MÁDAI PÉTER (SZDSZ): Miniszter Úr! Köszönöm a választ. Megnyugtatom, és elöljáróban mindjárt leszögezem, hogy természetesen elfogadom, tudniillik ön egy lokális problémára végül is megoldást kínált, és nekem most ez volt a célom. Két apró megjegyzést mindenféleképpen szeretnék tenni. Azt gondolom, hogy az önkormányzatok nem olyan régen működnek, hogy a szanáló szervezet időnkénti harácsoló, őrájuk nem figyelő módszereit rajtuk kérjük számon. Tehát én azt hiszem - és ezt tanulságként szeretném elmondani -, hogy amikor egy vállalat privatizálása folyik, akkor talán joggal elvárhatná sok száz ember, tanuló, gyerek, történetesen a mi példánknál, hogy időben értesítést kapjon az önkormányzat erről. Ha ez nem történt meg, Rédei úrnak, az akkori szanáló szervezet vezetőjének a levele itt van nálam, amelyben mintegy elnézést kér ezért. Ez az egyik formai megjegyzésem. Nem szeretném, hogyha az önkormányzatok hibája lenne, ez a másik. Rendkívül rokonszenves számomra az, amit ön mondott. Természetesen örömmel megyek haza, és mihelyt pályázni lehet, pályázunk. Általánosságban egyvalamit szeretnék kérni, még egyszer mondom, természetesen elfogadva a választ, hogy talán Szabó Tamás miniszter úr figyeljen arra, amit ön mondott. Nekem úgy tűnik, hogy egyik oldalról van egy nagyon goromba privatizáció, amivel mindannyian egyetértünk, de bizonyos érdekeket háttérbe szorít, másik oldalon a Munkaügyi Minisztérium, amelyik úgy tűnik, hogy megpróbál ezeknek az érdekeknek érvényt szerezni. Sokkal kedvezőbb helyzetben lennék én is itt, hogyha ezt a két kormányzati érdeket összhangban látnám. Ettől függetlenül köszönöm a válaszát, elfogadom. (Taps.)