ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ügy fontosságát jelzi, hogy az országgyűlési határozati javaslathoz viszonylag sok módosító indítványt nyújtottak be képviselőtársaim. Igen lényegesnek tartom, hogy a módosító javaslatokkal képviselőtársaim nem kívánták az eredeti kormánybeterjesztés tartalmának irányát megváltoztatni, inkább erősíteni kívánták azt. A múlt heti bizottsági ülésig benyújtott módosító javaslatok mindegyikét megtárgyaltuk, és tudtommal pillanatnyilag három olyan módosító javaslat van, ami miatt a bizottságunk újra össze fog ülni. De én úgy érzem, hogy jelen pillanatban összegezni tudom a bizottsági álláspont lényegét a módosító javaslatok tekintetében. Valamennyi módosító javaslatra nem kívánok kitérni, mivel az együttes jelentés tartalmazza azt. A lényegesebbekről mégis szólnék pár szót. A bevezető részhez benyújtott módosítások egy része az államközi szerződés megkötésének politikai kényszereit kívánta beépíteni. Ilyen volt Fekete Gyula, Fodor András Attila módosító javaslata. Csapody Miklós képviselőtársam pedig e részben kívánta újból rögzíteni, hogy az üzembehelyezésen kívül valamennyi létesítménynek a megépítése is ökológiai kockázatokkal, károkkal jár. E módosító javaslatokat a bizottság önmagukban igazaknak és helyeseknek találta, de nem láttuk célszerűnek a korábbi pollitikai kényszerekre helyezni a hangsúlyt akkor, amikor a legfontosabbnak a szakmai, ökológiai érveket tartjuk. Ugyanígy a bizottság egyetért a megépítés kárának hangsúlyozásával, de nem tartja szükségesnek a határozati javaslatban leírni, mivel az 1991. évi 26. számú országgyűlési határozati javaslat ezt részletesen tartalmazza. Támogattuk viszont Pap Jánosnak azt a javaslatát, amellyel a bevezető részt rövid ökológiai érvrendszerrel egészítette ki. Ugyanígy a bizottság támogatta Pap János azon indítványát, hogy a rendelkező rész 1. pontja maradjon el. A bizottság véleménye szerint itt nemcsak arról van szó, hogy egy megtörtént lépést, a kormányfői levél megírását, nem feltétlenül szükséges országgyűlési határozatban jóváhagyni, hanem ennél jóval fontosabb, hogy a levélben közölt feltétel, az államközi szerződéssel ellentétes munkálatok azonnali leállítása nem felel meg az Országgyűlés korábbi határozatának. A rendelkező rész 1. pontja elhagyásának következménye, hogy az ehhez kapcsolódó módosító indítványokat - így például a külügyi bizottságét is - a környezetvédelmi bizottság nyilván nem támogathatta. Érdekes javaslatttal élt öt különböző párthoz tartozó képviselőtársam - és itt tévesen ötpárti javaslatról beszéltek sokan; jelzem, hogy nem ötpárti javaslatról van szó, hanem öt különböző párthoz tartozó képviselő javaslatáról - , tehát e javaslattal az egész beterjesztett határozati javaslatot átírták és terjedelmében lényegesen kibővítették. A javaslat két lényegi elemével, miszerint a szerződés közös megegyezéssel való megszüntetését csak átmenetileg kell felfüggeszteni, és azzal, hogy a szerződés megszűntnek tekinthető, bizottságunk nem értett egyet, és az egész javaslatcsomagot elvetette. Ennek elemzésébe nem kívánok most belemenni, mert messzire vezetne és igen sokáig tartana. Gyurkó János javaslatát, mely szerint e határozattal egy ideiglenes bizottságot is hozzunk létre a vízlépcsőrendszer dokumentumainak áttekintésére, a környezetvédelmi bizottság továbbgondolásra érdemesnek tartotta, de a határozati javaslatba való bekerülését most nem támogatta. A legnagyobb vitát - mint ahogy az várható volt - a határozati javaslat rendelkező részének 3. pontja és az ahhoz benyújtott módosító javaslat váltotta ki. A beterjesztett határozati javaslattal szemben a bizottság abban egyetértett, hogy a szerződés megszüntetését időponthoz kell kötni. Továbbá a bizottsági többség nem tartotta helyesnek határozatba foglalni a kormányközi tárgyalások során kialakult álláspontot, miszerint a közös vizsgálatok megindításának csupán az 1977. évi államközi szerződéstől eltérő munkák leállítása legyen a feltétele, mivel ez határozott visszalépést jelent a korábbi országgyűlési döntéshez képest. E véleménynek megfelelően külön bizottsági indítványt készített a bizottság, amelynek lényege: az Országgyűlés felhatalmazza és felhívja a Kormányt, hogy szüntesse meg az 1977. évi államközi szerződést, ha a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya 1992. április 15-ig nem határoz a munkálatok leállításáról. A javaslat azt is jelentette, illetve a bizottsági javaslat elkészítése azt is jelentette, hogy az eredeti javaslatban foglalt feltétel április 30-i határidőhöz kötését - amelyet magam javasoltam - a bizottság nem támogatta. Az egész határozati javaslatra kiterjedően bizottságunk javasolta, hogy a szerződés felbontása helyett a szerződés megszüntetése kifejezés szerepeljen mindenhol. Végül a környezetvédelmi bizottság nevében kérem képviselőtársaimat, hogy az együttes jelentésben közölt bizottsági állásfoglalásokat vegye fontolóra, szívlelje meg és támogassa azokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)