DR. ISÉPY TAMÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint Magyarország olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Az Alkotmányban deklarált piacgazdaság, de rögtön hozzátenném, hogy a döntően magántulajdonon alapuló szociális piacgazdaság, illetve az annak megfelelő tulajdonviszonyok létrehozása csak hosszabb folyamat eredményeképpen valósulhat meg. A polgárságot törvényi úton nem lehet megteremteni. Ugyanakkor alapvető fontosságú, hogy az átmenet időszakát világos, a jogbiztonság követelményeinek megfelelő jogi szabályozás szolgálja. A piacgazdaság kialakítását célzó eddigi gazdasági jogalkotásnak e térségben elismerten egyedülálló eredményei ellenére is átfogó felülvizsgálata vált szükségessé. A Kormány ennek megfelelően az elmúlt időszak tapasztalataira és a négyéves gazdaságpolitikai programra támaszkodva elkészítette az új tulajdonosi és privatizációs stratégiáját. A stratégia célja egy modern polgári jogállam kívánatos tulajdonszerkezetének a kialakítása. Ennek a stratégiának megfelelően készültek el a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló, az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló, végül az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatok. A döntően magántulajdonon alapuló szociális piacgazdaság kialakítása többek között elsősorban az állam gazdasági szerepvállalásának további csökkentésével, az állam vállalkozói vagyonának magántulajdonba adásával, azaz a privatizációval valósítható meg. Az állam azonban nem vonhatja ki magát teljes egészében a gazdasági szférából. Részben azért, mert vannak állami feladatok, amelyeknek teljesítése az állam kötelezettsége - például az államigazgatás, a kulturális, az egészségügyi, a tudományos feladatokat ellátó úgynevezett nonprofit szervezetek működtetése -, részben pedig nem vonhatja ki magát teljes egészében a gazdasági szférából azért, mert vannak olyan gazdaságstratégiai, nemzetgazdasági és egyéb fontos érdekek, amelyek megkívánják, hogy az állam jelen legyen a gazdasági életben, és az állami érdekek fenntartását az állami tulajdon megtartásával is biztosítsa. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához állami vagyon szükséges. Ezért az államnak, ha nemcsak adminisztratív módon kíván jelen lenni a gazdasági életben, vállalkoznia kell. Szét kell azonban választani és jól el kell határolni az állam vállalkozói vagyonát az állam kincstári vagyonától, illetve a vállalkozói vagyon körén belül is indokolt különbséget tenni a már rövid távon privatizálandó vagyon és a tartós állami tulajdon között. Más-más okok miatt, de az állam a kincstári vagyon körébe tartozó vagyonával egyáltalán nem, a privatizálandó vagyonával pedig csak időlegesen vállalkozhat. Tisztelt Országgyűlés! A tartós állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat teljes egészében új és előzmény nélküli szervezet létrehozásáról rendelkezik, illetve annak a működését szabályozza. Az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat a korábbi, privatizációra vonatkozó jogszabályok összességét magában foglalja, azok átdolgozott, minőségileg új szabályait tartalmazza. Ez a két törvényjavaslat, amely az állam vállalkozói vagyonát teljes egészében átfogja, szükségessé tette az ezekkel kapcsolatos összefüggő törvények módosítását, kiegészítését, illetőleg egyes meghaladottá vált rendelkezések hatályon kívül helyezését. Most ezt a célt szolgálja az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat, amely tartalmazza az összes érintett törvény módosítását. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat kidolgozása során figyelembe vettük a fejlett piacgazdasággal rendelkező nyugat-európai országok jogalkotását, az ott szerzett tapasztalatokat, illetve az előkészítés során igénybe vettük neves külföldi szakértők közreműködését is. A nemzetközi tapasztalatok szerint a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelésére részvénytársaságot indokolt létrehozni. A részvénytársaság létrehozása mellett szól, hogy az első években az ilyen szervezeteknek a hozzájuk rendelt vagyonból csak igen alacsony volt a befolyó jövedelme. A vagyonkezelő szervezet részvénytársasági formában történő létrehozása esetén azonban például hitelt vehet fel, kötvényt bocsáthat ki. De mindemellett talán a legfontosabb, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyont egy olyan szervezeti forma