Tartalom Előző Következő

GERBOVITS JENŐ (FKgP): Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Mélyen tisztelt Miniszter Úr! Mint ahogy azt átiratomban jeleztem, két kemény kérdéssel a sertéskrachhoz visszacsatolandó próbálok interpellálni. Az egyik: a szelestei tsz, amely lett légyen - mint annak idején több gazdaság - a kistermelőket integrálta. Annak idején ebben az integrációban részt vett egyrészt az integráló tsz, a kistermelők, az OTP és a Szombathelyi Húskombinát. Amíg a vertikum működött, mint minden zárt rendszer, nem is volt gond, hiszen erre utal az a tényező, hogy más megyékre, így a Fejér megyei Sárbogárdra is kiterjesztették működésüket, mintegy 60 ezer sertést állítottak elő. A bekövetkezett és említett átvételi gondok azonban ezt a rendszert egyértelműen a padlóra vágták. A húskombinát felmondta a szerződést, a túlsúlyból átvételi nehézségek adódtak: kamatköltségek, s az integráló termelőszövetkezet csődbe jutott. Én annak idején megkerestem a miniszter urat, mint ahogy megkereste az FM- tárcát az integráló termelőszövetkezet elnöke is. Megmondom őszintén, nem győzött meg az akkori válasza - így emberbarátilag mondván -, csak ismerni kell ezeket, mármint a tsz-elnököket. Most én nem akarok vitázni, hogy melyikünk ismer több tsz-elnököt és milyen mélységben ismerjük a tsz- elnököket, az általánosítás azonban nem szokott célravezető lenni. Így hát adódott, hogy ebből a veszteségből egyrészt a termelőszövetkezet csődbe jutott, fizetésképtelen lett, másrészt a beintegrált gazdák az átvételi nehézségek után pánikba estek, szerteszét értékesítették sertéseiket, amiből következően a gazdáknál súlyos gondok, néhánynál árverés, családi problémák adódtak. A másik - legalább ehhez a gondhoz hasonló - a kaposvári húskombinát esete, ahol az történt, hogy az ön államtitkára egy új menedzsment rendszer bevezetése tekintetében vizsgáztatta - mint közismert - az élelmiszeripari vállalatok vezetőit, és a Kaposvári Húsipari Vállalat igazgatója ezen a vizsgán nem tudott átjutni, megbukott. Ezt lehet minősíteni jó és rossz oldalról, azt azonban már nagyon nehéz elfogadni, hogy ez a vizsga valamikor június-júliusban történt, és a megbuktatott elnök még ott ügyködött, működött novemberig. Nem kívánom minősíteni - mert nem kompetenciám -, hogy mi történhetett az ott közben megalakult 4 vagy 6 kft. működése körül. A dolog lényege és szomorú kicsengése az, hogy amíg ezzel az üggyel párhuzamosan a szállítások nem lettek rendezve, a gazdákat nem fizették ki, csőd halmozódott fel, ugyancsak a Húsipari Vállalat áreájába tartozó termelők kétségbeesve a kifizetetlen állataik miatt telefonon, levélben és személyesen kerestek meg, hogy ezt a két kérdéshalmazt egy interpellációba csomagolva önnek átadjam! Mélyen Tisztelt Miniszter Úr! Mielőtt átadnám a válaszra a szót, merem hinni, hogy miután a gazdák követeléseit senki nem vitathatja - legfeljebb a kifizetések módját és idejét -, hogy sikerült meggyőznöm abban a tekintetben, hogy - ha úgy tetszik - közös erőfeszítéssel ezt a nagy gondot megoldjuk. Kérem a válaszát. (Taps.)