DR. KISS RÓBERT (SZDSZ): Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Előre szeretném bejelenteni az elnök úrnak: lehet, hogy el fogok térni a részletes vitában szabályozott lehetőségektől, de mindenféleképpen szeretnék reagálni az előttem elhangzottakra, illetve arra, amit Katona Tamás államtitkár úr is mondott. De ígérem, ezért cserébe nagyon rövid leszek. Az első kérdés az, hogy 1990 óta mit tett a magyar Kormány Bős és Nagymaros ügyében. Mi történt Nagymaroson 1990 óta, mióta megalakult a Kormány? Mi történt Bőssel azóta, mióta megalakult a Kormány? Két év telt el, a kormánytöbbség változatlanul megmaradt ez alatt a két év alatt, de kérdezem - és erre nagyon kíváncsian várom is a választ -, hogy mit tett a Kormány ebben az ügyben. Semmi mást nem kellett volna, hiszen ebben a kérdésben csak a saját programját kellett volna megvalósítania - amitől, azt hiszem, nagy mértékben eltért. Elhangzott itt az, hogy tulajdonképpen a vízlépcső kérdése szakmai kérdés, és szakmai kérdésként kell kezelni. Ha ezt korábban a Kormány szakmai kérdésként kezelte volna, azt hiszem, már rég nem tárgyalnánk erről a dologról, hiszen akkor már 1990-ben ez a kérdés eldőlt volna. Politikai vagy külpolitikai kérdés? Azért tárgyaljuk, azt hiszem, két év után, illetve most is ezt a kérdést. Fölmerült az - nem most mondta Katona Tamás államtitkár úr - az előzőekben, hogy nemzetközi külpolitikai problémákat okoz a szerződés felmondása. Emlékszem egy hasonló beszédre, amely ugyanebben a Házban hangzott el, csak Horn Gyula akkori külügyminiszter mondta, és a nagymarosi munkálatok felfüggesztése kapcsán. Azt gondolom, ez a két dolog furcsa, hiszen akkor sem lettek nemzetközi problémák. Hogy Szlovákiában teljesen egyértelműen a vízlépcső mellett állnak, azt hiszem, ezzel szemben számos bizonyítékot föl lehet sorolni, hiszen 1989-90- ben született a Szlovák Tudományos Akadémia véleménye, amelyre, azt hiszem, a legnagyobb rosszindulattal sem lehet azt mondani, hogy a vízlépcső mellett lenne. Illetve most 57 polgármester nyújtott be az alkotmánybírósághoz egy indítványt - a csehszlovákiai alkotmánybírósághoz -, kérve benne az egészséges környezethez való joguk abbéli kinyilvánítását, hogy az ellentétes a vízlépcső felépítésével. Illetve készült reprezentatív felmérés, amely a lakosság másfél százalékát érintette, és ez a másfél százalékos vélemény is egyértelműen a vízlépcső ellen foglalt állást. Hogy ismét Katona Tamást idézzem, korábban, a három bizottsági meghallgatás során vagy után - erre már pontosan nem emlékszem -, azt mondta, hogy a diplomáciai előkészítéshez körülbelül négy-hat hétre van szükség. Ez elhangzott még ez év február közepén. Azt hiszem, hogy a hat hét - amit ő itt említett - március végén, azaz egy hét múlva, le fog járni. Ez volt a maximális idő, amit ő kért. Majdnem végül, de nem egészen: az a kérdés, hogy mit akar most a Kormány. Én azt hiszem, hogy sokkal egyértelműbb lenne, hogyha kiállna a Kormány képviselője, illetve a különböző pártok képviselői azzal, hogy mit akarnak. Vízlépcsőt? Vagy, ahogy Jávor Károly képviselőtársam múlt heti beszédében elmondta, az országgyűlési határozatot - mármint a tavaly áprilisi országgyűlési határozatot - felpuhítani, illetve legalább egy icipici - de nem is biztos, hogy icipici - vízerőművet megépíteni. Még néhány szót Katona Tamás imént elhangzott felszólalásáról: nagyon köszönjük, igazán köszönjük, hogy Nagymarosra is gondolni kell ebben az esetben, de azt gondoltam én, a magam részéről - és azt gondolom, nagyon sokan Magyarországon azt gondolják -, hogy Nagymaros kérdése már egyértelmű. Azt gondolom, változatlanul, hogy Nagymarost már nem lehet kérdésessé tenni, és ilyen módon sem fölvetni, ahogy ezt Katona Tamás tette. Egyetértek viszont azzal, amit szintén Katona Tamás mondott: kevés bizonyítékot tett le a magyar Kormány a szemben álló szerződő felek asztalára, vagyis a csehszlovák tárgyaló fél asztalára. Nem tette le továbbá azt sem, amit a tavaly áprilisi országgyűlési határozat kimond: egy másik szerződést vagy egy másik szerződéstervezetet sem - a mai napig. Azt hiszem, az is elhangzott már néhányszor, hogy többe fognak kerülni a helyreállítási munkálatok, mint a megépítés. Szintén Katona Tamás mondta az előbb. Csehszlovák vélemények szerint, a saját szakértőik véleménye alapján, ők az úgynevezett C variáns megépítését minimálisan, a legminimálisabb mértékben is 8,4 milliárd koronára becsülik, illetve azoknak a vízi létesítményeknek a kiváltását, amelyeknek a vízminőségét tönkre fogja tenni a vízlépcső, 24 milliárd koronára becsülték. Ha ezzel szembeállítjuk szintén csehszlovák szakértők véleményét, akik a helyreállítási munkálatok összköltségét mindössze 4 milliárd koronára becsülik+ Végül, azt hiszem, az itt képviselőtársaim által is elmondott vélemények, illetve a múlt héten általam elmondott nemzetközi jogi érvek alapján frakciónk nevében teljesen egyértelműen kimondhatom - és nagyon szeretném, ha a Kormány részéről és más pártok részéről is elhangozna ez a vélemény: mi csak a vízlépcső ellen tudunk állást foglalni. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)