működteti, amelyre a gazdasági társaságról, a számvitelről, az adózásról szóló törvények, tehát a gazdasági életet szabályozó jogszabályok éppen úgy vonatkoznak, mint bármely más piaci szereplőre. Ezúttal is egyértelműen elkülönül egymástól az állam vállalkozásokat működtető tulajdonosi szerepe és a közhatalmi, valamennyi vállalkozásra ható szabályozó funkciója. A tartós állami tulajdonban maradó vagyonnal rendelkező gazdálkodó szervezetek körét, illetve az állami tulajdoni hányad arányát a Kormány rendeletben állapítja meg. Ez a Kormánynak olyan kötelezettsége, amelynek az Országgyűlés által a törvényben rögzített - és hangsúlyozom, hogy a törvényben rögzített - szempontok alapján tesz eleget. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási konstrukció lényege tehát az, hogy a Parlament határozza meg a tartósan állami tulajdon kijelölésének stratégiai szempontjait, de a konkrét, a kívánatos gazdaságpolitikának megfelelő válogatást a végrehajtásért felelős Kormány végzi el. Ez nem egy végérvényes döntés, a jövőben is mód nyílhat a privatizálható vagyon tartós állami tulajdonba, körbe utalására, vagy onnan fordítva, a privatizálandó vagyonhoz való átcsoportosítására, ha a megváltozott körülmények miatt ez indokolttá válik. Hasonlóan a nyugat-európai országok gyakorlatához, a tartósan állami tulajdonba kerülő vagyon mértéke 25-30 Az ott szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyen mértékű tulajdont indokolt az állam eredményes működése érdekében az állam részére biztosítani. A tartósan állami tulajdonba kerülő vállalkozói vagyon nagyobb hányadát jelenleg az állami vállalatok kezelik. A jövőben ezeket a vállalatokat az állami vagyonkezelő részvénytársaság gazdasági társaságokká alakítja át. Alapvető változás a korábbi szabályozáshoz képest az is, hogy az állami vagyonkezelő részvénytársaság nem kezelője, hanem tulajdonosa lesz a hozzá rendelt vagyonnak. Az állami vagyonkezelő részvénytársaság gondoskodik a tulajdonába került állami vagyon működtetéséről, hasznosításáról, szükség esetén az értékesítéséről, a törvényjavaslatban meghatározott korlátozásokkal. A tartós állami tulajdonlás néhány területén, például az országos közszolgáltató tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezetek felett, speciális helyzetükre, jellegzetességükre tekintettel, nem a vagyonkezelő részvénytársaság, hanem a tevékenység ellátásáért felelős miniszter gyakorolja a vagyonkezelő részvénytársaságot megillető tulajdonosi jogokat. A kormányrendeletben tételesen kijelölt vállalatok kivételével valamennyi vállalat teljes mértékben privatizálható. Más szempontokat kellett figyelembe venni az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat előkészítése során. A privatizáció Nyugat-Európából kölcsönzött modellje kisszámú, de jelentős vállalat privatizálására lett kidolgozva. A gyors ütemű, szerteágazó privatizáció esetén az ott alkalmazandó megoldások nálunk csak néhány nagyvállalatra alkalmazhatók, ezért az esetek többségére új megoldásokat kellett találni. A privatizáció végrehajtásához szükséges jogi keretek az elmúlt három évben a társasági, befektetési és átalakulási törvénnyel, illetőleg a Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről szóló törvényekkel, azok folyamatos módosításával lényegében kialakultak. Ezek a törvények azonban részben, mivel különböző időben jöttek létre, koncepcionális eltéréseket tartalmaznak, részben egymáshoz való kapcsolódásuk nehézkes. A szabályozás alkalmazása túl bonyolult, egyes esetekben a külföldiek, illetve a magyar vállalkozók számára is áttekinthetetlen. Ezért a törvényjavaslat alapvető célja, a privatizáció gyorsításán túl, a gyakorlatban felmerült joghézagok, jogbizonytalanság kiküszöbölése, a hatályos jogszabályokban rögzítetteknél egyszerűbb megoldás kidolgozása. Az áttekinthetőséget, a joganyag kezelhetőségét szolgálja, hogy mindezekről egy összefoglaló törvény rendelkezik. Mint említettem, a tervezett módosítások jelentős részét az egyszerűsítés szándéka vezeti. Így a jövőben nagyobb szerepet kaphat a gyakorlatban már egyébként is elterjedőben lévő, szakértő cégek bevonásával történő privatizáció. E téren a törvényi szabályozás garancia lehet arra, hogy a privatizációs folyamat ténylegesen felgyorsuljon, illetve széles vállalati körben egyszerre nagy tömegben folyhasson az állami vagyon értékesítése. Így ésszerűbbé tehető a