DR. SZŰCS ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A tárgyalt három törvénytervezet úgy tűnik, meglehetősen éles, fájdalmas pontra tapintott; nagyon kemény fogadtatása volt néhány héttel ezelőtt az MDF-es gazdasági szakemberek körében, és kemény fogadtatása volt március 12-én, csütörtökön a gazdasági bizottságban az ott lévő SZDSZ-es szakértők körében. A gazdasági bizottság a három törvénytervezet általános vitáját együttesen tárgyalta, és március 3-án mintegy 2 óra hosszat töltött ezzel a témakörrel. Végül is úgy tudom összefoglalni, hogy két nagy centrum köré csoportosíthatók azok a kételyek, azok a problémák, amelyek a törvénytervezetekkel kapcsolatban a gazdasági bizottság elé kerültek. Az egyik maga az a rendszer, aminek alapján - a 2. § (2) bekezdés a-b-c) pontokra gondolok - kiderül, hogy melyek lehetnek azok az üzemek, létesítmények, amelyek tartósan állami tulajdonban maradnak. Sokan úgy gondolják a bizottság tagjai közül, hogy nem egészen egzaktak ezek a szempontok, és sokan úgy gondolták a bizottság tagjai közül, hogy ennek a szempontrendszernek alapján csökken a Parlament felelőssége, pontosabban fogalmazva: talán csökken a Parlament beleszólási lehetősége a kiválasztásba. Általában olyan vélemény alakult ki a bizottságban, mind a Kormány részéről delegált szakértők oldaláról, mind pedig a bizottság tagjai és vezetői oldaláról, hogy ezt a hármas szempontrendszert valószínűleg módosító indítványokkal ki kell szélesíteni, ki kell bővíteni, precizírozni kell annak érdekében, hogy a patkó bármelyik oldalán ülő képviselőtársaink világosabbá tehessék azt a kérdéskört, hogy mikor, mennyi időre és milyen vállalatok kerülnek tartósan állami tulajdonba. Hiszen főként e körül a témakör körül kulmináltak a problémák. Úgy gondoltuk a bizottságban, hogy a 2. § (2) bekezdés a), b), c) pontját lehetne bővíteni, lehetne részletezni. Úgy gondoltuk, hogy szemben az előterjesztéssel nem kétévenként, hanem évenként sor kerülhetne ennek a listának a felülvizsgálatára és szükség szerint precizírozására, átdolgozására. Ezt nagyon fontosnak érezte a bizottság, és úgy gondoltuk, lehetőséget kell adni a Parlamentnek, hogy szükség szerint a szempontrendszert is módosíthatja. Tudniillik amiről mi azt gondoljuk most, hogy fontos és meghatározó, egyáltalán nem biztos, hogy az mához egy évre is fontos és meghatározó lesz. Tehát miután változik gazdasági helyzetünk, változnak gazdasági helyzetünkre a külső ráhatások, úgy gondoljuk, meg kell teremteni a lehetőséget, hogy mindig az igényekhez szabjuk, mindig testre szabjuk ezt a szempontrendszert. Összefoglalva tehát: a gazdasági bizottság főként ellenzéki, pontosítok: SZDSZ-es szakemberei szerint ez a törvényjavaslat, az ÁVRT-vel foglalkozó törvényjavaslat ellentmond vagy ellentmondhat, vagy divergál a Kormány által meghirdetett privatizációs programmal, stratégiával. Ez ügyben - ugye - kisebbségi vélemény fog elhangzani, mint az elnök úr ezt volt szíves bejelenteni -, én nem akarok most ezekre a területekre elcsalinkázni. A második témakör, amely viszont nagyon-nagyon fontos, és pártállásra való tekintet nélkül tökéletesen egyetértettünk vele: a vagyonpolitikai irányelveknek a helyzete. A gazdasági bizottság 10 igenlő szavazat és 3 tartózkodás mellett március 12-én úgy határozott, hogy itt és most javaslatot fogunk tenni sokadszor a Parlamentnek, hogy a vagyonpolitikai irányelveket vonjuk vissza, mert ezek a vagyonpolitikai irányelvek - mint ezt korábban jeleztük - nem hozhatók öszszefüggésbe az időközben elénk került három privatizációs törvénnyel. Ugye egy héttel ezelőtt ez a visszavonás megtörtént, így most