NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. törvény margójára szeretnék felírni néhány kérdést. A törvény 1990. szeptember 18-án jelent meg, amely szerint a Kormány 1990. november 30-áig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a törvény alapján megszűnt kezelői joggal érintett ingatlanok hasznosításának módjára. A javaslatot nem nyújtotta be a Kormány, hanem határidő-módosítást kért és kapott az Országgyűléstől 1991. június 30-áig. Bár a Kormány május hóra tervezett törvényalkotási programjában a törvényjavaslatot a feltétlenül elfogadást igénylő javaslatok közé sorolja, fontosnak tartom jelezni, hogy az ilyen mérvű megközelítően egyéves késés okáról elvárható az elfogadható és kimerítő magyarázat. Mert nagy értékű vagyonról van szó: többek között sportegyesületek, klubok szűnnek meg, illetve kerülnek az összeomlás szélére a rendezetlen viszonyok miatt. Miközben az érintett egyesületek, klubok külső anyagi erőforrásai jórészt teljesen megszűntek, ugyanakkor a vagyonérték 1,8át kitevő, az állagromlást ellensúlyozó amortizációs és fenntartási kötelezettség alig elviselhető terhet ró rájuk. Erről a törvény tárgyalásakor, a részletes vitában kétszer is tettem említést. A törvény késedelmes végrehajtásának kedvezőtlen következményeit ezúttal csak néhány érvvel, kérdéssel szeretném alátámasztani. 1. Különféle okok miatt a LXX. törvényben szereplő vagyontárgyakról tudomásom szerint nincs megbízható leltár - többek között azért, mert a bejelentési kötelezettségeket nem szankcionálták a törvények, sem a LXX. törvény, sem a PM 16/1991. számú rendelete. Mivel a társadalmi szervezetek egy része nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, a földnyilvántartás jelenlegi rendszere pedig nem alkalmas arra, hogy a Kormány ebből állapítsa meg az érintett vagyonkört, ezért ezen a területen a bizonytalanság további problémát okozhat. Félő, hogy ilyen háttérre nem épülhet igazán jó megoldást hozó előterjesztés - és én nagyon örülnék a cáfolatnak. 2. Mivel a hasznosítás módjának törvényi rendezése elmaradt, 1990 szeptember óta nem alakulhattak ki hasznosítási és karbantartási koncepciók, sem a kincstári vagyonkezelő szervezetnél, sem a használóknál. Az utóbbiaktól ez nem is várható el egy ilyen helyzetben. Pedig a LXX. törvény általános indoklásában az szerepel, hogy a törvényjavaslat egyik célja a felmérés és koncepcióalkotás a hasznosításra. Célként szerepel az is, hogy a javaslatbam említett ingatlanok jelentős része állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerül át. 3. Több társadalmi szervezet időközben megszűnt - elsősorban a kisebb sportegyesületek és klubok -, és az általuk használt épületek ottmaradtak használók nélkül, többségük üresen -, ami magától értetődő állagromlást idéz elő. Nagyobb baj az, hogy a klubok sportolóinak többsége is abbahagyta a sporttevékenységet. Végül: különösen nehéz helyzetbe kerültek a volt MHSZ-hez tartozó sportegyesületek, az ezekhez kapcsolódó lövészek, repülők, modellezők, rádiósok, búvárúszók, mert megszűnt az állami támogatásuk. A szegedi modellezők pályáján pillanatnyilag autókereskedés folyik+ Ezek után kérdéseim a következők - pontosan úgy, ahogy beadtam: 1. Kialakította-e már a Kormány azt a koncepciót, amelynek alapján rendezni akarja a LXX. törvény által érintett ingatlanok jogi helyzetét? 2. Kinek akar tulajdont adni: önkormányzatoknak, társadalmi szervezeteknek, illetve mire terjed ki az a vagyoni kör, amit meg akar tartani állami tulajdonban? 3. Mi lesz a végső határideje a törvény Parlament elé terjesztésének? És végül: a koncepció- és javaslatkésés következtében önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került sportszervezetek, egyesületek, klubok támogatását tervezi-e a Kormány? Kérem miniszter úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps.)