privatizációval kapcsolatos kormányzati munkamegosztás. Ezzel érhető el az e feladatok ellátásáért továbbra is felelős Állami Vagyonügynökség tehermentesítése. További radikális változást jelent az úgynevezett kényszertársaságosításra vonatkozó szabályok bekerülése a törvényjavaslatba. Ennek oka, hogy a vállalatok átalakulása nem húzódhat el évekig, e folyamatoknak belátható időn belül be kell fejeződniük. Ezért azokat a vállalatokat, amelyek átalakulásukat 1992. december 31-éig nem kezdték meg, az Állami Vagyonügynökség az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra vonatkozó szabályok szerint gazdasági társaságokká alakítja át 1993. június 30-áig. Ebből az következik, hogy Magyarországon ettől az időponttól az állami vállalat mint a piacgazdaságtól idegen szervezeti forma, megszűnik. Természetesen bármilyen módon is alakul át az állami vállalat, az állami vagyon védelméről rendelkező szabályokat a jogutód gazdasági társaság létrejöttéig maradéktalanul be kell tartani. A törvényjavaslat korrekcióval magába építi és egyben továbbfejleszti az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. törvény rendelkezéseit is. Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy összhangba hozza a tartós állami tulajdonra, illetve az időleges állami tulajdonra vonatkozó törvényjavaslatok által érintett törvények rendelkezéseit az új jogi szabályozással. Az érintett jogszabályok nagy száma, a módosítások jelentősége és terjedelme tette indokolttá a külön törvényben történő szabályozást. Ezek közül megemlíteném, hogy a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvényt a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi úgy, hogy a gazdálkodó szervezetek átalakulására vonatkozó rendelkezéseit a szükséges módosításokkal az időlegesen állami tulajdonra vonatkozó törvényjavaslatba, míg a gazdasági társaságok egymás közötti átalakulására vonatkozó rendelkezéseit beépíti - szintén a szükséges módosításokkal - a társasági törvénybe. Természetes az is, hogy az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényjavaslatokkal összefüggésben alapjaiban módosul az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény is. Ezek közül egyet említenék meg: a törvényjavaslat hatálybalépését követően új vállalat csak a szervezeti egységek önállósulása révén jöhet létre. Tisztelt Országgyűlés! Külön figyelmet érdemel, hogy meddig élnek, meddig maradnak hatályban az ismertetett törvényjavaslatok. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó állami vállalkozói vagyonra vonatkozó szabályozások hosszú életűek, ezért a vagyonkezelő részvénytársaság, illetve az általa létrehozható vagyonkezelő holdingok is hosszú távú szabályozást igényelnek. Ezzel szemben, ahogyan az a törvényjavaslat címéből is megállapítható, az időlegesen állami tulajdonban levő vagyonra vonatkozó rendelkezések a jogalkotó által megkívánt feltételek teljesülése esetén kiürülnek, megszűnnek, hatályukat vesztik. Nyilvánvaló például, ha valamennyi állami vállalat átalakul gazdasági társasággá, nem lesz szükség az állami vállalatok átalakulására vonatkozó szabályokra, illetőleg az állami vagyont ilyen formában védelmező rendelkezésekre. Az alkalmazott kodifikációs technika lehetővé teszi, hogy a későbbiekben a törvényjavaslat egyes fejezeteit úgy lehessen hatályon kívül helyezni, hogy az a még szükséges rendelkezések alkalmazásában jogértelmezési nehézséget ne okozzon. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatok már az előkészítés során is nagy vitákat váltottak ki. Magyarázható ez egyrészt azzal, hogy nincs klasszikus modell, nincs követhető recept, amit átvezetnénk és ami egyértelmű megoldást jelenthetne ezekre a feladatokra; másrészt azzal, hogy bár a végső cél: a szociális piacgazdaság létrehozásában valamennyi fél értsen egyet, de annak gyakorlati megvalósítását más-más módon képzeljük el. A felelősség nagy, hiszen a törvényjavaslatok hosszú távra határozzák meg - és nemcsak gazdasági szempontból - az ország jövőjét. E tekintetben úttörő szerepet töltünk be és modellként szolgálhatunk a térség országai számára is. Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy az elmondottak meggyőzték önöket a tervezett jogi megoldások szükségességéről, helyességéről, és ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslat elfogadását szavazatukkal támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)