DR. KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm ezt a kérdést. Nem tudom, hogy ezt a választási kampányt még meddig fogják a tisztelt képviselő urak felemlegetni. (Taps a jobb oldalon. - Közbeszólások balról: Még nincs vége! - Zaj.) Ami az interpellációt illeti, ez nem pénzügyi, hanem elsősorban agrárpolitikai kérdés, dehát engem szólítottak meg, én fogok válaszolni. Az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság tavaly 27,5 milliárd forinttal rendelkezett a költségvetési törvény előirányzatai alapján. Ez exporttámogatásra és belpiaci intervencióra elkülönített pénzalap volt. A Kormány az 1991. évi szüret várható feszültségeinek csökkentése érdekében félmilliárd forintot átcsoportosított az úgynevezett reorganizációs keretből ebbe a pénzalapba. A szőlő bérfeldolgozási költségek támogatása tehát ebből az összesen 28 milliárd forintos keretösszegből történt, amelyből az 1991. évi költségvetés zárómérlege szerint 27,85 milliárd forintot használtak fel. Az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság kezében van ez az alap, tehát a Kormány csak a pénzeszközt adta oda és mindig a bizottság döntött, hogy mire fordítja. A szőlő bérfeldolgozásából megmaradó maradványösszegről ilyen értelemben tehát nem beszélhetünk, hiszen itt az egész agrárágazat támogatási összegéről van szó. Az 500 millió forint nem került felhasználásra teljes egészében, mert nem vették igénybe a gazdaságok és a kombinátok, és ezért nem volt szükség arra a pótlólagos 300 millió forintra, amit a földművelésügyi miniszter ugyan javasolt, de a Kormány nem fogadta el annak idején, és igazolódott, hogy nem volt rá szükség, mert nem lett felhasználva. Tehát ez mint kiadás-megtakarítás jelent meg a tavalyi költségvetésben. A folyósított támogatás körülbelül 150 ezer tonna szőlő bérfeldolgozásának támogatására nyújtott fedezetet. A túltermelés gondjait úgy gondoljuk, hogy nem az állami felvásárlások növelésével kell megoldani vagy állami támogatás növelésével egyik ágazatban sem, tehát a szőlő borágazatban sem, sőt a készletek apasztásában sem az államnak kell játszania a döntő szerepet, bár a szaktárca dolgozik jelenleg is olyan javaslattervezeteken - a lepárlás és a besűrítés támogatása -, amelyeknek az a célja, hogy a felhalmozódott borkészleteket csökkentsük piaci módszerekkel. A napokban kerül a Kormány elé az a földművelésügyi minisztériumi előterjesztés, amely a szőlőtermesztés és borgazdálkodás agrárpiaci koncepcióját tartalmazza. Ebben a tavalyi válságmegoldó intézkedések folytatásaként konkrét javaslatok kerülnek terítékre, elsősorban a mustbesűrítés és a lepárlás finanszírozásának a megoldására. Ennek az előterjesztésnek a keretében és folytatásaként készül a hegyközségi és az új borminőségvédelmi törvény is, amelyek a II. félévben kerülnek a Parlament elé. Generális és hosszú távú megoldást azonban csak a piacokhoz méretezett termelés jelenthet. Ebben a telepítések korlátozására hozott rendeletnek éppúgy szerepe lehet, mint az ültetvények mérsékelt terhelésének és a rossz ültetvények kivágásának. A legtöbb helyen egyébként már így metszik a szőlőt, mérsékelt terheléssel. A haszontalan ültetvények kivágását gyorsíthatja az, hogy az állami támogatás visszafizetése alól mentesítettük ezeket a területeket is. A termelés, a termékértékesítés kockázatát az államigazgatás csak mérsékelheti, de nem vállalhatja magára. A piacot a termelőknek maguknak kell felkutatniuk termésük értékesítésére. Itt hadd mondjam el, hogy a volt NDK területén ma is nyitva áll egy 400 vagy 500 ezer hektoliteres borkeret, amit egyszerűen a magyar termelők nem használnak ki. Hát nem a pénzügyminiszter vagy a földművelésügyi miniszter dolga, hogy elsétáljon és eladja ezeket a borkészleteket. Ami a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság privatizációját illeti, ez a borvidék szőlőültetvényeinek elvileg 20-25át, borászati kapacitásainak pedig 80-90 át érinti. A rangos tokaji borok piaci pozíciójának javítása érdekében alapvető követelmény olyan külföldi tőke bevonása, amelyhez professzionális nemzetközi marketingbázis kapcsolódik. Az elmúlt időszakban vontatottan haladt a privatizáció a borkombinát esetében - elsősorban a borkombinát eladósodottsága miatt. Ennek ellenére ez ideig két részvénytársaság jött létre külföldi részvétellel, mintegy 600 millió forint befektetéssel, ezek a körzetükben felvásárlást és termeltetést is kívánnak folytatni. További tárgyalások folynak részvénytársaság alapítására, és alakítására hasonló kondíciókkal. E részvénytársaságba az elgondolások szerint a helybéliek is beszállhatnak - tehát nemcsak külföldiekről van szó - kedvező feltételekkel. Az állami gazdaság legújabb privatizációs elgondolásaiban kezdeményezi kisebb termelőegységek önálló értékesítését is. A Földművelésügyi Minisztériummal egyetértésben, az önálló pincerészeknél a belföldi résztulajdon szerzését is támogatjuk. A borkombinát privatizációs koncepcióját az érdekvédelmi szervezetekkel mindig és folyamatosan egyezteti, különben nem is tudná csinálni. Egyébként a gazdasági kabinet napirendjén szerepel "Az állami gazdaságok átalakításának és privatizációjának irányelvei" tárgyú földművelési minisztériumi előterjesztés. Végül, ami a bor felvásárlását érinti, azt szeretném hangsúlyozni, hogy csak a valóban jó minőségű szőlő felvásárlására lesz pénz - ami magában foglalja a mennyiségi és tömegtermelést produkáló borvidékek átalakulását is. Ez szorosan összefügg a Kormány szőlőültetvények átalakítására tett, előzőekben említett határozataival is. A világpiac ízlésének megfelelő bort kell ugyanis előállítani a borgazdaságokban - s meg vagyok győződve arról, hogy a kiváló minőségű szőlőből készült kiváló minőségű tokaji bor - és egyáltalán: a magyar bor - a világ minden részén eladható lesz. Többek között ezt fogja szolgálni a pénteken Bécsben rendezendő Tokaji bornap, aminek a fővédnöke vagyok. Kérem, fogadják el válaszomat. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.)