néhány éve közkedvelt szlogen az Európához való csatlakozás. Nagyon bízom abban, hogy ez meg is történik, de ehhez egy modern, a munkavállalók kiszolgáltatottságán enyhítő, a nemzetközi munkajogi egyezményekkel összhangban álló munka törvénykönyv szükségeltetik. A tervezet, amiről tárgyalunk, még lehet az. Kérem ezért önöket, hölgyeim és uraim, mindezek figyelembevételével szavazzanak, legyen végre egy törvény, amelyre joggal lehetünk büszkék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)