már a visszavonás szükségességéről én nem akarok itt beszélni, viszont beszélni kell arról, hogy a gazdasági bizottság hogyan látja lehetővé tenni az új vagyonpolitikai irányelvek elkészítését és a jelenleg a Ház elé került új törvényekkel való együttes elfogadását, szavazását. Arra gondoltunk tudniillik, hogy a három törvénynek a koncepciója ismert. A koncepció ismeretében hozzá lehet kezdeni az új vagyonpolitikai irányelvek elkészítéséhez. Itt nem több tízoldalas, hanem esetleg több oldalas anyagra gondoltunk, rövid, valóban koncepciójellegű anyagról van szó - és úgy gondoltuk, hogy a parlamenti vita kapcsán, ha változnak a törvények -, reméljük, koncepciójában nem változnak -, de ha kisebb változás lesz, ezeket a vagyonpolitikai irányelveken is keresztül lehet vezetni, szükség szerint iterálni a két alaptörvény és a vagyonpolitikai irányelvek között, és gyakorlatilag lehetővé tenni, hogy a Ház együtt tudjon szavazni a két alaptörvénnyel a hozzá tartozó szabálymódosításokról, és a vele párhuzamosan kiadott vagyonpolitikai irányelvekről. Úgy gondoljuk többen a gazdasági bizottságban, hogy a vagyonpolitikai irányelvekben világosabban precizírozni kell az ÁVÜ szerepét, összefüggésben az ÁVRT szerepével -, ugyancsak világosan fogalmazni a vagyonpolitikai irányelvekben, hogy mi vonatkozik vagy nem vonatkozik ebből az ÁVRT-re. Összességében és összefoglalva ezt a témát: új szín jelenik meg életünkben. Tehát ezután most már részben az állami költségvetés, részben a vagyonpolitikai irányelvek, részben pedig egy kormányrendelet határozza meg az állami vagyonnak a mozgását a költségvetési és egyéb célok között. A költségvetést a Parlament hagyja jóvá, a vagyonpolitikai irányelveket a Parlament hagyja jóvá, és a kormányrendelet - amire gondolok - ezeknek a vállalatoknak a köre, amelyek tartósan állami tulajdonba vannak vonva, ezt a listát viszont javasoljuk egyévenként pontosítani, hogy közelebbről kövessük az igazságot. Tehát úgy gondoljuk a második téma kapcsán, hogy most ki kell adni a három törvényhez hozzáidomított új vagyonpolitikai irányelveket röviden, annak érdekében, hogy a költségvetési törvénnyel, az új törvényekkel és a rövidesen megjelenő kormánylistával együtt világosan lássák képviselőtársaink, hogyan alakul most már a tartósan vagy nem tartósan állami tulajdon. Kérem szépen, miután nagyon fontos törvényekről van szó, a szavazás eredményeit is ismertetni kívánom a gazdasági bizottság döntése értelmében. A tartósan állami tulajdonra vonatkozó törvényt 10 igenlő szavazat mellett, 4 ellenszavazattal fogadta el a gazdasági bizottság. Az ideiglenesen állami tulajdonra vonatkozó törvénynél lényegesen jobb volt az arány, 13 "igen" szavazat mellett mindösszesen 1 tartózkodás volt. A jogszabályok módosítására vonatkozó harmadik törvénytervezetnél változatlanul 10 "igen", ám 4 tartózkodás. Erre a 4 szavazatra még később visszatérnék. A vagyonpolitikai irányelvek eldobását illetően pedig 10 "igen" szavazat mellett 3 képviselőtársunk tartózkodott. Kérem szépen, eddig tartana a bizottsági előadói tisztem. Most képviselőként még egy mondatot szeretnék mondani, amire a bizottságtól nem volt meghatalmazásom. Sajnálatomat szeretném kifejezni a tekintetben, hogy a gazdasági bizottsági ülésen rendkívül sok értelmes információtól és komoly gondolattól estünk el - tekintve, hogy az MSZP képviselői és a FIDESZ képviselői nem jelentek meg a gazdasági bizottsági ülésen, ott nem mondták el a véleményüket, így csak az SZDSZ vett részt a koalíciós pártokbeli vitában - úgy gondolom, hogy ez káros a törvénykezésre nézve. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)