DR. BOROSS PÉTER belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Honvédelmi Minisztériumból kapott tájékoztatást is felhasználom a válasznál. Kétségkívül a képviselő úr törvényjavaslatot terjesztett elő még tavaly szeptember elején, augusztus végén e tárgyban, és úgy gondolom, hogy majd a törvényjavaslat vitája során mód nyílik pró, kontra érvekkel a végső döntést alátámasztani. Most azonban tényleg gyakorlatias kérdések is felmerültek, és erre válaszolnom kell. Mindenekelőtt azt, hogy bár az önkormányzati képviselők és tisztségviselők valóban törvény erejénél fogva nem kapnak kedvezményt vagy mentesítést a katonai szolgálat alól, de hatályos még az a bizonyos 74-es honvédelmi törvény, amelyben ilyen kifejezések vannak, hogy "közérdekű szolgálathalasztás", "szolgálat-félbeszakítás", "meghagyás", "ideiglenes mentesítés", és mindezek tulajdonképpen azt a célt szolgálják, hogy valamely más érdekből a katonai szolgálattal kapcsolatban kedvezmény érvényesüljön. Tekintettel arra, hogy 386 országgyűlési képviselő a törvény erejénél fogva kap kedvezményeket, nem volna azért indokolt közel 26 ezer önkormányzati képviselőre és polgármesterre kiterjeszteni ugyanezt a kötelezettséget, különös tekintettel arra, hogy ha az alkotmányos kötelezettségét valaki komolyan veszi, miszerint a haza védelme csak kiképzett fiatalemberekkel lehetséges, meggyőződésem, hogy akik még törvényi mentesítést kapnak, azok is gondoskodnak arról, hogy megfelelő felkészültségben legyenek, ha veszélybe kerülne a haza. Ami a kérelem benyújtását illeti: sorkatonai szolgálat esetén első fokon a Honvédelmi Minisztérium szervezési és hadkiegészítési csoportfőnökéhez kell benyújtani, másodfokon a minisztérium, illetőleg a miniszter dönt. A tartalékos szolgálat esetén első fokon a Kiegészítő Parancsnoksághoz kell benyújtani, és másodfokon szintén a minisztérium, illetve a miniszter dönt. Aki szolgálat közben bármilyen okból mentesülni óhajt, és a Határőrségnél teljesít szolgálatot, annak első fokon a Határőrség országos parancsnokához kell benyújtani és másodfokon a belügyminiszter dönt. Valójában a probléma nem probléma. Képviselő úr azt kérdezi, hogy törvényi biztosíték nélkül van-e biztosíték. Van. Van, nagyon is engedményes. 90-ben az önkormányzati választások idején 28 fő kért és ugyanannyi kapott, azóta 5-en kértek, és mind az 5-en megkapták a tényleges szolgálat alól a mentesítést. A tartalékosnál ennél lényegesen többen. Olyan esetről nem sikerült tájékozódást kapni, hogy valakit elutasítottak volna. Talán pedig esetenként kellene. Az előbb említett 26-27 ezer fő esetében én azt hiszem, hogy egy fiatalember nyugodtan elmehet katonának, ha az önkormányzat testülete attól még zavartalanul működik, és szereplését erre az időre nélkülözni tudja. Tehát megfordítanám ennek a sorrendjét: valóban mentesíteni kell a szolgálat alól, és lehet, ha az indokolt, de elsődleges a haza iránti kötelezettség teljesítése legyen, de úgy vélem, ebben egyet is értünk képviselő úrral. Köszönöm. (Taps.)